Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-12-06 / 1192. szám
2 ola&i / BÉRMUNKÁS kreatúráit nevezte ki a helyükbe. Mérhetetlenül nagyravágyó volt, minden vágya az volt, hogy beülhessen az AFL elnöki székébe, amelyből azután még magasabbra léphessen. Nem titok az a vágyálma, hogy az Egyesült Államok elnöke lehessen. Az AFL elnöki székétől való elesése után, hitleri módszerint ő is megcsinálta a pálfordu- lását. Hirtelen nagy radikális lett, . kisajátítva az ipari kommunizmus eszméjét. A CIO neve alatt megcsinálta annak torz formáját. A CIO szervezés kezdetén, a kommunista szervezők tucatait vette maga mellé és a New Deal által alkotott törvények védelme alatt egy minden képen kedvező időpontban hatalmas sikereket ért el, a modern szervezet után vágyó tömegek természetesen élhették azt, hogy a Lewis féle organizáció azonos azzal az ipari unionizmussal, amelyet azIWW három évtizeden keresztül hirdetett. Ebben az időben úgy a CIO-ban, mint a politikában radikális volt, százszázalékban állt a New Deal mellé és Roosevelt második választásánál a választási kasszába félmillió dollárt fizetett be a bányászok pénzéből. A választások utáni két évben éppen úgy, mint a kommunista párt, akként Lewis is tüzzel-vassal a demokrácia mellett harcoltak és a nácizmus elleni aktiv fellépést sürgették. a későbbi időben a helyzet megváltozott. Lewis nem kapta meg a remélt politikai jutalmat. Roosevelt harmadszori j elültetésének a való szinüsége ismét elvágta az elnöki szék felé való haladásának a lehetőségét. A Szovjet-Hitler paktum, viszont a kommunisták taktikájának a változását idézte elő és igy a két szövetséges egyesülten fordult a New Deal ellen és mind a ketten “béke pártiak” lettek. Követelve azt, hogy Amerika abszolút semleges maradjon a háború kérdésében, ne támogassa Angliát a nácizmus elleni harcban. A Szovjetek megtámadásáig együttesen próbálták gátolni a védelmi ipar kialakulását és hatékonnyá tevését. A Szovjetek megtámadása után a kommunisták vissza tértek a New Deal mellé, mig Lewis teljesen az izolácionisták mellé állt és most már még aktívabban igyekezett a védelmi ipar sikerét gátolni és itt ismétlődik a francia példa. Franciaországban B 1 u mék érája idején a New Dealhez hasonló reformok szerelték le a francia munkásság forradalmi készségét. A francia nagykapitalisták ezt tulköltségesnek találták és sokkal szívesebben látták volna ha azt egy hitleri éra szereli le. Erre jött meg az alkalom a háború kitörésével, amikor az erőszakkal előidézett konfliktusok, amelyen az akkor Hitlerrel szövetséges kommunisták kapva-kaptak, olyan sztrájkokat idéztek elő, amelyek nemcsak a hadseregnek nélkülözhetetlen hadianyag gyártását akadályozták, de a hadsereget és a lakosságot is demoralizálták és igy készítették elő Hitler győzelmét. A New Deal elleni harca a nagytőkének itt is olyan módon nyilvánul meg, mint franciaországban. E g y r észt az “America First” féle szervezeteken keresztül hatalmas ‘béke” propaganda folyik, amely Hitler győzelmének az elismerését és a vele való békekötést sürgetik, jól tudva azt, hogy akkor itt is a hitlerizm'us amerikai formája jönne életre. Hosszú hónapokon keresztül szabotálták a hadirendelések elkészítését és ez a forma sza- botálás még ma is folyik, melyhez csatlakoznak a hatásköri sztrájkok és most a cantive bányák eseményei, amely rövid pár hét után leállítaná az acél telepeket, ami természetszerűleg maga után vonná az egész hadi ipar megbénulását. Mindnyájan jól tudják, hogy itt a legszemtelenebb provoká- lás folyik. A captiv bányák munkásainak 95 százaléka meg van szervezve. Az acél telepek urai, akiknek a tulajdonába vannak ezek a bányák, hajlandók elfogadni mind azokat a feltételeket, amelynek az alapján dolgoznak a többi bányák, csak a zárt műhely-rendszert utasítják vissza. Ezzel a nyilvánvaló provokálással két célt akarnak elérni. Egyrészt megteremteni egy sztrájk ellenes hangulatot, amely olyVm törvényeket provokálna, amelyek megsemmisítenék a munkásság szervezkedését védő törvényeket, betiltanák a sztrájkokat, másrészt pedig, most amikor a Szovjetek hadiszerrel való támogatása a legégetőbb, amikor élet kérdés az, hogy a Szovjet tankot, repülőgépet kapjon, a hadiiparnak a leállítása esetleg katasztrófába zúdítaná a vörös hadsereget. Lewis kapva-kap az alkalmon hogy ezt az utóbbit elősegítse. Ma már nyíltan ott áll Hitler mellett. A leánya Katherin Le- 1 wis ’az “America First” vezetőségében képviseli az apját, a CIO konvención Katherin és Don Lewis a bányász cár bátyja harcol az ellen a javaslat ellen, amely Anglia, Kina és a Szovjet segítését1 sürgeti. Amig ezek fecsegnek, addig Lewis cselekszik, leállítja a captiv bányákat, hogy meggátolja ezt a segítséget. Ne vezessen senkit félre az, hogy most Lewis az államhatalommal szemben is dacol, ez nem forradalom, mint ahogy nem volt forradalom Franco lázadása a tényleges kormány ellen, vagy a szociál forradalmároknak a lázadása a szovjetek ellen. Ezek tiszta ellenforradalmak voltak, mint ahogy tiszta összeesküvés ez az acélbárók és Lewis vezérkara részéről. össze esküvés az amerikai munkásosztály, a szovjet népe és a nácizmus ellen felkészülő hatalom ellen. Vigyázzunk és figyeljük az eseményeket, hogy tisztán láthassuk azokat. A CIO vezetői a náci kitüntetést hordó, a leg- megátalkodottabb szervezet ellenes Ford vendégei voltak. A Lewis família az America First vezetői közt van, minden erőltetett sztrájk a nácizmust segíti elő és mi, akik ismerjük a Lewis múltját, ismerjük Hitler propaganda módszereit, egy pillanatig se higyjük azt, hogy Henry Ford vendégei, az “America First” vezetői ezt a harcukat a munkásság érdekében indították. Ez tiszta fifth column munka, amelynek a kárát az amerikai munkásmozgalom és 1941 december 6. “Ne higyj magyar Eckhardtnak” A múlt napokban a fenti címet viselő röplapok ezreit osztották szét a new yorki magyarság körében. A röplap valójában a Budapesti Hírlap 1939 március 1-i száma egy cikkének fotografált lenyomata amely cikk részletesen ismerteti Eckhardt Tibornak az úgynevezett “zsidótörvény” tárgyalásánál elmondott beszédét. Eckhardt ugyanis piszkos antiszemita, múltját igyekszik letagadni és azt hazudta, hogy csak az első számú zsidótörvényeket szavazta meg, amelyekhez állítólag a magyarországi zsidóság is hozzá járult,de a már sokkal szigorúbb és egészen a német nürnbergi zsidó- pusztitó törvényeket utánzó, második számú zsidóíörvénye- nyeket ellenezte. A Budapesti Hírlap cikke azonban tagadást nem tűrő módon bizonyítja, hogy ez a kalandor politikus milyen vakmerőén tud hazudni. Ezért adták a röplapnak a fenti címet. A Budapesti Hírlap cikke: A ZSIDÓ JA V ASLAT ÉLÉNK VITÁJA A KÉPVISELŐHÁZBAN. — Eckhardt Tibor nem akar akadályt állítani a többség akaratának végrehajtása elé. Eckhardt Tibor azzal kezdte felsólalását, hogy az elmúlt húsz év alatt kellett volna nyu- gadtabb légkörben a kérdést megoldani, de stagnálás állapotában hagyták. Osztja a miniszterelnöknek azt a felfogását, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is, a kérdést egy- szersmindenkorra meg kell oldani. Nem lehet kitenni a nemzetet annak, hogy a zsidókéraz élet-halál harcát vívó Szovjetek látják. Sajnos, nem hisszük azt, hogy az államhatalom az összeesküvők ellen lépne fel és törné le azokat, hanem szabadon engedi a prédára leső reakciót, amely az egész munkásosztály jogai ellen fog törvényeket hozni. Ma egy helyes mód van arra, hogy a termelés zavartalansága biztosítva legyen, hogy a nácizmus elleni harc akadályozva ne legyen, ez pedig a következő: Megfagyasztani, vagyis a legmagasabb árakat megszabni minden árucikknek és csak külön engedéllyel lehetne azokat emelni. És megfagyasztani a munkabéreket is, de előzőleg az összes kategóriák béreit egyenlővé kell tenni a szakmában levő legmagasabb bérekkel. A munkabérek ugyan akkor emelkednének, amikor az árak emelkednek. Ma, hogy Roosevelt kifejezésével éljek, a nácizmus elleni harc a legfontosabb és ehhez repülőgépek, tankok, hajók, stb. kellenek. Tehát ezeket az elképzelhető legnagyobb meny- nyiségben kell előállitani, hogy ez megtörténhessen, annak az előfeltétele a fenti javaslat, amely hatástalanná tenné 'a nagykapitalisták ' é s fascizta hajlamú munkásfékerek összeesküvését, a hitlerizmusnak a belülről való fúrása. Kovách Ernő. dés miatt forradalmi kockázatok zúduljanak az országra. Általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot annak ellenére, hogy a részletekben vannak aggodalmai. Úgy találja, hogy a javaslat általánosít, nem tesz különbséget érdem és érdemtelenség között. Jövőre nézve feltétlenül eltiltaná a zsidó bevándorlást. Ez hiányzik a javaslatból. Csak sajnálni lehet, hogy 1867-től mostanig nem történt ilyen intézkedés és a galíciai bevándorlás a legasszi- milálhatatlanabb tömegeket szállította az országba. Menekült külföldi zsidók ma is magyar útleveleket kaptak. Pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Erre nemcsak a zsidókérdés megítélése, hanem a keresztény társadalom zaklatásának elkerülése szempontjából is szükség van. A hazai zsidóság vezetői igenis hibásak abban, hogy ők a maguk körén nem állították fel az asszimilálódó és más zsidók közötti válaszfalat. Az 1914 óta bevándorolt zsidóságot ki kell szorítani az országból, mert egyfelől a zsidóság tulnagy számát kell redukálni, másfelől tulhatalmát kell visszaszorítani Ehhez a nemzetnek igenis megvan minden oka és joga. Gondoskodni kell azonban az idegennek minősített zsidóság kivándorlásáról. Az 1867 óta bevándorolt zsidóságnál az itt tartózkodás közérdekű voltát kívánja igazoltatni. A 67 előtti bevándor- lottakra azt a megszorító intézkedést alkalmazná: kerüljenek kivándorlási listára, akik bűncselekményeket követtek el s akik a nemzet gazdasági, pénz agyi érdekei ellen súlyosabban vétenek. Ilyen megoldást azért is jónak tartanak, mert állandó elkölcsi ellenőrzés alá helyezné a zsidóságot. — Az ittmaradó zsidóságra nézve a numerus clausus elvét kell felállítani. Legmesszebbre a korlátozások terén a szellemi élet vonalán kell elmenni. De szeretne menetrendet felállítani, hogy mikor és milyen módozatok mellett kell az egyes foglalkozási ágakban végrehajtani. Közjogi téren a népcsoporttá dekralálást megengedhetetlennek tartja. Megengedhetetlennek tartja a félvérek közül a keresztény vallásuak zsidóvá deklarálását. A keveredés nem kívánatos, a jövőre nézve kívánatos megtiltani, mert a keveredésből diszharmonikus emberek születnek, de tiltakozik a múltbeli családfakutatás és gyanúsítás rendszere ellen. Azokat, akik már keresztények és lelkileg nem éreznek közösséget a zsidósággal, ne taszítsuk ki. A család olyan egység, amelyen belül nem szabad diszharmóniát kelteni. Nem fogadja el a javaslatnak azt a részét, amely frontharcosokat kiszorít a közösségből. Nem nyúl hozzá a törvényjavaslat a részvény- társaságok anonim részvénytömegéhez, pedig a keresztény tőkének a zsidó monopóliumok helyére való behelyettesítése a legidőszerűbb feladat. Úgy tudja, hogy a zsidóság értelmes rétegei is hajlandók ezt belátni.Csak olyan részvénytársaságot lehessen alakítani, amely-
