Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-12-06 / 1192. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF IRE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 DEC. 6. NUMBER 1192. SZÁM. Zárt ajtók mögött tanácskoznak Lewisék New Yorkban — EGY KIS ÉLETRAJZ A BÁNYÁSZOK FŐVEZÉRÉRŐL — A föld mélyén robotoló pennsylvaniai bányászoknak az ideiglenesen lefújt harca, most New York egyik legelőkelőbb szállodájában folytatódik. Tanácskozásra ültek össze a békéltető bizottság tagjai és habár John L. Lewis képviseli ott a bányászokat, mégis azt mondhatjuk, hogy az egész csak ámítás, mintha ott a robotoló bányász munkások érdekei képviselve volnának. Habár- Lewis kimondottan a bányászok vezére és ifjú éveit, mint egyszerű bányász munkás töltötte el, ma nem képviselheti a bányász munkások érdekét. Erről nagyon könnyen meggyőződhetünk ha Lewis ur jelenlegi egyéniségét és élet körülményeit kissé közelebbről vizsgáljuk. Ne vegyük figyelembe minden sorát azoknak az állításoknak, melyek különösen a közelmúltban napvilágot láttak Lewis személyiségére vonatkozólag, csak azt a részt vizsgáljuk meg, melyről határozott bizonyítékaink vannak. így tehát ne higyjük azt, hogy Lewis saját maga is egy gazdag bányarészvényes és évente. ezreseket zsebel be, mint tiszta hasznot részvényei után. -Bármennyire is természet ellenes, hogy egy bányarészvényes a bányászok érdekeiért álljon síkra, fogadjuk el, hogy egy Lewis esetében lehetséges, már csak azért is, mert semmi határozott bizonyíték nincsen, hogy valóban bányarészvényes volna. Amire azonban egy rövid pillantást akarunk vetni és amiről határozottan megállapíthatjuk, hogy Lewis nem képviselheti a bányászok érdekét az az a tény, hogy szakszervezeti ténykedését egyszerűen üzleti befektetésnek tekinti. Erre vall az évi több mint 20 ezer dolláros busás fizetése, ami még nem volt elég neki mert minden családfáját is a bányász unió és a CIO tagságával igyekezett parazita módra kitartatni. így pl. leánya, akinek semmi egyéb 'különleges képessége nincsen, mint egy egyszerű gépiró kisasszonynak, akinek esetleg a munkája után járna heti 30 dollár fizetés, a szakszervezetben 6 ezer dollár évi fizetést húz. Testvéröccse pedig, Dennis Lewis a CIO egyik locáljában 10 ezer dollár évi fizetés mellett élvezi bátyjának a protekcióját. Rajtuk kivül még más családtagok is a Lewis családból zsíros állásokban vannak és évente nem kevesebb, mint 48- 50 ezer dollárnyi összegeket harácsolnak be, mint fizetést a kü'önböző elnevezések a 1 att működő, de a Lewis család által kontrolált szakszervezetektől. Nekik tehát a munkások szervezkedése csak olyan célokat jelent, mint az üzleti vállalkozónak jó, zsíros alkalomra való kilátása. A bányászok tehát hiába várják, hogy a new yorki tanácskozásból valami jó eredmény lesz nyélbe ütve a részükre. Lehetséges, hogy szépen hangzó szerződést azt fognak kapni, mert a szerződések szépen, hangzói, paragrafusainak megfogalmazásához ezek az urak nagyon jól értenek, de az gyakorlatban vajmi keveset» fog jelenteni a részükre. És az ilyen élősdi társaság rendelkezik azt lehet mondani majdnem tiz millió szakszervezeti munkás fölött teljhatalmú joggal. Az ő kezeikben van tiz millió munkás sorsa. Mennyire más volna a helyzet, ha a két üzleti szakszervezetbe tömörült milliónyi munkás tömeg az osztályharcos szervezkedés alapján egy szervezetbe tömörülne és nem a Lewis féle vezér uraktól kérdeznék meg, hogy mi a teendőjük a saját ügyeik érdekében. Volna akkor is megbizottuk, aki a tőkés urakkal tanácskozásba bocsátkozna, de első sorban csak körülbelül annyi fizetése lenne, mint azoknak a munkásoknak, akik megbízták. És a tanácskozásnak sem volna annyira titokzatos - színezete a zárt ajtók mögött, mert a munkások saját maguk határozná, nak minden követelésük fölött. Addig, mig a munkások ezen elemi tényekre föl nem eszmélnek, Lewisék üzlete további fényes virágzásnak néz elébe. A bányászok egyrésze, velünk együtt jól tudja, hogy csakis ennek az érdekében tanácskoznak most New Yorkban. A nagy feladat előttünk áll, hogy a bányászokkal és általában az összmunkássággat megértetni tudjuk, hogy harcos osztályérdekük elsősorban az, hogy a Lewis féle parazitáktól mielőbb megszabaduljanak. (f.) (Vi) Befejeződött a konvenció, melyen több vihar volt kialakulóban, de aránylag simán mult el. Murray lett a nyeregben megtartva és elég ügyesen vezette le a konvenciót, úgy, hogy a kecske is jól lakott, meg a káposzta is megmaradt. Az első és legmérgesebb ösz-| szecsapás volt a Murray vezetése alatt levő vezérek és a Lewis hívei között, de Lewis hívei kevesebben voltak és nehezebb volt nekik, mivel a vezérük nem volt jelen a konvención. A második vihar a bányászok sztrájkjával kapcsolatosan lett felidézve, mivel voltak sokan, akik Lewis elleni gyűlöletből, még a bányászokat is elitélték, hogy sztrájkra mertek menni Roosevelt kérelme ellenére is, de mivel Murray is beismerte, hogy a bányászoknak nagy okuk volt a sztrájkra és nyíltan a sztrájkolok mellé állt, igy nagy többséggel a sztrájk mellett foglalt állást a konvenció. A harmadik komoly veszélyt jelentő vihar Hillman ellen tört ki, akinek a hívei szerették volna a bányász sztrájkot is elitéltetni és minden rfiás sztrájkot beszüntetni, mely a kormányt kényes helyzetbe juttatná vagy bármilyen módon is zavarná a haditermelést. Ezt leginkább a Courier ügy pattantotta ki és Dan Lewis, a John L. testvére vezette a támadást, aki az építkezési munkások feje és nagyban segítették a detroiti delegátusok, akik személyesen ismerik a Courier ügyet és szintén elitélték Hillmant,. amiért segítette az AFL-t ezen ügyben amivel késleltetik a Szükséges munkás otthonok építését. Hillmant is Murray mentette meg, akinek többsége van a Lewis és Hillman pártolói felett Amig hivatalosan elitélték Hillmannak az állásfoglalását a Courier ügyben, de Murray megakadályozta a kizáratási in- ditványoztatást, igy két legyet ütve egy csapásra és elmúlt a veszély, vagy legalább is egy évre el lett halasztva. Mert a CIO-ban ezen három személy, Hillman, Murray és Lewis állandó csatározást fognak folytatni, amint a jelek azt mutatják. A Rooseveltet mindenben támogató delegátusok nagy kisebbségben voltak és ezt leginkább az bizonyítja, hogy a kormányt elitélték, amiért katonasággal töri meg a sztrájkokat és sok vidéken a sztrájkoló munkásokat berendelik katonai szolgálatra ha abban az időkorban vannak, még akkor is, ha esetleg előzőleg ideiglenes felmentést is kaptak, mint hadimunkások. Roosevelt külügyi politikáját támogatja a CIO, de azt kihangsúlyozták, hogy csak a külügyit, de nem mindenben helyeslik a belügyi politikát, melyek között sok munkás ellenest is felfedeztek. És kárhoztatják azért, hogy még a spekulációt, az áremelkedést nem korlátozzák, csak a bérkorlátozásáról beszélnek a kormánypártok hívei is. Mi sokat nem vártunk a CIO konvenciótól, igy nem csalódtunk benne, de bizony sokkal jobb is lehetett volna, ha konstruktiv építő munkaprogramot is kidolgozott volna, de hát azt mi nem is hisszük, hogy arra is képes volna a CIO. Forradalmi? — Ellenforradalmi! — A FRANCIA LECKE ISMÉTLÉSE — A kényszerű sors előtte való meghajlásodat azzal honorálja, hogy lentebbről ér az istennyila. A történelem megismétli magát, mondja a közmondás, mint minden közmondásnak, ennek is van bizonyos alapja és igy erőltetés nélkül lehet össze hasonlítást vonni egyrészt a hitleri kezdeti “radikálizmus” és John Lewis pár év előtti látszólagos radikalizmusa, másrészt a mostani háború kitörése előtti és az annak az elején lefolyt francia munkásharcok, másrészt az amerikai védelmi ipar és most a “captjve” bányákba folyó harcok között. Hitler a mozgalmának a megindítása idején, nemcsak a ver- selaisei békekötés revíziójával és a zsidókérdés felszínre dobásával érte el a nagy tömegeket, hanem főleg azzal, hogy a szó szoros értelmében kisajátította a munkáspártok jelszavait, célkitűzéseit. Miután azokat ezek a pártok megvalósítani nem tudták, ezt Hitler kihasználva, ígéretet tett, hogy ő kíméletlenül letöri a nagyka- pitalizmus uralmát és megszünteti a munkanélküliséget. John L. Lewist mindnyájan ugy^ ismertük, mint a munkás vezérek legreakciósabbját, ki korlátlan hatalommal uralkodott a bányász szervezet felett amelynek valóságos diktátora volt. A neki nem tetsző vezetőségeket elmozdította és saját ■dH i Végetért a CIO konvenció
