Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-07-19 / 1172. szám

Háborús hírek és hábo­rús vélemények A német-orosz háború negye­dik hetébe értünk és ezideig csak annyit tudunk a háborús helyzet állásáról, minit az első napokban. Hitlerék nagy han­gon jelentették, hogy mélyen előre nyomultak a Sztálin vona­lat áttörve a moszkvai főúton. Ezzel szemben az oroszok nap- ról-napra azt jelentik, hogy a Hitler hordák előnyomulását megakadályozták. A német je­lentések szerint már jóval túl­haladták Minsk városát, fehér Oroszország fővárosát, e z zel szemben még Kiev, Ukrajna fővárosának az elf oglalása sincs határozottan megerősítve. A hírek össze - visszaságában nem lehet határozott véleményt sem alkotni a háború állását il­letőleg. Annyit azonban határozottan megállapítani Lehet, hogy az ed­digi jelek szerint az oroszok nem várt ellentállást tanúsíta­nak és há továbbra is ilyen har­ciasán kitartanak, dacára a nagy technikai fölénnyel ren­delkező német haderőnek, ne­héz dolog lesz a Moszkva felé vezető ut elfoglalása. A hős ná- zi hadsereg hódítása ismét nagy áldozatokba kerül és ismét csak azon állításunk bizonyo­sodik be, hogy csak ott sikerült a villámcsapásszerü blitzkrieg, ahol belülről átvolt rágva a meg támadott ország kormányzati gerince — a názi rákfenével1. Hogy ez mennyire sikerült az orosz helyzetben a közeljövő fogja megmutatni. A német-orosz háborús hely­zetben a frontról jövő hírekhez hasonlóan összevissza van ke­verve a vélemény nyilvánítás is az uj háborút illetőleg. Mint jól tudjuk az angol uralkodó osztály állt elsősorban, mint tit­kos mozgató erő Hitlerék felé- jpitésében, a)zon reményben, hogy a vörös bolsevizmus kiir­tását elfogják végezni. A vál­tozott helyzetben nemcsak az angol vélemény áll az oroszok oldalán, hanem a főimperializ­mus képviselőjének Churchill- nek a nyilatkozata szerint, min­den hadifelszerelés támogatás­sal hajlandók segíteni őket Hit­ler elleni harcukban. Ugyan­ilyen támogatási ígéret jött Roosevelt elnöktől is és már tel­jesen el van felejtve, hogy az orosz forradalom kezdetén az amerikai expediciós seregek ott voltak fegyveres erővel le­törni a forradalmat. Sőt még a római pápa is a vélemény nyilvánításban forró kása kerülgetéshez hasonlóan i jött ki és ha nem is mondotta, hogy Oroszországot okvetlen meg kell védeni Hitlerrel szem­ben, de azt sem hangoztatta, hogy hagyni kell letörni az oro­szokat. Szóval a legnagyobb el­lenségek a bőrüket veszélyezte­tő helyzetben a legjobb barátok lettek. Az ilyesmin nics mit megütközni való, különösen ha tudjuk, hogy az egész kapita­lista társadalmi rendszer ha­zugságon és kétszínűségen alap­szik. Amin megütközni való van az éppen a munkások soraiban van, különösen azon az oldalon, ahol mint kommunista párthi- vek zavarják a levegőt. Mert eltekintve attól, hogy maguk a kommunisták felelősek elsősor­ban azért, amiért Hitler azzá fejlődhetett ami ma, a kritikus helyzetben, nincs idő, hogy az előzményeket firtassuk. Tény az, hogy dacára a barátsági {paktumnak, rá lettek kénysze­rítve,hogy Hitler ellen harcolja­nak. Ami visszataszító a kom­munisták állásfoglalásában az a máról holnapra ultra hazafi- ság, amivel tultenni akarnak Churchillen és Roosevelt elnö­kön is. Moszkvában, ahol S z talin mellett a názi lobogó volt ki­tűzve a gyüléstermekben, ezek helyébe nemcsak a britt zászlót tűzték ki, hanem sok helyen Sztálin fényképe mellé Chur­chill és Roosevelt képét akasz­tották ki. New Yorkban tömeg- gyűlést tartottak a kommunis­ták a Madison Sq. Gardenban, ugyanott, ahol párhéttel ezelőtt az American First Committee gyűlésén Lindbergh és Wheeler urakkal ordítoztak az imperia­lista háború ellen. Most Robert Minor a kommunista párt tit­kárának a kijelentése szerint, “szent kötelességünk minden tankot, repülőgépet és fegyvert a lehető leggyorsabban elkészí­teni és a háború szolgálatába állítani.” A gyülés'teremben szin tén ott lengett az angol lobogó, de már nem mint az indiai nép elnyomatásának a jelvénye, ha­nem a demokráciáért folytatott harc szimbóliuma. Ami azonban a legundori- tóbban visszataszító, az a ma­gyar, züllött kommunázik állás- foglalása az uj helyzetben. Mert azt ha megütközve is, de meg­értjük az amerikai kommunista párt kapkodását, kínos helyze­tük kimagyarázására és érthe­tő a kiabálásuk a szovjet unió segítésére. A Magyar Jövő kö­rül csoportosult kommunista Egy kis csend a nagy harc után A nyári hónapokban rendsze­res model változtatás, de legin­kább a felhalmozott alkatrészek következtében, legtöbb nagy automobil iparban be állt a pangás. Sok üzemben 10 száza­lékra levágták a munkások szá­mát és 3 héttől 10 hétig sok munkás nem remélheti a vissza helyezését a munkára. Dacára a sikeres egyezmé­nyeknek a nagy ipar telepeken, még sok kisebb-nagyobb sztrájk robban ki, a kisebb, jóval keve- sebbett fizető gyártelepeken, ami sok esetben nagyobb üze­mekét megállít, mivel az anyag szállítás szűnik meg az ilyen egyes alkatrészeket gyártó kis műhelyekből. Az ilyen kisebb-nagyobb har­cokat figyelve, ma már több AFL sztrájk van Michiganban, mint CIO, aminek a magyará­zata az, hogy ezelőtt a gyárosok nagyon könnyen megegyeztek az AFL-el,, hogy a CIO-t távol tartják az üzemektől. Ma már nem mernek velük olyan köny- nyen megegyezni, mivel legtöbb üzemben a CIO is elég erősnek érzi magát követelésekkel elő­lépni és a nagyüzemekben meg­szervezett tömegek támogatá­sával még olyan helyen is meg­nyerni egy sztrájkot, ahol eset­leg az AFL volna többségben, ami nagyon kevés esetben léte­zik ezen a vidéken az újabban szervezett üzemeknél. A kisebb, elszórt sztrájkok, stréber vezérfickók, azonban saját maguknak kérnek támo­gatást, még pedig repülő postán sürgönyileg, akárhogyan, de küldjétek a dohányt, mert a szovjet unió veszélyben van. Julius 1-ei lapszámukban nagy feketebetüs felhívást közölnek: az orosz nép a vérét áldozza a fasizmus elleni harcban,—Írják ti küldjétek be napibéreteket sürgönyileg azonnal és mi na­gyobb Magyar Jövőt adunk nektek. Ezek a hullarablók ní­vójára sülyedt fékerek, a szov­jet unió kritikus helyzetén kap­va, a “veszélyt” saját maguk zsebére akarják gyümölcsöz- tetni. Igen minden támogatást meg kell adjunk az orosz népnek a fasizmus elleni küzdelmében és ennek a támogatásnak meg kell legyen az eredménye. A győzel­mek egyik főérdeme kell le­gyen, hogy többé ne legyen al­kalmuk féker vezéreknek, a munkásmozgalmak b i z oriyos árnyalatait annyira lezüllesz- teni, mint amilyen elrettentő példáját látjug a Magyar Jövő pénzgyüjtési manőverezésében. (f.) majdnem minden esetben csakis olyan üzemeknél történnek, hol még csak most lettek félig- meddig megszervezve. Sok eset­ben az üzemvezetőség nem is akarja elhinni, hogy a munká­sok uniont akarnak, mig csak sztrájkra nem lépnek. Legtöbb esetben ilyen kézzel fogható bi­zonyítékok után, az üzem veze­tőség, egy pár napon belül meg­egyezik a munkásokkal. Mondanunk sem kell, hogy a Forddal való szerződés nagy ha­tással van minden szervezetlen üzem munkására és legtöbb he­lyen fokozott szervezkedés in­dult meg, mert a bevehetetlen­nek hitt Ford üzemek megszer­vezése, meggyőzte a félős, uni­óban nem bizó munkásokat is, lehetséges uniont építeni a leg­nagyobb terror dacára is. Vala­mint a nyakas munkáltatók is belátják, hogy ha a hatalmas Ford, olyan elbizakodott hence­gés után jobbnak látta az uni­óval megegyezni, igy nekik nem sok lehetőségük van az unioni- zálásnak ellent állni. A Fordnál minden elég simán folyik. Az union shop elisme­résével, nagyon sok benső har­cot, csatározást tett Ford kike- rülhetővé. Még eddig az üzem vezetősége elég jóakarattal igyekszik az üzem bizottságok­kal együtt működni, mely lehe­tővé teszi a felkorbácsolt kedé­lyek lecsillapítását, zavarok ki­kerülését. A Ford színváltozása minden iparban óriási hatást ért el azokbban a gyárakban is, ahol az unió régebben meg volt, de állandó csatározás honolt a gyárvezetőség és az' üzem bi­zottság között, ma könnyebben megegyezhetnek, nagyobb elis­merésben részesülnek az uniók. Nincs kizárva, hogy hamaro­san a többi nagy üzemek is fogják Fordék példáját követni és a check-off rendszert beve­zetik. Mivel nagyon sok órai munkaidőt tudnak általa meg­takarítani, az által, hogy nem szükséges, hogy több száz ste­ward órákat eltöltsön és leg­több esetben a gyár munkaide­jében a tagdijak bekollektálásá- val, valamint a tagdijat fizetni nem akarókkal való vitatkozá­sokkal. Vi. VÉDELMI BONDOK A washingtoni kormány a sok billió dolláros védelmi mun­kák fedezésére, védelmi bélye­geket hoz forgalomba 10 cent értékben, amelyek, mint taka­rék bélyegek részét képezhetik a 25 dollár értékű védelmi bon- doknak, amelyeknek vásárlási ára 18.75. HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the_Aet of March, 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 JULY 19. .'Y T •)NUMBER 1172. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents