Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-10-25 / 1186. szám

1941 október 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL j Elmondja: Z. J. AZ AFL FOGADALMA Az American Federation of Labor, az amerikai szakszerve­zetek szövetsége a közelmúlt napokban tartotta évi konven­cióját Seattleben. Bár az AFL a legnagyobb intézménye az amerikai munkásságnak — a kebelébe tartozó szakszerveze­tek közel öt millió tagot szám­lálnak — létezése inkább árt, mint használ. Egyáltalán nem túlzott az az állítás, hogy az AFL “kerékkötője a haladás­nak”, mert ezen elnevezésre nemcsak ósdi szervezkedési for­májával szolgált rá hanem több mint fél évszázados működésé­nek ideje alatt számtalanszor bebizonyította ezt azzal, hogy amikor fontos kérdések vetőd­tek fel, az AFL minden esetben a munkásosztály érdekei ellen döntött. így történt a jelen konvención is. Túlzás volna azt állítani, hogy ami a konvención történt a tag­ság akaratának a megnyilvánu­lása, de ez egyáltalán nem vál­toztat a tényen, mert az ott hozott határozatok a tagság akarata ellenére is érvényre fognak emelkedni, mert az AFL-ben a tagságnak a szer­vezet akcióinak irányításához semmi köze nincs. Csak igy tör­ténhet az meg, hogy a szerve­zetet a bürokrata vezérkar min­den esetben a munkásosztály érdekei ellen tudja felhasz­nálni. A jelen válságos időkben, amikor a “nemzeti felkészülés” a “haza biztonsága”, a “demok­rácia megvédése” stb. hamis jelszavak alatt a kizsákmányo­ló osztály minden eszközt igénybe vesz, hogy a munkás­ságot megfossza a nagy áldo­zatok árán kivívott előnyöktől; amikor minden követ megmoz­gatnak, hogy a munkásság leg­hatásosabb fegyverét a — ( sztrájkot — törvényellenes cselekménynek minősítsék, az AFL elnöke, William Green ugyancsak a fenti hamis jelsza­vak alatt a konvención elhang­zott beszédében utasította a szervezetek tagságát a sztrájk fegyverének feladására. Ezen beszédével Green a ki­zsákmányolok törekvését tá­mogatta és hátbatámadta nem­csak a szervezet tagságát, ha­nem általában a munkásosz­tályt. Dacára azon ténynek, hogy a munkásság a sztrájk fegyveréhez csak a legvégső társa is, akik nem zsidók. És megteszik ezt a katholikus, meg akármilyen más vallásu mun­káltatók, ha nem szervezked­tek és igy megtehetik.” “Én elhiszem, testvér, hogy te nem vagy antiszemita. De ha ezt a zsidózást igy folytatod, akad a hallgatóid között olyan, aki az egészből csak azt fogja érteni, hogy a zsidó zsákmá- nyoja ki. Aztán jön egy másik, aki ugyanezt mondja a kato­likusokra; egy harmadik a né­gerre és igy tovább. Egyszerre aztán azon vesszük észre ma­gunkat, hogy mi munkások, zsidók, keresztények, fehérek, feketék egymással verekszünk, esetben nyúl és dacára annak, hogy a munkabeszüntetések minden esetben a munkáltatók makacsságának a következmé­nyei, a legnagyobb “munkás­testület” elnöke a munkásságot igyekszik rávenni, hogy a mun­kabeszüntetéseket k e r ül je. Ugyan akkor semmi kifogása nem volt Greennek az ellen, hogy az AFL tagsága vezéreik utasítására számos esetben a más szervezetekhez tartozó munkások bérharcát verték le. Az ellen sem volt semmi kifo­gása Greennek, ami az utóbbi időben meglehetős gyakran elő­fordult, hogy más szervezetek térhódítása ellen szüntették be a munkát az AFL tagjai. Ez természetesen a vezérek érde­keibe vág és ez szerintük jogos és szükséges. y Mivel az Egyesült Álamok hivatalosan a náci barbarizmus ellen küzdő országokat támo­gatja, az AFL konvenciója sem térheteit ki ezen kérdés tár­gyalása elől. A konvención a törekvés azonban nem oda irá-, nyúlt, hogy a világ munkássá-i gát felszólítsák a nácizmus el­leni harcra, hanem arról tár­gyaltak, hogy a “kommuniz­mus” mily veszedelmet rejte­get a világra. Ma, amikor Szov­jet Oroszország élet-halál har­cot vív a barbár náci hordákkal az AFL nem a nácizmusban lát­ja a veszélyt, hanem a “kom- munizmusban.”Amig kényszer­ből helyesli a nácizmus elleni harcot, addig meggyőződésből a nácizmus ellen küzdő Szovjet Unió elbukásáért cselekszik és erre tett fogadalmat. AMIKOR A TUDATLANSÁG ERÉNY A kapitalista osztály azt igyekszik elhitetni a közvéle­ménnyel, hogy a “demokrácia” I csak úgy funkcionálhat, ha az a magántulajdon rendszerén alapszik. Ezen felfQgás szerint az uralkodó osztálynak korlát­lan hatalommal kell rendelkez­ni, ellenkező esetben a “demok­ráciát” sérelem éri és követke­zetesen, a leghatározottabban ellenez minden oly törekvést, ami a kizsákmányolok hatalmát bármily kis mértékben korlá­tozza. Mivel a kapitalista termelési rendszer elérte a fejlődésnek azt a fokát, amelyen túl az a bizonyos “demokrácia” az or­szág lakossága két-harmadának mig a bószok markukba röhög­nek, mert igy biztosan könnyen el tudnak bánni velünk.Gondold meg jól testvér, hogy mit csi­nálsz, amikor a vallási vagy a nemzetiségi kérdést felveted. Mint ahogyan mi, munkások között nem teszünk különbsé­get vallásuk vagy nemzetiségük miatt, úgy a munkáltatók val­lásával és nemzetiségével sem szabad törődenünk, hanem har­colni kell ellenük a szervezke­dés erejével, bármilyen vallá- suak és bármilyen nemzetiség- höz tartoznak is!” Gyönyörű szavak! Igazán ér­demes volt erre a gyűlésre el­jönni ! nyomort és éh-halált jelent, a new deal kormány kikerülhetet- lennek látta a kapitalizmus ha­talmát bizonyos korlátok közé szorítani, hogy a magántulaj­don rendszer életét meghosz- szabitsa. Ezen intézkedésekért a kapitalista osztály és annak szócsövei állandóan a legélesebb és legkíméletlenebb támadás­ban részesítik a kormányt és számos esetben visszakozásra is kényszeritették. A háborús viszonyok azon­ban rendkívüli állapotokat te­remtettek és újabb korlátozá­sokat tettek szükségessé,többek között a szükségleti cikkek ára­inak szabályozását, amelynek végrehajtására külön hivatalt létesítettek, melynek vezetésé­vel Roosevelt elnök, Leon Hen- dersont bízta meg. Ezen hiva­tal “Office of Price Adminis­tration and Civilian Supply” (OPACS) elnevezés alatt isme­retes és hatáskörébe tartozik az élelmiszer, ruházat, házbér, stb. valamint az ipari termeléshez szükséges nyersanyagok és a kész áruk árainak szabályozása. Ily intézkedés természetesen a profit csinálás szempontjából nagyon káros a kapitalista osz­tálynak, különösen ily felfor­dult viszonyok között, amikor határtalan mennyiségű profi­tot lehetne csinálni és nem is lehet csodálkozni azon, hogy a kapitalisták annyira felbőszül­tek ily vakmerőségen. Bár az elnöknek joga van az ily hiva­talok vezetőit kinevezni, bizo­nyos esetekben, ha a kinevezett egyén ellen a hangadó körök ki­fogást emelnek, a szenátus vizs­gálatot indíthat és a kinevezést megsemmisítheti. Henderson ellen emeltek ily kifogást. Nem a képessége el­len, hanem a multbani működé­se folytán. Az egyik vád az volt ellene, hogy elnöke volt a “Washington Friends of Spa­nish Democracy” egyesületnek, amely a spanyol szabadság har­cot támogatta. Kezdeményező­je volt a spanyol menekülteket segélyző bizottságnak, valamint tagja volt a “Washington Com­mittee for Democratic Action” testületnek stb. stb., amiből a Dies bizottság megállapította, hogy Henderson “kommunista” és alkalmatlan a magas hivatali tisztség betöltésére. Ezen előzmények után a sze­nátus egyik bizottsága inkvizí­ció alá vette Hendersont és a kihallgatás folyamán kitűnt, hogy Henderson képességei, tu­dása sokkal magasabb fokon áll, mint amilyent a szenátus kívánatosnak tart. Tom Conn- aly szenátor meg is jegyezte, hogy: “Ha ön semmit sem tud­na, nem félnék öntől egyáltalán de ön fene sokat tud és ily iszo­nyú hatalommal felruházva ve­szedelmes lesz.” A szenátus bizottsági tagjá­nak ezen kijelentése aztán sok érthetetlen dolgot megmagya­ráz. A jelen rendkívüli viszo­nyokban, amikor a kormány a védelmi eszközök gyártását igyekszik irányítani és hozzá­értő emberekre volna szükség, a nép képvselőí nem azt kere­sik, hogy az egyéneknek meg­van-e a szükséges tudásuk, ha­nem, hogy a kapitalista osztály hü talpnyalói legyenek. Más szóval: a képviselők előtt a tu­dás veszedelmet, a tudatlanság pedig előnyt jelent. 35 év határkövénél A Munkás Betegsegélyző Szövetség clevelandi három osz­tálya az elmúlt vasárnap ren­dezte meg jubileumát annak, hogy a Szövetséget 1906-ban néhány szociáldemokrata érzel­mű munkás megalakította. Az ünnepélyen megjelent a köz­ponti elnök ,a központi titkár, a clevelandi magyar egyletek kiküldöttei, Cleveland város polgármestere, a most novem­berben megválasztásukat re­mélő politikusok — csak a tag­ság maradt arról távol. Az ebédet — amelyért dicsé­ret jár a készítőknek, nemkü­lönben a szokatlanul ügyes, jó kiszolgálásért — a program szerint az amerikai hymnusz- és az azt követő isten áld meg .a magyart, valamint az 50-ik Ósztály elnökének üdvözlete, aki bár Írásból olvasta azt fel, mé­gis az Amerikai Magyar Szövet­ség nevében tette azt, ezek a bevezetések előzték meg. Ebéd után egyik ügyvéd, aki a tószt- mesteri tisztséget töltötte be, felkérte a teremben széjjel ülő­ket, hogy jöjjenek összébb, hogy a diszasztal körül nele­gyen annyi üres szék és ahol a beszédeket is majd jobban hall­hassák. Az első szónok a köz­ponti elnök, aki ötesztendővel ezelőtt, a 30 éves jubileumon már megismerkedett a cleve- lendi tagokkal. Most örömét fejezi ki, hogy az ötesztendő milyen fejlődést hozott, hogy szebb körülmények között ün­nepelhetjük a Szövetséget. (Amerikai - Magyar hymnusz, az asztal körül ülő ügyvédek, bírók, politikusok) Ezután egy­másután beszéltek: a polgár­mester, bírók és politikusok, akiket az ebéden kívül csak a novemberi megválasztásuknak az esélyei érdekeltek, mert az előttük fekvő jubileumi könyv­ről mégcsak a Szövetség nevét sem olvasták le, mert vala­mennyi, az egy polgármesteren kívül, a Magyar Munkás Szö­vetséget üdvözölték. A rendezőség igazolni kíván­ta a Szövetséget 35 esztendőn keresztüli épitc'Jknek a mellő­zésével, hogy a Szövetség az utolsó öt esztendőben más irányban működik, mint amit részére az alapítók megjelöltek és hogy pontos az a néhány hét előtti megállapításunk, hogy a Szövetség irányítása kiesett a tagság-keze és beleszólásából. bérmunkás ünnepélyek CLEVELANDON A Bérmunkás novemberben lép 30-ik esztendejében és ezt az alkalmat Clevelandon úgy az east, mint a west sideon társas vacsora keretében fogják meg­ünnepelni. November 22-én, szombaton este az Ifjúsági Teremben, 11213 Buckeye Road lesz a VACSORA. December 6-án, szombaton este a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. lesz VACSORA. Úgy az east, mint a west sídéi olvasóinkat és azok ba­rátait már most kérjük, hogy minél nagyobb számban vegye­nek részt ezeken az ünnepélye­ken.

Next

/
Thumbnails
Contents