Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-10-25 / 1186. szám
1941 október 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL j Elmondja: Z. J. AZ AFL FOGADALMA Az American Federation of Labor, az amerikai szakszervezetek szövetsége a közelmúlt napokban tartotta évi konvencióját Seattleben. Bár az AFL a legnagyobb intézménye az amerikai munkásságnak — a kebelébe tartozó szakszervezetek közel öt millió tagot számlálnak — létezése inkább árt, mint használ. Egyáltalán nem túlzott az az állítás, hogy az AFL “kerékkötője a haladásnak”, mert ezen elnevezésre nemcsak ósdi szervezkedési formájával szolgált rá hanem több mint fél évszázados működésének ideje alatt számtalanszor bebizonyította ezt azzal, hogy amikor fontos kérdések vetődtek fel, az AFL minden esetben a munkásosztály érdekei ellen döntött. így történt a jelen konvención is. Túlzás volna azt állítani, hogy ami a konvención történt a tagság akaratának a megnyilvánulása, de ez egyáltalán nem változtat a tényen, mert az ott hozott határozatok a tagság akarata ellenére is érvényre fognak emelkedni, mert az AFL-ben a tagságnak a szervezet akcióinak irányításához semmi köze nincs. Csak igy történhet az meg, hogy a szervezetet a bürokrata vezérkar minden esetben a munkásosztály érdekei ellen tudja felhasználni. A jelen válságos időkben, amikor a “nemzeti felkészülés” a “haza biztonsága”, a “demokrácia megvédése” stb. hamis jelszavak alatt a kizsákmányoló osztály minden eszközt igénybe vesz, hogy a munkásságot megfossza a nagy áldozatok árán kivívott előnyöktől; amikor minden követ megmozgatnak, hogy a munkásság leghatásosabb fegyverét a — ( sztrájkot — törvényellenes cselekménynek minősítsék, az AFL elnöke, William Green ugyancsak a fenti hamis jelszavak alatt a konvención elhangzott beszédében utasította a szervezetek tagságát a sztrájk fegyverének feladására. Ezen beszédével Green a kizsákmányolok törekvését támogatta és hátbatámadta nemcsak a szervezet tagságát, hanem általában a munkásosztályt. Dacára azon ténynek, hogy a munkásság a sztrájk fegyveréhez csak a legvégső társa is, akik nem zsidók. És megteszik ezt a katholikus, meg akármilyen más vallásu munkáltatók, ha nem szervezkedtek és igy megtehetik.” “Én elhiszem, testvér, hogy te nem vagy antiszemita. De ha ezt a zsidózást igy folytatod, akad a hallgatóid között olyan, aki az egészből csak azt fogja érteni, hogy a zsidó zsákmá- nyoja ki. Aztán jön egy másik, aki ugyanezt mondja a katolikusokra; egy harmadik a négerre és igy tovább. Egyszerre aztán azon vesszük észre magunkat, hogy mi munkások, zsidók, keresztények, fehérek, feketék egymással verekszünk, esetben nyúl és dacára annak, hogy a munkabeszüntetések minden esetben a munkáltatók makacsságának a következményei, a legnagyobb “munkástestület” elnöke a munkásságot igyekszik rávenni, hogy a munkabeszüntetéseket k e r ül je. Ugyan akkor semmi kifogása nem volt Greennek az ellen, hogy az AFL tagsága vezéreik utasítására számos esetben a más szervezetekhez tartozó munkások bérharcát verték le. Az ellen sem volt semmi kifogása Greennek, ami az utóbbi időben meglehetős gyakran előfordult, hogy más szervezetek térhódítása ellen szüntették be a munkát az AFL tagjai. Ez természetesen a vezérek érdekeibe vág és ez szerintük jogos és szükséges. y Mivel az Egyesült Álamok hivatalosan a náci barbarizmus ellen küzdő országokat támogatja, az AFL konvenciója sem térheteit ki ezen kérdés tárgyalása elől. A konvención a törekvés azonban nem oda irá-, nyúlt, hogy a világ munkássá-i gát felszólítsák a nácizmus elleni harcra, hanem arról tárgyaltak, hogy a “kommunizmus” mily veszedelmet rejteget a világra. Ma, amikor Szovjet Oroszország élet-halál harcot vív a barbár náci hordákkal az AFL nem a nácizmusban látja a veszélyt, hanem a “kom- munizmusban.”Amig kényszerből helyesli a nácizmus elleni harcot, addig meggyőződésből a nácizmus ellen küzdő Szovjet Unió elbukásáért cselekszik és erre tett fogadalmat. AMIKOR A TUDATLANSÁG ERÉNY A kapitalista osztály azt igyekszik elhitetni a közvéleménnyel, hogy a “demokrácia” I csak úgy funkcionálhat, ha az a magántulajdon rendszerén alapszik. Ezen felfQgás szerint az uralkodó osztálynak korlátlan hatalommal kell rendelkezni, ellenkező esetben a “demokráciát” sérelem éri és következetesen, a leghatározottabban ellenez minden oly törekvést, ami a kizsákmányolok hatalmát bármily kis mértékben korlátozza. Mivel a kapitalista termelési rendszer elérte a fejlődésnek azt a fokát, amelyen túl az a bizonyos “demokrácia” az ország lakossága két-harmadának mig a bószok markukba röhögnek, mert igy biztosan könnyen el tudnak bánni velünk.Gondold meg jól testvér, hogy mit csinálsz, amikor a vallási vagy a nemzetiségi kérdést felveted. Mint ahogyan mi, munkások között nem teszünk különbséget vallásuk vagy nemzetiségük miatt, úgy a munkáltatók vallásával és nemzetiségével sem szabad törődenünk, hanem harcolni kell ellenük a szervezkedés erejével, bármilyen vallá- suak és bármilyen nemzetiség- höz tartoznak is!” Gyönyörű szavak! Igazán érdemes volt erre a gyűlésre eljönni ! nyomort és éh-halált jelent, a new deal kormány kikerülhetet- lennek látta a kapitalizmus hatalmát bizonyos korlátok közé szorítani, hogy a magántulajdon rendszer életét meghosz- szabitsa. Ezen intézkedésekért a kapitalista osztály és annak szócsövei állandóan a legélesebb és legkíméletlenebb támadásban részesítik a kormányt és számos esetben visszakozásra is kényszeritették. A háborús viszonyok azonban rendkívüli állapotokat teremtettek és újabb korlátozásokat tettek szükségessé,többek között a szükségleti cikkek árainak szabályozását, amelynek végrehajtására külön hivatalt létesítettek, melynek vezetésével Roosevelt elnök, Leon Hen- dersont bízta meg. Ezen hivatal “Office of Price Administration and Civilian Supply” (OPACS) elnevezés alatt ismeretes és hatáskörébe tartozik az élelmiszer, ruházat, házbér, stb. valamint az ipari termeléshez szükséges nyersanyagok és a kész áruk árainak szabályozása. Ily intézkedés természetesen a profit csinálás szempontjából nagyon káros a kapitalista osztálynak, különösen ily felfordult viszonyok között, amikor határtalan mennyiségű profitot lehetne csinálni és nem is lehet csodálkozni azon, hogy a kapitalisták annyira felbőszültek ily vakmerőségen. Bár az elnöknek joga van az ily hivatalok vezetőit kinevezni, bizonyos esetekben, ha a kinevezett egyén ellen a hangadó körök kifogást emelnek, a szenátus vizsgálatot indíthat és a kinevezést megsemmisítheti. Henderson ellen emeltek ily kifogást. Nem a képessége ellen, hanem a multbani működése folytán. Az egyik vád az volt ellene, hogy elnöke volt a “Washington Friends of Spanish Democracy” egyesületnek, amely a spanyol szabadság harcot támogatta. Kezdeményezője volt a spanyol menekülteket segélyző bizottságnak, valamint tagja volt a “Washington Committee for Democratic Action” testületnek stb. stb., amiből a Dies bizottság megállapította, hogy Henderson “kommunista” és alkalmatlan a magas hivatali tisztség betöltésére. Ezen előzmények után a szenátus egyik bizottsága inkvizíció alá vette Hendersont és a kihallgatás folyamán kitűnt, hogy Henderson képességei, tudása sokkal magasabb fokon áll, mint amilyent a szenátus kívánatosnak tart. Tom Conn- aly szenátor meg is jegyezte, hogy: “Ha ön semmit sem tudna, nem félnék öntől egyáltalán de ön fene sokat tud és ily iszonyú hatalommal felruházva veszedelmes lesz.” A szenátus bizottsági tagjának ezen kijelentése aztán sok érthetetlen dolgot megmagyaráz. A jelen rendkívüli viszonyokban, amikor a kormány a védelmi eszközök gyártását igyekszik irányítani és hozzáértő emberekre volna szükség, a nép képvselőí nem azt keresik, hogy az egyéneknek megvan-e a szükséges tudásuk, hanem, hogy a kapitalista osztály hü talpnyalói legyenek. Más szóval: a képviselők előtt a tudás veszedelmet, a tudatlanság pedig előnyt jelent. 35 év határkövénél A Munkás Betegsegélyző Szövetség clevelandi három osztálya az elmúlt vasárnap rendezte meg jubileumát annak, hogy a Szövetséget 1906-ban néhány szociáldemokrata érzelmű munkás megalakította. Az ünnepélyen megjelent a központi elnök ,a központi titkár, a clevelandi magyar egyletek kiküldöttei, Cleveland város polgármestere, a most novemberben megválasztásukat remélő politikusok — csak a tagság maradt arról távol. Az ebédet — amelyért dicséret jár a készítőknek, nemkülönben a szokatlanul ügyes, jó kiszolgálásért — a program szerint az amerikai hymnusz- és az azt követő isten áld meg .a magyart, valamint az 50-ik Ósztály elnökének üdvözlete, aki bár Írásból olvasta azt fel, mégis az Amerikai Magyar Szövetség nevében tette azt, ezek a bevezetések előzték meg. Ebéd után egyik ügyvéd, aki a tószt- mesteri tisztséget töltötte be, felkérte a teremben széjjel ülőket, hogy jöjjenek összébb, hogy a diszasztal körül nelegyen annyi üres szék és ahol a beszédeket is majd jobban hallhassák. Az első szónok a központi elnök, aki ötesztendővel ezelőtt, a 30 éves jubileumon már megismerkedett a cleve- lendi tagokkal. Most örömét fejezi ki, hogy az ötesztendő milyen fejlődést hozott, hogy szebb körülmények között ünnepelhetjük a Szövetséget. (Amerikai - Magyar hymnusz, az asztal körül ülő ügyvédek, bírók, politikusok) Ezután egymásután beszéltek: a polgármester, bírók és politikusok, akiket az ebéden kívül csak a novemberi megválasztásuknak az esélyei érdekeltek, mert az előttük fekvő jubileumi könyvről mégcsak a Szövetség nevét sem olvasták le, mert valamennyi, az egy polgármesteren kívül, a Magyar Munkás Szövetséget üdvözölték. A rendezőség igazolni kívánta a Szövetséget 35 esztendőn keresztüli épitc'Jknek a mellőzésével, hogy a Szövetség az utolsó öt esztendőben más irányban működik, mint amit részére az alapítók megjelöltek és hogy pontos az a néhány hét előtti megállapításunk, hogy a Szövetség irányítása kiesett a tagság-keze és beleszólásából. bérmunkás ünnepélyek CLEVELANDON A Bérmunkás novemberben lép 30-ik esztendejében és ezt az alkalmat Clevelandon úgy az east, mint a west sideon társas vacsora keretében fogják megünnepelni. November 22-én, szombaton este az Ifjúsági Teremben, 11213 Buckeye Road lesz a VACSORA. December 6-án, szombaton este a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. lesz VACSORA. Úgy az east, mint a west sídéi olvasóinkat és azok barátait már most kérjük, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken az ünnepélyeken.
