Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-12 / 1171. szám
6 olaal BÉRMUNKÁS 1941 julius 12. lását és mély érzéssel olvastam a Bérmunkás kitűnő vezércikkét “Roosevelt tragédiája” címen. Kétségtelen tény az, hogy a company a leggyalázatosabb bért fizeítte az iparban. Kétségtelen, hogy 30-50 százalékkal kevesebbett fizetett mint az ipar többi vállalatai, vagy minit az anyavállalata a General Motors, tehát senki kétségbe nem vonhatta ezt. Kétségtelen tény az is, hogy ez az ország ha nem is ténylegesen, de valójában ma háborúban van a világ leggyalázatosabb ellensége, a nácizmus ellen, amelynek a legveszedelmesebb fegyvere a repülőgép, mely ellen védekezni, amelyet megtámadni, csak repülőgéppel lehet. Amerika a legfőbb repülőgép szállítója Angliának, amelynek a nácizmus elleni harcának a sikere attól függ, hogy mennyi repülőgépet kap Amerikából. Ez viszont nagyban függ attól, hogy mennyi repülőgépet gyárt a North American, mert ez a hatalmas gyár állítja elő a bombázógépek egyharma- dát. És itlt következik a francia lecke, amelyet úgy látszik nem akarunk megtanulni. Ott a North Americanhoz hasonló kapitalisták, akik szívesebben látták volna franciaországban a Hitlerizmust, mint egy olyan demokráciát, amelyben a munkásoknak jogai vannak, minden módon szabotálták a felkészülést, még akkor is, amikor már a nácik francia határon voltak. Ezek a szabotör kapitalisták nagyszerű segítséget kaptak a Sztálini paktum által dirigált kommunáciktól, akik moszkvai parancsra — kihasználják a munkások elégedetlenségét. A North American urai kétségtelenül szabotálták a munkások követeléseit, azért húzták heteken keresztül a tárgyalásokat, hogy kiprovokálják a sztrájkot, a kormány békéltető bizottsága is részt vett a tárgyaláson, jól látva, azt, hogy a gyárosok huza-vonája veszélyezteti a gyár üzemét, azért keresztül erőszakolt egy ideiglenes megegyezést, amely szerint a munkások május elsejéig visszamenőleg megkapják a bérjavitást, amit akár megegyezés, akár pedig rákénysze- ritenek a gyárra. Ezt a megegyezést két nap múlva megszegték a munkások és sztrájkba léptek. Nagyon sok jel azt mutatta, hogy francia példára, a szabotáló gyáros segítségére a kommunácik siettek A többit már tudjuk. Amerika kormánya kapitalista kormány, a kapitalista államok törvényei kötik. Bizonyos, hogy amiként talált törvényes indokolást Roosevelt arra, hogy katonasággal nyitássá fel a gyár kapukat, úgy találhatott volna arra is módot, hogy a gyárost kényszerítse a követelések teljesítésére. Bizonyos, hogy ,ez a lépés tényleg tragédia volt Roosevelt számára és majd ha a gyár le- foglalási hatalmát megfogja kapni, fog kitűnni, hogy azt melyik oldal javára használja fel. A munkások sztrájk joga szent ,de azzal élni is tudni kell. A mai sztrájk ellenes hangulatot az oktalan, a két fő unionok az AFL és a CIO-nak az egymás elleni harcai váltották ki. A munkásoknak meg kell ta- nulniok a francia leckét. Nem TÁRSADALMI LEXIKON ALKOTMÁNY (latinul consti- tutio) az állam politikai életének rendjét szabályozó alaptételek összessége. Az alkotmányt minden államban az uralkodó osztályok egymáskö- zötti és ezeknek az elnyomott osztályokkal szembeni hatalmi helyzete állapítja meg. Az uralkodó osztályhoz való tartozás jelenti az “alkotmány sáncaiba” való tartozást, mig az elnyomott osztályoknak látszólag semmi befolyásuk az alkotmányra nincs, annak nem részesei. Az alkotmány, mint az egyes társadalmi osztályok politikai hatalmának kifejezője, egyszersmint mutatja ez osztályok közötti harc időleges eredményeit. Az alkotmány fejlődése, változása tehát annyit jelent, hogy egyes társadalmi osztályok uralomra jutása vagy bukása az egész társadalomra miként értékelendő. Az alkotmány szabja meg az államhatalom határait, megállapítja azokat a hatalmi szerveket, amelyek az állam életét irányítani jogosultak. Az olyan államot, amelyben államhatalmi szerv önmagában szabja meg a saját törvényeit: abszolút, vagy alkotmány nélküli államnak mondjuk, legújabban diktatúra a legdurvább formájában.Azonban az ilyen államnak is van alkotmánya. Az alkotmányos állam azonban mégis az olyan állam, ahol a törvényhozói, végrehajtói (közigazgatási) és bírói államhatalmi szervek egymástól látszólag függetlenül irányítják az pillám politikai életét. Szokásos külömbséget tenni, történelmi és chartális alkotmány között. A történelmi alkotmány messzi a múltban keletkezett és az állam életével szervesen fejlődött 'ki. Ea(zel szemben a chartális alkotmány a régi föladásával uj állami alap törvények szabályozott alkotmányt jelent (pl. az Északame- kai Egyesült Államok 1787-iki és a francia 1791-iki.) Oktrojált alkotmány, amelyet valamely abszolút uralkodó ráerőszakol az államra. A nép akaratából létrejöhet az alkotmány békésen, törvényes módon vagy forradalom utján. DEMOKRÁCIA: (népuralom, görögeredeti szó) Olyan államforma, amelyben— szemben a teokrácáival, az arisztokráciával, az abszolutizmussal, újabban diktatúrával — a törvény- hozás és a politikai kormányzás a népkezében van. Ilyen értelemben a demokrácia szoros összefüggésben áll a joggal, amelynek keletkezését igaz isteni eredetűnek hirdették az uralkodók és a kiváltságosak és szabad együtt menni a szabotör kapitalistákkal. Okos irányítással, anélkül, hogy a védelmi ipart megállítanák, rálehet kényszeríteni a kormányt arra, hogy a szabotáló gyáros kapja meg a nyomást. Hetenkint, szükség esetén naponta egy- egy órai tiltakozó sztrájk, ma nagyobb és jobb fegyver a kapitalista ellen, mintha egy hosz- szu sztrájkkal megakadályozzuk a nácik elleni bombázó gépek építését. igy is fogták föl egészen addig, amig a teokratikus államformák, illetve az abszolút monarchiák és véle együtt a jog fétis jellegét meg nem törte a modern burzsoázia forradalma, amely az abszolút királyi hatalom és a rendi kiváltságok mellé, vagy azoknak helyébe állította a nép egy részének választott képviselőit, mint törvény, tehát jogalkotókat. Az államfenség királyi és rendi birtokosai attól fogva nem egyedül gyakorolták a haltaimat, amely a jognak a forrása, hanem kénytelenek voltak megosztani azt a hatalomra került burzsoáziával és kispolgársággal. A modern demokrácia keletkezésének ebben a korszakában a politikai szabadság nem terjedt ki a nép teljességére, sőt a közszabadságok a törvény alkotás joga még máig sem olyan rétegeket, , amelyeket a itörvényhozó hatalom bevon a politikai jogokba, amelyek nem születnek vele mnidenkivel, hanem, amelyeket a jogokból kizártaknak nehéz küzdelemmel kell megszerezniök. A politikai jogokért, igy tehát a törvény- hozásban való részvételért folytatott harc nem pusztán politikai küzdelem, hanem a legtisztábban osztályharc. A politikai demokrácia terjedelme és mélysége nagyjából a választójog terjedelmétől és választási technika milyenségétől, nemkülönben a közszabadságok mértékéitől függ. De a legszabadabb és legszélesebb körű választójog sem hozhatja fölszinre a széles- néprétegek érdekeit és akaratát abszolút mértékben, mert ennek korlátot állít a tulajdonjog. Demokrácia tehát, szószerinti értelemben mindaddig nem lehetséges, amig a magántulajdon ma érvényes jogrendszere fenn áll. Amit ma általában demokrácia alatt értenek, az pusztán a burzsuá jogegyenlőség képletébe illik bele, amiképpen az antik demokrácia is, amely Görögországban született és legtisztábban Athénben jelentkezett, csupán a szabad polgárok számára biztosított beleszólást az állam ügyeinek intézésébe. Mögötte sötétlett a rabszolgák, a jogokból kizárt és kizsákmányolt tömege. Az antik demokráciák tehát voltaképpen rendi jellegűek voltak. Ez a rendi jellege sokáig megvolt a modern demokráciának is, amig a választójog kiterjesztése révén egyre nagyobb tömegek nem vonultak be az alkotmányos éleítbe és igy politikailag közeljutottak a törvényalkotás jog- rorrásához. De a tömegek a demokrácia teljességéhez csak úgy juthatnak, ha megváltoztatják a hagyományos tulajdonjogot, amely a polgári állam legfontosabb tényezője. Ez a fölismerés különösen az újabb időkben egyre szélesebben elterjedt és jelentékeny erejű törekvések hatnak a régi fe- tisszerü tulajdonjog átalakulására. Egyfelől, a nagyüzemek szocializálása és a szövetkezeti mozgalom kifejlesztése arányában jelentkeznek ezek a törekvések, másfelől meg a gyári alkotmány m e gteremitésének irányában. A munkásosztály tudatában a politikai szabadság és a demokrácia fogalma mellé uj fogalom kerül: az üzemi demokrácia fogalma. A bérmunkások osztálya egyre erőteljesebben veti föl a kérdésit, hogyha résztvehet az állam és községek ügyeinek intézésében irányíthatja a törvényhozást és az egész államgépezeteit, miért ne vehetne részt az üzemek és igy a termelés irányításában is. És miért nem?.... És ha meg lehelt törni a politikai önkény uralmát, miért ne lehetne meg- I törni a termelésben uralkodó magántulajdon önkényuralmát is a gyári alkotmány megteremtésével, amely a termelés legfontosabb tényezőjének, a munFURCSA SZERELMES NÓTA Ne vedd fel ugvsincs-ünneplő ruhádat, mikor találkozóm lesz majd veled, arcod festéke gond és szürke bánat, szemednek könnye minden ékszered. A te ruhádat nem selyemből varrták, cipődnek sarka 'erde és kopott, hajad tartóshullámba nem csavarták s a fodrász hozzád járni nem szokott. A manikürnőt se keresed fel, drága, nem lenne szebb kidolgozott kezed, öt ujjad, mint a kopár fa görcsös ága, örök robotról penget éneket. Szemednekcsillogása mégis éget, mint biztató tűz, élet-szemafór, reménysugár, mely mint örök Ígéret, parázsként villog bus hamu alól. Ezért szeretlek :mert enyém vagy. érzem, mi nékem fáj, az téged is gyötör, vérzel te is, amikor hull a vérem s mi nékem vágy, tenéked is gyönyör. Ha rongyban állok oldaladra, drága, te megtagadni nem fogsz engemet, s ha rojtos is lesz párod rossz nadrágja, a sírig igy is együtt megy veled. Együtt álmodjuk azt a sápadt álmot, a szebb jövőről, mely eljő nekünk, s ha el nem érnők, mert az élet álnok: álmodja tovább majd a — gyermekünk! KÓSZA BENCZE
