Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-10-18 / 1185. szám
1941. október 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal A francia forradalom története Franciaország termelése a 18. században túlnyomóan a mező- gazdaságon alapulta 1789-ben, a forradalonj kitörésekor, lakosságának csak 11 százaléka foglalkozott (kézmü-) iparral, ennek is jelentős része falun lakott. A falusi iparosok közül sokan földművelők is voltak, az iparban túlnyomó volt a kisüzem. Gépeknek alig volt nyoma, Párisban az ország legnagyobb városában a legelőreha- ladottabb szövőiparban egy üzemre átlag csak 16 munkás esett, s a lakosságnak mindösz- sze 25 százaléka foglalkozott iparral. Ennek a gazdaságnak, amelyet mégis lassú ipari fejlődés jellemez, jogi-politikai szervezete az abszolut-feudális rend, csúcsán a teljhatalmú, fényűző udvartartásu királlyal, alatta hasznos társadalmi funkciót nem teljesítő földbirtokos nemességgel, amelyek a rend támaszai és haszonélvezői, középen a kereskedő és iparospolgársággal, mely tőkeerejével megszerezte már a gazdasági túlsúlyt és a nemesi földbirtokok jelentékeny részét, sőt felső financrétegével tényleg a politikai hatalom részesévé is vált, legalól a hűbéri szolgáltatások és adóterhek súlya alatt nagy nyomorban sínylődő parasztsággal, a növekvő élelmiszerdrágaság miatt is csökkenő reálbérü, elnyomorodott, a falusi lakosságból sorozódó munkásságai s az ilyen viszonyok mellett szükségképpen súlyos helyzetben levő városi kispolgársággal. A polgárság gazdasági erejének megfelelő politikai befolyást akart nyerni az államra, hogy a gazdasági fejlődés elé a hűbéri rend által állított jogi akadályokat elhárítsa és politika irányítása mellett gazdasági szabadságot kívánt. E törekvést filizófiai és politika formulákkal fejez ki: a népfelségnek az abszolút monarchia, a természeti egyenlőségnek és szabadságnak a hűbéri kiváltságok ellen irányuló, Rousseau- tól származó tanával. Erőszakos forradalmat nem akart, célja a vagyonosok politikai vezetését biztositó alkotmányos monarchia volt. A tömegeknek építő politikai céljaik nem voltak, egyszerűen kenyeret akartak s gyűlölték az őket kizsákmányoló feudális-abszolut rendet. A munkásság önálló osztályöntudattal nem birt és a népnek a paraszt és kispolgár tömegekbe beleolvadt rétege volt. 1774-től az elnyomott tömegek éhséglázadásai mindsürüb- ben megismétlődtek. 1786-tól kezdve a külföldi verseny folytán ipari válság állott be. 1788- ban rossz termés volt s 1789. ló asztalnál, amelynél ül, oly férfiú aki Sándor jugoszláv király gyilkosait védte Genfben? Az a mi óhajunk, hogy a Külügyi Hivatal több súlyt fektetne ily nagy horderővel biró kérdésekre, minthogy ily kétes opportunisták szolgálatába szegődnék. Chicago, 1941 október 10. Lővy Ármin tavaszára a tömegfelkelések az egész országra kiterjedtek: a forradalom kitört, a király kényszerült összehívni a csakhamar alkotmányozó nemzetgyűléssé átalakult feudális rendeket. Ettől kezdve két folyamat halad egymás mellett: 1. a polgári nemzetgyűlés harca a feudális-abszolut rend ellen az alkotmányos polgári monarchiáért, harc, melynek lökőerőt a burzsoázia ellenére is visszatérő tömegfölkelések adnak: 2. a tömegek harca a forradalmi, majd 1792-től a háborús helyzet bizonytalanságai, végül a pénzelértéktelenedés által kiélezett élelmiszerválságban előbb a feudális-abszolut rend kiváltságai ellen, utóbb, midőn a föld feudális terheit a hatalomra jutott burzsoázia a gyakorlatban nem szünteti meg, hanem ösz- szejátszik a királlyal, ellenforradalmi összeesküvésekkel s háborús vereségektől sarkalva, a forradalmi tapasztalatoktól megnevelve, már a burzsoázia ellen is irányuló önálló politikai célokra, harc, mely a forradalmat mindelőbbre hajtja. Egyelőre csak a tömegeknek az egész forradalomban megnyilvánuló ösztönössége érvényesül. A tömegeknek eleinte külön céljuk, szervezetük, forradalmi elméletük nem volt. Nem akartak általános választójogot, köztársaságot, a hűbéri kiváltságok megszüntetésén túlmenő gazdasági reformokat, diktatúrát, rendszeresített terrort. Minderről alig- volt szó a polgári forradalmi irodalomban, csupán a forradalmi tapasztalatok termékei lettek. Ami szoci- alisztikus gondolatot és intézményt a forradalom később fölvett, azt Babeuf késői föllépésétől eltekintve, mind a forradalmi helyzet hozta létre s az irodalom csak utólagos igazolásokul szolgált. A legszélsőbb gazdasági követelést, a “földtörvényt”, azaz a földosztást, célkitűzésében utóbb az ország mezőgazdasági, kisüzemi jellege határozta meg. Hivei nem különösen a munkásságból hanem általában a szegénységből kerültek ki s hogy munkáselemek is-'magukévá tették, ez annak következménye volt, hogy az ipari proletáriátus nem vált még el a földtől. Általában a kiélesedő gazdasági harcban nem annyira tulajdonosok és proletárok, nem termelő csoportok álltak egymással szemben, mint inkább az élelmiszerválságban a szegény-fogyasztók a gazdag kereskedőkkel, üzérkedőkkel, monopolistákkal. 1789. júniusában a király katonaságot összpontosít a nemzetgyűlés ellen. Erre Páris szekciói (választóférfiak ősgyülé- sei) polgári vezetés alatt Községtanácsot választanak, amely a népet fölfegyverzi s a nép, a polgárság akarata ellenére elfoglalja julius 14-én a Bastillet s megöli magát a Községtanács polgári fejét, a kereskedők elöljáróját. Erre a megijedt király meghajol a nemzetgyűlés előtt, amely a paraszt fölkelések nyomása alatt, agusztus 4-én kimondja elvben a hűbéri terhek megszüntetését, a gyakorlatban azonban ezt az intézkedést, amely a földbirtokos polgárságot is érinti, nem viszi keresztül s ezáltal életben tartja a parasztok fölkelésekben megnyilvánuló elkeseredését: a burzsoázia fegyverrel igyekszik letörni a parasztfölkeléseket, de ezek továbbra is egyik hatalmas hajtóerejét fogják alkotni a forradalomnak. Október elején királyi testőrök tüntetnek a nemzetgyűlés ellen, 4-én Páris népe spontán fegyveresen felvonul a versaillesi királyi kastély elé. A nemzetgyűlés hatalma ezzel megszilárdult, a népre nincs többé szüksége, kezdetét veheti a vagyonosok polgári alkotmányos monarchiájának berendezése. Az uj alkotmány, a gazdasági szabadságon és magánjogi egyenlőségen alapulva, egyrézst megosztotta a hatalmat a király és a törvényhozó gyűlés között, másrészt gondoskodott arról, hogy a törvényhozó gyűlés a vagyonos burzsoázia érdekképviselete legyen s a tömegek a hatalomból kizárassanak. E célból a választójogot vagyoni cenzushoz kötötte s a nemzetőrséget a választókra korlátozva fölfegyverezte a burzsoáziát, lefegyverezte a prole- táriátust, a munkások bérmozgalmainak véget vetetett s a zendülők ellen statáriumot hirdetett. A nemzetgyűlés a hűbéri terhek közül csak a személyes szolgáltatásokat törölte el, ezeket is megváltás ellenében. Ellenben széleskörű autonómiát adott a községeknek s ezek szekcióinak, reájuk ruházta alsó fokon a végrehajtó hatalmat. Ez az alkotmány nem volt alkalmas végleges rendmegteremtésére. Nemcsak a parasztfölkelések tartottak tovább, hanem egyrészről a király törekedett a nemesség és a külföldi reakció segítségével régi hatalmát visszahódítani, másrészről az ezt célzó összeesküvések meghusitására újból akcióba léptek a tömegek, amelyeknek most már szerveik is voltak a néptársaságokban s az ezek ellenőrzése alá került községi szervekben. A Marat által ösztökélt nép fölismerte 1789- ben, hogy az alkotmány a “születés arisztokráciája helyébe a vagyoni arisztokráciáját” helyezte, a Dantonnal kapcsolatban álló Cordeliers Klub, amely a népből sorozódott, szemben a polgári jakobinus társasággal, mozgalmat indított az általános választójog érdekében, amelyhez a jakobinusokhoz tartozó Robespierre is csatlakozott. Mikor az 1791. évi júniusában a király szökést kisérelt meg külföldre, a Cordeliers s a köréje csoportosuló későbbi héberisták mozgalma átment a köztársaság követelésébe. Ezt a mozgalmat, amellyel szemben a jakobinusok tartózkodóan viselkedtek, júliusban a polgári nemzetőrség vérbefojtotta. A burzsoá nemzetgyűlés, a néptől való félelmében, kibékült a királlyal, Danton kénytelen volt Angliába menekülni. Marat bujkálni. Folytatjuk) Más keservének a forrásából oltja szomját a szatíra. Jó bornak nem kell cégér. Azt megissza maga a korcsmá- ros. 400,000 NYOMORÉK GYERMEK RÉSZESÜL ORVOSI SZOLGÁLATBAN A Társadalombiztosítási Törvény, amit 1935-ben bevezettek, orvosi szolgálatot biztosított nyomorék gyermekeknek. A Munkaügyi Minisztérium Gyermek Osztálya legújabb kimutatása szerint eddig több mint 300.000 nyomorék gyermeket írtak össze az országban és ezek javarésze kezelésben részesül. Számítások szerint még legalább 100,000 nyomorék gyermek él az országban, akik orvosi segélyre és gyógykezelésre szorulnak. A törvény, amelyet nemrégiben kiegészítettek, felhatalmazza az adminisztrációt, hogy 3.870.000 dollárt utalhasson ki a nyomorék gyermekek gyógykezelésére, leletek felvételére és összeírására. Ezt a jótékony munkát a szövetségi kormány az egyes államokkal karöltve végzi. Számos körülmény és betegség játszik közre a gyermekek megnyomorodását illetőleg és ezek között gyakoriak a: tüdővész, csont-tuberkulozis, gyer- mek-paralizis, idegsorvadások, égések, stb. A Társadalombiztosítási Törvény bevezetése előtt csak néhány államban gondoskodtak a nyomorék gyermekek közösségi alapon való gondozásáról. Aki egy nyomorék gyermek orvosi kezelése ügyében fáradozik, a helybeli egészségügyi hivatal, vagy az állami egészségügyi hivatal utján nyerhet részletes útbaigazítást. PÁRBESZÉD . . . Pali: Hallom megtértél Andor, s vallásos lettél? Andor: Igen, s azóta sokkal jobban érzem magamat és még a lelkiismeret sem bánt. Pali: így aztán nem félhetsz már a bűnbeeséstől. Andor: Bizony nem, távol áll tőlem. Pali: Ilyenformán akkor minden vasárnap a templomba mész ugye ? Andor: Biztosíthatlak róla, hogy igen. Pali: Most is meglátogatod az özvegyeket? Andor: Meg — meg a szegényeket. Pali: És, hogy vagy az adósságaiddal velők szemben ? El- kezdted már visszafizetni? Andor: Barátom Pali ez már nem vallásosság, ez már tisztán üzleti dolog. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLYEK CLEVELANDON A Bérmunkás novemberben lép 30-ik esztendejében és ezt az alkalmat Clevglandon úgy az east, mint a west sideon társas vacsora keretében fogják megünnepelni. November 22-én, szombaton este az Ifjúsági -Teremben, 11213 Buckeye Road lesz a VACSORA. December 6-án, szombaton este a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. lesz VACSORA. Úgy az east, mint a west sidei olvasóinkat és azok barátait már most kérjük, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken az ünnepélyeken.
