Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-10-11 / 1184. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1941 október 11. Franciaország története Franciaország az a hely, ahol a történelmi osztályharcokat — inkább mint egyebütt — mindég a döntésig küzdötték végig, írja Engels. Az osztályharcok legtöbbje a kapitalizmus keletkezésének idejére esik, mig visszafelé haladva ezek úgy gyakoriságukban, mint jelentőségükben veszítenek. A rabszolgamunka koráb|an az erdőségektől és mocsaraktól borított Galliát római légiók tartják megszállva, akik a kelta őslakóktól termékadót és rabszolgát harácsoltak össze. A népvándorlással ide is beözönlenek a nomád törzsek s ezek közül, a frankok letelepedve a 481-ben hatalomra kerülő Klodvig vezérükkel már állam- szervezetet is alkotnak. Az állam ekkor még csak a legerősebb nagybirtokosok kialakult katonai szervezetét jelenti. Ennek az erőszakszervezetnek a föladata, hogy a robotmunkára kényszeritett parasztok kizsákmányolását biztosítsa s a szomszéd törzsektől zsákmányt raboljon. Már Nagy Károly idejében (768—814) a frankok hatalma a mai Németországon és Ausztrián keresztül Magyar- országig és le Olaszországig terjed. Ezen a hatalmas területen az összekötő kapcsot a központi uralommal a katonai őrségek és kolostorok alkotják. A frankok ezen államalakulása, amely nem felel meg a jobbágymunkára fölépített kezdetleges hűbéri társadalomnak, rövidesen széthull önálló és kL sebb gazdasági rendszerekre. A 13. században az egész francia terület grófságokra, püspökségekre oszlik. Ezek fölött csak névlegesen uralkodnak a gyönge királyok. Ezt a decentralizált feu'dalista rendszert, amely csak a közvetlen fogyasztásra termel, erősen megváltoztatja a tengerpartokon és a Németország felé eső utakon kifejlődő árukereskedelem. Champagne vidéke, Lyon, Marseille és Páris hires piacokká és kézmüiparosvárosokká fejlődnek. Az árutermelés a mezőgazdaságban is érezteti hatását, a parasztok fokozatosabb kizsákmányolásával jár és erős ellentéteket teremt a gazdagodó városok és az ezek fejlődését akadályozó nagybirtokosok között. Az első társadalmi harcok a legnagyobb birtokkal rendelkező és legerősebben kizsákmányoló katolikus egyház éllen irányulnak. Ezek az egyházellenes mozgalmak az albigenMellékelve küldök tiz dollárt, amely hátralék és előfizetés, úgyszintén négy dollár az 1000 dolláros alap megteremtését segíti. F. Schnekser, Riverside Elsőben is bocsánatot kérek a hosszú várakoztatásért a lap zek és valdenziek küzdelmeiben jutnak kifejezésre, akiknek a kiirtása a 13. század első évtizedeiden egyúttal Dél-Francia- országot is elpusztítja. Uj harcok lángolnak föl Flandriában és ez maga után vonja a vesztes angol háborút, amely az államszervezet gyöngülésével, de a nyomor fokozásával jár. Ekkor indul el Páris- ból a forradalmi hullám és 1357 —58-ban, mint a jacqueriek (parasztok) fölkelése, elborítja Franciaország nagyrészét. Ter- mészetesen az akkori gazdasági, technikai és politikai feltételek mellett ez a forradalom csak a végsőkig elkeseredettek kirobbanása lehet, de győzelemmel nem végződhet. A forradalom leverését követő évszázadok küzdelmei az uralkodó osztályok között folynak le a parasztokból kifacsart jövedelem elosztásáért. A nagy- birtokosok azonban nem elégszenek meg saját jobbágyaik kizsákmányolásával, hanerh a szomszédos országok kizsákmányolására is törekszenek, így Franciaország a 14.' és 15. században folytonos harcokat visel Angliával majd az olaszokkal és a habsburgi uralkodókkal. A reformációs tanok, amelyeket a városi polgárság terjeszt és a kisnemesség és parasztság örömmel fogad, itt a hugenotta mozgalmakban nyilvánulnak meg. A katolikusok és hugenották közötti küzdelmet csak 1790-ben a forradalom szünteti meg. Addig szörnyű üldöztetésekben volt részük a hugenottáknak, amelyeknek a legborzalmasabbika az 1572-iki Szt. Bertalanéji mészárlás, ahol 100,000 hugenottát gyilkolnak le. A királyi hatalom a hugenották elkobzott birtokaival jelentékenyen megerősödik, megtöri az önálló feudális urakat és ez a 17. században már centralizált, abszolutisztikus fölépi- tésü. Ez a királyság XIV.. Lajossal az élén és Richelieu, Colbert és Louvois irányításával nagy külpolitikai sikereket ér el.Meg- hóditja Elszász és Lotharin- giát, megveti a lábát Németalföldön, sőt Indiában és Kanadában is. A katonai győzelmek azonban nem javítják meg a dolgozók hatalmas tömegének életsorát, ellenkezőleg, azt a háborús terhek súlyosbítják, a király és szeretői őrült pazarlása pedig elviselhetetlenné teszi. áráért, bár én szerettem volna hamarabb intézni, de az utóbbi években sokat voltam lédafolva. Amikor köszönettel vagyok a várakozásért, itt mellékelve küldöm a négy évi hátralékomat és az előfizetésemet, összesen tiz dollárt. Lang János, Montana Mine nagy éhséglázadásokban tör ki az 1774—83-as, majd az 1786 —89-es években és szerte az országban mindenütt föllángol a forradalom. Ezek a paraszt forradalmak merszet adnak a visszaszorított polgárságnak és az elszegényedett kisnemesek- nek, akik az 1789-es követeléseikkel nyíltan állást foglalnak az első és második rendet képviselő főpapokkal és főnemesekkel szemben. A nagy forradalom szétveti az egész feudális rendszert, elválasztja az egyházat az államtól, földhöz juttatja a parasztságot és döntő hatalomhoz a polgárságot. Miután a forradalom visszaszorítja a proletár irányzatokat egyensúlyba kerül, berendezkedik a kapitalista termelésre és elindul a polgárság evolúciója. Az 1804—15-ös napóleoni háborúk az uj burzsoázia kísérletei a belső tőkeképződés megindítására és az állam kiadásoknak más országokra való áthárítására. A napóleoni álmok összeomlása után a nagybirtokos papi reakció igyekszik újból nyeregbe kerülni, azonban sikertelenül, mert a földhöz jutott kis- parasztok ellenállása és a meg erősödött p é n z a r isztokrácia nyomására kénytelen visszavonulni. Ez a pénzarisztokrácia az 1830-as júliusi forradalommal kergeti el a számára kényelmetlen X. Károlyt és kormányát és megcsinálja a pénztőke és panamák polgári királyságát Lajos Fülöppel az élén. Ez a királyság nem ad elég tért a kereskedelmi és ipari burzsoáziának és gazdálkodásával hatalmas munkanélküliséget és árdrágítást idéz elő. A polgárok föltüzelik a munkásságot és ezek az 1848 februári forradalmon keresztül hatalomra juttatják a burzsoáziát. Ez időtől a társadalom két határozott osztályra oszlik: fölül a ARANY JÁNOS. — Költő, szül Nagyszalontán 1817 március 2-án. Meghalt Budapesten 1882 október 22-én. Arany szemlélődő hajlandójságu, zárkózott lélek, híjával van Petőfi temperamentumának, de világfelfogásában és politikai célkitűzésében nem marad mögötte a 48-as márciusi ifjúságnak. Egész életében népköltőnek tar- totta magát, aki szélesebb olvasóközönséget akart és a népet egy fokkal magasabb olvasmányhoz szoktatni. Dózsa Györgyről akart hőskölteményt Írni. “János pap országa” cimü versében, amelyet a hivatalos irodalomtörténet sietett ismeretlenné hallgatni, forradalmi hangon, epés gúnnyal intéz támadást a klérus ellen, amely segített a szabad népet a feudális monarchia szolgálatába hajtani. A vers szerint a hitnek első ága, hogy minden termék tizedét adjuk a papoknak. Másik ága, hogy a nép ne kapjon a kincsen, csak hagyja, hogy az ingét is lehúzzák, mert csak igy kaphat kegyelmet. Végül az országot pap kezére bízzuk, aki majd vigyáz az alvó nyájra. burzsoázia és szövetségesei, alul a proletariátus. A tőkés fejlődésben a kisebb válságoktól eltekintve, csak az 1870—71-es porosz háború okoz nagyobb zökkenést. De a burzsoázia megmutatta ellenálló képességét és a vesztes háború, a II. Napoleon császárságának pusztulása és a párisi proletár- ság kommunj ének vérbefojtá- sa után csakliamar talpraáll. Thiers, Mae Mahon és utódainak köztársasága alatt elözönlik tőkéikkel Európát, elsősorban nem állnak meg a konti- ban nem őllnak meg a kontinensen, betörnek a kapitalizmustó) érintettlen országokba és sorba hódítják Indo-Kinát, Tuniszt, Algírt, Guayanat, Madagaszkárt, Equador-Afrikát, Kongót, Uj-Kaledoniát, Marti- nique-et, sok kisebb és nagyobb szigetet. Az 1914-es háború után megszerzik Togót és Kamerunt, valamint’ felügyeleti jogot Szíriában. Ez az imperialista előretörés robbantotta ki a világháborút és dacára a katonai győzelemnek, alapjában ingatta meg az egész kapitalista termelést és berendezkedést. A kis és nagytőkések több mint 40 milliárd aranyfrank követeléseiknek a felét elvesztik Oroszországban és Törökországban, a megmaradt tőkéikkel pedig adósaivá lettek az Egyesült Államok kapitalistáinak. Gyarmataik kizsákmányolása is mindnagyobb nehézségbe ütközik ezek nemzeti ellenállása folytán. A középosztály proletarizálódik, a proletariátus harcossá lesz. A francia társadalom gyors ütemben kerül ki az osztálybéke időszakából és újból döntésig fogja harcait megvívni. Ebben a ■ harcban már a proletariátus lesz a döntő tényező. * Jövő számunkban a “francia forradalom történetét” fogjuk ismertetni. A forradalom alatt társszerzője a kormánytól kiadott Népbarátja cimü lapnak, amelybe írott egyik vezércikkében forradalmi hitvallást tesz. Amikor a debreceni detronizáció és Buda visszavétele után a kormány Pestre tér, az Erdélyi Jánostól szerkesztett Respublica cimü lapba Ápril 14-ike cimen verset ir, amely a függetlenséget és a szabadságot dicsőítette. A hivatalos irodalom ezt a müvét is célzatosan kifelejtette. Aranynak ezt az ismeretlen republikánus versét Nagy György Magyar Köztársaság cimü lapja 1913-ban újból közölte. 1851— 1860-ig Kiskőrösön tanár, ezután a fővárosbp költözik. 1864-től a Magyar Tudományos Akadémia titkára. Az 1845-ben napvilágot látott szatirikus éposza, “Az elveszett alkotmány” a társadalmi viszonyok megítélésében józan és erősen bíráló. Mint ilyen a rendi társadalmat döntögeti és ostorozza a megyei élet ferdeségeit és a tisztujitás korteskedéseit. A “Bolond Istók”, amely már a szabadság- harc után készült, sötét sziA parasztok e 1 keseredése MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI TÁRSADALMI LEXIKON
