Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-10-11 / 1184. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 október 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...... $2.00 ^ne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ..........— 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Kd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •*@M2 Melyik a nagyobb zsivány? (gb) Az Egyesült Államok törvényhozó testületében nagy a felháborodás. Honatyáink rájöttek, hogy egyes gazemberek, akiket mostanában röviden csak “raketeer” néven jelölnek, kisebb nagyobb összegeket szednek el a védelmi munkákon dolgozó tudatlan munkásoktól. Ez az adóztatás, vagy “meg- vágás” rendesen az union égisze alatt megy, a legtöbb esetben természetesn csak mint egyéni üzlet s a szervezetnek semmi köze sincs hozzá, noha vannak esetek, hogy az ilyen gazemberek beférköztek a titkári vagy a business-agenti állásba és igy hivatalukat használják fel a munkások kizsarolására. A módszer csaknem mindig ugyanaz. Rá ijesztenek a jámbor munkásra, hogy ha nem fizet, elveszti a munkát. Vagy pedig azt hitetik el vele, hogy munkáját a zsaroló egyén szerezte neki és ezért hetenként ennyit meg ennyit köteles fizetni. Állítólag olvan nagymérvű ez a zsarolás, hogy a KONGRESSZUS ALSÓHÁZÁ vizsgálatot fog indítani ebben az ÜGYBEN. Szó sincs róla, hogy ezen alávaló zsarolókat védeni próbálnánk. Nincs az a nagy büntetés, amit mi elég súlyosnak találnánk ezen emberi férgek részére. Azonban honatyáink meg a sajtópribékek MINDEN ÁRON UNION ELLENES HANGULATOT IGYEKSZENEK KELTENI EZ ÜGGYEL KAPCSOLATBAN. Azt akarják elhitetni a munkásokkal, hogy minden munkás-szervezet ilyen zsarolók kezében van és a szervezkedés csak az ilyen raketeerek érdekeit szolgálja. Ezen munkásgyülölő egyének legfőbb érve az, hogy a kormány UNION BÉREKET FIZET a védelmi iparokban, de ezen raketeerek megrövidítik a munkásokat. Igen ám, de a kormány ugyancsak union béreket számítva adja ki a munkát azon gyáraknak is, amelyek nincsennek szervezve és ahol az union béren messze alul fizetik a munkásokat. És amig a raketeerek itt-ott rabolnak el pár dollárt azon tudatlan munkástól, akit be tudnak csapni, vagy akire rá tudnak ilyeszteni, az union béreken alul fizető gyárosok A MUNKÁSOK EZREIT RABOLJÁK MEÖ HETENKÉNT ATTÓL AZ ÖSSZEGEKTŐL, AMELYEKET ŐK FELVESZNEK A KORMÁNYTÓL. Melyik hát a nagyobb zsivány? Melyik a nagyobb gazember? És amig a kongressmenek, meg a sajtópribékek valósággal üvöltenek a kis zsiványok ellen, egyetlen szavuk sincs a nagy gazemberek leleplezésére. Erő-próba véleménye szerint Bridges igenis kommunista, tehát deportálni kell. A commissioner határozata ellen azonban még a bírósághoz lehet fellebbezni. Egészen bizonyos, hogy a Bridges» ügy eljut a Supreme Courthoz is, ha az alsóbb bíróság Bridges ellen dönt. Mindkét részről nagy érdeklődéssel néznek e pör elé, mert meg fogja mutatni, hogy vájjon a New Deal adminiszztráció által kinevezett supreme-courti bíráknak lesz-e annyi bátorságuk, hogy a californiai iparbáróknak az egész országot uraló és terrorizáló hatalma elől felszabadítsák magukat. Göndör Ferenc elmére Hónapokkal ezelőtt a fenti j címmel már jelent meg egy cikk amely erősen kritizálta Göndör Ferencnek azt az el járását,hogy régi szocialista és harcos anti fasizta létére, lecsatla^jzott az Amerikai Magyar Szövetséghez és ezzel erkölcsi bizonyítványt adott annak az alakulatnak, amelynek tulajdonképpen csak egy célja van: a nácizmus bukása után átmenteni a mai gyalázatos uralmat. Minden, amit ezen kívül hangoztatnak, az csak takarója a. fenti célnak. Feltételezte a cikk írója, hogy rövidesen erre rá fog jönni Göndör Ferenc is és ott hagyja őket, miként szakított már több ízben a nem hozzá méltó egységfrontokkal. Be kell vallanunk, hogy az akkori cikk írója rossz jósnak bizonyult, mert dacára annak, hogy azóta mind világosabb lett az AMSz álnáci ellenessége, a jugoszláv és az orosz szovjet elleni magyar kormány támadásokat szó nélkül nyelte le az AMSz, sőt hazug módon átvette a magyar kormány indokolását. Ott volt a clevelandi érsekhez irt levele a Szövetségnek, legutóbb Sebestyén doktor cikke, amelyet a lapunk legutóbbi számában ismertettünk. Ezek ellen Göndörnek nem volt egyetlen szava sem, sőt mindhalálie: védelmezte az AMSz-et. Mind ezeknek a betetőzése az, hogy Göndör Ferenc ma már Eckhardt Tibort indorszálta pedig senki nálánál jobban nem tudja azt, hogy Eckhardt nemcsak az Ébredők első elnöke volt, hanem nagyon jól tudja azt is, hogy végig megszavazott minden törvényt, amely Magyarországot nácifikálta és támogatja annak dacára, hogy az Emberben megirt feltételeiből egyet sem fogadott el Eckhardt, amit megmondott akkor, amikor Göndörrel tárgyalt és a terveit ismertette, de alapos j okunk van annak a feltevésére, hogy a Göndör csoport tagjai írják s adminisztrálják az Eckhardtot építő “Igazmondó”ci- mü lapocskát is. Ezek a tények azt igazolják, hogy Göndörék olyan utón haladnak, amelyet komoly, harcos munkás, anti fasizták, akik ismerik a magyar nép rettenetes elnyomatását több mint 20 éve, amikor még nem volt hitleri megszállás alatt, amikor még “független” volt, csak mélységes szomorúsággal Ítélhetnek el. Egyetlen komoly anti náci, aki nem felekezeti okokból náci ellenes, hanem azért, mert hive az emberi szabadságnak, nem állhat ezek után Eckhardt, az AMSz mellé, de nem állhat Göndörék mellé sem. Mi nem voltunk szövetségeséi Göndörnek, de fegyvertársnak gondoltuk, kinek tiszteltük a harcos múltját, de a legszebb múltat is lelehet rombolni és ma Göndör azon az utón van, amely elfelejteti a niultat. Nem fogjuk követni azokat, akik uton-utfélen rágalmazzák Göndör Ferencet. Mi nem ülünk fel ilyen mocskolódásnak, de kötelesség szerűen kijelentjük,hogy ha eddig egy utón haladtunk a nácizmus elleni küzdelemben, host ez az ut kétfelé vált. Mi megmaradunk az egyenes utón, mig Göndör a félfasizták útvesztőjébe tévedt. Az AMSz egyik harcos cikk- irója az egyik clevelandi lapban a következő alternativa elé állítja az amerikai magyarságot: “Választani kell, Károlyi-Vám- béryék, kiknek a programja nagyon is cseh izü, vagy Eck- hartd között, ki a magyar kormány útlevelével, tudtával és beleegyezésével jött ki....” Göndör Ferencék választottak. ők Eckhardtot választották Vámbéry-Jásziékkal szemben. Ezzel a választással önmagát különítette el a Hitler-Hort- hy ellenes fronttól. (gb) California hírhedt kapitalistái már megszokták, hogy a nekik nem tetsző munkásvezért elteszik útjukból. Erre a legegyszerűbb módszerük a californiai bíróság felhasználása volt, amely készséggel börtönözte be Tom Mooneyt, az IWW-nak több mint 20 tagját és a földmivelő vándor munkások százait. A californiai munkáspörök egy része feljutott az Egyesült Államok Supreme Courtjához is, amely rendesen meghunyászkodott a nyugati iparbárók előtt és az alsóbb fokú bíróság ítéletét nem merte megváltoztatni, NOHA EGYÉNILEG ELISMERTÉK, — mint például a Mooney esetében is, A VÁDLOTT ÁRTATLANSÁGÁT. Ezien hires porokét erőpróbának tekintették a munkásság és az uralkodó osztály között. Most egy ilyen újabb erőpróbát szolgáltató esetté lett a Harry Bridges deportálási kérdése. Harry Bridges, a nyugati partok hajós szervezeteinek militáns vezére nagyon nagy szálka, a californiai iparbárók szemében, mert a hajósok erős szervezete nagy mértékben korlátozza a profitot. Megindult tehát ellene a hajsza és deportálni akarják, mert Bridges állítólag kommunista és mint ilyen nem jöhetett volna az országba, ha annak idején bevallja. Ez az eset már országos méretű eseménnyé lett. A kongresszusban törvényjavaslatot terjesztettek be a deportálására, amilyen “megtiszteltetés” még soha más egyént nem ért. Két ízben speciális birót küldöttek ki az ügy megviszgálására, mert az első úgy jelentette, hogy Bridges nem kommunista, tehát nem kell deportálni. Most azonban Sears speciális commissioner ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szak szervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hógy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, \alamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik ósztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
