Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-10-04 / 1183. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 október 4. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, • Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD-@*•42 Újabb bajok mutatkoznak (gb) Ja védelmi iparok fejlesztésével keletkezett nagy zür-zavarról már annyit irtunk lapunkban, hogy csaknem állandó rovattá tehetjük e tárgyat. Számos esetben kimutat­tuk, hogy mint minden más nagy államban, itt is szükségessé az iparokban alkalmazott szakemberek helyett a politikai tény­vált az iparok tervszerű irányítása. Ezt az irányítást azonban kedésekért állásokkal jutalmazott tisztviselőkre bízzák, akik egyik botlásból a másikba esnek. Még alig deritete ki a kongressüusi vizsgálat, hogy semmi szükség nem volt a gazolin korlátozására, volt elegendő szállító eszköz erre a célra, de erről Ickes belügyminiszter, az “olaj­cár” mitsem tudott. Most meg egyszerre az derült ki, hogy igen sok gyárnak, amelyek nem a védelmi iparok részére dol­goznak, nem jut nyers anyag, igy azok bezártak és közel fél millió munkás munkanélkül maradt. __ Most tehát beállt az az abszurdum, hogv EMELKEDIK A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA, MERT IGEN SOK A MUN­KA. Pontosan úgy hangzik ez, mint pár évvel ezelőtt, amikor igen nagy volt a nélkülözés, mert túltermelés volt Akkor aztán azt követelték a szegény, pénztelen néptömegektől, hogy vá­sároljanak, költsenek és akkor majd újból megindulnak az iparok. Ma, amikor a kereslet általánosabb, azt követelik, hogy ne vásároljunk, mert elfogy az áru, a pénz elértéktelenedik, infláció lesz. Ezen tarthatatlan, — mondhatjuk ostoba, hazug gazda­sági elvek hangoztatása nem annyira a bürokrata adminisztrá­torok tehetetlenségét mutatja, hanem inkább azt a görcsös ragaszkodást, amivel a PROFITÉRT VALÓ TERMELÉSI RENDSZER MELLETT KITARTANAK. Megkisérlenek min­den badarságot, csakhogy e rendszer életét valamivel kitolják. De hogy mennyire dűlőben van az egész rendszer, mutatja az a tanácskozás, amit a múlt héten Chicagóban tartottak a szövetségi és a nyugati, meg a középnyugati államok képvi­selői. Ezen tanácskozások eredménye képpen Donald M. Nelson Priority (elsőbbségi) Adminisztrátor kezében igyekszenek össz­pontosítani az iparokra vonatkozó összes információkat. Végre most, két év múltán ráeszméltek, hogy az iparok tervszerű irányítására tudni kell, mennyi és milyen árura van szükségünk, mennyi nyers anyag, mennyi gép és munka­erő áll rendelkezésünkre, stb. így aztán a termelést tervszerint, ésszerűen lehet irányítani és vezetni. Az az lehetne akkor, ha az iránvitásnál EGÉSZEN FI­GYELMEN KÍVÜL HAGYNÁK A PROFITOT, HA TERMEL­NÉNEK AZÉRT, MERT ARRA SZÜKSÉG VAN ÉS NEM AZÉRT, HOGY VALAKINEK AZON TERMELÉS RÉVÉN PROFITOT ADJUNK. Egészen természetes, hogy minden ipárra vonatkozó isme­retet az adott ipar alkalmazottjai bírják, ők tudják megszabni az ipar szükségleteit és termelő képességét. így ők és csakis ők képesek ezen iparok demokratikus irányítására is, méghozzá a profit teljes kiküszöbölésével, tisztán csak a szükségletre való tekintettel. Százalékos hazafiak (gb) Mint előre látható volt, az amerikai iparbárók a fegyverkezés szülte kedvező alkalmat óriási arányú profit ha- racsolásra használják ki. Előbb csak egyik-másik nagy válla­latról y-ták meg, hogy 100, 500, sőt volt eset, ahol 2000 száza­lékos nyereséggel számoltak be. Természetesen az ilyen hírek nem nagyon erősitik a fegyverkezés melletti kedvező hangula­tot és azért egy idő óta minden ilyen kimutatást gondosan eltitkoltak. Azonban még igy is eljutott a köztudatba, hogy a legtöbb védelmi iparban óriási profitot harácsolnak a gyártulajdonosok, akik mellesleg évi egy dollár fizetésért szolgálják a védelmi bizottságot. Ezen egy dollárbs hazafiak kapzsiságát misem jellemzi jobban, mint az, hogy A VÉDELMI IPAROK RENDE­LÉSEINEK 56 SZÁZALÉKÁT LEFOGLALTÁK SAJÁT VÁL­LALATAIK SZÁMÁRA ÉS A SOK EZER KISEBB ÜZEMNEK SEMMIT SEM ADTAK. Nagytőkéseink e határtalan kapzsisága megdöbbentene a Roosevelt adminisztráció vezető tisztviselőit is, akik most a háborús profit korlátozását ajánlják. Mergenthau pénzügy- miniszter olyan adórendszer behozását követeli, amely a hat százalékon felüli összes háborús profitot elvenné. Természetesen a dolláros hazafiak ezt az “üzlet” elleni szörnyű merényletnek tekintik. És az amerikai asjtó, amelyik mindenkor hűséges szolgája a nagytőkének, az adminisztráció ajánlatát azzal akarja ellensúlyozni, HOGY KÖVETELIK A BÉREK KORLÁTOZÁSÁT IS. Ennek megfelélőleg a profit korlátozásának eszméjét min­dig együtt említik a bérek korlátozásával, mintha a ke(tő egy­mástól elválaszthatatlany lenne. Azt a hamis tant hirdetik, hogy a profit és az árak korlátozása a bérek korlátozása nélkül inflációra vezet, mert a néptömegeknek igen sok pénzük lesz, a portéka ellenben kevesbül, igy mindennek felmegy majd az ára és a pénz elértéktelenedik Ezzel szemben a tény az, hogy a korlátlan profit, a korlát­lan uzsora mellett a védelmi iparokra költött billiók igen rövid idő alatt az iparokat és a kereskedelmet kontroláló bankárok kasszáiba kerülnek. Hatszázalékos profit mellett, mint Mor- genthau követeli, ez a processzus jóval több időt vesz igénybe. Mindebből világosan láthatjuk, hogy az amerikai nagy­tőkések nem azért vállaltak tisztséget évi egy dollár fizetésért, hogy a profitjukat hat százalékra szállítsák ie. Mert ily potom hat százalékra igazán nem érdemes hazafiaknak lenni. AFORIZMÁK Habozó emberek előnye, hogy pár perccel később esnek a gö­dörbe. * Mig szoknya alatt volt a nadrág, vadultak érte a férfiak, most, hogy felül akar kereked­ni, tőle vadulnak. ♦ Szívesen jutnak pokolba a férfiak, ha nők flaszterezik az útjukat. * Az oltár előtt hangoztatott ásó-kapa nem mindig fogada­lom, hanem igen sűrűn szívből jövő sürgős kivánalom. * Jól kellett annak bemutat­kozni, kire az ember azt mond­ja, hogy ismeri. * Okos asszony k i számítja, hogy mennyit bir el a férje gyomra. * Senki nem kínlódik, ha terhe nem szorítja, csak a poéta. * A divat hóbortját a szerető éleszti s a férj fizeti. * * Nem szamárság, hogy épp akörül imponál az egyenruha, ahol okvetlenül lekerül a gúnya. Korbács embert nem javít, hanem vádit. Ezer ördög szunnyad minden emberben s csak egynek kell éb­redni, hogy akcióba lépjen va­lamennyi. * Ha minden sanyaruság és gyötrelem fakasztotta emberi könny nem csak költői képlet­ben, hanem tényleg gyönggyé válna, az ember vele utat ka­vicsolhatna. * Okos ember a tüskét a talpá­ban még a barátja előtt sem mutogatja, nehogy az még mé­lyebbre nyomkodhassa. •Js . Hogyne lenne a házasság há­borúság, amikor a férj benne révet, az asszony meg szabad kikötőt keres. * Fölösen a szinarany tisztasá­gát se bolygassátok, mert nem tudhatjátok, hogy a fenekén mit találtok. * Paktumnak nevezik, ha két rossz összeegyezkedik. BÉRMUNKÁS JUBILEUMI VACSORA lesz Cleveland east sideon szombaton, november 22- én a buckeye roadi Ifjúsági te­remben. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekberti összpont'osulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. V

Next

/
Thumbnails
Contents