Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-02-08 / 1149. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1941 február 8. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL-----CS.. .0 MEGJEGYZÉSEI CSAK A MUNKÁS? Az amerikai védelmi felkészülés kezdetén és azóta is folyton, minden hivatalos és nemhivata- j los szónok, iró, egyre azt hangsúlyozza, hogy a teljes és gyors felkészülés érdekében, mindenkinek áldozatot kell hozni és nem szabad a termelést megzavarni sztrájkokkal vagy kizárásokkal. A másik igen tetszetős jelszó az volt, hogy ki kell zárni az extra profitot a háborús rendelésekből. Maga az Elnök hangsúlyozta ki azt, hogy most nem lesznek háborús milliomosok. Ez elméletben nayon szépen hangzik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy csak a munkás felé kívánják érvényesíteni ezt a megállapításokat. Az ultra hazafias lapok és politikusok, ön- tik magukból a vezércikkeket és a tilalmi törvényjavaslatokat, ha egy-egy gyárban, amelynek hadirendelése van a munkások sztrájkba mennek. A megélhetés nap-nap után drágább, élelmiszer, ruházat, lakás árai egyre emelkednek, de ezek a reakciós alakok azt kívánják, hogy a munkás ne álljon elő béremeléssel, hanem maradjon meg az amúgy is alacsony béreknél, tekintet nélkül az emelkedő árakra, mert ha a munkás a szerény béremelés kiharcolásáért sztrájkra megy, az már ha- zafiatlanság, amelyet törvényekkel kell megakadályozni. De amig ilyen “hazafiak” a munkással szemben, addig szó- nélkül közlik le a nagy vállalatok profit emelkedését, amelyből megtudjuk azt, hogy minden könyvelési manőver dacára az elmúlt évben ezeknek a hadirendelésekkel ellátott vállalatoknak a profitja átlag meg kétszereződött és a részvények 4-5-szőr akkora osztalékot hoznak mint az elmúlt években. Amig a munkások ellen uj törvényeket akarnak hozni, addig a kapitalisták felé a meglevő törvényeket sem érvényesítik. Itt van az amerikai ipar nagy mogulja Henry Ford. Fütyül az összes törvényekre, a pörök légiója, az Ítéletek tucatjai vannak ellene, hogy megsértette a munkásvédő törvényeket. Ismételten visszautasította a fontos hadirendeléseket, ha azokkal kapcsolatosan bekellett volna tartania a munka törvényeket. Ford gyárai hatalmasan elősegíthetnék a felkészülést, de ő nem hajlandó kooperálni a kormánnyal, ha az a törvény alapján áll. Hát ha olyan fontos a felkészülés, akkor miért nem él az elnök a törvény adta jogaival és miért nem foglalja le és veszi állami kezelésbe a Ford gyárakat, amelyek nyilvánvalóan szabotálják a védelmi felkészülést? minden más rákizmusát véglegesen el kell távolítani a föld színéről. De ugyanakkor ne tévesszük szemelő!, hogy az operációt végérvényesen csakis a munkásosztály hivatott elvégezni. Nem mint közreműködő segédeszköz, hanem mint a munka diadalának zászlóvivője. Miért nem követelik ezt a lapok nagyhangú vezércikkei ? Talán azért mert Ford az ösz- szes lapokban, még a legkissebb heti lapban is hatalmas “magyarázó” hirdetéseket adott le? Ha áldozatról van szó, nem csak a munkás legyen mindig az, aki áldozatot hoz, hanem vegyék el a hatalmas profitokat és foglalják le a szabotáló Ford gyárakat. BIRINYI BEJELENT Az Amerikai Magyar Szövetség, hűségnyilatkozata megszólalásra kényszeritette a mi régi barátunkat Birinyi doktort, aki nagy cikkben tiltakozik a Szövetség akciója ellen és bejelenti, hogy őtet nem képviseli a Szövetség, sőt megígéri azt is, hogy ezt nemcsak megírja, de bejelenti Hull külügyminiszternek is, mert ő úgy tudja, hogy egy Németország elleni akció, egyúttal Magyarország ellen is szól (vannak ennek a Birinyinek tiszta percei is). Már pedig Magyarország független és csak végtelen hálává, tartozik Hitlernek és társainak, amiért nemcsak a felvidék egy részét adta vissza, de “felszabadította Erdélyt” is. Itt már a régi. náci nyilatkozik meg. mert nem vesz tudomást arról hogy Erdély nagyobb és gazdagabb részét meg hagyta Romániának, hogy a “felszabaditás” ára a bécsi egyezményben egyet jelent Magyarország protektorátus alá helyezésével. De ezt az álláspontot vallja a bridge- porti Csongrádi is, ami azért is érdekes mert a tatyu annak idején közölte a .Szövetség nyilatkozatát és a clevelandi sajtó értekezlet határozatát. Ebből is látható mennyire megbízhatók a Szövetség urainak és a lapok szerkesztőinek a hűsége és a magyar nép iránti szerete- te. Végeredményben egy húron pendülnek ők Birinyivel és Csongrádival, csak ravaszabbak azoknál és nem jönnek ki az igazi színükkel. KIMÉLYÜL . . .-j A magyar komik lapja tele- szájjál bömböl Horthyek ellen. Természetesen ez a haragjuk is csak arra jó, hogy a fő célt — a moszkvai utasítást — szolgálja, az pedig a Sztálin szövetségesének a segítése. Amig ők repesztik a szájukat a Horthy ellenséggel, addig Sztalinék ’’kimélyitik” a baráti kapcsolatot a Horthy kormányával szemben. Nincs olyan hét, hogy valamilyen formában meg ne nyilvánuljon a két ország kormánya közötti barátság kihangsulyozása. Az elmúlt héten megteremtődött a közvetlen táviró forgalom, amely alkalommal kölcsönös távirat váltás volt Varga magyar kereskedelmi miniszter és Perenyp- kin elvtárs orosz postaügyi népbiztos között. Mind a két ur kihangsúlyozta azt, hogy: “ A szovjet és a magyar kormány közötti barátság ismét megerősödött és kimélyült”. Csak pár éve, hogy Sztálin megsza-| kitotta az összeköttetést a magyar kormánnyal, mert az belépett az anti-komintern paktumba, azzal az indokkal, hogy Magyarország nem “független”. Ma, amikor a magyar főhivatalokban német nácik ülnek és dirigálnak, amikor Magyarország német protektorátus, akkor Sztalinék kimélyitik a fennálló barátságot. A magyar nyelvű cselédei Sztálinnak viszont bömbölnek Horthy ellen. Itt igazán fennáll az a mondás, amilyen gyalázatos a gazda, olyan a cselédje is. MIT AKAR A MAGYAR NEMZET? Valamikor 1848-ban Petőfiék nemcsak kérdezték, hanem 12 pontban pontos feleletet is adott a márciusi ifjúság. Most már hetek óta zajlik az amerikai magyar sajtóban a nagyfejüek cikkezése, hogy mit is akar az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül a magyarság? anélkül, hogy egy csomó frázison kívül konkrét leszögeznék azt, amiért harcba akarnak vinni bennünket. Már pedig, ha ezek az öncsinálta vezérek azt akarják, hogy az amerikai magyarság nevében beszélhessenek a legelemibb kötelességük az volna, hogy határozottan leszögezzék azt, hogy mi is a kitűzött cél, nem pedig, úgy mint ezide- ig tették, hogy a programot a hely és hallgatóság szerint változtatják meg. Konkrétum csak egy volt, amelyben a vezcr urak leszögezték magukat, hogy ők lojális polgárai ennek az országnak, hogy nem fognak átpártolni az ellenséghez. Az amerikai magyarság nagy tömegeinek ilyen hűségnyilatkozatra nem volt szüksége, mert ők nem állottak idegen kormányzatok szolgálatában. Készséggel elismerem, hogy a vezér uraknak szükséges volt egy ily megnyilatkozás, mert, hogy többet ne mondjak, az elnök, titkár és szervező urak nyílt Hitler imádata nyilvánvaló volt éppen úgy, mint nekik és a többi uraknak a magyar kormányhoz való szoros kapcsolata. Tehát a vezérkar hűségnyilatkozata a polgáreskü megszegése után, nagyon időszerű volt, de ez nem állt fenn az átlagos magyar tömegekre. A másik konkrétum a magyar függetlenség iránti harc. már több mint homályos. Nagyon kézenfekvő, hogy a magyar kormányt mentő akcióról van itt szó, amit a vezérek elszólásai is igazolnak. A fő-elnök ur, Daragó mint jópéldát közli le a “Jó Pásztor” cimü lap vezércikkét, amely elsírja, hogy oda a magyar függetlenség, a német az ur a magyar honban és azért nagyon aktuális egy függetlenségi mozgalom. Megállapítja azt is, hogy “mi úgy látjuk és úgy hisszük, hogy ez a mozgalom nem egyébb mint a magyar kormány igazi szózata a nemzethez ...” Erre írja Mr. Daragó “Nagyon jól írja a lap szerkesztője, hogy a magyar kormány keze meg van kötve, a szája be van tömve, csak kerülő utón adhatja tudtunkra, hogy baj, nagy baj van odaát az óhaza függetlenségével ...” Well, a Jó Pásztor szerkesztője megállapítja, hogy ez a mozgalom (értsd a Szövetséget) | a magyar kormány akarata. Ezt megerősíti a főpásztor Daragó is és hogy kerülő utón adta ezt tudtunkra a magyar kormány. Ez nyílt bevallása annak, amit irtunk, hogy ez a mozgalom nem a magyar népért, hanem a magyar urakért indult és hogy ebbe mi keresni valója volna az amerikai magyar mun, kásnak és tényleg liberális in- tellektuelnek, azt talán Göndör Ferenc vagy Robert Oszkár megtudná magyarázni. Ha Göndörék komolyan hisznek abban, hogy a Szövetség akciója egy anti náci megmozdulás, akkor a közelgő washingtoni értekezleten konkretizálják azt, mit jelent az a része a programjuknak amit Magyarország felé irányítanak. Minden olyan népi akció, ami itt indult meg, cseh, német, osztrák, norvég stb. konkréten leszegezte a programját. Tegyen ilyen irányú javaslatot Göndör is, ha mást nem tud, ott van a hires 12 pont, amelyből ma Horthy- ék jóvoltából egy sincs érvényben. Ma — ebben igaza van Göndörnek — legfontosabb a nácizmus elleni küzdelem, de ezt nem lehet a náci imádókkal és szolgákkal karöltve megvívni. ELŐFIZETÉSEKET KÜLDTEK 1941 január 31-ig: Anna Kovach, Detroit ......... 3 St. Kóta, Triadelphia .......v 1 Rose Luckenberger, Detroit .. 1 A. Gergely, Toledo ............... 2 Joe Schneider, Detroit .......... 1 A. Alakszay, Akron ............ 2 St. Sütő, Chicago .................. 4 J. Zára, Chicago ................... 3 J. Rascan, Bridgeport .......... 1 Ch. Kolozsváry, Cleveland .... 1 Jos. Takács, Cleveland .......... 1 L. Rost, Phila ................... 3 Bercsa Jánosné, Cleveland .. 1 G. Csonka, Woodmont ........ 1 J. Feczkó, New York ........ 7 A. Réfi, Lodi ..................... 2 J. Widlicska, Cincinnati ........ 1 J. Policsányi, Triadelphia .... 1 M. Bakos, Cleveland ........... 3 Mrs. J. Szilvágyi, Detroit .... 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 2 J. Orosz, E. Orange .............. 1 J. Spolyár, Chicago .............. 1 J. Wágner, Chicago .......... 1 M. Fekete, Coraopolis .......... I M. Márkusz, M. Ferry ........ 2 J. E. Havel, Garfield ........... 3* A. Buda, Cleveland .......... 1 J. Horváth, Cleveland ....:...... 1 A. Kucher, Pittsburgh ........ 1 A. Molnár, Cleveland ........... 2 St. Ehasz, Brunswick ............ 4 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 2 Geo. Szosznyák, Chicago....... 1 J. Asztalos, Phila ................. 2 A. Székely, Cleveland .......... 1 M. Stefankó, New York ...... 2 AZOK az olvasóink, akikhez lapke- zeló'k nem kerülnek 35 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 station S. S. Cleveland, Ohio
