Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-01-18 / 1146. szám

1941 január 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal Jelentéktelen Hírek (gb) Manapság ha az ember megunja a világháború borzal­mait részletező újságcikkek ol­vasását a kisebb, jelentéktelen hirek után néz. Hamarosan rá­jövünk arra, hogy nagyon sok ilyen szürke hirecskében nem az a fontos, amit megír, hanem in­kább az, amit elhallgat. Itt köz­lünk egyetlen napon összesze­dett ilyen híreket és azon meg­jegyzéseket, melyeket e hirek olvasása e sorok írójából kivál­tott. A hir: Washington. — A New Jersey államban való Kean kongressman törvényjavaslatot terjesztett be, mely lehetővé tenné, hogy adó alá vegyék a szövetségi, állami vagy városi értékpapírok után húzott jöve­delmeket. Az ilyen törvényja­vaslathoz a kongresszus két há­zának együttes javaslata szük­séges. A megjegyzés: A szövetségi, állami és városi kölcsönöket a nagy bankok folyósítják. Ren­desen árfolyamon alul veszik meg és valamivel drágábban adják el a “közönségnek”, va­gyis annak, akinek sok pénze van. Rendesen önmaguknak és igy duplán keresnek a kölcsö- nökön. De, hogy a profit még nagyobb legyen, már régen ki­vitették, hogy az ily kölcsönök után nem fizetnek semmiféle adót. Mig tehát a szegény mun­káson valamilyen formában be­hajtják az adót, addig ez a jö­vedelem, amelyért nem kell dolgozni, amelyért mások dol­goznak, adómentes. Már több­ször próbálkoztak az ily jöve­delmek megadóztatásával, de az értékpapírokat tartó paraziták­nak olyan nagy hatalmuk van, hogy ez mindig meghiúsult és valószínűleg most sem fog ke­resztülmenni. A hir: Webster, Mass. — Webster városban a cipőmunká­sok unión ja hét évvel ezelőtt megvásárolta a város nagy ci­pőgyárát, amelyet akkor a dep­resszió következtében lezártak. Az unió most fizette ki a vá­sárlás és javítás utolsó össze­gét 71.000 dollárt. Magát a gyá­rat, amelyben most 900 unió munkás dolgozik, bérbeadták egy cipőgyárosnak. A bérlet­ből nemcsak az összes költsége­ket fizetik, de amellett, hogy 900 unió tagnak munkát ad ki­látás van arra, hogy a jövede­lemből az unió egyébb intézmé­nyeit is támogatni fogják. A megjegyzés: Ez érdekes esemény annak bizonyítására, hogy a gyárat a munkások ma­guk is bírhatják. Nem szüksé­ges, hogy okvetelenül magán- tulajdonban legyen, mint sokan elképzelik és hirdetik. Még ér­dekesebb ez a dolog, hacsak úgy tekintjük, MINT ELSŐ LÉ­PÉST a helyes irányban. A má­sodik lépés az volna, hogy a munkások maguk vezessék a gyárat. A harmadik pedig a “megvevés” eliminálása, mert a vételbe fektetett összeg kama­tokat hoz, aminek megtermelése rájuk hárul. És az utolsó lépés? A munkásságnak ipari uniókba való szervezkedése és az összes iparok irányításának átvétele. Ezen érdemes gondolkodni. / A hir: Hershey, Pa. — A Pennsylvania állami ügyvédi kamara javaslatot készített az állami törvényhozó testülethöz való benyújtásra. A javaslat 100,000.000 dollárt kér egy bi­zottság céljaira, amely vizsgá­lat tárgyává tenné az állam te­rületén észlelhető amerika-elle- nes aktivitást. A megjegyzés: Az utóbbi idő­ben nagyméretű “racket” (csa­lás-) alakult ki amerika-ellenes akció vizsgálat címén. • Az ily vizsgálatokat a honatyákkal együtt néhány ügyvéd végzi és nagyszerű mellékkeresetre ad alkalmat. Az országos Dies bi­zottság által elköltött (elzse­belt) százezreket megirigyelve most a mindenféle apróbb graf- terek is szeretnének egy kis koncot és csaknem minden ál­lamban jelentkeznek az “akar- nokok”, akik hajlandók pár százezer dollárt elzsebelni. Ez egészen világos, hiszen a Dies bizottságon kívül a szövetségi titkosrendőrség, majd az ösz- szes állami és városi rendőrsé­gek speciális osztagai vezetnek már ilyen vizsgálatokat s újabb “akarnokokra” semmi szükség sincs. A hir: New York, N. Y. — Howard C. Hopsont, az Associ­ated Gas and Electric System volt elnökét az esküdtszék 17 vádpontban bűnösnek találta. Megállapítást nyert, hogy Hop- son több mint 20 millió dollárt tulajdonított el (lopott) s azt a tőzsdén elveszítette. Hopsont az ügyvédek egész serege képvi­selte s az ügyiratok 80 kötetet tettek ki. Hopsont valójában a posta utján elkövetett csalás vádjában ítélték el és ezért öt évig terjedhető börtönt és 1000 dollár pénzbírságot kapott. Egy másik hir: Baton Rouge, La. — Az East Aurora, N. Y. városba való John Swansont, akit egy alma lopásáért öt évi fegyházra Ítéltek, kihozták a börtönből, mert szülővárosából hivatalosan bizonyították, hogy a bűntény elkövetésekor még nem töltötte be a 15-ik életévét. Robert L. Rivarde kerületi biró, aki az ifjút öt évre ítélte, most az ügyet áthelyezte a gyermek- bírósághoz, de kijelentette, hogy az előző ítéletnél figyelem­be vette a vádlott fiatalságát és a legtöbb hat év helyett csak öt évet szabott ki rá. Megjegyzés: Húsz millió dol­lár lopásáért öt év; egy almá­ért szintén öt, vagy hat év! Ha kell, kommentár, akkor azt ma­gára az olvasóra bízzuk. A hir: Washington, D. C. — Everett M. Dirksen kongresz- szusi képviselő törvényjavasla­tot nyújtott be, mely elrendel­né, hogy az Egyesült Államok összes kereskedelmi tengerésze­ti alkalmazottai haditengerésze­ti (katonai) alkalmazottak le­gyenek, mint rezervisták. így a kereskedelmi tengerészeket bármikor katonai szolgálatra lehetne behívni. Dirkstein beis­meri, hogy a törvényjavaslat célja az esetleges kikötő sztráj­kok megakadályozása. Megyjegyzés: A mi drágalá- tos honatyáink nagyon gyorsan tanulnak Hitlertől meg az aze­lőtti európai militarista kormá-! nyoktól. Európában alkalmaz­ták a sztrájkok megtörésének azon egyszerű módszerét, hogy a munkásokat behívták kato­náknak, általános hadkötelezett­ség lévén, csaknem mindenki rezervista volt — mint katona aztán engedelmeskednie kellett, különben szörnyű büntetés várt rá. Dirksen az első fecske, aki ebben az irányban száldogál, de egész bizonyos lesz sok követő­je s ha a munkásosztály nem őr­ködik éberen az eddig féltve őrzött szabadságjogai fölött, könnyen a militarizmus sarka alá kerülhet. A hir: New York, N. Y. — Leo Wolman, a Columbia egye­tem gazdaságtani tanára, aki már számos esetben mint egyez­tető szerepelt a munkászavarok alkalmával, most azt ajánlja, hogy ilyen egyeztető tanács tagjaivá csak nagy tekintélyt szerzett (man of distinction) egyéneket nevezzenek ki, mert csak ezek lehetnek teljesen sem­terror, melyen állítólag a náciz­mus alapja nyugodott és a hegy magasságúnak vélt teóriát, a szükség törvényei megbomlasz­tották. Az a hit, hogy a zsidók született paraziták, 1939 októ­ber havában csúfosan elbukott. A zsidó ellenes törvények ezen a téren szép sorban vonattak vissza s a zsidó intellektuel, or­vos, mechanikus, rendes havi fizetés ellenében egy szimpla W.N.J. jelzéssel karján szolgál­ta mostoha hazáját. A proklamált náci doktrínák, a nácizmus szellem szülöttjét, azért szülték szülői, hogy min­den német szivébe vésődjön, amit öröklött vérrel legyen meg' pecsételve. Szép csendben, ti­tokban feláldoztatott néhány száz medikus, mérnök, vegyész, mechanikus, gyógyszerész szol­gálatáért. Hitlerék paktuma Sztalinékkal még nagyobb bizo­nyítékot nyújt a hitlerizmus szavahihetetlenségét illetve. A háború kitörése óta a né­met és más nemzetek lakossá­ga között, nagy zsidóbarátság észlelhető. Jól értesült körök­ben, nem képez titkot, hogy a kiadagolt élelem és egyéb szük­séglet folytán a zsidó gyerme­kek, nők, aggok, fiatalok és a férfiak éhenpusztultak volna, ha a népesség, a régi összetar- tozandóságuk tudatában nem siet emberbarátai megmentésé­re. E humanitás gyakorlása számos börtönbüntetést és tor­túrákat juttatott a lakosságra. A náci uralom alatt szenvedő országokban még nagyobb mé­retben észlelhető a humaniz­mus. Köztudomású, hogy Len­gyel, Szlovák és Románia kivé­telével a náci antiszemita pro- padanda nem vált be. A csehek dánok, norvégek, belgák, hol­landok és franciák visszautasí­tották Hitlerék rájuk erősza­kolt üldözését. Ezek a népek passzív rezisztenciát tanúsíta­nak a zsidóellenes törvények végrehajtása ellen. Az elfoglalt országok területén a zsidó pro- fesszionátus és kereskedőkkel szembe életbeléptetett náci tör­vényeket ignorálja a lakosság. Legtöbbször a zsidó üzletek fö­! legesek, miután egyik csoport­ban sincs érdekeltségük. Megjegyzés: Wolman tanár­nak nagy neve van a munka­tőke viszonyt érintő ügyek te­rén és igy ajánlatát több helyen figyelembe veszik. Pedig telje­sen hamis azon állítása, hogy az ilyen nagy tekintélyű ember teljesen semleges lehet. Az, aki itt nagy tekintélyre tett szert már azzal arányos jövedelem­mel is bir. Az ilyen ember élet­színvonala sokkal, de sokkal magasabb, mint a munkásoké. De azt az életszínvonalat csak úgy tudja fentartani, ha a ter- melvények árai alacsonyak s a munkabérek emelkedése ennek az életstandardnak a lefokozá­sát jelentheti. Ezt ez a kiváló egyén tudatosan, vagy öntudat­lanul is érzi. Azért a szerep­lése mindig inkább csak a kö­vetelések lefokozására irányul. A munkáltató és a munkásosz­tály között szünetnélküli harc folyik és ebben a harcban sen­ki, még a középosztály tagjai sem lehetnek semlegesek. lé függesztett gunytáblák da­cára a vevők látogatását ered­ményezi. Titokban meg azon élelmiszerek, melyeket megvon­tak a zsidó lakosságtól, jutnak rendelkezési helyeikre. Az ok- kupált területeken a fent fel­soroltakon kívül, nagy a szimpá­tia a zsidó lakossággal szem­ben, mint valaha. A náci sajtó tele van panaszos cikkekkel, ne­hezteli, hogy az okkupáit orszá­gok lakossága nem kooperál az “uj renddel”, nem eléggé anti­szemita stb. A “Schwartzer Korps” a náci hadsereg hanga­dója Quinslinget, Norvégia 100 percentes náciját vádolja, hogy nagyon elnéző a norvég zsidó­sággal szemben. Rövidesen úgy Németországban, valamint az elfoglalt, megszállottt országok területén uj felismerés van fej­lődő állapotban. A tömegekre jó hatást gya­korol, vizsgálat nyomán az a tény, hogy eggyé kovácsolta az európai és amerikai zsidóságot a közös ellenség, a nácizmus és a fasizmus és az álkommunista elnyomó, degeneráló mivolta el­len. Számos kisebb nagyobb ál­lamban élő, elnyomott zsidó fel­ismerte, hogy egy zsidó állam megvalósítása illúzió, a szepa­ráció elvét az egység, a koope­ráció elve, egy uj rendnek a megvalósítása, szocialista elvi alapon foglalja el. Ez a gondo­lat teret hódit Angliában, Fran­ciaországban, Hollandiában és a többi, a nácik által gúzsba vert országokban. Anglia volt a cionizmus politikai és ideoló- giaia közhelye. Hitler lerombol­ta a “Fata Morganat” (Délibá­bot) . Az emberiség történelmében eddig nem ismert ostorcsapások űzik Európa lakosságát, faji, nemzeti és vallási külömbség nélkül, a megfeszítés kálváriá­ját felcserélni. Az ütlegek fáj­dalmai közepette az ipari de­mokrácia, egy Uj Világ megte­remtésére. Ebben a munkában a zsidóság szerepe nem megve­tendő. A “Nation” nyomán irta: Lővy Ármin. MÁR NEM CSAK A ZSIDÓK... (Folytatás a 4-ik oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents