Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-06-21 / 1168. szám

1941, junius 21. BÉRMUNKÁS 3 oldal Uj magyar politikai alakulat A magyarországi reakciós uralom által kiüldözött s Ame­rikába menekült emigránsok liberális csoportja, a velük ro­konszenvező s hasonló érzemlü magyar származású amerikai polgárok támogatásával AME­RIKAI MAGYAR DEMOKRA­TIKUS SZÖVETSÉG név alatt, uj magyar politikai mozgalmat indított. Az alakuló gyűlést New Yorkban, junius 6-án tar­tották. A mozgalom élén Dr. Vambé- ry Rusztem, egyetemi tanár, Fényes László, volt magyar or­szággyűlési képviselő, Lengyel Emil újságíró, Ormándy Jenő karmester állnak, akik várják az ugyancsak Amerikában élő Jászi Oszkár egyetemi tanár­nak, sőt állítólag Károlyi Mi­hálynak a támogatását is. Az alakuló gyűlésen a Bér­munkás képviselői is megjelen­tek, ahol minden félreértés el­kerülésére az alábbi nyilatkoza­tot tették: A Világ Ipari Munkásai Szervezetnek és magyarnyel­vű lapjának, a Bérmunkás­nak képviselői csak mint FI­GYELŐK és NEM RÉSZT­VEVŐI avagy TÁMOGATÓI jöttek el erre a gyűlésre. Mi, úgy tartjuk, hogy a jövő fejlett ipari államát nem politikai, hanem gazdasági kérdések fogják uralni. Po­litikai természetű kérdések helyett azt kell meghatároz­ni, hogy mennyi lakásra, ru­hára, élelemre, tanításra, szó­rakozásra, stb. van szüksége a lakosságnak és' miként le­het ezen dolgokat a leggaz­daságosabb utón megtermel­ni és szétosztani. Erre a po­litikai intézmények képtele­nek. A termelés átvételére és ész-szerű i r ányitására csak az iparilag szervezett munkásság képes a termelő eszközök felszabadítása ut­ján. Azonban jól tudjuk, hogy jelen körülmények között a Magyarországra vonatkozó minden politikai megmozdu­lás érdekli az amerikai ma­gyarságot. De jól tudjuk azt is, hogy a mai kritikus időket az általunk a múltból már nagyon jól ismert, az ameri­kai magyarságot már számos ízben becsapó, kizsaroló, jel- lemtelen egyének újból ki­akarják használni egyéni ér­dekeik céljaira. És miként ezen gálád fondorkodásokat időről-időre lelepleztük la­punkban, úgy ezen politikai alakulatot, amelynek vezetői szerintünk felfogásukhoz va­lóban őszintén hü, egyénileg is tisztességes,becsületes em­berek, szintén pártatlan tár­gyilagossággal hozzuk az amerikai magyarság tudo­mására. Az alakuló gyűlés Dr. Vam- béry és Fényes előadásai után határozati javaslatotot foga­dott el, amelyben kifejti prog­ramját és csatlakozásra szólít­ja a velük rokonszenvezőket úgy az Egyesült Államokban, mint a Kanadában és a Délame­Levél a “Bérmunkás ához T. Szerkesztő munkástárs! Engedtesség meg, hogy né­hány szóval hozzá szólhassak (f) munkástárs a Bérmunkás junius 14-iki számában “Uj ér­vágásra készül az Amerikai Magyar Szövetség” Írásához, amennyiben én me gvagyok győződve, hogy az amerikai magyarság egy Károlyi Mihály alakulatot ma még egységeseb­ben támogatna, mint tette azt az elmúlt háború idejében. Minden újságolvasó ember tudja, hogy az egyetlen gentry sarja Károlyi Mihály Magyar- országnak, aki nemcsak ígérte a magyar népnek a jogokba va­ló bele helyezését, de aki ami­kor ahoz módja volt, az elgon­dolását igyekezett meg is való­sítani. Azt is tudjuk, hogy ép­pen ezért került Károlyi Mihály személye, valamint minden va­gyona a fekete listára Magyar- ország intézői előtt. Ezért kel­lett és kell ma is száműzetésben élnie, ami elvi kitartását iga­zolja és ez a körülmény az, ami az amerikai magyarságot Ká­rolyi Mihály mellé állítaná, ha ez az alakulat - valóban zászlót bontana. De nemcsak a dolgozó népet találná ez a mozgalom maga mellett, hanem a magyarság jelen “hangadóit” is, mert hi­szen elvesztenék a néppel való minden kapcsolatukat, ha a magyar népben meggyökerese­dett szabadság és 48-as elgon­dolások ellen lennének. Elsősor­ban és a legszivélyesebb well come illeti Károlyi Mihályt és alakulatát a washingtoni Kos­suth Buildingben, ha csak nem való igaz az, hogy azon az épü­leten a cégér hamis és azt már Habsburgra kellene átfesteni. Túlzásba menő állítás, hogy az abban székelő urak, akik amerikai tartózkodásuk java részében liberalizmust hirdet­tek, nem egy Károlyi mozgalom mellett találnák hivatásukat, bár tagadhatatlan, hogy az utóbbi hónapokban ennek az ellenkezőjét cselekedték. De a hömpölygő ár észre fogja térí­teni ezeket, mig a konjuktura embereket, mint a szalmát fog­ja elsodorni. Én hiszem, hogy a nagy egy­letek lesznek az elsők, akik kezdeményezik az Amerikai Magyar Szövetség cégtáblájá­nak és célkitűzésének az átfes- sését. Dayton, O. Kovács H. Mihály * A Bérmunkás a szabad véle­mény nyilvánítás jogán ad he­lyet a fenti levélnek, bár súlyo­san jóhiszemünek tartjuk azt a következtetést, hogy a Horthy- izmust 22 esztendeje szolgá­lók, holnap a demokratikus Ma­gyarországért álljanak sorba. Bár nincs kizárva, hogy a kon­juktura, vagy az amerikai magyarság döntése, oda is el­viszi őket. (Szerk.) rikában élő magyar emigráció tagjait. A programot tartalma­zó határozat a következő: * Európa leigázott kis népei abban a reményben, hogy egy angol-szász győzelem véget vet majd a názi uralomnak, moz­galmat szerveznek emigráció­ban élő tagjaik utján népeik “szabad” államainak kivívá­sáért Alulírott magyarországi szü­letésű vagy magyar származá­sú amerikai polgárok és az EgyesültÁllamok területén tar­tózkodó magyar állampolgárok hasonlóképen kötelességünknek tartjuk, hogy a Demokráciák oldalára álljunk a fasiszta ha­talmakkal vívott küzdelemben. Erre az állásfoglalásra ré­szünkről annál is inkább szük­ség van, mert jelei mutatkoz­nak annak, hogy egy “Szabad Magyarországért” jelszóval in­dított mozgalommal reakciós elemek élnek vissza a háború előtti status quo visszaállítása érdekében.. Ezek a reakciós ele­mek, ez a félfeudális uralom fe­lelős a magyar nép túlnyomó többségének borzalmas nyomo­ráért s nagyban járult hozzá azokhoz az erőkhöz, amelyek Európát az első és második vi­lágháborúba sodorták. Bármi lesz is a deklaráció gyakorlati eredménye, azt kí­vánjuk, hogy a nyilvánosság rólunk, mint a következő alap­elvek hirdetőiről vegyen tudo­mást: 1. ) Teljes szívvel támogatjuk Roosevelt Elnök védelmi prog­ramját, tekintet nélkül a bekö- vetkezendőkre. 2. ) Úgy érezzük, hogy Ma­gyarországot és éhező népét csak úgy lehet megmenteni, ha a magyar állam és társadalom elavult szerkezete modern de­mokráciává alakul át, amely az emberi jogok méltóságát tiszte­letben tartja. Csak a feudális nagybirtok szétdarabolása s Kossuth Lajos Duna-szövetsé- get javasló indítványának va­lóra váltása tudnak alapot te­remteni a Duna medence kis népeinek tartós békéje és hala­dása számára. 3. ) Kijelentjük, hogy segít­ségére leszünk s együtt aka­runk működni Európa minden olyan valóban “szabad mozgal­mával”, amely őszintén és ko­molyan akar létrehozni federa- tiv alapon álló demokratikus államközösségeket. 4. ) Felszólítjuk Magyaror­szág területén kívül élő haladó gondolkodású magyar testvé­reinket, főleg azokat, akik az Amerikák vagy Kanada terü­letén élnek, hogy nyilatkozza­nak kiáltványunkra egy később egybehívandó k o n g r esszus megrendezése céljából. Az Építő Gárdába befizettek: P. Pika, Chicago............. 3.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 1.00 Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája- Hány regrutát dalom Forradalmi Ipari hadse- verbuváltál, a társadalmi forra- regébe? Viharfelhők a Csendes óceánon A Csendes óceánnak nyilván azért adták a szép csendes ne­vet — mert örökké viharos. Amint a legújabb korok gazda­ságtörténelme bizonyítja, __ a Csendes óceán nemcsak azért csendetlen, mert a természet itt mutatja be összes tájfunjait orkánjait és hajómorzsoló vi­harjait, de csendetlen azért is, — mert a végtelen óceán part­vidéke, szigetei és félszigetei nyersanyagokban hihetetlenül gazdagok. Ezt a gazdagságot egészen a legutóbbi időkig tulnyomórész- ben az angol és USA kapitaliz­mus sajátította ki — a sárga, tehát hihetetlenül olcsó munka­erő verejtékével együtt. Nem sokat változtat ezen a tényen az sem, hogy az angol és USA lobogó mellett holland, francia I és japán lobogó is meg-meg- csattant a szélben itt-ott. Béke azonban jóideje nincs már a Csendes óceánon. A ko­molyabb gazdasági földrengés akkor kezdődött, amikor a cári Oroszország elhatározta, hogy Vladivosztokban h o r g onyzó büszke hajóit az addiginál job­ban foglalkoztatja majd. A büszke rári hajók azonban mint győzedelmes hódítók — soha­sem jutottak el a holland-indi­ai szigetvilág színes népeihez. A “bölcs” angol és USA tőke japán katonákból emelt védő­falat a cári imperializmus ellen. Japán azonban nem kapta meg az Ígért jutalmat. Katonái ugyan fontsterling és dollár se­gítségével győztek 1905-ben Oroszország ellen, de amiért kiálltak — a gazdag gyarma­tokból nem kaptak semmit. Ké­sőbb, amikor a gyarmatokért folyó küzdelem kirobbantotta az első világháborút, Japánnak alkalma nyílott bizonyos ter­jeszkedésre, azonban a közben roppantmód tér melékennyé vált nagyipart a terjeszkedés akkori mértéke nem elégítette ki. Lloyd George már a huszas évek végén hirdetni kezdte: Vi­gyázat, nincs béke a Csendes óceánon. Most pedig, amikor a föld kincseiért már teljes erővel fo­lyik a második nagy, világmé­retű küzdelem, mindenki látja, hogy a Csendes óceánon való­ban nincs béke. Hatalmas, vál­tozások történnek az egyik óráról a másikra. Japán egyre erőteljesebben hirdeti: Ázsia az ázsiaiké — japán fenhatóság alatt. Ez a jelszó mérhetetlen USA és angol tőkéket fenyeget Ázsi­ában. Fenyegeti az egész fehér kapitalizmus létét. És nem két­séges az sem, hogy a japán cé­lok megvalósulása irtózatos csapást jelentene úgy az angol v i 1 á ^birodalomra, mint az Egyesült Államok életére. Minket, munkásokat, nem lep meg ez a küzdelem a nyers­anyagért,^ az olcsó munkaerőért a piacokért, a tőketerjeszkedés lehetőségéért. Évek óta figye­lemmel kisérjük e folyamat minden szakaszát és tudjuk, hogy elérkezik az a pillanat, amikor a Csendes óceánon uj tájfunok vágtatnak majd végig Ez az időpont immár nagyon közelinek tűnik föl...

Next

/
Thumbnails
Contents