Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-31 / 1165. szám

1941 május 31. BÉRMUNKÁS 7 oldal RENG A FÖLD Az oly biztosnak vélt talaj hirtelen kicsúszik a lábunk alól, épületek dőlnek össze, vasúti sínek vékony drót módjára meg­görbülnek, folyók kicsapnak a medreikből, a talajban hatalmas repedések támadnak — ezek a külső jelei a Föld szörnyű élet­jelenségének, — amit földren­gésnek nevezünk. Aláhúzzuk az “életjelenség” kifejezést, an­nak jelzésére, hogy nem téve­désből alkalmaztuk. Mert ki­hűltnek és végleg megszilár­dultnak gondolt bolygónk még él és dolgozik. A bútornak fel­dolgozott fát is holt dolognak tartjuk, de amikor meggörbül és megvetemedik, az asztalos azt mondja rá, hogy “dolgozik.” Igen, mert változások mennek végbe benne, amelynek követ­keztében meggörbül. Azért mondottuk élet jelen­ségnek a földrengést, mert Föl­dünk öregedésének egyik jele. Ha az ember öregszik, testének külső burkolata: a bőre meg­ráncosodik. Ugyanez történik a Föld bőrével, külső kérgével is. Földünk valamikor izzónfo- lyó gömb volt pár százmillió, vagy milliárd év előtt. Kezdet­től fogva meleget sugárzott ki a világűrbe és igy folytonosan hült. Lassankint annyira lehűlt, hogy a felszínén szilárd kéreg, bőr keletkezett, amelyet ma ta­posunk. A hülés tovább haladt és a kéreg vastagodott. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. Min­denki tudja, hogy a meleg nö­veli, a hideg csökkenti a testek térfogatát. Ez áll a földre is. Még most is folyton hül és igy csökken a térfogata. De a kérge már megszilárdult, jó vastag (mai tudásunk szerint mint­egy 60—80 kilométer vastag) és igy nem képes kisebbre össze- huzódni. Az történik tehát ve­le, mint az aszalódó almával. Az almának is van szilárd kér­kérge még sokkal vékonyabb volt (száz és százmillió évvel ezelőtt), akkor a ráncképződés abban nyilvánult meg, hogy felgyürődtek a mi hatalmas hegyláncok: Kárpátok, Alpok, Himalája, Andesek és a többi. Ma már azonban sokkal vasta­gabb a föld kérge, semhogy ilyen arányú f e lgyürődések még végbemehessenek. Ma a ráncosodás abban n y ilvánul meg, hogy régebbi ráncok, a földkéreg egyes részei egymás­hoz képest eltolódnak. Ha ez szépen, lassan, fokozatosan tör­ténik, semmi baj sem adódnék belőle, de ugylátszik, nem igy megy a dolog, hanem lassan- lassan feszültségek gyűlnek föl s ezek hirtelenül egyenlítődnek ki földrengés alakjában. Az ilyen gyürődési-ráncosodási föld rengéseket nevezik tektonikus vagy vetődési földrengéseknek. A földön előforduló földrengé­seknek 90 százaléka ' ilyen ter­mészetű és ezek a legrombolóbb hatásúak. Ilyen volt a hires lis- saboni földrengés 1755-ben, amelynél 50,000 ember pusztult el néhány másodperc alatt s ereje akkora volt, hogy még a 2000 kilométer távolságban lé­vő Skótországbon is érezték. 1908 december 28-án Messinát (Szicília szigetén) érte olyan földrengés, hogy 83,000 ember veszítette életét. Még ször­nyűbb volt 18 évvel ezelőtt (1923 szeptember 1-én) a kö- zépjapáni földrengés, amelynél 200,000 volt a halálos áldozatok száma és 650,000 épület dőlt romba. Hogy a Föld felületének bizo­nyos helyein sokkal gyakoribb a földrengés, mint másutt, an­nak is érdekes oka van. A fent- jelzett tektonikus eltolódások nem össze-vissza, akárhol tör­ténnek, hanem bizonyos gyürő- dési vonalak mentéh. Ilyen he­lyek Görögország, Kina, Japán, Peru. Olaszországban az utolsó évtizedek megfigyelései szerint évenként átlag 165 földrengés fordul elő, tehát körülbelül min­den második napon van föld­rengés. Még rosszabb a helyzet Japánban, ahol évenként átlag 1041 a földrengések száma, va­gyis naponta körülbelül három földrengés. Szerencsére ezek túlnyomó része olyan gyenge, hogy az emberek nem is tudnak róla, csak a nagyon finom föld­rengésjelző műszerek jelzik őket. Azt mondottuk, hogy az ösz- szes földrengésegnek 90 száza­léka tektonikus földrengés. A hátralévő tizszázalékból hét százalék úgynevezett vulkáni-1 kus földrengés; ezek a vulkáni kitörések megelőzői vagy kö­vetői és a vulkáni földkéreg üregeiben összegyűlt nagynyo­mású gázok kitörése okozza őket. Három százalék a beomlá- sos földrengésekre esik, amikor a Föld kérgében vízmosás kö­vetkeztében keletkezett üregek omlanak be , vagy pedig hirte­len talaj süppedés áll elő. A Magyarországon előforduló ki- sebbarányu földrengések (Kecs­kemét 1911, Eger 1925) ebbe az utóbbi csoportba tartoznak. Vannak szerencsés területek, például Oroszország, Egyiptom Brazília, ahol alig fordulnak elő földrengések. Magyarország is ezek közzé tartozik. Itt szin­te lehetetlenség, hogy a mostani romániaihoz hasonló katasz­trófa forduljon elő. Dr. F. Zs. KATONAI VAGY TENGERÉSZETI SZOLGÁLATBAN ÁLLÓ KATONÁK HALASZTÁST KAPNAK TARTOZÁSAIK KIEGYENLÍTÉSÉRE ge, a héja, amely nem tud ki­sebb felületre összehuzódni. Ho­gyan egyenlítődik hát ki a zsu­gorodás, térfogatcsökkenés a héjra nézve? Úgy, hogy a héj megráncosodik. Ez történik az öreg ember bőrével is, mikor az alatta elfonnyadt izmok már nem duzzasztják ki. A Föld kül­ső szilárd kérge (mert a belse­je még most is izzónfolyó) is ráncosodik s ennek a ránckép­ződésnek megnyilvánulása a földrengés. Ez a hasonlat a ráncképző­déssel elég jó, de azért különb­ségek vannak. Mikor a föld kgr. városiak számára 3 kiló- gramnál többet, április 15-től pedig ennek a mennyiségnek legföljebb a felét tarthatják birtokukban. 940 augusztus 15- ike után az 1940 évi termésből semmit a maguk számára rak­táron nem tarthatnak. Az ezen mennyiségen felüli készleteket aki megvételre a kijelölt szer­veknek megvásárlásra nem ajánlja föl, azoktól nemcsak azt elkobozzák, de 2—6 hónapi börtönnel is súlyt ják. A ható­sági közegeknek magánháztar­tásokban is jogukban áll ház­kutatásokat e célból tartani és szükség esetén karhatalmi se­gítséget is ellenkezés esetén igénybevehetnek. A Horthy fa­sizmus tehát az éléskamrák ki­fosztásáig jutott már el. Katonák és tengerészek pol­gári segítését célzó 1940. tör­vény kimondja, hogy minden katona és tengerész, aki aktiv szolgálatban áll — akár behív­ták, akár pedig önként jelent­kezett — bizonyos polgári adós­ságok kiegyenlítésére haladé­kot kap. Ez a törvény, ami egyébként 1945 május 15-ig marad érvény­ben, vagy még tovább, ha ez az ország tényleges háborúba keveredne, kimondja, hogy a katonai szolgálatban álló egyén bizonyos fizetési kötelezettsé­geit, mint házbér, részletfizeté­si kötelezettségek, betáblázások adók és biztosítási kötvények, stb., akkor fizetheti, ha katonai szolgálatát elvégezte. Nem sza­bad azt hinni, hogy a törvény az adósságtól felszabadítja az illetőt, hanem megengedi, hogy a katona adósság gondoktól mentesen szolgáljon. Amint a szolgálatnak vége a polgári tar­tozások esedékesek és azt, ter­mészetesen meg kell fizetni. Az adósság elhalasztásával járó ügyeket a bíróságok inté­zik, de a bíróság ezt a jogot megtagadhatja az olyan egyén­től, aki anyagi képességeinél fogva eleget tehetne a fizetési kötelezettségének. A törvény, egyébként hét olyan körül­ményt ir elő, amidőn a katona a bíróság védelmét veheti igénybe. Első ízben előirja, hogy a pa­naszosnak, amidőn bíróság elé viszi az ügyet, be kell jelentenie hogy az alperes katonai szolgá­latot végez. Ezt akkor követelik meg, ha az illető katona nem je­lenhet meg a bíróságon- Érthe­tően ezt a katonák védelmére vezették be, hogy ily módon elejét vegyék annak, hogy a felperes a bíróság utján köve­telését behajthassa, anélkül, hogy a katonának alkalma len­ne az uj törvény védelmét ven­ni igénybe. Külön intézkedik a törvény a katonák lakbér tartozását il­letően. Fizetési halasztást kap­hat az aktiv katona szolgálat­ban álló egyén, ha havi lakbére nem haladja meg a 80 dollárt és e védelmet felesége és gyer­mekei, vagy más általa eltar­tott egyének is élvezik. A bíró­ság hatalmában áll három hó­napra, sőt annál tovább is el­tolni a kilakoltatási felszólítást. A katona, aki 1940 október 17-ike előtt részletfizetési szer­ződést irt alá, a részletek fize­tésének elhalasztására számít­hat. Ha az illető nem képes meg­felelő egyezményt kötni a tár­sasággal, amelynek tartozik, úgy a bíróság hivatalosan elha­laszthatja a részlet fizetési kö­telezettségeket arra az időre, amikor a katona szolgálatát be­fejezte. Ha a katona nem képes személyesen megjelenni a tár­gyaláson, küldhet bárkit, maga helyet, hogy ügyét védje, illet­ve őt helyettesítse. Ezenközben a vállalat, amelytől vásárolt az illető, nem veheti vissza az árut, bírósági parancs nélkül, kivéve motorkocsit, s ezt is csak ab­ban az esetben, ha a kocsi árá­nak kevesebb, mint 50 százalé­kát fizették be. Megjegyzendő, hogy a katonának, miközben halasztást kap, többet kell majd a szolgálat végeztével fizetnie, mert hiszen kamatot is felszá­mítanak. A negyedik körülmény az in­gatlanokra vonatkozik, amelyet a katona betábláztatott. A tör­vény csak olyan ingatlanokat fed, amelyeket 1940 október 17- ike előtt tábláztak be- A kato­nai szolgálatot teljesítő egyén birtokát, vagy ingatlanát nem lehet addig “foreclosing” alá hozni, mig a tulajdonos a ka­tonaság szolgálatában áll. A törvény ezután az életbiz­tosítási kötvények sorsát ren­dezi. Csakis oly biztosításokra szól ez a kedvezmény, amelyek teljes biztosítási értéke nem ha­ladja meg az 5,000 dollárt. Ez esetben is előirja a törvény, hogy a kedvezményt csak azok nyerik, akik 1940 október 17. előtt vették ki a kötvényt és katonai szolgálatba lépésig ren­desen fizették a dijakat. Akiket a törvénynek a biztosításokra vonatkozó kitétele érdekel, jól teszik, ha további részleteket kérnek a katonai hatóságoktól. Ami az adókat illeti, az ak­tiv katonai szolgálatot teljesítő egyén, aki rendszerint adózás alá tartozott, írjon az adó tiszt- viselőségnek, jelezvén, hogy ő most, mig katonai szolgálatban áll, nem képes adót fizetni. Ha ezt megteszi, nem teszi ki ma­járó kellemetlenségeknek. A bí­róság kötelezheti az illetőt, gát adóbehajtásnak és az azzal hogy adót fizessen, de csak hosszú hónapokkal a z u tán, hogy katonai kötelezettségeinek eleget tett. Nem szabnak ki a katonára büntetést az adó el­mulasztása miatt és 6 száza­léknál több kámatot sem szá­míthatnak fel neki. Ami a szö­vetségi jövedelmi adót illeti, a katona szolgálata alatt teljesen fel van mentve és sem bünte­tést, sem pedig kamatot nem számítanak fel neki. Az elma­radt jövedelmi adó-fizetést hat hónappal leszerelése után fizet­heti a katona- Megjegyzendő, hogy ily esetben a katonának be kell ezt jelentenie a legköze­lebb eső ( lakásához) jövedelmi adóhivatalban és részletesen megindokolni a kérelmet, hogy az adózástól egyelőre mentsék fel, És végül a törvény kitér azokra, akik u. n. közföldet vá­sároltak és most katonai szolgá­latban állnak. Ezek bizonyos kedvezményes fizetést eszkö­zölhetnek, de az erre vonatkozó részleteket leghelyesebb a ha­tóságoktól beszerezni. Common Council A clevelandi Buckeye Road nem szűkölködik az úgynevezett saloon üzletekben, amelyeknek tulajdonosai nagyszázalékban az iparokból “kiöregedett” mun­kások, látogatói pedig a mun­kában kifáradt emberek, akik Himler Márton szerint egy “korcsmái” kasztot alkotnak és annak szellemében tudják csak megtárgyalni az eseményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents