Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-31 / 1165. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1941 május 31. "CIVILIZÁCIÓ" (a—1) A sokat emlegetett civilizáció most ténylegesen a saját színében mutatkozik. A történelmet olvasgatva és amai eseményeket soron kívül hagyva, azt hinné az ember, hogy a századokkal ezeló'tti emberek csakugyan barbárok voltak, de ez csak a laikus emberek gondolatában van igy. Bírálva a mai, az úgynevezett civilizált emberi társadalmat, azt látjuk, hogy a mai ember és a barbároknak nevezett őseink között a kü­lönbség csak az, hogy a ma embere a modern technika vívmá­nyait használja brutalitásainak keresztül vitelére, amig őseink csak fizikai erejükkel küzdöttek a kiszemelt ellenséggel szem­ben. Végeredményben mindig elitélendő az, amikor egyik em­bercsoport a másik fél leigázására törekszik. Az emberiség története a sorozatos háborúk története és ha tényleg igazbi- rálatot akarunk mondani, akkor azt kell megállapítani, hogy a régi, mint a mostani háborúk hátterébe, mindig a gazdasági érdekeket találjuk. Az emberi társadalomban mindig a gaz­dasági különbözetek idézték elő a társadalmi bajokat. Az uralmon levő osztály minden országban a bajok orvos­lását mindig kifelé kereste, hogy népeinek érdekét elterelje a tényleges bajok felismerésétől. Az osztálvharé felösmerése adta meg az első lépést arra, hogy az emberek a hibák orvoslását ott keressék ahonnan a társadalmi bajok tényleg létre jöttek. Ha az emberek tényleg ésszerűen tudnának gondolkozni és cselekedni, mindig elkerülhették volna abba a hibába esni, hogy a bajok orvoslását az ország határain kívül keresték volna. Ma, mikor az emberek az egész világon fegyverben áll­nak, hogy egymást legyilkolják, eszembe jut, hogy most, amikor a fejlett technika vívmányaival odajutott az emberiség, hogy minden ország tatárán belül jó módban élhetne, ahelyett, hogy ezen vívmányokat saját részére hasznosíthatná, inkább rom­bolásra használja fel, minden előrelátás nélkül. Vegyük például ezt az országot alapul. A kimutatás sze­rint az évi nemzeti vagyon, vagyis a termelt javakból 68 bil­lió dollár folyik be, ha most már az Egyesült Államok lakos­sága 130 millió és az évi nemzeti vagyónt egyenletesen osztanák széjjel, akkor a számítás szerint, minden egyes személyre 523 dollár esne évente. De a baj ottan van, hogy egyes emberek ebből horibilis összeget vágnak zsebre, amig sok esetben egy 6—8 tagból álló családnak nem jut 523 dollár évente megél­hetésre. Ha igazán a civilizáció korszakában élünk és ha tény­leg a humanizmus alapján akarnánk ezt a társadalmat vezetni, akkor arra kellene törekedni, hogy a nemzeti vagyon egyenlő elosztását kellene szorgalmazni, hogy minden ország határán belül az emberek jólétbe élhessenek. Ez a baja a társadalomnak még akkor is, ha hagát a civi­lizáció jelzőjével látja al, de valósággal a vagyonharácsaláson alapszik. Az emberi civilizáció csak akkor lesz valódi, ha a társadalomban minden embernek a megélhetési lehetősége biz­tosítva lesz. Ezekért a társadalmi hibákért elsősorban az ural­mon levő osztály felelős. A mai uralkodó osztályt képezik azok, akik a mai társadalomban a gazdasági alap fölött rendelkeznek, ami által uralják az ország népének gazdasági életét. Azok az osztályintézmények, amelyek ma léteznek, mind arra hivatottak, hogy a rendszer további fennmaradása felett őrködjenek. Maguk a munkás milliók nem tudják megérteni, hogy minden társadalomban a gazdasági berendezkedéstől függ az emberiség sorsa. Soha ne gondoljunk arra, hogy egyes em­berekben keressük a hibát, hanem magában a társadalam alapjában. Ha erre valamikor a termelő munkás milliók ráesz­mélnek, akkor mondhatjuk, hogy az emberiség elérte a civili­záció tetőfokát, mert a technika vívmányai az emberek jólétét és boldogságát lesznek hivatva szolgálni. Egy ilyen emberi társadalomban nem lesznek háborúk, mert azok az okozatok, amelyek ma minden háborút létre hoznak, kilesznek küszöbölve az emberi társadalomból és az emberek akkor fogják csak igazán belátni, hogy az országok határain belül és azon kívül nem lesz szükség arra, hogy egymást mé­szárolják. Furcsának tűnik fel, de igy van. Egy jelentés, amely előttünk van, amelyet maga az Egyesült Államok jólétügyi biz­tosa Paul Me. Nut hozott nyilvánosságra, a következőket álla­pítja meg a statisztikai kutatások alapján: “az Egyesült Álla­mokban 45 millió egyén van olyan, akik jelenleg nemképesek arra, hogy rendesen táplálkozzanak, mert anyagi helyzetük kényszeríti őket, hogy hiányos táplálkozással kell tengetni életüket. Ennek tudható be, hogy a sorozásra kényszeritett fi­atalság 50 százaléka nem alkalmas katonai szolgálatra.” MA ÚGYSZÓLVÁN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LAKOSSÁGA A LEGMAGASABB ÉLET SZÍNVONALON VAN. ÉS HA EZ A HELYZET EBBEN AZ ORSZÁGBAN, MILYEN LEHET AZ ÁLTALÁNOS EMBERISÉGNEK AZ ÉLETSZÍNVONALA MÁS ORSZÁGOKBAN? Miért nevezik vájjon a mai emberi társadal­mat “civilizáltnak?” Azt kell hinnünk, hogy a mai civilizáció a nyomort jelképezi a valóságban. A FOLD FIA ötvenéves — mégis hetvenötnek látszik... Az arcának színe bronzaranyban játszik, szemöldöke vastag, bozontos, rejtélyes, a bánata pedig talán ezeréves. Tempósan szók járni, mintha nem vón dolga... Nem válik belőle soha bus rabszolga, ha földhöz ragadt is, dereka nem görbe, kinyúlva fekszik be majd a sirgödörbe. Nem szól sokat, ámde súlya van szavának... Mit gondol, nem mondja, legföljebb magának, szive belsejében vad viharok kélnek, mégsem árulja el, legföljebb a szélnek Asszonya is ilyen... Ezer ránc az arcán, együtt harcol vele az élet pályáján, egy-két-tiz apróság kitelik belőle, néhány az életbe, pár a temetőbe. Viharelőtti csend néma csöndessége... De ha egyszer aztán türelmének vége, olyat kiált akkor egész világ hallja, ha egyszer megszólal a föld bus magyarja! Arany Mihály Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. A 10,000 FELÉ: A budapesti Hatósági Munkaközvetitő jelenti 1940 november 20-an: Munkát keres 8424 munkás (közöttük 4222 szakmunkás) Munkát kaphat összesen: 120 munkás, (közöttük 39 ipari szakmunkás) Kell ehhez kom­mentár ? KÉT HÉTTEL később, dec. 3-án pedig jelenti ez a hiva­tal, hogy: Munkát keres 8536 munkás (közöttük 4274 ipari szakmunkás. Munkát kaphat összesen 160 (közöttük 60 ipari szakmunkás) .... EGYÉBKÉNT, hogy világosab­ban lássuk a dolgokat te­gyünk egy kis összehasonlítást. A budapesti Hatósági Munka- közvetítő hivatalnál 1939 októ­berben 30,738 munkanélküli volt nyilvántartásban, 1940 év szeptemberében már 31,738 és október végén már 33,317 mun­kakereső volt nyilvántartásban Ezen számban nincs belevéve az erdélyi munkanélküli tízezrek tódulása, mert október végén még nem volt szabad utazási lehetőség számukra. BAJ VAN, Magyarország fal­vaiban, minden községhá­zán ott függ a felhívás, mely szerint 30 évet be nem töltött ifjak, akik katonai szolgála­tuknak eleget tettek, jelentkez­zenek csendőrségi szolgálatra. Mivel a hónapok óta folyó zsan- dár toborzásnak úgyszólván semmi eredménye nem mutat­kozott, a pesti rádió is naponta többször intézett fölhívást ha­sonló célból. Az eredmény nulla. A magyar paraszt fölismerte végre azt, hogy pribékek nélkül a fasizta rendszer agyaglábakon álló bábnál nem egyébb és ha megakarja dönteni pribék sze­repét saját osztálya ellen, nem szabad ilyen munkát vállalnia- Zsandárnak tehát már nem je­lentkezik. Ez jó jel a proletari­átus számára. DE A BAJ nem jár egyedül: Mivel az ország kifosztása gőzerővel folyik s maholnap már vidéken sem lesz enni való a parasztság megindította az önvédelmi harcot. Vermeket ás­nak szerte az országban és egyéb rejtekhelyegre dugják el élelmiszerkészleteiket, hogy ha lyukas csizmákban, bakkan- csokban, fütetlen és sötét szo­bákban kell a telet átdidereg- niök, legalább nagyon koplal- niok tetejébe ne kelljen. Fontos momentum, hogy a parasztság minden agitáció nélkül lépett önvédelmi akcióba a fasizmus ellen. Az a parasztság, amelyik fundamentuma volt a Horthy féle fasizmusnak. BUDAPESTEN jelenleg (1941 jan.) egyáltalán nem vá­sárolható dolgok: rizs, bors, fehérliszt, tarkabab, cápőtalp, cérnafélék, gyapjúszövetek, szén, gyapjufónál, gyapjudolgok kalocsnik, hócsizmák, férfi zok­nik, gumiáruk, fehér péksüte­mények. A kenyér fekete raga­csos összetétele 12 százalék bú­zaliszt (vörösliszt) 15 százalék kukorica liszt, 25 százalék bur­gonya, 20 százalék korpa, 28 százalék rozsliszt. Viszont a malmokban az őrlésnél a lisztet azonnal vagonokba rakják (né­met katonai felügyelet alatt) és viszik Horthyék Németor­szágba. Az ország kirablása te­hát folyik. BUDAPEST tisztifőorvosának decemberi jelentése szerint a főváros területén december­ben 1077-en születtek és 1198- an haltak meg. A járványos be­tegségek is ilyesztő mértékben növekednek. Hja az éhezés, fa­gyoskodás mást nem adhat. MÁR ERDÉLYT is kirabolják. Szatmárnémetiben uj, mo­dern vágóhidat építettek. Az első héten 1000 darab szarvas- marhát vágtak le és külön hü- tővagonokban szállították ki Németországba. Ezt a számot emelni is fogják. Az, hogy pes­ten nem lehet marhahúst kapni nem számit. MÁR ITT tartanak. A magyar kormány 1941 január 10- én rendeletet adott ki, melysze- rint ez év április 15-ig 1—1 pa­raszt számára 110 kgr liszt (eb­ből 10 kiló lehet a fehérliszt) a városi lakosok számára 25 kgr. (ebből 5 kiló lehet a fehér liszt) Bab, borsó, lencséből parasztok számára 6 kgr. városiak számá­ra 2 kgr. Zsírból, szalonnából és hájból parasztok számára 11

Next

/
Thumbnails
Contents