Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-01-18 / 1146. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 január 18. Morzsák a demokrácia asztaláról tetve ezeket mondta, illetve irta : "Tagadni »a boszorkányok létezését; egyszersmint az Isten szavának a megcáfolása”. Bizony abban a jó keresztény világban, egy ilyen vád elegendő volt akárkit is a máglyára juttatni. Edinburg, Skóciában, a biblia angolországi főfészkében, 1807-ben megjelent Browns, “Bibliai szótár”-ban a következő magyarázatot találjuk: “A boszorkány egy asszony, aki az ördöggel szövetkezett”. Még a mi gyermek korunkban is hallottuk, hogy a boszorkányok seprőnyélen, disznókon, kutyákon repülnek, minden évben gyűléseket tartanak, ahol az ördög elnököl. Aki ezt nem akarta elhinni a 18-ik században, azokat mint hitetleneket, eretnekeket szintén elitélték, keményen büntették, sokszor életétől fosztották meg. Angliában több mint 30.000 egyént Ítéltek akasztófára, vagy máglyára, ezen jó keresztény vád alapján, hogy boszorkányok voltak. Idegrázkódásban, szívbajban szenvedők, akik elszédültek, mind az ördög uralma alatt voltak, vagyis az ördög bujt beléjük, melyet szentelt vízzel, tömjén füsttel próbáltak kihajtani, ha ez nem sikerült, akkor máglyára tették, hogy az ördögöt kiégessék a testéből, igy a lelkét megmentsék, Még 1906-ban is Zemplén megyei, Siska nevű tanyára kihívták a papot, hogy egy ilyen szívbajos emberből az ördögöt űzze ki, melyet a pap nagy hősen meg is tett. Ez volt az a keresztény civilizáció, melynek a visszatéréséért úgy imádkoznak még a hívők. Ez az melyet Hitler és Mussolini védett Spanyolországban, ahol ez az eretnek üldözés legborzasztóbb méreteket öltött, ahol még a reformáció híveit is mind egy szálig kiirtották. A náci és fasizta rendszer is ilyen alapokra épült, föltétien hinni, vagy mint hitetlen a börtönökben, koncentrációs táborokban elpusztulni. A hit, a vallás megmentését csak a felvilágosító könyvek elégetésével, eltiltásával, minden irodalom cenzúrázásával bírják megtenni, ezt még ma is legtöbb országban gyakorolják. Legtöbb egyetem, magas iskola, a papság, vagy a rendszer urainak ellenőrzése, cenzúrája alatt van, ne hogy kételkedőké, hitetlenekké válljanak, a tanultabb emberek. A nagy tömegeket elég könnyen tudatlanságban tartják, azok maguktól is mennek a papjaik szent szavát hallgatni, de az iskolázott embereknél van és mindég volt a nagy veszély: Azok kezdtek kutatni, kételkedni és bizony inkább egy-egy jó könyvet, ha mindjárt tiltva volt is olvastak, mint hogy a templomokba jártak volna, a papokat hallgatni. Vi. NAGYON ÉRZÉKENYEK “Az Egyesült Államok jövő évi költségvetése tizenhét billió dollárt fog kitenni” — jelentik az újságok nagy címsorokban. Ilyen nagy költségvetése csak a múlt háború utolsó évében, 1918-ban volt. Azonban az előirányzott 17 billió még jóval emelkedhetik, ha Angliát pénzügyileg is támogatni kell, — ami már nagyon valószínűnek látszik. Ebből a 17 billióból tizet “védelmi” célokra számítanak költeni, vagyis a támadó fasizta államok leverésére. Nagyon helyes, le kell verni a fasizta támadókat, meg kell semmisíteni Hitlert és mindazt, amit ez a név jelent, mert nem lehet béke addig, amig ez a fenevad és bandája fegyverrel terrorizálhatja a világot. De ennek elismerése mellett kérdezzük) miért nem lehetett ugyanilyen energiát kifejteni, amikor millió és millió munka- nélküli járta az uccákat, amikor milliók némán, reszketve néztek szembe az -éhínséggel ? És miért* nem lehet ily energiát kifejteni arra, hogy a milliók életszínvonalát emeljük, megélhetésüket biztosítsuk ? Hogyan van az, hogy az öldöklés, a pusztítás céljaira olyan köny- nyen lehet 10 billió dollárokat találni mig a nyomor enyhítésére csak alamizsna jutott? A felelet igen egyszerű. Ha Hitler győz, megszünteti az aranyvalutát és rabszolgává sülyesztett munkásaival olyan olcsón dolgoztat, hogy kiszoríthatja minden piacról az amerikai árukat. Szóval a német náci uralom nemcsak a zsidókat, nemcsak a munkásokat támadja, hanem magát az amerikai tőkét is. A nagy munkanélküliség, a nagy nyomor ellenben elsősorban csak a munkásosztályt sújtotta. És a demokrácia igazi hazájában természetesen a tőkét ért támadás sokkal fontosabb, mint a munkásokra zúdított csapás. Ez magyarázza meg a jelenlegi nagy felbuzdulást. FÜHRER UR, FORD Pár héttel ezelőtt a hadügyminisztérium 1500 katonai automobilt rendelt a Ford Motor Companytól. A rendelés 1, 387,500 dollárt tett ki. Nyomban a rendelés megadása után Sidney Hillman, a négyes legfelsőbb védelmi tanács egyik tagja, tiltakozott a rendelés ellen, mert mint mondotta, a Ford Motor Company nem tesz eleget a szövetségi és az állami törvényeknek. December hó 27-én a hadügyminisztérium közhírré tette azt, hogy Hillman tiltakozása dacára is fen tart ja a Ford Motor cégnek adott rendelést. Ugyanakkor körlevélben értesítették az összes katonai vásárló irodákat, hogy a jövőben mihez tartsák magukat. Ez, a kontroverzia hozta napfényre, hogy a Ford Motor Co. még mindig nem tesz eleget a szövetségi törvényeknek, noha a Wagner törvények alkotmányos voltát már a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. A Ford Motor Co. irányítása teljesen a két Ford (apa és fiú) kezében van, de mint a beavatottak írják, a fontosabb elvi kérdésekben még mindig maga Henry Ford intézkedik. Henry Ford a legtipikusabb amerikai ipar-báró, egy óriási méretű ipari birodalom teljha- hatalmu fejedelme. A nagytőke felé áhítattal néző amerikai burzsoázia nemcsak bámulattal, hanem a legmélyebb szolgai alázattal tekint feléje. A tenkin- télye olyan nagy, hogy valóságos államot alkot az államban. A munkás szavazatokra támaszkodó Roosevelt adminisztráció meghozta a Wagner munkásvédelmi törvényeket és annak több helyen érvényt is szerzett egyes munkáltatók pör- befogásával. Ford azonban túlságos nagy nekik, meghajoltak előtte. És amig háborúra készülnek a demokrácia védelmében, addig alázatosan tűrik, hogy itt az Egyesült Államokban az állami hatalomnak fittyet hányva Henry Ford igazi “führer” ihód- ra uralkodjon ipari birodalmában. A HÁBORÚS PROFIT Sokat hallottunk arról, hogy ha Amerika mégegyszer háborúba keveredne nem lesznek háborús milliomosok, mert a háborús iparokban csak nagyon méltányos profitot engednek meg és elejét veszik a háborús zsarolásnak. Bizonyára ennek az elvnek a megvalósítását igazolja ez a kis hir, amit a nagyobb napilapok pénzügyi rovataiban olvashattunk. “Youngstown, Ohio, Dec. 31 — A Cold Metal Process Company ujabb $850. osztalékot fizetett $50. értékű részvényeire. Az előbbi osztalék $500. volt, vagyis az ez évi osztalék 1350 dollárt tett ki. A cég 2000 részvénye kevesebb mint egy tucat egyén kezében van.” Ez aztán döfi! ötven dollár befektetett tőke évi hozadéka 1350 dollár! Potom 2700 százalék. Igen, igen, nem tévedés, kétezerhétszáz százalék. És miután a társaságnak 2000 részvénye van, a “tucatnál kevesebb egyén” 2,700,000 dollárt zsebelt be azért, mert a munkásoknak megengedték, hogy a tulajdonukban levő gyárban dolgozhassanak. No de ilyen demokratikus országban ez a potom 2700 százalék csak nem nevezhető tul- magas háborús profitnak ?! SZEGÉNY GAZDAG FARMEROK Pár évvel ezelőtt nagy hűhót vert fel az a hir, hogy a kormány a biztositó társulatoknak juttatott sok sok milliót abból az összegből, amit a szegény farmerok támogatására szavaztak meg. A biztositó társulatok a közép-nyugati államokban igen sok kölcsönt adtak a farmeroknak és miután azok nem tudtak fizetni, a farmokat elvették tőlük. így ezen társaságok ma igen nagy farmoknak a tulajdonosai. A farmsegélyt előbb oly módon adták, hogy a farmer parlagon hagyott bizonyos nagyságú szántóföldet. Az állam aztán kárpótlás képpen bizonyos ösz- szeget adott holdanként. A nagy farmokkal rendelkező társulatok milliókat zsebeltek be azért, mert az amúgy is elhagyott farmjaikat nem művelték. Mikor aztán emiatt nagy felzúdulás keletkezett, megígérték, hogy a jövőben csal^ a valóban szegény farmerokat fogják segélyezni. Most aztán megint olvashatjuk a lapokban, hogy “talaj megóvás” címén ugyanazon biztosító társulatoknak és bankoknak milliók és milliók jutottak. Itt van néhány ilyen adat: A Metropolitan Life Insurance Co. 344.773.000 dollárt kapott. Az Equitable Life Insurance Co. 305,491.000 dollárt; a John Hancock Life Insurance 263,- 322.000; a Prudential Life Insurance Co. 252,717.000; Travelers Insurance Co. 249.630.000 és igy tovább egy egész hosszú sor. A demokrácia országában millió és millió dollárt adnak a nagytőkéseknek a szegény farmerok segélyzésére szánt ösz- szegekből. De, hogy az ily “demokratikus intézkedést még tisztábban láthassunk, eme szégyenteljes sztatisztikai adatokat is közzéteszik : Tizenhatezer egyén vagy társaság kapott 1000 dolláron felüli segélyt. Ellenben az ösz- szes segélyt kérők 46 százaléka — vagyis 2,414.456 kérelmező évi 40 dolláron aluli segélyt kapott. Másszóval amig a szegény valóban segélyre szoruló farmeroknak 40 dolláron aluli támogatást adtak, addig a kölcsönöket adó bankároknak százezrek mentek. Ez csak elég demokratikus! Végre is azok a bolond farmerok csak az életüket ölik a farmjaikba, a bankárjaink ellenben a pénzüket kockáztatják. (gb.) ELŐZETES BEJENLENTÉS! Értesítjük a new yorki munkástársainkat, hogy a rendszeres vásárnap délutáni tudományos előadásainkat, 1941. január 26-án d. u. 3-kor fogjuk megkezdeni a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Ezen előadások folytatódni fognak január 26-át követő minden vasárnap. Az előadás tárgyát és előadóját ha lehetséges előre fogjuk jelenteni lapunk utján. De fölakarjuk hívni munkástársaink figyel- ' mét, hogy akár lesz jelentés lapunkban, akár nem, minden vasárnap délután legyenek a Bérmunkás Otthonban. Az IWW newyorki csoportja. Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
