Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-24 / 1164. szám
1941 május 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. PACIFISTÁK BURKOLT CÉLJAI A háború borzalmai minden lemuló nappal a földnek mind- szélesebb részeire terjed ki. Európa, Ázsia és Afrika területein az emberek milliói állnak szemben egymással és kíméletlenül pusztítanak emberi életet és vagyont. Amerika és Ausztrália a jelen napokig még mentes az ellenség támadásától, bár közvetve ez a két földrész is benne van a háborúban és talán csak idő kérdése és a viszonyoknak kedvezőtlen kialakulásától függ, hogy a borzalmat terjesztő tü^okádó és haláltokozó bombákat szóró repülőgépek megjelenjenek ezen földrészek felett is- ^ Minden kétséget kizáróan ilyen borzalmas pusztításban még nem volt része az emberiségnek és minden életrevaló akció, amely ezen borzalmak megszüntetését célozza, csak üdvös lehet az emberiségre. De mindezek tudatában és minden körülményt figyelembe véve, Mi, akik egész életünkben megrögzött ellenségei voltunk az imperialista háborúnak és minden energiánkat egy szebb, üd- vösebb, igazságosabb társadalmi rendszer érdekébe szenteltük, mégsem tudunk szimpatizálni azzal á~ “pacifista” mozgalommal, amely az utóbbi időben lábra kapott az Egyesült Államokban. Mi nem vagyunk pacifisták a szó polgári értelmében és a háború ellenes meggyőződésünk egészen más okból ered, mint az úgynevezett “pacifistáké.” Mi azért vagyunk ellenségei a háborúnak, mert határozott meggyőződésünk, hogy az imperialista háború; a területek meghódításáért fegyveres erővel folytatott háború, nem az emberiség érdekeit szolgálja, hanem az emberiség csak egy nagyon kis töredékéét — az uralkodó osztályét — mig az emberiség túlnyomó többségének csak halált, nyomort és szenvedést jelent az. Úgy a győző, mint a legyőzött országok nincstelenjeinek a háború csak áldozatot jelent életbén, életlehetőségben és szabadság jogokban. Ezen szilárd meggyőződésünktől inditattva az IWW az elmúlt világháborúban szembe helyezkedett minden háborús irányzattal és szervezett erővel minden lehetőt elkövetett a háború akadályozására. Ezen magatartásáért ki is hívta az uralkodó osztály gyűlöletét és a legvadabb üldözésnek volt célpontja. Pro-german testületnek volt minősítve a szervezet és a központban és az ország minden részében megtartott razziák alkalmával “német aranyat” kerestek a kapitalista osztály fogdmegjei, persze sehol sem találtak ilyesmit. Nem is találhattak, mert az IWW nem volt pro-german éppen úgy, mint nem volt pro-bri- tish. Az IWW éppen úgy ellensége volt a német, mint az angol és azokkal szövetségben levő háborús uszitóknak és nem az angojok ellen és nem a németek mellétt, hanem minden háborús uszító ellen egyformán harcolt- Nem voltunk és ma sem vagyunk pacifisták, hanem harcoltunk a háború ellen. Az osztályharc fegyverével harcoltunk az imperialista háború ellen. Az IWW ily múltja után sokan megütköznek azon, hogy az nem vesz részt az Egyesült Államokban lábra kapott pacifista mozgalmakban és nem szimpatizál azok törekvéseivel. Ennek magyarázata egyszerű. Mig az elmúlt háborúban, vagy háborúkban a két egymással szemben álló hatalom egy cél irányában törekedett: mennél nagyobb földterületet elhódítani és annak forrásait kiaknázni, azon terület felett uralkodni. Bármely fél került ki győztesen az uralkodó osztály — még a legyőzött területeken is — továbbra is hatalmon maradt, a munkásosztály pedig minden esetben tovább szenvedett a bérrabszolgaság jármában a háború terheivel megsulyo- sodva. A jelen világháború azonban nagyban különbözik az előbbi háborúktól. Ebben nemcsak az ország gazdájának cseréjéről van szó, hanem a munkásság által kivívott eredmények teljes megsemmisüléséről. A civil jogok teljes elvesztése mellett az életstandard a lehető legalacsonyabb fokra, való lezüllése, a kényszermunka meghonosítása az emberiség között a vallás és faji gyűlölet elhintése és a barbarizmus korszakának visszaállítása lehet az eredménye a Hitler féle nemzeti szocializmus győzelmének. Más szavakkal — nácizmus győzelme mindannak az ellenkezőjét eredményezi, amiért a munkásosztály évtizedeken át harcolt és amelyeket részben kivívott. Ez ellen pedig Mi, minden energiánkkal harcolunk. Figyelve a “pacifisták” mozgolódásait, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a pacifizmus leple alatt energikus názi rokon- szenvezők, támogatóik és a gyűléseiken .résztvevők pedig nagyrészben az amerikai názi és komunázi szervezetekből kerülnek ki- Céljuk nem az emberiség megszabadítása a háborútól, hanem a názik ellen küzdő erők megsemmisítése és a hit- lerizmus győaelmének minden eszközzel való elősegitése. Ilyen mozgalmakkal Mi nem rokonszenvezhetünk, annál kevésbé veszünk részt azokban. Ellenkezőleg, minden energiánkkal küzdünk azok törekvései ellen. A KAPITALIZMUS MEGSEMMISÍTÉSE VAGY A DEMOKRÁCIA MEGVÉDÉSE A “civilizáció” borzalmat terjesztő vívmányai, a repülőgépek ágyuk, tankok, gépfegyverek, bombák, gránátok — irtózatos lármájából két jelszó hallatszik ki, amely körül folyik a vérontás. Az egyik — a názi-fasizta hatalmak — jelszava az “imperialista kapitalizmus megsemmisítése“ a másik, az axis hatalmakkal szembenállók jelszava pedig a “demokrácia megvédése.” , Mindkét jelszó hangzatos és a gondolkodásnélküli lelkesedők kapva-kapnak azokon anélkül, hogy megvizsgálnák ezen jelszavak hátterét és a célt, amely felé haladnak. A tisztánlátás kedvéért vegyük bonckés alá ezen jelszavakat és próbáljuk meg azok valódi értelmét megvilágítani. Az axis hatalmak jelszava— a “világ imperialista kapitalizmus megsemmisítése” — abban áll, hogy a magán kapitalizmus helyébe egy oly rendszert létesítsen, amelyben minden az államnak van alárendelve. Ily államrendszerben a társadalom irányítása egy szükkörü bürokrácia kezébe összpontosul, melynek élén a diktátor áll, aki maga választja ki segítőit. A parancs mindig felülről jön és megy tovább a végrehajtó közegekhez és azokat minden ellenvetés nélkül tartoznak végrehajtani. Az ily rendszerben a feljebbvaló iránti engedelmesség a legfőbb törvény és annak megsértése a legszigorúbb büntetés alá esik. Az emberiség nagy tömegei, az alárendeltek sorsa is teljesen a diktátor szeszélyének van alávetve- Mint ma Németországban, a lakosság 99 százalékának sorsa, életnívója eltörpül az állam érdekei mellett, mert az állam érdeke az, hogy “fontosabb a golyó, az ágyú, a repülőgép, mint a kenyér” tehát a német népnek össze kell húzni a nadrágsziját, hogy ezen gyilkoló eszközöket mennél nagyobb mértékben gyárthassák. Ily rendszert természetesen csak a legkegyetlenebb terrorral lehet fenntartani és ez a terrorszervezet gondoskodik arról, hogy az állam érdeke a diktátor parancsa szerint legyen megvédelmezve. A kapitalizmussal természetesen megsemmisülnek mindazon jogok is, amelyeket az elnyomottak hosszú évtizedeken at kivívtak. Megszűnik még a lehetősége is annak, hogy az elnyomottak szervezetekbe tömörüljenek és egymással szolidaritást vállalva harcoljanak az elnyomók ellen. A hitleriz- mus, vagy nácizmus győzeme ily rendszert tartogat a világ számára. * Mellékelve egy dollár felül- fizetés a lapra és 10 cent a füzetért. J. Gyurcsek, Thornville J. Bényei clevelandi lapolvasónk az évi előfizetésével a füzetért is fizetettMellékelve money order az előfizetésért és 10 cent a füzet költségére. J. Starr, Manayunk Itt küldök a kis füzetért 50 centet, amelyet nagyon is szeretek és kettő dollárt a lapra. öev. Farkas Imrené, Akron Birtalan Lajos munkástárs Clevelandon 25 centet juttat a füzet kiadásának a költségeihez. Fekete M. munkástárs Coro- apolisból küldi Szakács munkástárs előfizetését és 25 centet a kis füzet költségeire. Ezzel szemben a kapitalizmus jelszava a “demokrácia megvédése” általános értelemben a kapitalista rendszer jelen formáiban való megvédését jelenti. A föld és termelés eszközei a. kapitalista osztály tulajdonát képezik és azok megmunkálására és üzemben tartására alkalmazzák a nincsteleneket, akiknek bért fizetnek a munkaerőért. A termelt árut aztán profitra eladják és csak akkor termeltetnek, ha a termelt áru hasznot hoz. Ha az áru felhalmozódik, a termelőket az uc- cára dobják és szabad éhen halmok, vagy öngyilkosságot is elkövethetnek. A kapitalizmus évszázados létezése alatt azonban az elnyomottak kiépitették védelmi szervezeteiket annyira, hogy időszerűvé vált a termelés eszközeinek köztulajdonba való helyezése és a termelést nem profitra, hanem szükségletre irányítani. Ez a veszély komolyan fenyegette a kapitalizmust és megkönnyebülve lélegzett fel, amikor a nácizmus zászlót, bontott a “kommunizmus” kiirtására. Mindaddig táplálta azt, amig a magavalóságában benem mutatkozott- Ekkor, látva a veszélyt, hogy a nácizmus nem megmentője a kapitalizmusnak hanem annak föléje emelkedik, látott hozzá a “demokrácia megvédéséhez.” Az osztálytudatos munkásságnak ugyan nem célja a kapitalizmus megmentése, de annál keyésbé lehet célja a nácizmus megerősödésének elősegitése. A nácizmus győzelmével nemcsak kizsákmányolt lesz a munkásság, hanem a legborzalmasabb rabszolgasorba esik vissza, amelyből kilábalni ismét évtizedek, vagy egy egész századra lesz szükség. Ennek megakadályozására a munkásság elengedhetetlen k ö telessége szervezkedni a termelés színterén az iparokban és ezt a szervezett erőt szembe állítani a nácizmussal,nem a “demokrácia megvédelmezéséért”, hanem az IPARI DEMOKRÁCIA megteremtéséért. J- Z. Hunter munkástárs Zeig lerből, az előfizetési összegével egy időben 20 centet küld a kis füzetért. New Yorki csoportunk titkára öt dollárt küld a már eladott füzetekért, valamint John Du- schek munkástárs Nutley részéről 25 centet ugyan erre a célra. John Reithoffer, Burton, az előfizetésével 25 centet küld a füzet költségeire. Mellékelve pénz előfizetésekért valamint a füzetekért J. Verblak 25, M. Simkó 25 és L. Heinz 10c. A. Kucher, Pittsburgh Bécsi munkástársnő Philadelphiából a maga és Mrs. Németh előfizetésével egy - egy dollárt küld a kis füzetekért is. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI
