Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-17 / 1163. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ..............r...$2.00 Félévre ........................... 100 Egyes szám ára ,........ 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: v^ne Year .......................$2.00 Six Months ............. 1.00 Single Copy ................... 5c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter a-? the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD “42 Rendőrkard az arany helyén Lapunk más helyén közöljük John Cudahy, ismert nevű amerikai diplomata cikkét, melyet Berlinből a német cenzúra jóváhagyásával küldött a “Life” cimü folyóirat számára. Cudahy ebben a cikkben arra a kérdésre igyekszik feleletet adni, hogy milyen gazdasági rendszert fognak bevezetni a németek, ha esetleg győznek. Cudahy cikke mindenben megerősíti azt a már régebbi föltevést, hogy a németek által beígért “Ujrend” valójában nem egyéb, mint a VILÁG NÉPEINEK POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELNYOMÁSA A NÉMET ERŐSZAKSZERVEZET UTJÁN. Mert volójában ez az értelme annak, mikor azt hirdetik, hogy “EURÓPA NÉPEINEK SZÜKSÉGE VAN ARRA, HOGY NÉMETORSZÁG RENDŐRI HATALMA RENDET TARTSON A KONTINENSEN.” Mert egészen természetes, hogy ahol ez a német rendőri hatalom “rendet tart”, ott a német márkának pontosan olyan vásárló képessége lesz, amilyet ez a rendőri hatalom elrendel. Eddig az angol font, majd az amerikai dollár képeztek valuta egységet. Ezekhez hasonlították a többi pénzeket. így ha valamely ország gazdasági helyzete javult, akkor a pénze a dollár vagy fonttal szemben emelkedett, ellenkező esetben, esett. Az angol és amerikai pénz nagyon kevesett változott, mert nagy arany fedezékük volt. A német márkának azonban nincs arany fedezéke. És a németek most mégis a font és a dollár helyébe ültetik. De mi van akkor a márka mögött, hogy ezt megtehetik? Mint Cudahynak bevalották, a rendőri hatalom, — A PUSKA, A GÉPFEGYVER, A TANK, A BOMBÁZÓ REPÜLŐGÉPEK, — VAGYIS AZ ÖLDÖKLŐ FEGYVEREK. A németek megszabják a márka értékét és elismered, vagy nem ... Nos, nincs másik választás. A márka mögött ott vannak a halált osztó fegyverek. Az ilyen rendszer aztán igy működik. Tegyük fel, hogy Magyarország gabonát szállít a németeknek és fényképező gépekkel fizetnek érte. Úgy a búza, mint a fényképező gépek értékét a németek szabják meg, mert ők határozzák meg, hogy hány magyar pengőt ér a német márka. így Magyarország, — meg a többi országok is, — teljesen a németek hatalmában lesznek és A KIZSÁKMÁNYOLÁS FOKA CSAK ATTÓL FÜGG, HOGY MENNYIVEL FOGNAK MEGELÉGEDNI A NÉMETEK. Semmi szin alatt sem akarjuk az arany hatalmát védeni. Mi nagyon jóL tudjuk, hogy az aranynak birtok joga révén a világ munkásságát századokon keresztül elnyomták és kizsákmányolták. Mi nagyon jól látjuk az arany okozta könny és vértengert. De azt is nagyon jól látjuk, HOGY AMIDŐN AZ ARANY HELYÉT A NÉMET RENDŐRKARD FOGLALJA EL, NEM HOGY KISZÁRADNA, DE ELLENKEZŐLEG, MÉG MEGNÖVEKSZIK A KÖNNYÁR ÉS A VÉRTENGER. (gb) Százalékos hazafiak Évekkel ezelőtt sokszor hallottuk egyik másik egyénről, hogy száz százalékos hazafi. Valószínű, hogy az amerikai bankárok mind ebbe a csoportba tartoznak. Illetőleg csak tartoztak, mert jelenleg ezen a száz százalékon kívül még egy pár százalékot külön is be akarnak vasalni és igy a mi szerény véleményünk szerint legalább is 104 százalékos hazafiak. Legalább is erre gondoltunk akkor, midőn olvastuk azt a jelentést, amit az Amerikai Bankárok Szövetségének New York városban tartott gyűlése kiadott. Mint azt előre is sejtettük, a bankáraink siettek a haza megmentésére és kijelentették, hogy hazafias kötelességüknek tesznek eleget, midőn a haza hivó szavára sietnek a védelmi akció támogatására. És noha számíthatnának a már általánosan ismert 6 vagy nyolc százalékot is, ők a haza iránti forró szeretettől áthatva mindössze potom négy százalékot fognak számítani. Igen kérem, a bankárok szövetsége elhatározta, hogy azon gyárosoknak és vállalkozóknak, akik a védelmi iparban rendelést kaptak és igy pénzre van szükségük, potom négy százalékra adnak kölcsönt. Nagyon megható és tiszteletre méltó ez, különösen ha meggondoljuk, hogy a bankárok nem is a saját, de a mások pénzét adják kölcsön. És azon kívül a kormány rendelés garantálja a kölcsönt, amivel tehát semmi rizikó nincs. És ezért a hazafias cselekményért csupán arra kérik a kormányt, hogy állami intézmények, mint például a Reconstruction Finance Corporation, se adjanak ennél kisebb kamatra, mert ebben az esetben végzetes veszély elé állítják a magán bankipart. A száznégy százalékos hazafi bankárjaink úgy találják, hogy számukra is megjött az aratás ideje és zokon esik nekik, hogy állami intézmények korlátozzák az aratást. SZERINTÜK MINDEN PÉNZT A BANKÁROKNAK KELL ÁTADNI, AKIK AZTÁN KÖLCSÖN ADJÁK AZOKNAK, AKIK HASZNÁLNI AKARJÁK. Az ilyen rendszert nemzetgazdászaink bank-kapitalizmus névvel jelöltek meg. A bankárok new yorki gyűlése bejelenti, hogy a mi száznégv százalékos bankárjaink SZÁZ SZÁZALÉKIG ILYEN RENDIÉRT AKARNAK. IGEN, A MI BANKÁRJAINK NEM OLYAN TUDATLANOK MINT A MUNKÁSOK. ŐK SZÁZ SZÁZALÉKIG OSZTÁLYTUDATOSAK. (gb) Hét millió befektetés, 750 millió haszon A gyarmatosító imperialista nagyhatalmak meglepő hódításai között a legmeglepőbb módon az USA jutott egyik .legértékesebb f ö 1 d t erületéhez, Alaszkához. Alaszka területe 1,518,714 négyzetkilométer. Az 1940-es esztendőben midössze 1,518,714 lakója volt: fehérek 48, indiánok 18, eszkimók 32, japánok és kínaiak 0.5, négerek 0.2 százalékát tették a lakosoknak. A népesség 64 százaléka férfi a többi nő. A kereső népesség az össznépesség mintegy 47 százalékát teszik ki. Ezt a hatalmas földrészt 1731 ben az orosz Gwoszdeff fedezte föl és néhány évvel később az ugyancsak orosz Bering kutatta át teljesen. Az oroszok birtokba vették az amerikai földrésznek ezt a legridegebb területét és már 1773-ban Kodiak néven kereskedelmi várost alapítottak rajta. Az oroszok több mint 130 éven át vadászterületnek használták Alaszkát s a nemes prémek egész sorát szállították innen a világpiacra. Később azonban az amerikai halásztársaságok is felkeresték ezt a területet s nagymennyiségű fókát, pisztrángot és lazacot fogtak az alaszkai vizekben. Az itt működő orosz és amerikai vállalatok között élesebbé váltak az ellentétek, amit a két állam végül “pénzügyi művelettel” oldott meg: az Egyesült Államok 7,200,000 dollárért megvette az egész hatalmas földrészt. Mit nyert ezzel az USA? Alaszka déli részein, itt-ott, a rövid nyár időszaka alatt mezőgazdasági termelés is folyik. Jelenleg mintegy 500 farm működik az enyhébb éghajlatú részeken. Alaszka kincsei között igen nagy érték a délirészek erdőrengetege. A leghasznosabb állatok a kutyák (37,000 darab) és a rénszarvasok (600,000 drb) Alaszka rendkívül gazdagságát a szőrmésvad, az arany és a halászat szolgáltatja, de újabban más kincseket is felfedeztek. Alaszka földjéről szállítjuk a legjobb szilszkint (fókabőr) Az állami fókatelepeken közel kétmillió fókát tenyésztenek. Az évi pisztrángtermelés százmillió darabra tehető. Egyre nagyobb gondot fordítanak azonban a bányászatra. Alaszka bányászata 1937-ben a következő értékeket állította elő (millió pengőben) : Arany ...... 116.5 Ezüst ..................... 2.2 Réz ................... 27.1 Ólom .............. 0.7 Horgany ...,............ 1.2 Platina ................. 2.4 Kőszén ................. 3.2 Egyébb ásvány ........ 1.4 Alaszka kiaknázatlan bánya- kiesei közé tartozik a vas, kőolaj, iridium, ozmium és palladium. A már kiépített 50,000 lóerős vizierőmü mellett további 2.8 millió lóerős vizierőmü létesítése lehetséges. A távolsági közlekedést a légiforgalom és a hajózás biztosítja. A belföldi vasútvonalak hossza 2046 kilométer. Alaszka területén 1937-ben 42.7 millió dollár értékben hoztak be és 81.9 millió dollár értékben vittek ki árut. Kereskedelmi forgalma tehát erősen aktiv. Amerikai szakértők kiszámították, hogy az 1880-as esztendőtől 1940-ig eltelt időszakban Alaszka bányái mintegy 750 millió dollárnyi hasznot hajtottak az USA-tőkének. Ez az ösz- szeg több mint százszorosa az Alaszkáért fizetett összegnek. A halászat és vadászat óriási jövedelmével együtt az USA- tőke fényesen megtalálta számításait. Alaszka azonban még csak a jövőben mutatja meg igazán, hogy mit ér.... (N) “EGYFORMA MÉRTÉKKEL” Megírtuk, hogy a bányászok most lezajlott harca közepette Tennessee állam egyik szervezetlen bányája előtt véres harc dúlt, amelynél a társulat elnökét, egy rendőrét és két szervezett bányászt agyon lőttek. A vizsgálat levezetése után, a hatóságok csak az unió tisztviselők ellen emelnek vádat az elnök és a deputy meggyilkolásáért, a két bányász élete...., az a bányabárók és az őket szolgáló hatóság előtt mit sem számit.
