Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-17 / 1163. szám
1941, május 17. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI ZSIDÓTÖRVÉNY AKADÁLYOKKAL Bárdossy magyar miniszter- elnök a bemutatkozó beszédében bejelentette, hogy készül a harmadik zsidótörvény is. Nehéz megérteni azt, hogy vájjon mi lehet az, ami ebben a harmadik zsidótörvényben bent legyen ami az eddigi két törvényben nem volt még benne. A Telekiék által készített zsidótörvény, már megfosztotta a szószoros- értelmében a megélhetési lehetőségtől a magyarországi zsidóság túlnyomó többségét, értve ez alatt a kis zsidókat, munkásokat, hivatalnokokat, kereskedősegédeket, kisiparosokat, kis- i kereskedődet. Ezeknek a túlnyomó többsége könyöradomá- nyokból él, mert a törvény megfosztotta őket a megélhetési lehetőségektől. Hasonló helyzetben vannak az úgynevezett szabadfoglalkozásúak, orvosok, tanárok, ügyvédek, irók, stb. stb. Ezeknél a rétegeknél száz százalékban végrehajtották a törvénynek keresztelt rablást, mely nem csak a vagyonuktól rabolta meg őket, hanem a megélhetési lehetőségtől is. Ahol a törvényt nem lehetett végre hajtani, az a felsőbb körök. A törvény mindenkitől meg követeli, hogy hiteles okmányokkal igazolja azt, hogy sem a szülei, sem a nagyszülei közt nem volt zsidó. Aki ezt igazolni nem tudja, azt egyszerűen zsidónak jelentették ki. Ennél az igazoltatásnál azután kitűnt az, hogy a magyar mágnás családok, a gentrik, alaposan keverve vannak zsidó vérrel. A tönkre ment magyar nemesek és főnemesek a megkapott címereket úgy aranyozták be, hogy gazdag zsidó lányokat vettek el, illetve zsidókhoz mentek férjhez. Igaz, hogy ezt megelőzte az, hogy a gazdag zsidó lány istent cserélt és a jehova helyet jézust imádta, de a törvény ezt a cserét nem ismeri most el és nemcsak az illetőket, de még a harmadik leszármazottját is zsidónak deklarálja. A papság közt rengeteg olyan katolikus és református pap van, ki e törvény szerint zsidó, sőt mindegyik felekezetnek van egy-egy püspöke is, aki ezen az alapon zsidó. Ezen a helyzeten fog valószínű segíteni a harmadik zsidótörvény, még pedig úgy, hogy a szegény, már úgyis kifosztott kis zsidót még jobban gúzsba köti, mig az arisztokratákhoz, a nemességhez és a papsághoz tartozó zsidónak számítókat mentesítem fogják a törvény alól. Jellemző az amerikai magyar lapokra, hogy Bárdossy hitvány tervét vagy meg sem említik, vagy csak egyszerűen leközlik, de egyetlen szót hozzá nem fűznek. Ezek a lapok nevezik magukat a demokrácia bajnokainak. A NEMZETI HŐS Lapunk múlt heti száma méltó módon foglalkozott Amerika levitézlett n e mzeti hősének, Lindberghnek a mind aktívabbá váló fosizmusával. Az amerikai sajtó túlnyomó többsége nagyon erős kritikát gyakorol ezzel a náci ügynökkel szemben. Ma már nem tekintik az egykori sikeres repülő hőst amerikai csillagnak, de minden szen- timentalizmus nélkül mondják meg róla, hogy egy beképzelt üres fecsegő, akinek jogosan adta szolgálataiért Hitler a kitüntetést. Mint egy érdekes kuriózumot említjük meg azt, hogy ezt a náci rajongót egyes magyar lapok melegen dicsérik. Az természetes, hogy a magyar náci újság, a bridgeporti “Egyetértés” rajong Lindberghért, de az már azután a dolog teteje, hogy a kommunista “Magyar Jövő” és a “tiszta forradalmi” SLP-ista “Munkás” is azok közé tartozik, akik odaállnak megvédeni Lindbergh urat. Ugylát- szik a náci-fasizta-kommunista egységfront kibővült a Munkásék Kudlikjával, ami voltaké- pen helyes is, mert ezek a politikusok, bármilyen cégért is akasztanak a boltjuk fölé, végeredményben a Hitlerizmusnak a szálláscsinálói ebben az országban, éppen úgy, mint az elvtársaik voltak Európában. MR. MONTGOMERY Ez az ur nyolc évig képviselte Amerikát Magyarországon, ami kor most leváltották, hosszan nyilatkozott a magyar helyzetről, azt nagyon kielégítőnek találta. ő úgy látja, hogy Magyar- ország független, hogy Horthy egy demokrata, meg hogy Ő csak akkor tudta meg azt, hogy pémet katonák masíroznak át Magyarországon, amikor azok már nyolc hét óta bent ültek minden fontos állami hivatalban. Ennek az urnák a nyilatkozatát vágják most a fejünkhöz a magyar nácik, (hogy ime hazudtatok mikor azt mondtátok, hogy Magyarország náci gyarmat, ime a legilletékesebb ur, Amerika volt követe igazolja, hogy Magyarország független és szabad ország. Egy cseppet sem csodálkozom ezen a nyilatkozaton, jól ismerem azt a módszert, ahogy a magyar uralkodó osztály ezeket a külföldi diplomatákat megfőzi. A fehérterror idején, amikor Horthy felállította a fasizmus iskoláját, amikor halomra ölette a magyar munkásokat, a felháborodott közvélemény nyomására az antant hatalmak egy diplomatákból álló bizottságot küldtek Magyarországra a fehérterror borzalmainak a kivizsgálására. Ezeket az urakat a mágnások és főleg a mágnás hölgyek vették munkába. Mulatság, mulatságot ért, ömlött a pezsgő és Tokaj nedűje. Még a legkisebb antant hadnagyocskának is mágnás asszony vagy lány volt a szeretője, akik készséggel “áldozták” fel magukat a hazáért, ami, mint mindég náluk az uralmat és a vagyont jelentette. A hetekig tartó dá- ridózás után, természetesen | azt jelentették, amit Montgomery ur, hogy Magyarországon teljes rend van, a fehérterror egy hazugság és hogy Horthy egy gentleman. Valószínű, hogy Montgomery urat is a magyar urak barátsága tette süketté és vakká. Valószínű az is, hogy azért is lett' sürgősen leváltva, mert ha egy diplomata 40 napig nem veszi észre azt, hogy egy kis országon egy 500 ezer főből álló idegen hadsereg vonul keresztül, az vagy áruló, vagy tudatlan, mind két eseben alkalmatlan a helyére, mint azt Mr. Montgomery esete is igazolja. Tőkés termelőviszonyok között a legrejtettebb titkok közé tartozik a tőke, a munka, az érték és az értéktöbblet lényege. A “titkot” azonban a szociális gazdaságtan fölfedte, a belső törvényszerűségeket kimutatta s igy a munkásság misztikus sötétség vagy félhomály helyett az igazság mindent megmutató verőfényében látja központi kérdéseit. Fontos ez, mert a tisztánlátás előfeltétele a szocializmus gyakorlatának, társadalomformáló hivatásának. Tudjuk, hogy tőkés termelőviszonyok közölt a munkaerő maga is áruként jelenik meg a piacon. A tőkés megveszi és a termelőfolyamatban elfogyasztja (árutermelésre fölhasználja) a munkaerőt. Föltételezzük azt az irányzatában általános esetet, hogy a tőkés bér formájában kifizeti a munkaerő teljes értékét, ami azt jelenti, hogy a tőkés lehetővé teszi a munkaerő reprodukálását (helyreállítását). És föltételezzük azt is, hogy a tőkés a terméket sem adja el értéke fölött, tehát nem csapja be a vevőt. Már most, ha sem a munkaerőt nem veszi meg értéke alatt, sem az árut nem adja el értéke fölött — honnan származik mégis a haszna? A kérdés más fogalmazásban: Az érték nem más, mint az árunak az a tulajdonsága, hogy benne az ujjátermeléséhez szükséges, meg nem különböztetett, társadalmilag szükséges átlagmunkamennyiség testesült meg. A bér és az áru ára ennek a követelménynek megfelel (kihangsúlyozzuk, hogy most csupán a normális állapotokról beszélünk s elhanyagoljuk azt az esetet, amikor a bér és az ár nem fedik az értéket) — tehát egyenlő értékek cserélnek helyet a forgalomban. És a tőkésnek mégis van haszna — különben nem termeltetne. E titok megfejtése a következő: Minden munkanap két részre tagozódik: szükséges és többletmunkaidőre. A szükséges munkaidő alatt a munkás saját munkaerejének fenntartásáról gondoskodik. A többlet munkaidő alatt a tőkésnek dolgozik. A szükséges termék lényegében a munkaerő fenntartását, állandó megújítását teszi lehetővé és benne testesül meg a munkaerő értéke. (Ha azonban a munkaerő fenntartására teljes 24 órai munka kellene — általános irányzatként — akkor társadalmi élet lehetséges nem lenne.) A munkaerő, mint áru az egyetlen valamennyi áru között, amely elfogyasztása közben uj értéket, mégpedig több értéket hoz létre. A munkás nemcsak annyi értéket termel, mint amennyi munkaerejének fenntartására okvetlenül kell, hanem ezen felül is. Éppen ezért az értéktöbblet nem lehet más, mint a szükséges és többletmunkaidő közötti különbség. Tudományosan: Az értéktöbblet az a külömbség, amely a munkaerő részéről kifejtett és a munkaerő fentartására társadalmilag szükséges munkaidő között van. Egy kétségtelen: értéktöbblet nemcsak akkor keletkezik, ha a tőkés nem fizeti meg a munkaerő értékét, de akkor is, ha megfizeti. Abszolút értéktöbbletről akkor beszélünk, ha a normális munkanap (mondjuk hat óra szükséges és hat óra többlet- munkaidő) hosszát növelik s igy a többletmunkaidő megnyúlik (mondjuk hat óra szükséges és kilenc óra többletmunkaidő). Relativ értéktöbblet akkor keletkezik, ha a munkanap hossza nem változik ugyan, de megváltozik a munkanap két alkotó részének aránya. (A szükséges munkaidő hatról négyre csökken s igy a többletmunkaidő automatikusan hatról nyolcra emelkedik. A 12 órás munkanap nem változott.) A szükséges és többletmunkaidő elleplezését a legnagyobb mértékben a bérforma teszi lehetővé. Ez úgy tünteti fel a helyzetet, mintha az egész nap megfizetett munkaidő lenne. Anyagunk azonban itt már uj kérdéshez, a bérkérdéshez kapcsolódik. Földes M. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI A füzet megjelentetéséhez Philadelphiai olvasóink is hozzájárulnak. Mrs. Mayer egy dollárt és K. Szögi egy dollárt küldenek az előfizetésükkel kapcsolatban. Hering Pál munkástárs Buf- faloból a hozzá küldött 25 füzetért küldi a 2.50-et, ugyancsak kollektált A. Bolla olvasónktól a füzetért egy dollárt, Nick Juhásztól 25, és H. Pfaff munkástárstól 10 centet. Itt küldök két dollárt a lapra és bélyegben 20 centet a füzetért. Mrs. F. Haas, Astoria. J. Király olvasónk előfizetését küldi Los Angelesi lapkezelőnk, valamint 25 cent áru bélyeget a füzetért. Mellékelve itt küldöm az előfizetésem és a füzetért 50c-et. J. Lengyel, St. Louis. AZ ÉRTÉKTÖBBLETRŐL
