Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-03 / 1161. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act of March, 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 MAY 3. NUMBER 1161. SZÁM SEREC SZEMLE... Több mint fél évszázada, hogy a világ osztálytudatos munkásai Május Elsejét a munka ünnepévé avatták. Ezen a napon leteszik a munka szerszámát, szemlét tartanak soraik felett, levonják a múltak hibáinak káros következményeit és ujult erővel, a múltak tévedéseinek kiküszöbölésével látnak hozzá a világ elnyomottainak felszabadításához. Ma azonban sajnos, a világ munkássága a történelem legsötétebb napjainak néz elébe. Amikor a természet újjá ébred, uj életre kel az erdő és mező, a teremtés koronája — az emberiség — a legvérengzőbb vadállatokat is megszégyenítő vadsággal gyilkolja egymást. Az ölt világrész közül hármon a földet az emberek százezreinek vére áztatja; az emberiség tudásának vívmányai romokban hevernek és a világ minden részében a legnagyobb igyekezet oda irányul, hogy a mészárlást és rombolás eszközeit minnél tökéletesebb fokra fejlesszék. Ma, amikor mind ennek szemtanúi vagyunk, sokkal nagyobb szükség van a tisztánlátásra, mint bármikor a múltban. Valami súlyos oka van, hogy ez a borzalmas korszak rászakadt az emberiségre és annak kikutatása, felmérhetetlen fontosságú. Valahol végzetes hibák történtek és ma, amikor már nemcsak jósolni, vagy sejteni lehet annak bekövetkezését, hanem annak kellősközepében vagyunk, több mint időszerű a súlyos hibák felismerése és kiküszöbölésének a lehetősége. Az első világháborúig a munkásmozgalmak minden országban, többé-kevésbé a saját lábukon jártak. Az elnyomatás minden országban egyenlő volt és a munkásság tisztában volt azzal, hogy az elnyomók nem az ország határain túl, hanem belül vannak és a felszabadulásnak egy módja van: a saját ország határain belül szervezkedni a kizsákmányoló osztály hatalmának megdöntésére. A nemzetközi kapocs meg volt a munkásság közötjt, de egyik ország munkássága ' sem várta, hogy majd a másik ország szabadítja fel az elnyomók járma alól. Bár az eszközök és taktikák ellen lehetett kifogás, de az eszme általában az volt, hogy a munkásságnak minden ország határain belül kell szervezkedni, ami nem jelentett nemzeti mozgalmat, mert a nemzetközi kapcsolatok révén minden országban hasonló módon készült a munkásság egy cél irányába. A négy éves világháború és azt követő forradalmak, azonban kizökkentették a munkásmozgalmait a kerékvágásból és különösen a “győztes” orosz forradalom végzetes volt az egész világ munkásmozgalmára. A munkásság minden országban az orosz forradalmat éltette és közben elfelejtette kötelességét. Az ország hátárain belül a szervezkedés már többé nem volt fontos, mert abban bízott, hogy Lenin, Trotsky, vagy később Sztálin úgyis “felszabadítja az egész világ munkásságát.” Jött azonban a második világháború és az egész világ munkásságának szörnyű csalódása. Akkor tűnt ki, hogy Sztálin nem a munkásosztály messiása, aki felszabadítja a világ munkásságát, hanem ellenkezőleg a munkásosztály legvéresebb kezű hóhérjával — Hitlerrel — lépett szövetségre és hozzájárult a történelem legborzalmasabb korszakának megteremtéséhez. Ez az idő éppen a “győztes” oroszforradalom következtében; az attól várt felszabadulás reményében a munkásmozgalmat az egész világon romokban találta. Sehol semmiféle ellent álló szervezettel nem rendelkeKósza Bence zett a munkásság. Amelyek voltak, azok az első szélfuvalat- ra, mint kártyavár dűltek össze ha nem pártoltak át a munkásság ellenségeinek szekértolóihoz. E z e r k ilencszáznegyvenegy Május Elseje ily borzalmas viszonyok között találta a világ munkásságát. A cserbenhagyot- tak és csalódottak ezrei átkozzák Sztálint a bekövetkezettekért. Pedig a munkásmozgalmak hangadó elemei egyformán bűnösek. Az ö hibájuk, hogy a munkásság nem rendelkezik oly szervezettel, amelyek szükség esetén akcióba léphettek volna e szörnyű napok bekövetkezésének megakadályozására. A bekövetkezettekért nem Sztálin a bűnös és nem szovjet orosz ország, hanem a munkásság és elsősorban annak vezető elemei az egész világon, akik a munkásságot ily tanításban részesítették. És ma is, amikor a villámok csapdosnak a fejünk felett, amig az áruló messiásokat átkozzák, már is egy újabb messiást festenek a falra, aki jobb lessz elődeinél. A munkásság az egész világon felmérhetetlen áldozatot fizet a múltak hibáiért. Mind ez az áldozat hiába való ha a munkásság nem törekszik kiküszöbölni a múltak tévedéseit és minden erejével oly szervezet felépítésére törekszik, amely a kapitalizmus minden fázisával képes felvenni a harcot. Amely szervezet minden körülmények között képes felvenni a harcot az ellenséggel és biztosítva van a messiások árulásától. A munkásságnak meg kell érteni, hogy ebben a harcban csak saját erejére támaszkodhat, mely erő a forradalmi Egy Nagy Szervezetbe tömörítve hatalmasabb minden más társadalmi erőnél. Amikor a munkásság ezt az egyszerű, de nagyszerű eszmét megérti, Május Elseje csak akkor lessz igazán ünnep. Zára János. TÍZ SZÁZALÉKOS BÉRJAVI- TÁS SZTRÁJK NÉLKÜL CLEVELAND, O.— Az IWW 440-es gépipari szervezetéhez tartozó Draper Barrel Company munkásai, minden mukabeszün- tetés alkalmazása nélkül a telep minden munkása részére tiz százalékos béremelést nyertek. Amennyiben ez irányban a követelés április elején lett a gyárvezetőségéhez beterjesztve, a bérjavitás most visszamenőleg, április elsejétől szól. A Draper hordó gyár hét esztendővel ezelőtt, három hónapos harccal lett az IWW-ba beszervezve és ez idő óta egyik erőssége lett a 440-es ipari szervezetnek az ott dolgozók öntudatos szolidaritása, amely a szervezet minden akciójában oly szépen megnyilvánul. Ezért csak üdvözöljük a Draper munkásokat újabb előnyhöz jutásuk alkalmával. A BARÁTSÁG MÁJUSA Ha kél a napja május elsejének: szemedbe’ gyűljön hunyt tüzek parázsa, szivedben égjen győzedelmi ének és készülődj a boldog Változásra. Ha bus robotba’ tested összeroskad: barátság hozhat szebb jövőt és jobbat. Bilincsbe verve hogyha rogysz a porba: barátság ránt fel újra ember-sorba. Ha májust ünnepel a dolgozó had, a többi népek gyáva szemmel lássák: miképpen forraszt eggyé milliókat egy szó s egy érzés, ennyi hogy: BARÁTSÁG! Ha rongy cipőd és rongy a gúnya rajtad: barátság hiv és vár találkozóra, s ha szived érzi, mit kimond ajkad, kegyetlen sorsod könnyen fordul jóra. E szó: a millióknak esküvése, a Változásnak áldott magvetése, e szó: a május izzó fénysugára s felkészülés a rég várt Aratásra. E szó zenéje érces, zengő, tiszta, a dolgozók dalolják és kiáltsák s a visszhang százszorozva verje vissza a dalt, minek refrénje ez: BARÁTSÁG! E szó: a győzelemnek harsonása, mely zeng felénk a börtön-éjszakában, ifjú s öreg szív együtt dobbanása, kezdő ütem a szebb jövő dalában. E szót kiáltsa május büszke népe, ez indulónk a Holnapunk elébe, hogy minden tettünk egy cél ösztönözze: eggyé legyünk s elszántan fogjunk össze Az értelmetlen, önző embernépnek a szájukat akármij tágra tartsák, egymásnak nyújtsunk kezet, segítséget s köszöntésünk e szó legyen: BARÁTSÁG!
