Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-04-26 / 1160. szám
1941 április 26. BÉRMUNKÁS 5 oldal Magyarország perspektívája — FöLDVÁRY MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — Európában először Magyar- országon vetette meg a lábát a fasizmus 1919-ben. így méltán nevezhetjük a Horthy fasizmust a később kialakult olasz német és spanyol fasizmus apjának. Tudott dolog az, hogy mint minden rendszer, igy a fasizmusnak is sorsa a születésénél megpecsételődött. Senki nem állíthatja azt, hogy egy rendszer életét nem kisérik végig vaskövetkeztetéssel születésének körülményei. Ha visszapillantunk a Horthy fasizmus pályafutására, ugyanezt kell megállapítanunk. Ez a fasizmus maradéktalanul és szinte mitha érezte volna azit, hogy a történelemben élettartama túl rövidre korlátozódik, fenékig ürítette ki a hatalmi tobzódás poharát. Magyarország társadalmi osztályait sikerrel játszotta ki egymással szemben és az ezer és tízezer holdakkal rendelkező feudalisták, a papság és kapitalisták kiváltságos jogait ezen az áron csorbítatlanul nemcsak hogy átmentette, de soha nem álmodott haltalommá is fejlesztette, persze a magyar népet ugyanekkor mérhetetlen rabszolgaságba és állati életnívóra döntötte, illetve sülyesztette le. A Horthy fasizmus egyedül állott Euró pában mindaddig magárahagyottan, amig olasz, majd németországban is hasonló rendszer nem került uralomra. Izoláltsága ekkor megszűnt és misem természetesebb annál azon elv alapján, hogy rokon lelkek találkoznak, Horthyék röktön olasz, majd utóbb né- metország mellé áloittak, kezdetben, mint azokkal egyenrangú állam, utóbb vazalussává le- süllyédve. A fasizmus azonban nem elégedett és elégedhet meg a saját területén élők leigázásával. Piacokra és nyersanyagokra volt szüksége, hogy a leigázott és kényszermunkára fogott proletariátusát foglalkozatni tudja. Ez volt a háborúra való készülődésük rugója. A Szovj'et-unioval kötött meg nem támadási szerződés adott vérszemet — hátukat biztosítva érezték — Hitleréinek arra, hogy a háborút megindítsák. A jelek szerint azonban ez a hát nem valami nagyon van biztosítva. Ezt bizonyítják: 1) Anglia, USA és a Szoviet unió együttműködése Japánnal, mint a tengely egyik nagyhatalmával szemben, ami kina meg-i segítésében jut kifejezésre. 2) A Görög-olasz háborúban Anglia ámig katonailag és USA gazdaságilag segíti görögorszá- got, a németország, amely Bulgárián v. Jugoszlávián keresztülvonulva akart a Görögök hátába kerülni és igy segítségeit nyújtani Olasz szövetségesének itt a Szoviet-unio lépett közbe, aminek eredményeként sem Bulgária, sem Jugoszlávia nem engedte meg területén a német csapatok átvonulását. Sőt erőszakos kisérletnél semlegességüket fegyverrel fogják megvédeni, jelentették ki. Világos az, hogy ha e két kis nemzet nem lett volna biztosítva a Szoviet Unió által, úgy nem merték volna a német követelést egyrészt visszautasítani, másrészt ha mögöttük nem tudják a Szovjet-uniot, németor- ság tiltakozásukkal mit sem törődve erőszakolta volna ki az átvonulást. Ezen 1—2 pontbani megállapításunkat a tények igazolják, de igazolják azt is, hogyaSzov- jet-unio és a tengelyhatalmak között a kuliszák mögött éles ellentét dúl. Romániát a németek pucs- szerüen szállották meg. Ez mint a jelek és az események igazolják, nincs ínyére a Szovjet-uni- onak. Ezek a német csapatok Magyarországon át hatoltak be a semlegességük nagyobb dicsőségére Romániába. A Horthy fasizmus szinte falazta a németek átvonulását, hogy még a magyar nép előtt is eltakarja. Emlékezetes, hogy a Horthy sajtó milyen éktelen lármát csapott a rádióval együtt a román atrocitásokról. Ennek cimboraszója október 9-én volt, mikor gróf Teleki miniszterelnök a parlament ülésén fenyegette meg a románokat, hogy Magyarország “nem tűri” azt, hogy a magyarokkal erőszakoskodjanak romániában. Forrt, kavargott e propaganda hatása alatt az ország népe s mindez csak blöff volt, mert az Erdélyre terelt közfigyelem mögött, szinte észrevétlenül robogtak az országon át a német katonavonatok és a Dunán a hajók. Mire a szájról-szájra adott hir szétterjedt, ■ a hatalmas német haderő, már Antonescuék segítségével okkupálta romániát. És szinte egyik óráról a másikra szűnt meg a sajtó és rádió uszítás románia ellen. A lejtőn azonban nics megállás még Horthyék számára sem. Életelixerük a revízió volt. A bekövetkezett revízióval elveszítették ezen eszközt, nem beszélve arról, hogy úgy a csonka, mint a visszacsatolt területek lakosai rettenetes kiábrándulás áldozatai lettek, amikor a revíziós propaganda és valóság közti diferenciát felismerték, Az országban minden föltalálható élelmiszerit szünetnélkül viszik németországba, megindult gőzerővel az erődépitések sorozata. De valahogyan mindenki a fejét csóválja, hogy miért csak az orosz-magyar határvidéken folyik az u. n. Árpád vonal építése, mig az ország más határrészein ilyen építkezésnek nyoma sincs. Azután az is furcsa, Hogy a német katonaság felvonulása is szakadatlanul tart az országon át az orosz határ felé. Az már viszont csöppet sem furcsa, hogy a magyar falvakba német katonaságot szállásolnak be a parasztok házaiba és ezek élelmezéséről a községek tartoznak gondoskodni. így föléltetik a kifosztás tetejébe a még meglevő készleteket is velük. Azon senki sem lepődik meg már, hogy Horthy fiának vezérigazgatósága alatt álló államvasutak Andrássy-uti igazgatósági palotájában német tisztek azok, akik rendelkeznek a vasutakkal és midezekről úgy a sajtó, mint a rádió hallgat. Mint az események bizonyítják, dacára a külsőleg oly nagy látszólagos német-orosz barátságnak, az valójában a hagyományos kutya-macska barátságnál nem egyébb. Ezt alátámasztják a Horthyék lázas erőd építései valamint az, hogy románia után szép csöndben ugyan, de Magyarországon is fölvonuló félben van a német szárazföldi haderő az orosz határhoz. Jellemző ezzel egyidejűleg a minden szervezés nélkül kialakuló németgyülölet mellett mikép terjed annak hangoztatása is, hogy Magyar- ország létfontosságú érdeke az, ha megsemmisülni nem akar, Szoviet-Uniohoz kell Magyarországnak csatlakozni, a közvélemény hangulata szerint cspk ez az egyetlen menekülés útja a németek karmaiból. Hiába tagadják tehát hivatalos nyilatkozatokban a német orosz ellentéteket, az a valóságban nemcsak meg van, de szemmelláthaltóan kiéleződik. Előbb-utóbb Délkeleteurópa fölötti hegemónia megkaparintá- sát fogják a németek megkísérelni. Ezt pedig a Szoviet Unió, amelyik ugyancsak törekszik a Duna medence fölötti hegemóniára s mellesleg létérdeke, hogy a dardanellák nyitva maradjon számára, egészen bizonyos nem nézi ölhetett kezekkel ezeket, hogy a németek birtokba vegyék. S igy Magyarország jövője sem kétséges, hogy mi lesz. Budapest, 1941 február 24. AZ UJ RÁKÓCZI OSZTÁLY MULATSÁGA NEW YORKON A Rákóczi Segélyző Egyesület újonnan alakult new yorki 142. osztálya, amely a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek volt alapitó osztálya, de az államban való működésének betiltásával a Rákócziakhoz esat- lakozott, május 3-án, szombaton este 8 órai kezdettel az Irving Plaza Hall dísztermében, 17 Irving Place, a körzetben levő Rákóczi osztályok, valamint a központi vezetőség részvételével FELAVATÓ ÜNNEPÉLYT és TÁNCMULATSÁGOT rendez, amelyre a hozzánk küldött program szerint leszerződtették New York legjobb zenekara mellett a művészvilág kitűnőségeiből a magyarság kedvenceit, Karolyi Mária, Bársony Lajos énekeseket valamint N. Barna tárogató művészt. A jelek szerint az osztály első mulatsága kitűnőnek ígérkezik. Belépődíj úgy a gazdag műsorhoz, mint Szigeti József tánc zenéjéhez 50 cent. Válasz Z.J.-nek Kedves elvtársam, minden sorát, minden szavát, amit Ebertről, McDonaJdról, Welt- nerékről mond, aláirom. Magam is ugyanezt éreztem annakidején, mint amit Ön most megállapít. Hogy rövid legyek: az utolsó húsz év, az 1918-as forradalmak óta eltelt idők lényegét abban az egy problémában látom, helyes volt-e, hogy Nos- ke lövetett?! De bocsásson meg, a mai helyzetet, Bevin szerepét nem lehet ezeknek az embereknek munkájával, problémáival ösz- szehasonlitani! A helyzet ma egészen más. Az egész európai munkásfront legázolva, megsemmisítve! Az európai munkásság ma nem rendelkezik offenzive lehetőségekkel, hanem a legnehezebb, legkritikusabb defen zivában van. Bevin szerepe — pláne Sztálin hűtlensége miatt — az, mint Miltiadesé Thermopolé- nél, az utolsó európai proletárhadállásokat tartja, az angol osztályharcos szervezkedési lehetőségeket s ha sikerül Hitlert, a proletariátus legádázabb irtó ellenségét leverni — ha sikerül!! — felszabadítja, uj lehetőségekhez juttatja az európai proletariátust. Amely — higgyük, reméljük, áhitsuk — ha még egyszer lesz egy olyan nagy lehetősége, mint 1918- ban, a világháborús összeomlás után volt, ha egy uj német forradalom megrázza az egész világ alapjait, okulva a múlt és jelen tanulságain, nem fog többé NoskékaJt kitermelni magából!.... Ez üdvösséges .reményben szeretettel köszönti Róbert Oszkár A legékesebb szónál is szebb a tett! Mit tettél osztályodért, lapodért, a szervezkedésért a haladásért? ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb Jvezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetőve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. \ E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BERKEN D SZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül
