Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-04-19 / 1159. szám
BÉRMUNKÁS 1941 április 19 / 4 oldal BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.00 one Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ Be Single Copy .............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-cläss matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Szabotálnak Amerika tőkései Mindinkább nyilvánvalóbbá lesz, hogy az emerikai tőkések szabotálják az Egyesült Államok fegyverkezési programját és az Angliának nyújtandó segítséget. A szabotálás direct célja ugyan nem a fegyverkezés megakadályozása, hanem a munkás- jólétti törvények megsemmisítése, amelyre a jelenlegi kritikus időket alkalmasnak találják. Az utóbbi években az amerikai tőkés osztály kiváltságai bizonyos tekintetben korlátozást nyertek a kis burzsoáziára és a szakszervezetekre támaszkodó “New Deal” adminisztráció részéről. A tőke szabad kizsákmányolási jogának korlátozását jelentették az úgynevezett Wakner törvények, amelyek biztosítják a munkásság szervezkedését, a sztrájkhoz való jogot, megállapítják bizonyos iparokban a minimális béreket a maximális munkaidőt, stb. Együttesen mindezeket “munkásjólétti törvények” néven ismerjük. A mindenkor profit-éhes és végtelenül kapzsi amerikai tőkések öröklött szent jogaik megcsorbítását látják ezen törvényekben. Felfogásuk szerint az egyedüli alapvető jog a “TULAJDONJOG.” A tulajdonjog alapján a munkáltató úgy rendelkezhetik a munkatelepen, ahogyan akar. Vagyis a MUNKÁLTATÓ ÉRINTETLEN JOGA A MUNKABÉREK ÉS A MUNKAVISZONYOK MEGSZABÁSA. Ennek a jognak a megsértése az ő szemükben az elképzelhető legnagyobb bűn, amelyet bármelyik adminisztráció elkövethet. Most aztán itt az alkalom a Wagner törvények elleni támadásra. A rendelkezésükre álló összes propaganda eszközökkel lázitanak a munkások ellen. Úgy tüntetik fel a sztrájkmozgalmakat, mintha azokat az érdekelt munkások az Egyesült Államok védelmi programja ellen irányítanák. Azonban a csak kissé részletesebb vizsgálatnál kitűnik, hogy a legnagyobb sztrájkokat maguk a munkáltatók provokálják ki azzal, hogy nem újítják meg az unionokkal kötött szerződéseiket. Más helyeken pedig merevül elzárkóznak a tárgyalásoktól. A munkáltatók szabotálását misem bizonyítja jobban, mint az .a merev magatartás, amellyel a legkisebb bérköveteléseket is ellenzik, noha most olyan árakat fizetnek nekik, amilyeneket csak kérnek és igy a magasabb béreket nem a profit kárára fizetnék. A profit motívum csak annyiban szerepel, hogy annak érintetlenségét biztosítani akarják a jövőre is, ha a béke “rémes” ideje beköszönt. AZ IPAROK FELETTI KORLÁTLAN URALMUKAT AKARJÁK BIZTOSÍTANI A MUNKÁSJÓLÉTTI TÖRVÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSÉVEL. Ezért volt az a nagy hü-hó a sok sztrájkról. Ezért kellett megrémíteni az amerikai publikumot, hogy a munkások kapzsisága megakadályozza a fegyverkezést és mi is • az európai országok sorsára jutunk. És amikor pár heti rémitgetés után a talajt elkészítettnek találták, kijöttek igazi céljukkal. “Módosítani kell a Wagner törvényeket”, — Írják a lápjaikban, hangoztatják a rádión és követelik a törvényhozó testületekben. Az amerikai tőkés osztály hazafisága semmiben sem különbözik más országok tőkéseinek álhazafiságától. A véd’elmi programban ők csak a profitszerzés alkalmát látják és kiváltságaik biztosítására hazafiságukat sutba vetve szabotálják még ezt a programot is. Ha kell akár Hitlerrel is szövetkeznének, csakhogy kiváltságaikat megtarthassák. Szakszervezeti Demokrácia Az American Federation of Labor egyes National szervezeteinek züllöttségére és a tagság gyámoltalanságára élénk fényt vet az, hogy az anya szervezet (Brotherhood of Painters Decorators and Paperhangers) központi vezetősége rákénysze- ritette a Brooklyn, (N. Y.) városi kerületi szervezetet, hogy az általuk elűzött Jacob Wellner business agentet állásába visszahelyezzék. Jacob Wellner “Jake the Bum” név alatt ismeretes, számos Ízben leleplezett gangster és “raketeer”, akit 1935-ben a szervezettel kapcsolatos zsarolásért 19 havi börtönre Ítélt a bíróság. Maguk a brooklyni festők állítják róla, hogy nemcsak a munkáltatókat, de az union tagságát is zsarolta, gengszereket hozott a szervezetbe a tagság terrorizálására, stb. Az unióban is emeltek vádat ellene, amelyek a tárgyalásnál beigazolást nyertek. így a brooklyni festők örültek annak, hogy ettől az alvilági alaktól megszabadultak. Az American Federation of Labor szervezetben azonban a tagság tervez, de a központi vezetőség végez. Most például azt végezték, hogy a brooklyni festőknek vissza kell fogadni a business agentet, ezt a börtöntölteléket. És mert a tagság vonakodott ezt megtenni, ultimátumot adtak nekik, hogy nem engedelmesség esetében megvonják tőlük a chartert, uj uniót alakítanak és a régi tagok elvesztik munkájukat. Az ultimátum meghozta a kívánt eredményt és “Jake the Bum” megint business agent, tovább folytathatja zsarolásait, amelyért a szervezettől heti 71 dollárt, a kerülettől pedig heti 21 dollárt, vagyis összesen heti 92 dollár fizetést kap. Wellner visszahelyezése az AFL-ben uralkodó legszégyen- teljesebb állapotokról tesznek tanúságot. Bizonyítják azt, hogy ebben a szervezetben a tagságnak semmi szava nincs és a korrupt vezetőség csak fejőstehenek módjára használja őket. Hogyan képzelhető el, hogy azon munkások, akik a rájuk nézve olyan nagy fontosságú szervezetekben eltűrik a zsarnokságnak ezt a rendkívül megalázó formáját, komolyan gondoljanak, vagy tegyenek valamit is a “demokrácia” védelmére. Az AFL arra nevelte a tagságát, hogy a vezetőség minden intézkedésére “igent” mondjon. Ennek a szellemnek az eredménye az, hogy jobb sorsra érdemes tisztességes munkásokat a “Jake the Bum” féle züllött egyének uralnak. TARKA HÍREK WASHINGTONBÓL A NATIONAL Defense Advisory Commision egyik csoportja, amely a fogyasztó közönség érdekeit védelmezi, hírül hozta, hogy egy újfajta kenyér előállításával foglalkoznak, ami nemsokára piacra kerül. Az uj “gazdagított” kenyér fehér lisztje sokkalta értékesebb tápanyagokat foglal magában mint a közönséges kenyér liszt. A kísérlet vezetői szerint a közönséges kenyér lisztje nem tartalmazza az értékes vitamin és ásványi anyagokat, mert őrléb és finomítás utján azok elvesznek. Ezeket a vitaminokat és ásványi anyagokat fogja az uj kenyér tartalmazni. Többek között : vitamin Bl, vas és nicotinic acid-ot. Az uj kenyér előállítása egészen csekély mértékben drágább, mint a közönséges kenyér sütése. ALAPTALAN hírek kerültek forgalomba, amelyek a közönség egy részét cukor-felhalmozásra serkentette. Nem szabad felülni e híreknek, amelyek azzal ijeszetgetik a fogyasztót, hogy cukor hiány van, vagy pedig, hogy “rövidesen cukor adagolásra kerül a sor.” Miss Harriet Elliot, a fogyasztók védelmére alakult washingtoni hivatal vezetője szerint, a cukor-gyártás bőséI ges és- ha szükség lesz rá — már pedig az eddigi jelek nem azt mutatják — a belföldi cukorgyártást fokozni tudjuk. Cubában rengeteg cukor van felhalmozva, annál is inkább, mertEurópába nem tudnak szállítani. Az Egyesült Államok a cukrot kvóta alapján importálja, amit az Elnök bármikor felfüggeszthet, ha úgy találja, hogy több cukor behozatalra van szükség. NEM LESZ SZTRÁJK NEW YORK FÖLDALATTI 1 VASUTAIN Mig az union vezetősége hetek óta sztrájkkal fenyegetőzik a hét milliós város forgalmának nagyobb részét lebonyolító földalatti vasutakon,! addjg New York polgármestere La Guardia, erősen tiltakozik a készülő sztrájk ellen, azt mondva, hogy “egyetlen munkáscsoportnak sincs joga sztrájkot rendezni a város ellen.” Bizonyos, hogy a munkások a polgármesterre hallgatva továbbra is a békéltető bábákra bízzák ügyüket, addig is nyögik a jóval felemelkedett megélhetési cikkek árait. Mert hát a belátás CSAK a munkásokra vonatkozik. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetőve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL 1” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom -zerk«zrtét ér-ifink a régi társadalom keretein bein'
