Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-04-19 / 1159. szám

1941 április 19 BÉRMUNKÁS 5 oldal A gazdasági hatalom gyakorlati ténye EMLÉKEIMBŐL (K-y) Fordítsunk a lezajlott események lapjain két évtize­det és vissza jutunk a munkás­üldözések legsötétebb korsza­kába. Értve az osztályharcos munkások, a gyakorlati küzde­lem résztvevőinek üldözéseit. Az események vihara New York városába sodort. Ifjan, a forra­dalmi lelkesülés füzétől fütve, úgy vélekedtem, hogy mivel a hal is a fejétől büdösödik, tehát a forradalom is, amit a politi­kai vezérek a sarkon láttak kö­zeledni, szintén felülről indul­nak ki és annak központja New Yorkban van. Mint a szocialista párt balszárnyat eresztett tag­ja, de a küzdelem gyakorlati napszámosa, azonnal összeköt­tetést kerestem a new yorki elvtársakkal. A Munkás Otthon­ból, az Előréhez utasítottak, mint mondották a ' vezetőség ott található. De bizony ott nem beszélhettem mással, mint az iroda portással, aki felvilá­gosított, hogy tekintettel a za­varos állapotokra, a vezetők, akik szerkesztők is voltak egy­ben, nem végzik munkájukat az irodában. Azonban, mint mond­ta, mivel idegen vagyok a. vá­rosban, bemutat a Nyomdászok­nak, akik bizonyára útba igazít­hatnak. Azonban ugylátszik, hogy csak ketten dolgoztak ak­kor, mert annyit láttam a sze­dőgépek körül. Az egyikre hatá­rozottan emlékszem Kaczander József volt, a másik magas sző­ke, kajla bajuszu nyomdász. Rajtuk kivül, valami Berger nevű elvtárs a cimszalaggal volt elfoglalva. Kaczander atyai jólelküség- gel informált, hogy bizony nem a forradalom van a sarkon, ha­nem az ellenforradalom fordult be már és bármennyire is le- sulytó, azonban lelkes remény­ségeimre nem nyújthat kielé- .gitő vigaszt. A pártban még mindig folyamatban van a bom­lás és az elvtársak nem igen találták meg helyüket. Mint mondotta — ők pártügyekkel nem foglalkoznak, mert hiva­tásuknak tartják a lap megje­lenéséről gondoskodni és az ép­pen elegendő gondot okoz ne­kik a jelen körülmények között, mintsem pártügyekkel is bíbe­lődjenek. Midőn kijelentettem neki, hogy az elhangzottak bár­mennyire is lesulytók, én an­nak dacára is gyakorlati tevé­kenységet akarok kifejteni — mert nem 'vagyok szokva a tétlenséghez — akkor azt aján­lotta, hogy keressek összeköt­tetést az IWW-val. Az első pil­lanatban úgy tűnt föl nekem, hogy Kaczander gúnyolódik és kijelentettem, hogy nem va­gyok olyan kedélyállapotban, hogy élcelődéseket hallgassak, de mindjárt megnyugtatott, hogy egészen komolyan ajánlja az összeköttetést és még hozzá­tette, hogy ha nekem mindegy, ne említsem senkinek, hogy ő utasított • hozzájuk. Mondotta is a gyűlés napját, ami, úgy emlékszem pénteki napon volt. Közben munkát kaptam egy gépgyárban, ahol egészen véletlenül találkoztam egy elvtársai, akit még Schenec- tadyból ismertem. Megnevez­hetném, azonban nem érdemli meg, hogy a neve e helyütt megjelenjen. Mikor ez a sehon- nai megtudta, hogy mi a szán­dékom, annyira elidegenedett tőlem, hogy még az ebédjét sem merte társaságomban el­fogyasztani. Persze forradalmi kötelességnek tekintettem ak­kor azt is, hogy a Munkás Ott­hon forradalmi éttermében va­csorázzak. így csak természe­tes, hogy minden szabad idő­met a Munkás Otthonban'töl­töttem. Itt találkoztam Wiener munkástársai, akit szintén is­mertem Schenectadyből, és aki akkoriban komoly és energikus tevékenységet , fejtett ki az IWW-ban. Nem tudom megér­teni, hogy hová lett az akkori tűz belőle,, hogy ma némább a halnál is. De térjünk a tárgyra. A viszontlátás örömének őszinte kézszoritásai után, elő­ször egymás magánügyeiről ér­deklődtünk és egyszuszra ki­tálaltuk bajainkat. Szájbigy- gyesztve fogadta az elvtársak­nál tapasztalt élményeimet és egyszeriben kijelentette, hogy ha úgy akarom, már tagja is vagyok az IWW-nak . Persze, hogy akarom, hiszen 1917 óta, amióta Detroitból visszakerül­tem, annak akartam tagja len­ni, de a sajátos körülmények mindig megakadályoztak abban. Sebaj, mondja Wiener barátom, ami késik, az nem múlik. Azon­nal felvitt egy emeleti kis szo­bába, ahol bemutatott Bartha Lajosnak, akit '-első pillanatban nem is láttam a nagy csomó irathalmaz között. Amaz mo­gorván nyújtott kezet és több szó nem is esett közöttünk ‘ab­ban a pillanatban. Estefelé az­tán bemutatott Paszteljáknak, aki delegátus volt (is mindjárt ki is állította a tagsági köny­vet és igy alkalmam volt megis­merkedni a többi munkástár­sakkal is, akik közül még ma is többen küzdenek az első harc­vonalban. Közvetlenül tagsági beiktatásom után, delegátusi megbízatást vállaltam s mind­járt hozzáfogtam a szervezés­hez munkahelyemen. A GYAKORLATI KÜZDE­LEM ESZKÖZEI m\\\ Mielőtt azonban eredményt érhettem volna el az IWW ré­szére, a géplakatosok magasabb bérért beszüntették a munkát, de a gépkezelőket arról nem értesítették. Én is csak másnap reggel, munkába mehet értesül­tem, hogy sztrájk van. Mint ön­tudatos munkás, kötelességem­nek tartottam velük tartani s dacára a volt elvtársam unszo­lására, hogy a sztrájk rendelet nem érint bennünket» én bizony a piket vonalba álltam, tekintet- nélkül a következményekre. Párheti küzdelem után a harc részleges győzelemmel .végétért és a lakatosok visszatértek a rpunkapadhoz, azonban én vég­legesen kint rekedtem. A mun­kavezető felvilágosított, hogy agitátorokra náluk szükség nincsen és egyébként is helye­met már betöltötte mással. így még több időm jutott őgyelegni, téli időszakban nem lévén a szakmában üresedés. Árultam ’ tehát a “Felszabadu­lást” és az IWW irodalmait. Naponta fellátogattam az Elő­re nyomdájába és a hajósok he­lyiségébe. Mint említettem a vezető szerkesztőkkel neih le­hetet találkozni és későbben pedig nagyon eltávolodtunk egymástól s azért nem érint­kezhettünk. Mert letagadhatat­lan, hogy a gazdasági és politi­kai akció között olyan áthidal­hatatlan ür tátong, hogy azt semmiféle jólkigondolt szónok­lattal, sem nagynevű filizófusok elméleteivel összekötni nem le­het. Ekkoriban a bamba osztag tagjai már megszokott látoga­tói lettek a Munkás Otthonnak és valószínűleg besúgók útbai­gazításai folytán, a billiárd te­remből is elvittek több mun­kást vallatásra. Abban az idő­ben volt a borbélyoknak is va­lami összetűzésük munkáltató­ikkal és igy naponta többen is tartózkodtunk a helyiségben, akik közül olyan precizitással válogatták ki az aktívabbakat, mintha velük egy tálból cse- resznyéztek volna egész életük­ben. Egy alkalommal, midőn a borbélyok irodáján tartózkod­tam, engem is vallatásra fogtak és midőn vonakodtam kérdése­ikre válaszolni, egyszerűen ma­gukkal vittek ia Center uccai gyűjtő fogházba. Ennél a raziá- nál jelen volt az öreg Szabados is, (nem a Zádor) aki az Otthon éttermének volt a főnöke, aki kövér izzadság csöppek között dadogott érthetetlenül és akit aztán ott is hagytak. Annak kiáltottam oda magyarul, hogy értesítse munkástársaimat hol­létemről, ha esetleg vissza nem térnék 24 óra múltán. A fogház­ban megmotoztak, nálam talál­tak kitöltétlen tagsági köny­vecskéket és a delegátusi iga­zolványt, amit maguknál tar­tottak és több kérdés után, ami légióként ideérkezésem idejét és azelőtti tartózkodásom he­lyét firtatták, szabadon enged­tek. Persze azt tanácsolták, hogy szakítsak a vörösökkel stb. Erről az esetről nagyon ke­vesen tudnak és nem is tartot­tam annyira fontosnak, hogy abból ügyet csináljak. Tovább­ra is folytattam a gyakorlati agitációt. Végre, azután elérkezett a párt és a gazdasági mozgalmak közötti szakadás. Az IWW is küldött delegátust a moszkvai gazdasági szervezetek kongresz- szusára. Első kézből volt alkal­munk megismerni a politika valódi furfangját. Nem akartak ott kevesebbet, mint az IWW- ra oktroálni a pártelméletet, mely szerint az a forradalmi cselekedet, hogy az IWW szün­tesse be működését és vonul­jon be a szakszervezetekbe, azo­kat forradalmositani. Nem vé­letlen, hogy abban az időben ugyanazt követelték az európai szindikalista szervezetektől is, habár ismeretes tényként sze­repelt a szindikalista mozgalom számottevő ereje és különösen Spanyolországban rendelkezett olyan gazdasági hatalommal, hogy még a diktatúra üldözései sem tudták erejét letörni. No de amit akkoriban nem érhettek el, sikerült a későbbi polgárhá­borúban, ahol a politikai manő­verezés bomlasztotta a belső fe­gyelmet és összetartást. A szin­dikalista munkás osztagokat, fegyver nélkül hagyták s ha voltak fegyvereik, akkor a lö- vegek szállítását szabotálták el, hogy m,ég irmagját is kiirthas­sák a szindikalizmus aktiv küz­dőinek. Láthatjuk most a szo­morú eredményt. Ebben; az országban is követ­ték a politikai gyalázat takti­káját és nem szűntek meg mind a mai napig folytatni ártalmas működésűket, amely elsőleg is az IWW ellen irányul. Ezekből az eszközökből és az ilyen teen­dőkből nem kérünk. Tartsák csak meg azt maguknak, mert nekik való és jellemükhöz simul. Hogyan merészel bárki is ne­künk ajánlani harcieszközül, azokból az eszközökből, amely­nek igénybevételével tönkretet­ték az európai egyetlen számot­tevő munkásmozgalmat, a szin- dikalizmust és amelyekkel ál­landóan gyöngítették, ha nem is sikerült megsemmisiteniök az IWW-t. Mi munkásmozgal­mat akarunk és nem vezéri pártmozgalmat. Az IWW a múltak tapaszta­lataiból meríti a tanulságot és annak alapján figyelmezteti a dolgozókat, hogy saját ügyének és érdekeinek intézését vegye a maga ellenőrzésébe. Ne bízza vezérekre. Erre tanított enge- met és ennek az örök igazság­nak megértésére tanítja a mun­kásokat. A pártnál járszallagon vezethető tagokra van szükség, az IWW-nál önként is cselekvő és osztály helyzetét felismerő harcosokra. Ezért tehát az IWW sohasem is lehet taglétszámban hatalmas és csak akkor fog ereje ismét kimagaslóan mutat­kozni, mikor a gazdasági viszo­nyok hajtóereje a dolgozókat forradalmi aktivitásba sodorja. Ez a sorsa egy forradalmi szer­vezetnek és ha nem igy volna, nem volna méltó nevéhez. AZ ÉPITŐ-GARDÁ- BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 8.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 M. Vlasits, New York..... 8.00 X231958 New York .........22.00 J. Bodnár, New York ....... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 L. Fülöp, New York ..... -7.00 Stefankó Márton, N.Y...... 9.00 J. Németh, New York......^5.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. ..24.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..12.50 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.00 J. Havel ................ 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 6.00 J. Herold, Bridgeport ....... 5.00 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron..., 10.00 Vizi József, Akron ........... 8.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. "Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár, Cleveland..... 12.00 J. E. Takács, Cleveland.... 4.00 Hering Pál, Buffalo ....... 3.00 Hering Pálné, Buffalo..... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 Steve Bukovszky, Cicero.. 5.00 P. Pika, Chicago............... 3.00 L. Gánch, Carolina ....... 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents