Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-04-05 / 1157. szám
1941 április 5. BÉRMUNKÁS S oldal SZABAD SAJTÓ Itt Amerikában szabad sajtó, tatlan Fordot, most a kormá- van még, vagyis meg szabad ir-; gyón keresztül akarják az unini az igazat is, ha a lapok gazdasági érdekeivel nem ütközik össze vagy ha olyan csoport kezeiben van az a lap, melynek érdeke az igazságot megírni, közhírré tenni. De ugyancsak a szabad sajtó törvényei szerint, szabad hazugságot is írni, vagy az igazságot meg nem írni, agyonhallgatni. Ezért az úgynevezett szabadság, melynek a megszabását gazdasági érdekek szerint intézik, éppen olyan veszélyes, mint a diktátorság alatt, kormány konról alatt levő sajtó. Például: szabad a lapoknak megírni, hogy a repülőgép gyárak, vagy az acélművek munkásai mind patkányok, ötödik kolumnisták, mert sztrájkra mentek ki, de nem muszáj nekik megírni, hogy 40 és 45 centes órabér helyett 55 centet kérnek, melyet a profitéhes igazgatóság nem akar nekik megfizetni. Az ilyen bérharcok ideje alatt szabad a sajtónak oldalas, megtévesztő hazugsággal teljes hirdetéseket leközölni, melyért a gyárosok jó pénzt fizetnek, de nem muszáj leközölni a munkások sérelmeit, követeléseit, amiért harcbaszálltak. A sajtónak szabad egy-egy beszédből, nyilatkozatból cikkből csak azon részleteket közölni, melyekkel előzőleg közölt hamis beállításaikat igyekszenek megerősíteni, de nem muszáj az igazságot ismertető beszédeket, tényeket, nyilatkozatokat leközölni. A lapoknak szabad fontos, életbevágó cikkeket rövidre szabni és hirdetések halmaza közé eldugni, valamint szabad egy-egy színész, gróf, milliomos szerelmi kiruccanásait óriási betűkkel hírré tenni. Még az úgynevezett levélszekrényekben is, szabad nekik az észszerű, okosabb felszólalásokat a papírkosárba dobni és a tájékozatlanság, butaság és gyűlölettel teljes leveleket közölni. A szabadság, úgy a sajtóknál mint egyéneknél, elvont fogalom. Például, ^nost Ford három ezer gunmen segítségével harcol azon szabadságért, minden bírósági határozatok éllenében, hogy akkor rúgja ki a munkásait a munkából, amikor neki tetszik és azokat, akik neki nem tetszenek. Mind ez a szabad vállalkozás, szabad rendelkezés szent és sérthetetlenség, az alaptörvények alkotmány adta jogai, magántulajdon jogok alapján még eddig elég sikeresen cselekszik. Ford-dal kapcsolatosan a sajtónak szabad minden olyan nyilatkozatot leközölni az első oldalon, mely Fordot megerősíti ezen harcban az egyéni szabadság, tulajdona felett korlátlan rendelkezési jogában. Sőt van joga azt irni, hogy szegény árók a szervezettel való megegye' zésre, tárgyalásra kényszeríteni, amidőn a hadimegrendeléseket akarták tőle visszatartani. Minden nagy napi lap, úgy állítja be a dolgot, hogy nem azért akarják a hadi megrendelést visszatartani Fordtól, mert megszegte a Labor Act törvényeket, hanem csak azért, mert az unió akarja megszabni neki hogy kiket nem bocsáthat el a' munkából és hogy az unió akarja kontrolálni Ford telepeit. Tehát, amikor mi szabad sajtóról beszélünk, nem azt gondoljuk, hogy a sajtónak szabad azt irni amit akar és nem meg irni az igazságot, amint azt ma szabad sajtónak nevezett lapok teszik, hanem azt, amikor csakis az igazságot, minden egyéni érdek nélkül meg kell irni a lapoknak. Amikor a nagyobb érdekközösséget érdeklő cikkeket, felvilágosító közleményeket, híreket fognak előtérbe helyezni és nem lesz szabad még pénzért sem, hazugságon, megtévesztésen alapuló hirdetéseket, nyilatkozatokat, beszédeket közölni. A szabadság nem terjedhet ki a végtelenig, csak addig, amig a többség érdekeit nem sérti, vagyis föltétien szabadság nem létezhet, sem egyének, sem sajtó részére. Nem lehet megengedi, hogy azt Írjanak mi nekik tetszik, vagy azt tegyék amiért fizetnek, amint egyéni szabadság is korlátozva van, mint nem mérgezhetjük meg azt, vagy azokat, akik nekünk nem tetszenek, vagy akiknek a megmérgezésért fizetnek. De a szabad sajtó ürügye alatt éppen ezt teszik a nagy lapok, folyóiratok és kézzel-lábbal tiltakoznak ezen dolgok korlátozása ellen. Vi. LEHET-E SEMLEGES AMERIKA MUNKÁSSÁGA? (Folytatás) E-6, (B-3) A mindkét fél elleni gyűlölet elhomályosítja látóképességünket és ez okozza azt, hogy némelyek nem tudják meglátni, hogy a két rósz között, melyik a kevésbé rossz. E-7, (B-5) A fasizmus csak megtörte, de nem pusztította ki a birtoklás jogán élő, henyélő osztályt, a “leisure class”-t. De ha mindjárt kipusztitotta volna, akkor sem érnénk vele semmit, mert helyébe teremtett egy sokkal rosszabb, kegyetlenebb rabló osztályt, a fasizta erószakszervezetet, amelynek fentartása az egész fasizta uralom létkérdése. E-8, (B-6) A fasizmus totalitär állama nem államkapitalizmus. Alapja még mindig a magántulajdon jogra épített termelés. Németországban még mindig magántermelés van, még mindig vannak részvények, azok tulajdonosai százalékot kapnak. A berlini börze még mindig működik és az ottani árfolyamokat gyakran az amerikai lapok is közük. Csupán csak az történt, hogy a háború sikeres vívása céljából a magántulajdonosok jogait korlátozzák és ugyancsak a háborús kényszer hatása alatt az irányítást összpontosították. Az iparokat sokkal jobban összpontosították a demokrata államok nagy iparfejedelmei, a Fordok, DuPontok, stb. E-9, (B-7) A Napóleoni háborúkat megelőzőleg a feudális rendszer volt az uralkodó, melynél a földesur úgy a politikai, mint a gazdasági hatalom megszemélyesítője volt. Az iparilag fejlett államokban, mint például Amerikában is, a politikai hatalmat az iparfejedelmek csak indirekt utón gyakorolták és ez a hatalom gyakran kicsúszott a kezükből és a feltörekvő középosztály kezébe jutott. Hitler vissza akarja állítani a feudális rendszert, amikor híveinek kezébe adja a gazdasági hatalmat is. Mint valaha a győztes uralkodó, az elfoglalt ni, vagy nem lenni!” Amig azonban ily szervezettel nem rendelkezik a munkásság a Be- vinekbe vetett minden bizalom dacára; az irántuk tanúsított minden lelkesedés után is a nagy kérdőjel fenn fog állni. Robert Oszkár felfogásában élve, a munkásság aszázszorl elárulás után, még százegyedszer is részesülni fog abban. földbirtokot kiosztotta hadseregének tisztjei között, most ugyanezt teszi Hitler az ipartelepekkel. Minden jel arra mutat, hogy ha győzelmeit biztosítani tudná, Európa összes ipartelepei uj, Hitlerhez hü tulajdonosokat kapnának. Ezt a kicserélő folyamatot már jó részben elvégezték Németországban. A Hitler győzelme tehát visszafejlődést, a feudális rendszernek az iparok terére való kiterjesztését jelentené. A fasizmus célja tehát nem állam kapitalizmus, sem állam szocia- lizmu, hanem IPARI FEUDALIZMUS. E-10, (B-8) Hitler a profit korlátozásával nem kissebbi- tette a kizsákmányolás fokát, mert amit elvett a tulajdonosoktól, azt nem a munkásoknak adta, hanem felhasználta erőszakszervezete fentartására. Sőt még a munkások részesedéséből is elvett és ma a német munkás életszínvonala alacsonyabb, mint a demokrata országok munkásaié, noha ott a a tulajdonosok nagyobb profitot húznak. E-ll, (B-10) Németországban a hatalmon levő szociál demokrata vezéreknek nem volt bátorságuk az iparok lefoglalására. Hitler meg merte tenni. De a Hitler merészsége és a szociáldemokraták bátortalansága között nagy külömbség van. A szociáldemokraták nem merték a munkásság részére lefoglalni a gyárakat, amivel nagyon nagy hibát követtek el. Hitlernek volt merészsége lefoglalni a gyárakat a maga és a saját erőszakszervezetének a részére. Hitler merészsége a a rabló vakmerősége, Hitler a nemzetközi Dilinger, aki fegyverrel vesz el a saját és hívei részére mindent, amit megkívánnak. Az ilyen “bátorságért” ugyan nem sok elismerés jár. E-12, (B-ll) Hitler a munkanélküliséget megszüntette, de helyette behozta a kényszer- munkát, a rabszolga munkát. A munkanélküliség ily megszüntetéséből és az élet biztosításának ily módjából nem kérünk. (Folytatjuk) MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI . ..egyben ezúton óhajtok gratulálni Kucher munkástársamnak a Bérmunkásban megjelent cikkéhez. És önöknek köszöne- temet küldöm, amiért megengedték, azaz helyet adtak, hogy a nevezett munkástársam oda- koppintson a Somló csizmájában járó Központi elnökünknek. Mert még mindig csak a Bérmunkáson keresztül értesülhet a Szövetség tagsága az ügyek mikénti állásáról, mert a főtisztikar a magarészéről azt elhallgatja, a hivatalos lapban pedig csak azok szólalhatnak, meg, akik fél mérföldről emelik a kalapjukat a titkárság előtt. Maradtam üdvözlettel Pál Lajos, Ambridge, Pa. A füzetet megkaptam, melynek az előállítása árához az önök által küldött borítékban itt küldök 18t centet bélyegben. írásaikat a’legnagyobb figyelemmel olvasva, maradok üdvözlettel S. Leleszi, New York Fogadják köszönetemet a füzet “Lehetünk-e semlegesek” elküldéséért. A levélben mellékelve küldöm a bélyeget. Nagyon helyesen tették, hogy füzet formában adták ki az IWW new yorki magyar nyelvű csoportjának a vitáját. Ez a kis füzet nagyban fog hozzá járulni, hogy minden munkás, aki tisztán akarja látni a mai helzetet, megtalálja a helyes utat, ami nem olyan könnyű. Hornyák István, Philadelphia . ..A füzetet megkaptam. Mellékelek ggy dollárt, hogy küldjenek még 9 darabot. E. J. Havel, Garfield J Bozváry, régi lapolvasónk, Schenectady, N. Y. 30 cent áru bélyeget küld a füzetért. A “Lehetünk-e semlegesek” cimü füzetet megkaptam, melyért itt küldök egy dollárt. Üdvözlettel a Bérmunkásért Julius Kish, Los Angeles Tudatom a munkástársaimat, hogy itten küldöm az évi előfizetésemet és az öt naptár árát, valamint a füzetért a 10 centet. Martin Búza, Elgin. Török Sándomé, néhai Török munkástársunk özvegye Chicagóból 30 cent áru bélyeget küld a füzet ellenében. Tekintettel, hogy a lapnak olvasója vagyok — de még az 1941-ik évre nem fizettem, itten küldöm a kettő dollárt és 25 centet a füzetért. N. Buday, Windber
