Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-21 / 1129. szám

1940 szeptember 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ö MEGJEGYZÉSEI RÓNAI ZOLTÁN Az elmúlt heti Írásomban em­lékeztem meg arról a borzalmas katasztrofális helyzetről, amely­be azok az embertársaink ke­rültek, akik az osztályharc me­nekültjei voltak, akiket Hitler hordái országról-országra ker­gettek, mindaddig, amig végre, minden küzködés ellenére is ezek a vérebek elérték őket, ami legtöbb esetben egyenlő' volt magával a legszigorúbb ha­lállal. Mert azok a szerencsétle­nek, kik Hitlerék kezébe kerül­tek a legborzalamasabb kínzás után, a kivégzés, vagy a jobbik (talán a rosszabbik?) esetek­ben a koncentrációs tábor várt rájuk. Ilyen targédiáról olvashatunk most Göndör Ferencz lapjában, amely Dr Rónai Zoltán halálá­ról számol be. Az osztályharc földönfutói között legszomo- rubb sorsa a magyaroknak van, akik már több mint 21 éve me­nekülnek országról-országra, miként Rónai Zoltán, aki Bécs- be, onnét Csehországba, majd a belga Brüsszelbe menekült, mig Hitler hordái onnét is fu­tásra kényszeritették, de már nem tudott átjutni Franciaor­szágba. A menekülés izgalmai és fáradsága megölte a felesé­gét, ki odaadó barátja, elvtársa volt a száműzetésben. Minden ut el volt zárva előle, kénytelen volt visszamenni " Brüsszelbe, Rónai, aki a magyar tanácsköz­társaság igazságügyi népbizto­sa volt, ki soha nem szűnt meg harcolni a nácizmus ellen, jól tudta milyen sors vár rá, ha a nácik kezébe kerül. Hogy elke­rülje a kétségtelenül rá váró halálelőtti megkinzást, a brüsz- szeli törvényszék tetejéről le­ugrott és meghalt. Rónai Zoltán azok közé a ke­vés intellektuelek közé tarto­zott, kik soha nem aljasodtak le a munkásmozgalom élősdié- vé, kik mindenkor önzetlenül szolgálták a munkásság ügyét. A háború előtti és alatti idők munkáspöreinek a legnevesebb védői közé tartozott, ki nagy jogi tudásával, kiváló szónoki képességével állt szembe a ma­gyar osztály bírósággal. Jó 31 évvel ezelőtt mint fia­tal kezdő ügyvéd László Jenő­vel és Méray Gyulával együtt nemcsak a szociáldemokrata, de az akkor eléggé élénk szin­a románokhoz, valósággal csap­dába vitték a vörös csapatokat, amely azután siettette a Ta­nácsköztársaság bukását. Az előnyomuló románokat az án- tánt megállította, de a magyar urak, Bethlen grófal az élen, ki­könyörögték a román tábornok­tól, hogy vonuljanak be Buda­pestre, hogy a román szuronyok védelme alatt, átvehessék a hatalmat. A románok nemcsak kifosztották Budapestet, ha­nem az egész Erdélyt maguk­nak követelték, amelyhez az ántánt is hozzájárult s azt a ro­mán szuronyok segítségével ha­talomra jutott Horthy ék kész­séggel aláírták. A most vissza­kapott terület volt az ára an­nak, hogy 1919-ben újra az ezerholdasok, a papok ülhettek a magyar nép nyakára. Kovács Ernő dikalista és antimilitarista pö- röknek is a védői voltak. E so­rok íróját is ők védték a ma­gyar osztálybiróság előtt az ak­kor lefolyó óriási feltűnést kel­tő első antimilitarista pörben. Felejthetetlen volt az a nagy jogi felkészültség, amellyel szembeszállt az akkori magyar bíróság két leghirhedtebb alak­jával, Zsitvay Leo elnök bíróval és Balázs Elemér ügyésszel, kik mind a ketten a politikai pörök- ben specializálták magukat. Egy harcos, szép élet roncso- lódott szét a brüsszeli járdán. Dr Rónai Zoltán sírja talán jel­telen, de az emléke örökké él­ni fog a magyar munkásság szi­vében és a majd győzedelmes magyar munkásság panteon­jában díszhelyen lesz megörö­kítve Dr Rónai Zoltán emléke. SZOVJET-MAGYAR SZERZŐDÉS Amint a magyar lapok meg­írják a magyar kormány Moszkvába küldött delegációja kereskedelmi szerződést kötött a Szovjet kormánnyal, amely­nek az alapján a Szovjetek nyersanyagot adnak el Magyar- országnak, amelynek ellenében Magyarország gépeket, mozdo­nyokat szállít a szovjeteknek. Eszünk ágában sincs megüt­közni azon, hogy a szovjetek szerződést kötnek Horthyékkal, ha a Lenin által felépített, a vi­lágforradalomra alapított szov­jetek odáig sülyedtek, hogy Hitler szövetségeseivé váltak, akkor igazán nincs mit csodál­kozni azon, hogy ilyen szerző­dések létrejöhetnek Mussolini­val vagy Horthyval. Csak egyet szeretnénk tudni, hogy vájjon nem-e lett volna arra mód, hogy a 16 éve Horthyék börtö­nébe sinylődő Rákosi Mátyás kiszabaditása kerülhetett volna szóba, ha nem is a zöldasztalnál de legalább is a fehérasztalnál, amikor Molotov elvtárs banket- ot adott Horthy darutollasainak a tiszteletére ? Igaz az is, hogy a new yorki komik • is elfelejtették Rákosi Mátyást és a közelmúltban tar­tott Horthy ellenes gyűlésen még a nevét sem említették meg, ami pedig hálátlanság, mert annak idején elég jól ke­restek rajta, amikor Rákosi ki­szabaditása volt az üzleti jelszó. Változnak az idők, változnak a jelszavak, ki törődik ma a Hitler-Sztalin vérfertőzés ide­jén, olyan forradalmárokkal, mint Rákosi Mátyás? Ki tudja, a Matyi amilyen forradalmár és szókimondó volt, ha a szovje­tekben élne, akkor már minden valószínűség szerint Kun Béla sorsára jutott volna. NE MENJ ELI Kérem egész kétségbe va­gyok esve, amit az olvasók is megértenek ha megtudják azt, hogy a clevelandi náci ügyvéd, ez a nehézsúlyú elmebajnok Bi- rinyi Kossuth Lajos bejelentet­te, hogy Erdély visszafoglalá­sával, a nagy mü befejeződött és ő ezennel leteszi a lantot és megpihen a győzelem babérja­in. Magyarán szólva nem ir többet. Hát a “magyar ügy’’ nagyon könnyen elfogja bírni azt, hogy Birinyi nem fog Írni, de meg kell állapítani, hogy mi nagyon nélkülözni fogjuk a már annyi­ra megszokott összesüritett he­tibutaságait. Igaz, hogy Csong­rádi Tatyu, meg a többi náci bajnok, igyekszik pótolni Biri­nyi hiányát. Igaz, hogy ők is olyan szép kerek butaságokat tudnak leírni, de ezek csak utánzatok, pótlékok, mint az a kátrány, amelyet Hitler a né­meteknek vaj helyett ad. Nem, Birinyi pótolhatatlan, az ő bu­tasága több volt mint termé­szetes, olyan arányú butaságot csak a legnagyobb szorgalom­mal lehet'elérni. Olyan butának születni nem lehet, azt csak megtanulni le­het és Birinyi folyton tanulta. Azért kérjük őt, hogy Írjon to­vább olyan mély tanulmányo­kat. Ha nem teszi azt a neve­tő izmaink fogják megsinyleni. MAGYAR FÖLDREFORM Amint már megírtam, az utóbbi időkben az amerikai ma­gyar hetilapok egy központi irányítás alatt, állandóan hoz­zák a magyar miniszterek be­szédeit (nem volna érdektelen megtudni, hogy honnét intézik, egy idegen kormány érdekébe ezt a propagandát és hogy be van-e ez a propaganda hivatal jelentve a washingtoni külügyi hivtalba) amelyek a magyar kormány munkás barátságát igyekeznek elhitetni az amerikai magyarsággal. Most a minisz­terelnök ad “irányvohalat”, amelynek a kimagasló pontja a földreform, amit úgy állítanak be, mintha a földnélküli magya­rok földhöz jutottak volna. Ez a beállítás a legnagyobb hazug­ság. Igaz az, hogy az elmúlt év­ben, egy törvényjavaslat lett elfogadva, amely földet ígért a parasztságnak, de igaz az is, hogy ez a törvény, amely csak bérletet igér, nincs és jó ideig nem is lesz végrehajtva, mert azt nem engedi meg Hitler, az­ért mert a nagybirtok, amely ma uralja a magyar földet, in­kább képes Hitler szükségletét ellátni, mint ha a földnélküliek között kiosztanának egy millió hold földet kisbériéibe, mert amennyi azon terem, azt ma­ga és a családja fogyasztaná el a kisbérlőnek, már pedig nem az a fontos, hogy az éhező ma­gyar parasztság félig-meddig jóllakjon, hanem az, hogy Hit­ler hadserege ellegyen látva ke­nyérrel. Csak a zsidó birtokok kerültek eladásra, amelyhez vi­szont nem juthat hozzá a föld­nélküli, nyomorgó földműves, mert nemcsak a vételár egyré- szét kell kifizetni, hanem még elegendő pénzének kell lennie arra is, hogy a felszerelést (ál­latok, szerszámok, vetőmag; betudja szerezni, igy a föld­höz, mint azt Fáy Fisher Andor is megállapítja a Verhovayak Lapjában, a nagy parasztok, jegyzők, papok, katonatisztek, bankárok, bírák jutnak hozzá, mert nekik van pénzük. A ma­gyar földnélküli proletár, meg menjen el nekik hatosos nap­számért dolgozni és koplaljon tovább rendületlenül, mert igy kívánja Hitler és az ezerholdas magyar urak és papok érdeke. De talán igy rájön a magyar szegénység is arra, hogy föld­höz csak akkor fog hozzájutni, ha azt elveszi, ha a föld azé lesz aki azt meg is műveli. ELISMERI A mindjobban meginduló vá­lasztási kampányban napról- napra jelentik a lapok, hogy a két fő jelölt közül, ki melyiket indorszálja (támogatja, elisme­ri). Természetesen nem Kis Pista acélmunkás véleménye a fontos, hanem az úgynevezett nagy kutyáké, az iparfejedel­meké, a milliós lapvállalatoké. Ha ezeket a jelenségeket dön­tőnek fogadjuk el, akkor Mr. Roosevelt szénája nagyon rosz- szul áll, mert a nagy napi lapok 80 százaléka Willkie mellett van. Most jött a nagy ágyú is, Henry Ford, az utókirály, ki szintén úgy látja, hogy Willkie- ből nagyon kitűnő elnök lenne (ami Fordékat illeti el is hisz- szük). A német nácik amerikai szervezete a Bund is nagy sze­retettel üdvözli Mr Willkiet. A komunácik nem indorszálták Willkiet, de a jelszó az, hogy meg kell buktatni Rooseveltet, azt pedig ők nem hiszik, hogy abban az esetben Browder elv­társ kerülne a helyére. Nagyon érdekes az is, hogy az urak milyen ügyesen játszák ki a Hatch bill nevű törvényt, amely korlátozza, hogy egy egyén mennyi pénzt adhat a kampányra és hogy mennyit fordíthat erre a célra egy párt. Egyénenként 5000 dollár a hoz­zájárulás maximuma, amit úgy játszanak ki a kapitalisták, hogy ad a papa, a mama és a gyerekek is, mig azt, hogy a 3 millió elég legyen, azt többek között úgy érik el, hogy a fent említett lapok nap-nap után ol­dalas hirdetéseket hoznak a nagy kapitalista vállalatoktól, kik ugyan nem hirdetnek sem­mit, nem adnak el semmit se, de igy lehet megfizetni a lapok szolgálatait a választási kam­pányban. Hát nincs igaza annak a ma­gyar közmondásnak, amely azt mondja, hogy: fi. politika úri huncutság? AZ ÉPITCMiARDÁ- BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ...... 3.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........14.00 J. Bodnár, New York __ 4.00 Nagy Gábor, New York .... 5.00 M. Vlasits, New York __ 5.00 Stefankó Márton, N.Y. .... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley .......... 12.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh . .. 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ... 5 00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 3.00 J. Herceg, Cleveland ....... 4.00 J. Kollár, Cleveland ......... 3.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland ..... .. 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo .... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 Steve Bukovszky, Cicero 5.00 L. Gáncs, Carolina ........... 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents