Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-13 / 1119. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 július 13. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. AZ EURÓPAI HELYZET MINDÉG BONYOLUL­TABB LESZ Dacára annak, hogy a náci “blitzkrieg” rövid néhány hét alatt letarolta Európa jelentős részét és a totalitarian orszá­gok egyetlen ellenfele ma már csak Anglia, a tömeges véron­tás vége egyelőre láthatatlan. Franciaország néhány nap alatt összeomlott a náci modern gyil­koló gépezet előtt és a háború ezen frontján a jelenben csend uralkodik. Ez a halálos csend azonban félő, hogy egy borzalmas vihar­nak az előzménye. A direkt tá­madás Anglia ellen még nem in­dult meg. Egyelőre csak a bom­bázó repülőgépek tesznek gya­kori látogatást Anglia ipari gócpontjaiban és viszont az an­gol repülők Németországban. Egy bizonyos, hogy Hitler az eddigi “győzelemtől” megitta- sulva, semmi áldozatot sem fog kímélni (népi a saját életét kell áldoznia, amíg Anglia a lá­bai előtt nem fog heverni. De amig az angol-német fron­ton a “csend” urakodik, Euró­pa “puskaporos tartálya” — a balkán — borult ismét lángba. A kereszt-tüzbe Románia ke­rült, melyet három oldalról is támadnak azon országok, ame­lyek az elmúlt háborúban terü­leteket veszítettek Románia ja­vára. E három ország: Oroszor­szág, Magyarország és Bulgá­ria. A támadást Románia ellen Oroszország indította meg, hogy visszafoglalja Besszará- biát és Bukovinát, mely terüle­teket Románia közvetlen az orosz forradalom után fegyve­res erővel vett el Oroszország­tól. Besszarábia visszacsatolá­sa Oroszországhoz állítólag bennfoglaltatik a Hitler-Szta- lin paktumban, mely szerint Hitler nem gördít akadályt Oroszország ezen akciója elé. Az orosz ultimátum után Ká­roly román király azonnal Hit­lerhez folyamodott segítségért, de a jelentések szerint Hitler kijelentette, hogy Oroszország ezen követelése elé nem gördí­tenek akadályt, hacsak az oro­szok túl nem lépik a megegye­zés pontjait. Bár Német és Oroszország között kereskedel­mi szerződés áll fenn, valamint arra vonatkozólag is van meg­egyezés, hogy nem támogatják azon országokat, amelyek vagy íyt egyik, vagy a másik féllel háborút visel, az orosz bevonu­lás a balkánra, mégis féltékeny­ségre ösztönzi Németországot. A balkáni államok a jelenben Németország szükségleteinek a legfőbb forrásai. Nemcsak az élelmiszert, hanem ma a hábo­rúhoz oly elengedhetetlenül szükséges olaj és benzin jelen­tős részét is a balkáni államok és különösen Románia szolgál­tatja Németországnak. A léte­ző szerződések dacára a bizal­matlanság meg van a két dik­tatúra között és Hitler semmi­esetre sem látná szívesen, ha Sztálin az egész Balkán felett megszerezné a kontrolt. Oroszország példáján felbuz­dulva, Magyarország is fegy­verbe szóllitotta az összes tar­talékosokat és a román határ­ra" csoportosítják a haderőt. Bár Magyarország Hitler és Mussolini ígéretét bírja Erdély visszacsatolására, egyelőre le­intették a magyar kormányt a támadástól. Azonban ha, az orosz hadsereg túl lépi a bessz- arábiai belső határvonalat és a régi román területre behatol, Hitler minden bizonnyal paran­csot ad a magyar kormánynak a támadásra az orosz előnyomu­lás ellen. A helyzet ilyen kialakulásá­nak láttán, ma sokkal vészesebb felhők keringenek Európa fe­lett, mint bármikor a múltban. Amig a német-angol összeütkö­zés talán csak napok kérdése és ha ez megtörténik elképzelhe­tetlen vérengzés szinhelye lesz a nyugaton, addig a Balkánon és az egész Duna mentén a gyű­lölet lángjai emésztik a kis or­szágok lakosságát. Egyik or­szág lakosságát a másik ellen uszítják. A magyart a román ellen, a románt az orosz ellen, és viszont. És amig a szeren­csétlen, tudatlan, elvakult tö­megek gyilkolják egymást, a halál vámszedői aratják a bu­sás termést. Mert akár hogyan változnak is az országhatárok az elnyomók az uj rezsim alatt is éppen azt a pozíciót foglal­ják el, amit előzőleg, a megma­radt elnyomottak pedig éppen úgy fogják az igát vonni, mint a régi határokon belül. Erre vonatkozólag a múlt elég példát szolgáltatott. A ré­gi Magyarországtól elfoglalt te­rületeken az urak továbbra is urak maradtak, és úgy Romá­niában, mint Csehszlovákiában azok voltak a magyarok elleni uszításnak a vezérei. Amikor aztán Csehszlovákia összeomlá­sa nyilvánvaló lett, ismét a cse­hek ellen uszították a tudatlan tömegeket és mint jó magyar hazafiak tértek vissza Magyar- országba. És ez mindig igy fog tartani, amig az elnyomottak fel nem ismerik valódi ellensé­geiket. ELSŐ FELVONÁS A politikai arénán kezdetét vette a nagy cirkusz. Az első felvonás az elmúlt héten Phila­delphiában zajlott le, ahol a Republikánus párt tartotta a konvencióját. Volt mulatás, di- nom-dánom, a kortesek fizet­tek, a szavazók pedig ittak há­rom napig és negyedik napon, amikor már elég kótyagosak voltak, szavaztak az elnök je­löltekre és aztán hazamentek kialudni a mulatság fáradalma­it. A Republikánus párt vagy hét, nyolc évtizeddel ezelőtt a haladók pártja volt az amerikai politikai pártok között. A kapi­talizmus az északon sokkal gyorsabban fejlődött, mint dé­len és nagy szükség volt a sza­badon mozogható bérrabszol­gákra és ez okból mozgalom in­dult meg a rabszolgaság eltör­lésére. Ennek a mozgalomnak az élén az északi kapitalisták által alakított Republikánus párt volt. Amint az évek múltak, a gyermek kapitalizmus hatalmas óriássá fejlődött és azzal együtt a Republikánus párt is mindig jobbra tolódott úgy, hogy ma az országban uralkodó legsötétebb reakció a Republi­kánus párt platformjában jut kifejezésre. Ez a párt a legsze­rényebb reformnak is ellensé­ge, ha az a reform az elnyomot­tak iránti humanitásnak a leg­csekélyebb jelét viseli magán. Bár a szavazat fogás céljából bevették platformjukba az agg­kori biztosítás szükségességét, de azt úgy kívánják módosítani, hogy annak minden terhét a még dolgozó bérrabszolgák vi­seljék. Ä legnagyobb feladata volt a konvenciónak, hogy oly elnök­jelöltet állítson, aki képes fel­venni a versenyt a jelenlegi new deal kormánnyal, illetve Roosevelt elnökkel, aki minden valószínűség szerint eltér a ha­gyományos szokástól és har­mad ízben is elfogadja a jelö­lést. Az elnökjelöltségre pályá­zó fiskálisok és politikusok már hónapok óta gyúrták és főzték a szavazókat szerte az ország­ban, hogy kötött paksussal menjenek a konvencióra a dele­gátusok. A szavazat fogdosás terén Dewey és Taft érték el a legnagyobb eredményt, de amint látszik a konvención nem a szavazók óhaja teljesült, ha­nem a Wall Street —- a banká­rok és iparfejedelmek — óha­ja. Dewey és Taft a szavazók nagyrészét megnyerték, de nem tudták megnyerni az iparbáró­kat és bankárokat. Első , ízben történt meg az Egyesült Államok történetében, hogy a vezető politikai párt oly A mostani háborúban az el­lenfelek elsősorban a benzinért küzdenek. A németek igyekez­nek a szövetségesek benzinszál- litmányait elsüllyeszteni, mig a szövetségesek megpróbálják el­zárni a németeket a benzinkész­letektől. Ezért időszerű M. R. Sédillotnak az “Europe Nouvel- le’ ’-ben * megj elent tanulmánya erről a kérdésről. Eszerint 1938- ban Anglia 12,100.000 tonna benzint importált az előző há­rom év 10,500.000 tonnájával szemben. Franciaország ugyan­ebben az évben 8,500.000 tonnát importált. Anglia főszállitói: Holland-India, Irak. Franciaor­szágnak Irak, az Egyesült Ál­lamok, Venezuela, Románia, Columbia, Peru és Iran. Mindebből látható, hogy a szövetségesek benzinszükségle­tük legnagyobbrészét a tenge­rentúlról fedezik, amiből termé­szetesen következik, hogy Ang­liának és Franciaországnak ez­zel a ma legfontosabb nyers­anyaggal való ellátása lehetet­lenné válnék, ha megszűnnél, uralmuk a tengerek fölött. A másik fontos szempont, hogy elegendő tonnatartalmu kőolaj - szállító hajó álljon a szövetsé­gesek rendelkezésére. A háború kitörésekor a föld valamennyi országa összesen 1731 kőolaj szállító hajó fölöt:, rendelkezett 11,437.000 tonna­tartalommal. Ebből Angláé és a domíniumoké 498 tajó 3,246.000 tonnával, mig Franciaországnak: mindössze 50 kőolaj szállító ha jója volt 318.000 tonnatarta lommal. A szövetségesek birto­kában volt tehát a benzinszálli- tó hajók egyharmada. M. R Sédilot szerint az amerikai sem legességi törvény miatt a szö­jelöltet állított, aki eddig sem­miféle politikai hivatalt nem vi­selt. Wendell Willkie — a Re­publikánus párt elnök jelölt je — egészen a jelölésének napjáig a Commonwealth and Southern villamos vállalat igazgatósági tanácsnak volt elnöke. 1938-ig regisztrált demokrata volt, de az utóbbi években meghasonlott a new deal kormánnyal, illetve annak intézkedéseivel. Mint ki- zsákmányolónak sehogy sem fért a begyébe, hogy a kormány beleszóljon az iparok mikénti irányításába, hogy a munkások­nak törvényadta joguk legyen a szervezkedésre, hogy bértör­vények legyenek, hogy a meg­öregedett munkások aggkori nyugdijat kapjanak, amelynek egy részét a munkáltatók fize­tik és hasonló törvényekkel, Mr. Willkie nem szimpatizál. És mert ezeknek megátalkodott el­lensége, igy nyerte el a Repub­likánus párt elnökjelöltségét. , A jelenben ezekre a politikai pártokra nagy feladat várna, ha komolyan végeznék hivatá­sukat. Azok jelölik a törvény­hozókat és végrehajtókat, akik az ország sorsát intézik. Azon­ban am ily konvenciókon vég­be megy az nem egyéb cirkusz­nál. A nagy cécónak első fel­vonása a republikánusok kon­vencióján zajlott le, a második felvonás két hét múlva esedé­kes Chicagóban, ahol a Demok­rata párt fogja tartani konven­cióját és a harmadik felvonás novemberben lesz a választások alkalmával. vetségeseknek jóval több hajó­ra van szükségük; a tengerek fölött való uralmuk következté­ben, valamint az igen erős nor­vég és holland kereskedelmi flotta igénybevételével a nyu­gati hatalmak 5,000.000 tonna­tartalom fölött rendelkeznek, aminek segítségével normális időkben 7-8,000.000 tonnát, a kisérőkaravánok szükségessége esetén 5,000.000 tonnát, éven­ként tehát 40,000.000 tonnát képesek szállítani. Ezzel szem­ben a legnagyobb évi szükséglet 26,000.000 tonna. Ezért irányul tehát a néme­tek minden erőfeszítése a szö­vetségesek kőolaj szállító hajói­nak elsüllyesztésére. Az ango­lok a háború első hat hónapjá­ban 12 kőolaj szállító hajót ve­szítettek 89.000 tonnatartalom­mal, a franciák mindössze egyet a norvégok négyet 28.000, a svédek kettőt 7000, a hollandok egyet 5000, a dánok egyet 10.000 tonnával. A szövetsége­sek tehát a háború kitörése óta 109.000 tonnát, összes tonna­tartalmuk 3 százalékát, a sem­legesek pedig 50.000 tonnát, összes tonnatartalmuk 1.4 szá­zalékát veszítették el. A. K. Az IWW Cleveland west sidei csoportja JULIUS 21-én, va­sárnap egész nap CSALÁDI KIRÁNDULÁST tart, 4883 State Road vasút mentén lé­vő Neubeller magyar festő és papirozó erdejében. KitUnő ételek és hűsítők. Belépő dij nincs. Töltse a napot a sza­badban. — A W. 25 uccai vil­lamos közvetlen a Brook Park Roadhoz megy. A KŐOLAJKÉRDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents