Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-08-24 / 1125. szám
1940 augusztus 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal Levél a Szerkesztőhöz Kincskeresők a hulladékhegyen Igen tisztelt Szerkesztő Uram! Hűséges olvasója vagyok b. lapjuknak, amióta a Hitleraj által felkorbácsolt vihar arra kényszeritett, hogy szülőföldemet elhagyjam, őszintén szólva szívesen olvasom lapjukat, egyrészt mert önök még magyarul írnak, másrészt mert világos társadalmi állásfoglalásuk van amelytől én távol állok, de mint minden meggyőződést respektálom. B. lapjuk szigorúan állást foglalt a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen, sőt A.J. “Ez a mai fiatalság” címén olyan argumentációval állt elő, hogy bennem az a nézet alakult ki, hogy A.J. nincs tisztában a helyzettel és akaratlanul is a bolsi-nácik szekerét tolja. Nekem ehez a kérdéshez szabad hozzá szólnom, mert én érdekelt fél vagyok. Katona köteles korban vagyok és van egy 20 éves derék tehetséges fiam — minden reménységem —, tehát én nem beszélek haza, amikor minden meggyőződésemmel a katonai szolgálat legsürgősebb bevezetése mellett foglalok állást. Nem vagyok én valami vérszomjas kapitalista, aki a szegény prolik gyermekének vérével a kapitalista érdekeket akarom megvédeni. Egyszerű dolgozó újságíró vagyok, aki 32-ik esztendeje toliammal kerestem a kenyeremet. Nem vonom kétségbe A. J. egyes érveinek a helyességét, ha ezt a háborút amely vértengerbe borította a világot — kapitalista érdekek váltották volna ki. Csehszlovákia, Belgium, Hollandia és . az angol munkás párt tagjainak a fiai sohasem harcolnának kapitalista érdekekért, mert ezekben az országokban komoly szabadság jogok voltak érvénybe többek között sajtószabadság — ép ezért ott a tömegeket soha a kapitalizmus védelmére mozgósítani nem lehetett volna. Ez a harc a kis népek szabadságáért folyik és Anglia népe ezúttal nem csak a saját, de a kis népek szabadságáért harcol. Nem akarom önöket kitani- tani, hiszen tudom, hogy müveit dolgozók, de ezúttal azt hiszem, hogy még mindig lebaga- telizálják a náci veszélyt. Itt, Amerikában a helyzet megdöbbentően súlyos. Közel ezer nyílt náci és sok száz ca- muflázsolt bolsi szervezet olyan defetista szellemmel töltötték meg az ifjúságot, hogy az amerikai demokrácia ma nem erőt, hanem gyengeséget jelent. A horogkereszt és a vörösmaszlag nagyszerűen beférkőzött és az agitáció elsősorban a demokrácia megerősítése ellen irányul. Én nem -vagyok egy konok megingathatatlan ember, én méghaj lók a komoly érvelés előtt ép azért a nyilvánosság előtt arra kérem önöket, hogy mondják meg nekem és olvasóiknak : 1. ) Hogyan akarják megvédeni az amerikai dolgozók szabadságát a fenyegető nácizmussal szemben ? 2. ) Lehet-e Hitlert és gangster bandáját üres pacifista szólamokkal megállítani ? 3. Szivükön fekszik-e, hogy Európa kis népei szabadok legyenek ? A mai idők nem alkalmasak az antimilitarista jelszavak hangoztatására, mert aki azt hiszi, hogy az ördögök nagyanyját Hitlert gyilkos banditáival együtt szentelt vízzel kiirthatja, az közveszélyes őrült és annak a kezéből sürgősen ki kell ütni a tollat. Mi európai menekültek a saját szakálunkon tanultuk meg a borotválkozás veszélyes mesterséget, önöknek akik rászoktak a Gillette pengék biztonságos kezelésére, meg kell ismerkedni azzal a veszéllyel, amit máig csak írásban és elbeszélés alapján hallottak, önöknek és minden munkás testvérüknek tisztában kell lenni azzal, hogy a nácizmus elsősorban a dolgozók ellen irányul. Ne felejtsék el, hogy az amerikai kapitalista világban van elég Tyssen aki hajlandó Hitlert támogatni, hogy a mai magas munkás standardot és a munkások politikai és szociális vívmányait megsemmisítse. Higyje el nekem Szerkesztő Ur, hogy Astor, vagy Vander- bild könnyen meg fogja találni az együttműködést Adolffal és a többi gyilkossal. A kötelező katonai szolgálat bevezetése Amerikai népeinek teljes politikai, gazdasági, harci felszerelésével talán megtudja menteni az önök féltve őrzött demokráciáját, házuk, családjuk békéjét és kenyerét, ha még nem késő. Szeretném, ha megnyugtatnák azokat akik velem együtt hisznek intencióik tisztaságában és tudják, hogy tollúkat nem az alkoholos mámor, hanem a meggyőződés füti. Ezért nem vitatkoztam a bolond Biri- nyivel, aki ugyancsak a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen tüzelt. Neki szabad, mert egyrészt köz és önveszélyes és ezért nem tudja mit ir, de Önök a képzett és intelligens munkásosztályt képviselik és teljesen tisztában vannak a helyzettel. Várom felvilágosító soraikat és szeretettel köszöntőm önöket Havas Emil A Bérmunkás a legtökéletesebb szabadság és emberi jogok rendszerének a megvalósításáért küzd. Ha Havas Emil újságíró átlapozza az amerikai munkásharcok történetéről szóló írásokat (nem régen a Vér- hoyayak Lapjában, Kemény György ismertette azokat) azt fogja találni, hogy a nácizmus, a Hitlerizmus minden gyalázatosságával benne van az amerikai kapitalizmus fegyvertárában is és ennek használatára nem kell leckékért mennie az ország határain kívül. . Egyedül és kizárólag a szervezett munkásság tudná és fogja megállítani a Hitler gangster bandát — amelynek vezérkarában ott fogjuk találni a leg- hanzatosabb amerikai neveket, pénzfejedelmeket is — a termelésnek a használatra való áthelyezésével. Csak egy ilyen rendszer fogja biztosítani az emberiség — kis és nagy nemzetek — szabadságát nemcsak papíron, de a tényleges életben. Egyebekben az idézett “A.J.” cikk csak azt a képet vetette papirosra, amely miatt a napi sajtó nap-nap után feljajdul.' Két zsák ezütkanalat bányásztak ki a guberálók a Cséry-telep hulladékhegyeibői és az ezüstnemüt megtalálták egy ószeresnél. Ez felkeltette az érdeklődést a guberálók életére. Hogy mi minden kerül elő a fővárosi szeméttelepről, arról a statisztika sem tud beszámolni, mert az értékesebb hulladékot megmentik a maguk számára a guberálók. Légmentesen zárható, óriási tártályos autókban és koprofó- ros teherautókban utazik a szemét. Ki ismeri a koprofórokat a főváros lakóin kívül? Légmentesen zárható, fémből készült tartály, amely lépcsőházak sötétzugaiban gyűjti a házak szemetét. A CSÉRY-TELEPEN Vonatokkal érkezik a szemét a szentlőrinci Cséry-telepre, a kora reggeli órákban jön az első szállítmány és hozzák egész napon át az esti órákig. Elviselhetetlen bűz üli meg a telepet, erős ammóniákhoz hasonlatos illat, amikor egyesével kiborítják a szeméttartályokat. Toprongyos emberek állják körül a kocsikat. Asszonyok, kicsiny és még kisebb gyermekekkel. Akár csak drága zsákmányra csapnának le »megrohanják a szemetet. — Halló! — hallatszik egy nagyhangú fiatalember kiáltása. Egy kávédarálót tart a magasba. Semmi baja, csak éppen kiment a divatból. így került a szemétbe. Asszonyok és gyermekek dolgoznak a kizuditott hulladékokon. Beosztják egymás között, megbeszélés alapján egy-egy szemétszállitmány- ra egy család tart igényt. Érkeznek hulladékok a lakatosmü- helyekből, ez már értékes szállítmány, szerencse dolga, ha vashulladékban gazdag szállítmányt kap a család. Mert szemét és szemét között nagy a különbség, viszont az árkülönbség, amit a guberálóknak fizetnek, elenyészően csekély. Ha jó szállítmány érkezik, egy család a gyermekekkel megkereshet napi 2 pengőt. Már régen komoly gondot okoz a fővárosnak, hogy a városi szeméttelepek megteltek. A Cséry-telepen pár év leforgása alatt hulladékhegye nőtt a magasba. Le kell bontani, földolgozni, bár az értékes hulladékokat kiválogatták a szemétből. Két ajánlatot is kapott már a főváros. Egy svájci gyár uj- rendszerü szemétégető telepet akar létesíteni Budapesten, egy dán vállalat pedig trágyaanyaggá dolgozná föl a főváros hulladékát. Közegészségügyi szempontból fontos kérdés ez, mert a bűz kilométeres körzetben Csak az okozatot, az ifjúság lanyha lelkesedését látja meg a háborús kérdésben. Aki ennek okát is hajlandó megvizsgálni az más szemszögből bírálja el a kérdést és azokhoz csatlakozik, akik olyan rendszert kívánnak létesíteni, amelyben a fiatalság, mint a munkabíró “öregek” életcélt találnak. Higyje el Havas Emil, hogy egy ilyen rendszer védelmére nem fog kelleni biztatni, lelkesíteni a dolgozók osztályát. —szerk. terjeng és fertőzi a levegőt. A hulladékhegy valóságos baktérium telep. A hulladékokat újra földolgozzák, hamuzsir, kátrányfesték, enyv, műtrágya, borkősav kerül ki belőle. A guberálók egészségét a legnagyobb veszély fenyegeti. Törött üvegdarabok, rozsdás vasszilánkok sebzik föl a kezüket és a bűzös szemét millió baktériumával fenyegeti a szervezetet. RONGYSZEDŐBETEGSÉG Gyakran üt ki közöttük egy betegség és terjedő a rongy szedőbetegség. Kiütésekkel jelentkezik. Gyomorémelygést, elerőtlenedést hoz magával. Panaszkodnak is a guberálók. — Sokszor nincs jártányi erőnk, az ételt sem kívánjuk — panaszkodik egy guberáló asz- szony — ráadásul a vállalkozók is kiabálnak, faggatnak bennünket, hova tesszük a hulladékot a szemétből. Igaz, néha találunk hasznosabb dolgokat. Át kell adni és nem szabad elrejteni. Naponta hány ezüstkanalat találnak? — kérdezzük a guberálótól. — Hányat? Változik. Mintha tavasszal több kanalat, ezüstnemüt találnánk a szemétben, mint máskor. Tavasszal a konyhákon a leányok esze a szerelmen jár. A mosogatóvizzel együtt szemétbe kerül az ezüst- nemü. Azért marékszámra nem találjuk az ezüstkanalat. Humoros dolgok is kerülnek elő a szemétből. Ilyenkor mókás jelenetek játszódnak le. Nyurga fiatalember kiabál, furcsa üvegszerkezetet lobogtat. Soha nem látott különös szerkezet. Amig uj szállítmányra várnak, addig körülülik, megvizsgálják. Egymásba illethető üvegcsészékből áll az egész alkotmány, üvegtengelyre erősítve. Múlt századbeli kedvelt zeneszerszám kerül a szemétdombra: üvegharmonika. Franklin Benjámin sok éjszakán keresztül törte rajt a fejét, amig feltalálta kezdetleges formáját. Ezen az üvegharmonikán is nedves újakkal dörzsölték ki a nótákat, a pohársoron és a felhangolt, a hangmagasság sorrendjében egymáshoz illesztett üvegcsészék sorozatából csalták elő a szivfájdi- tó melódiákat. Mendelssohn üvegharmonikára irt andantékat, de ennek az időnek ugylát- szik befellegzett örökre. A Wer- ther-korszak szentimentalizmu- sa a múltba veszett, zeneszer- számostól együtt. Egy guberáló lendít egyet az üvegharmonikán és teljes erővel a földhöz vágja. — Fene egyen — szitkozódik — olyan világból jöttél, amikor kevés szomorú nótát játszottak, most eljátszom a gyászindulódat. Nagy robajjal darabokra törnek az üvegcsészék, az üvegharmonika utóljára felvisit. — Jobb lett volna egy vadonatúj tangóharmonikát találni — szólt bánatosan a guberáló —- tangóharmonikában szív van és az nem is törik össze ilyen könnyen.
