Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-08-03 / 1122. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 augusztus 3. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A Bérmunkás olvasóihoz Szeptember elsején a magyar nyelű ipari unionisták az egész ország képviseletében, ismét összejönnek Clevelandban, hogy megbeszéljék azokat a módokat, amellyel a magyar munkások tízezreit közelíthetik meg, hogy figyelmüket újból és újból felhívják az ipari szervezkedés fontosságára, mint egyedüli eszközre, amelyjel távol tarthatjuk úgy a nácizmus, mint a fasizmus mindent megsemmisítő, romboló terjeszkedését. Közel három évtizede a kezünkben a Bérmunkás, amely becsülettel végzi ezt a tanító munkát legtöbb esetben a legszükö- sebb körülmények között, mert hiszen a Bérmunkásnak anyagi bevételeit azok a dollárok képezik, amelyeket az olvasók, a bérért dolgozók juttatnak a lapnak. A lapbizottság a szeptember elsején tartandó országos értekezletnek jelentést tesz ezekről az összegekről is, valamint a kintlevőségekről, amely összegek be- nem küldött előfizetések dijában olyan tétel, amely jónéhány hónapig fedezné a Bérmunkás nyomda számláját ha az bejönne. Azokhoz intézzük ezeket az írásokat, akik hozzá voltak szokva, hogy valamelyik ipari unionista évente elkerül a vidékükre és annak fizették meg a lapjárulékot, akik abban a helyzetben vannak, hogy kifizethetik a Bérmunkásért járó hátralékukat, azokat kérjük, hogy posta fordultával intézzék ezt el, mert egyenlőre nem kerül a vidékükre kollektorunk, másrészt az országos értekezlethez készítendő jelentésünkben csak azok szerepeljenek tartozással, akiket a sors mostohasága kényszerit arra. Sohasem volt nagyobb szükség az öntudatos magyar munkásoknak a Bérmunkás, bátor tanítására, mint a mostani világégés közepette, küldje be hát előfizetését most, hogy a Bérmunkást eljuttathassuk azoknak is, akik esztendők óta minden jövedelem nélkül állanak, de velünk vannak egy szebb boldogabb rendszer megteremtéséért. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Hol állunk meg? (P) A jelenlegi világháborúval kapcsolatban még a különbö- böző radikális elemeknek is olyan eltérő a véleményük, hogy az olvasókat tökéletesen megtévesztik, akik azután teljesen közömbössé válnak a világeseményekkel szemben. Maga az a tény, hogy háború van, az letagadhatatlan. Ezzel kapcsolatban megkell állapítanunk, hogy a háború miért folyik? Annyi bizonyos, hogy munkásérdekek nincsennek abban képviselve, hanem a magát már túlélte magánkapitalizmus igyekszik uralmát továbbra megtartani, azzal a forradalommal szemben, amely a magánkapitalizmust egy államkapitalizmussal akarja helyettesíteni. A forradalmi munkásmozgalom célja, keletkezése óta mindig az volt, hogy magát a kapitalizmust szüntesse meg. Hogy a munkásosztály nem jutott el ez ideig végcéljának megvalósításához, ez leginkább annak tudható be, hogy elkalandozott az osztályharc tényleges útjáról akkor, amikor egy jól megszervezett gazdasági erővel átvehette volna az iparok vezetését és annak továbbra való üzembentartását a közjavára. A munkásosztály ballépése ottan történt, amikor saját szervezett erejét átruházta a képviseltetés fellegvárára. A németországi szociáldemokraták uralomra jutásuk után ugyan csináltak programot és uj alkotmányt, de magát a kapitalizmust sértetlenül tovább hagyták a saját kizsákmányoló rendszerükkel működni. És amit a szocialisták elmulasztottak, azt Hitler végrehajtotta minden meghátrálás nélkül — habár ő nem a nemzetközi szocializmust, hanem a nemzetit léptette életbe, ami tulajdonképpen az államkapitalizmus, a náci fenhatóság alatt. Maguk a képviseltetésre alapozott szocialista pártok, beleértve a kommunistákat is mind az állam- hatalom meghódítására törekednek, mert minden politikai pártnak célja és hivatása első sorban, hogy uralkodni akarnak. Ezért az ő teljesítményük sem lehet más mint az államkapitalizmus. A jelenlegi világháború, amelyről azt állítják egy oldalról, hogy a demokráciáért folyik, ezen jelszó mellett a magánkapita- limús osztályérdeke van a háttérbe, mert ők demokrácia alatt a saját demokráciájukat értik, ahol magánvállalatok saját maguk Köthetnek üzleteket a kapitalista üzleti verseny módszere szerint. Annyi bizonyos, hogy a forradalmi munkásmozgalomnak éppen úgy kell küzdeni a magánkapitalizmus rendszere ellen, mint az államkapitalizmus ellen. De nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a munkásosztálynak több reménye és lehetősége van a magánkapitalizmus rendszere alatt kiépíteni korszak- alkotó forradalmi szervezeteit, mint az államkapitalizmus alatt. Mert habár a magánkapitalizmus rendszerében is veszély- lyel jár a profit ellen harcolni, de mégis megvolt az egyéni szabadság és szervezkedési jog, ami a fasizmus alatt lehetetlen, mert maga az uralkodó állam minden egyéni szabadságot elnyom, hogy csirájában elfojtson minden lehetőséget a munkásosztály feltörekvése ellen. “ Manapság sok szó esik arról, hogy magában Angolországban is diktatúra van, az állam kisajátította az iparokat a háború folytatására. Angolország ma védelmi háborút folytat és háborút csak úgy lehet nyerni ,ha egységes szervezet, vagy mondjuk gépezet irányítja azt. Korántsem hisszük azt hogy Angolország államkapitalizmust akar, sőt ellenkezőleg, háborút akar nyerni, hogy a magánkapitalizmust továbbra is megtarthassák. És bizonyos, hogy a háború végeztével a mostan lefoglalt iparvállalatokat vissza fogják adni a régi tulajdonosainak. Az eddigi adatok bizonyítékot szolgálnak arra, hogy a jelenlegi háború nem szolgálja a munkás- osztály érdekeit. Akárhogyan fog befejezést nyerni a munkás- osztálynak folytatni kell az osztályharcot fennakadás nélkül mind addig, amig a kapitalista rendszernek bármilyen formája létezik. Hogy a dolgok odafejlődtek ahol ma tartunk, elsősorban a munkásosztályt terheli a felelősség, azért mert mindig közömbös volt saját osztályérdekeivel szemben, de ugyan akkor az uralkodó osztály mindig feltudta használni saját uralmának megvédésére. Nagy idők várnak reánk munkásokra a közel jövőben és hogy tényleg harcolni tudjunk a munkásosztály végleges felszabadításának érdekében, csak úgy tehetjük meg ha előbb szervezkedünk. Meg kell tenni minden munkásnak a kötelességét saját osztálya érdekében, mert úgy a magánkapitalizmus kizsákmányolásának, mint a fasizmus által előirányitott államkapitalizmus vad elnyomatásának csak úgy állhatunk ellent, ha lesz elég szervezett erőnk hozzá, de nemcsak az ellenállásra, hanem az uj társadalom megvalósítására. A munkásosztály csak akkor állhat meg, ha elérte ezt a célját. “A VENDÉGEK BIZTOSÍTÁSÁRA” Lapunk más helyén ismertetjük az idegenek regisztrálását előíró törvény intézkedését, amelyet a szövetségi főügyész kinevezett a “vendégek biztosításának”, mondva, hogy ezáltal lesznek megkímélve az esetleges másokkal való összetévesz- tésnek. A 20-30 esztendeje itt élő “vendégeket” már az uccára tették az akroni gumigyárakból, a pittsburghi acéltelepekről és sok más kisebb-nagyobb munkahelyekről. Húsz és több esztendeig becsülettel szolgálták a nagy tőkét, most, a rémlátomások idejében “idegenek” lettek, akikre washingtoni jelentések szerint 2.500.000 ember fog felügyelni. Egyenlőre ennyi embert fognak alkalmazni a nemzetvédelmi program ellenőrzésére. FIGYELEM CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE! Az IWW chicagói magyar tagjai, 1940 augusztus 11-én vasárnap, nagyszabású kirándulást tartanak az Edgebrook erdőben a Central Ave. az Elston Ave. közelében. Ha kedve szerint akar szórakozni, itt az alakalom. Jó zene. Hűsítők. ízletes “lacipecsenye” és házilag készült kolbász. Belépő dij nincs. Útirány: Villamoson az Elston Ave. villamos veendő a végállomásig, onnan transfer- rel átszálni az Eiston Ave. Buss- ra a Central Ave.-ig, ahonnan két blocknyi gyalogolással eléri a helyet. Autók, vegyék a Central Ave.-t a helyszínig. Figyelje a jelző táblákat. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé Jeszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A RER- RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül
