Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-07-27 / 1121. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 julius 27. senki más, csak az ipari prole- táriátus, a munkásosztály. ELŐRE AZ IWW-VAL Politikai pártok, szocialista, vagy mások, elvesztették értelmüket és létjogosultságukat, a kapitalista rezsim és annak ló- kupeckodásai és parlamentáris bűvészkedései megszűnésével. A munkásosztályé a jövő, az ipari munkásoké és az IWW programja éppen olyan alkalmas a dolgozók mindennapi küzdelmében a fasizmus alatt is, mint amilyen elkerülhetetlen a kapitalista rendszerben. Hivatásának teljesítése még nincsen befejezve. Amig tehát ezen hivatása nincsen befejezve, addig káosz uralja a földet. Előre hát az IWW-ban szervezkedve az ipari felszabadulásra. A FORDÍTÓ HOZZÁSZÓLÁSA Wágner munkástársnak az utóbbi negyedszázad eseményei lezajlásából merített ismerete és gyakorlati tevékenysége az osztályharcban, a nemzetközi helyzet mai állásának elemzésénél teljesen újszerű logikával bizonyítja a régi elméletek csődjét. Feltárja, hogy a kapitalizmus megszűnését követő rendszerek kialakulása több országokban, teljesen feldöntötte azon felfogás helyességét, mely- szerint a történelmi fejlődés természetes folyománya a szocializmust, a közjavára termelő társadalmi rendszert lépteti a kapitalista termelőmód helyébe, annak történelmi hivatása befejezésekor. Miután ettől az elmélettől eltérőleg és eme felfogással ellenkezőleg, teljesen más rendszerek létesültek, melyekben a dolgozók nem szükségletükre, tehát nem a közjavára termelnek, habár a kapitalizmus a szónak abban vett értelmében megszűnt a termelő eszközök birtokosa lenni, hanem általunk eddig nem ismert kizsákmányolásban részesülnek, melyhez hasonlót a törtánelem nem példáz. Ebből a meglátásból kidomborodik az IWW elvi álláspontjának és végső célja megvalósítását előmozdítani gyakorlati tevékenységének helyessé g e. Végül is kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a régi elméletek tényleg csődbe jutottak és miután a nemzetközi munkás- mozgalom eddigi elméletei a Marxizmusból táplálkoztak, kivéve az IWW-t, tehát világos, hogy a nemzetközi helyzet váratlan formájú átalakulása, a marxi elméletet is meglazította, a társadalmi rendszerek átalakulását illetőleg. B-y “Vissza Marxhoz” cikksorozatai egyikmásikába viszont olyan tételek szerepelnek, amelyek arra engednek következtetni és pedig a tényekkel ellenkezőleg, mintha a munkásmozgalom, ezek között elsősorban az IWW, eltért volna a marxi történelmi materiális felfogástól. Pedig az IWW ipari felfogása ugyanaz, ami volt negyedszázaddal ezelőtt. Nevezetesen felállította a maga elméletét, «-mit elvi nyilatkozatában mina a mai napig megőrzött és amelyet a világesemények félremagyarázhatat- lanul igazolnak. A marxi álláspont és elemzés, eddig csak a tőke és munka viszonyát igazolták, azonban a társadalmi rendszer kollektivizálandó folyománya terén ellentétbe került a lezajlott eseményekkel. Az IWW régen szakított és mint a különböző kialakulások is igazolják, helyesen, a politikai elmélkedéssel, melyszerint “a prole- társág majd arra használja fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fokról-fokra megfosz- sza stb.” tovább, “hogy az ösz- szes termelési eszközöket az állam kezében, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletárság kezében központosítsa és a termelő erőket a lehető legyorsab- ban szaporítsa.” Először: a proletárságnak nincsen szüksége politikai uralomra, mert amint bebizonyult az európai helyzetben a termelő erők, a politikai hatalmat gyakorlók bürokrácia parancsait teljesíthetik csupán, azonban a termelt javak mikénti szétosztásához nem szólhatnak. Már pedig ipari szervezkedéssel, a kapitalista termelőmód megszűnésekor, az alkotó termelő erők, minden további aktus nélkül átveszik a termelés eszközeit és ipari szervezeteik irányításával folytatják a termelést és szétosztást a közjavára. Az ipari szervezetekben megválasztott tisztviselők végeznék mindazon funkciókat, amelyeket ez- ideig az államra ruháztak. Arra a közbeeső folyamatra, hogy a burzsoáziát, vagy kapitalizmust fokról-fokra fosszuk meg tőkéjétől és hatalmától, nincsen szükség, mivel a termelési eszközök tulajdonába jutásával, a proletárság automatikusan az összes hatalom birtokába jut. Másodszor: Nincsen semmi értelme, sem célja, hogy az átvett termelési eszközöket ismételten más, mint a termelők ellenőrzésében központosítsuk. Az államrendszer, mint olyan megszűnik mihelyst az ipari szervezetek átveszik a termeléssel és a szükségletek kielégítésével járó funkciókat. Miként a korpo- rált tröszt ma intézi érdekeinek megfelelően a termelést és szétosztást az állami gépezet irányítása nélkül, ugyanúgy a termelő proletárság ipari szervezetein keresztül képes ugyanazt elvégezni állami felülépit- mény segédkezése nélkül. Ez a helyes logika és ezt igazolják az események, amit Wagner munkástárs elfogadhatóan elemez. Harmadszor: Amit Marx és Engels az ő idejükben nem tapasztalhattak, nevezetesen a termelő erők elszaporodását és a munkaszerszámok egyre kevesebb kezekben való központosítását, az napjainkban materia- lázódott, tehát felesleges más formájú állami intézkedés utján a termelő erők szaporítása. A termelési eszközök átvételekor az ipari szervezetek hivatása lesz, munkába állítani az ösz- szes meglévő termelő erőket és a pruduktumot szükségletek szerint felosztani. Szükségtelen ezt a hivatást államra ruházni, amelyben olyan egyének szerepelnének, akik a termelésben részt nem vesznek, tehát a proletárság kitartottjai volnának. Az IWW mindenkorra megszüntetné az állami funkciókat és annak helyébe az ipari termelő erők sorából, ugyancsak a termelők akaratából választott végrehajtó közegek végeznék a többség utasításainak alapján az ügyeket. Ismerjük be, hogy ez nem is eszményi elmélet, hanem gyakorlati lehetőség, amihez semmi egyéb nem kívántatik, csupán a termelő erők szervezése az IWW forradalmi ipari szervezeteiben. Ennek a logikus megállapi“Pokolba a reformokkal” Ezt nem valami forradalmi munkásszervezet mondta, hanem azok a kövér fiuk a Wall Streeten, akiket éppen ezen reformok segítségével kívánt megmenteni a gutaütéstől Roosevelt. Most örömmel látják a háborús hisztéria kialakulását, melynek a leple alatt akarják az összes reformokat elsülyesz- teni, melyet Roosevelt elég logikusan életbe léptetett, hogy a mai rendszer életét meghosz- szabbitsa. A kövér fiuk a Wall Streeten örömmel hallgatták Roosevelt charletsvillei háborús beszédjét és haladéktalanul megkezdték a támadást minden reform ellen, melyet éppen a rendszerük védelmére szükségesnek láttak Roosevelték bevezetni. Ezen hadjáratot a Boston Herald-ban vezették be a következő cikkben: “A president azt mondja, hogy még mi mindég ragaszkodunk ahoz, hogy javulásra van szükség a mi társadalmi és gazdasági életünkben. De a bátorság, öhfeláldozási akarat, melyet ő segítségül hiv, hamarabb eljönne és nagyobb lelkesedéssel, ha ő is elég bátor volna feladni egy néhány reformot, melyet békeidőkben megvalósított.” Ezek között legjobban gyűlölt a kövér fiuk által a Wagner act, Social security, old age pension, WPA és gátak villanytelepek építése. Hiába magyarázták nekik Roosevelt és társai, hogy ezek feltétlen szükségesek ha csak nem akarnak egy véres forradalmat kiprovokálni, melyre az éhező munka- nélküliek milliói nagyon hajlamosak. A Boston Herald nem a tömegeket képviseli, akiknek a lelkesedését és önfeláldozási akaratát azzal akarja kiváltani, hogy azokat a kicsi-pici reformokat is elveszik tőlük, melyeken keresztül újabb megnyugvásra, bizalomra birta őket Roosevelt. Hanem azokat a kövér fiukat, akik még a saját rabló-rendszerüket is csak úgy hajlandók védeni, ha abban nagy hasznot látnak. Pedig a franciák sorsa bizonyítja, hogy az elégedetlen munkásság nem lelkesen hal meg, vagy harcol, külföldi fasizmus ellen, csak azért, hogy saját országaiknak fasizta urait védjék meg, akik éppen olyan elnyomatásban akarják őket tartani, mint bármily vérengző Hitler, vagy Mussolini. A Boston Herald és uraik, remélik, hogy az amerikai népet vagy legalább is a nagyobb részét képesek lesznek a háborúért való lelkesedésre bírni a lapjaikon, rádiók és templomaikon keresztül. A tiltakozó kisebbséget meg elbírják helyezni a koncentrációs táborokban. így egy háborús alakulat alkalmat adna a kövér fiuknak, minden reformot a pokol fenekére sülyeszteni. De ami legfontásnak következése nem lehet más, mint VISSZA AZ IWW- BA. MINDEN MÁS ELMÉLETEN KÍVÜL, AZ IWW MA AZ EGYETLEN GYAKORLA T I ESZKÖZ A MUNKÁSOSZTÁLY FELSZABADULÁSI KÜZDELMÉBEN. (Ky) tosabb, hogy azt a intelligens kisebbséget, akik esetleg forradalmi hangulat keltésére használnák fel ezen reformoknak a megsemmisítését, minden teketória nélkül lezárhatnának, elhallgattatnának, ha kell örökre és ezt mind, betudják vonni jó vastag hazafiasság zománcával. Amint az angol-francia uralkodó osztálynak kapóra jött a háború, hogy a már régen kívánt diktatúrát nyíltan megvalósíthassák, úgy az amerikai kövér fiuk is örömmel látnák azt a napot, amikor az angol és francia uralkodók mintájára teljes diktatúrát állíthatnának fel, melyen keresztül az egész világra kiterjeszthetnék az általuk oly sokszor dicsőített, német, olasz rendszert. Igaz, hogy akadnak még a kapitalisták között is, akik nem szívesen nyúlnak ehez a fegyverhez, a diktatúrához, mert bizony ha egyszer, egy pár ember itten is oly abszolút hatalomhoz jut mint Hitler Németországban, akkor nehéz lesz teljesen kontrol alatt tartani, amint ma a politikusokat. De mindég többen és többen akadnak,-akik a nyílt diktatúrát akarják, melyet a német győzelmek most még jobban megerősítenek. Nem vagyunk hívei a reformoknak, mert tudjuk, hogy azokat ükkor veszik vissza amikor akarják. Ha a reform jelentene is egy egy lépést a jobb társadalmi rendszer felé, sokszor néhány évtized haladását, reformjait, nagyon rövid idő alatt megsemititenek. így ha nagyobb véráldozatot, önfeláldozást is követel egy gyökeres változás — forradalom — mint a reformok, még is jobban megéri mert csak is az a biztos és maradandó, melyet a saját erőnkkel teremtünk meg és ez — gyökeres változást jelent. Vi. AZ ÉPÍTŐ-GÁRDÁBA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ........ 1.00 M. Vlasits, New York ___ 4.00 E. Szigeti, New York ...... 5.00 J. Bodnár, New York ...... 3.00 X231958 New York .........10.00 Nagy Gábor, New York .... 3.00 Stefankó Márton, N.Y...... 3.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport __ 2.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 5.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ___ 3.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 3.00 J. Herceg, Cleveland ....... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 Bercsa Jánosné, Clev....... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland ........ 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland .......... 2.00 Hering Pál, Buffalo ........... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ...... 2.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 OLVASD AZ IndustrialWorkert
