Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-16 / 1141. szám

1940 december 14. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az események sodrában Budapest, szept hó — Resz­kessetek világ népei! Talán ezt gondolták Európa azon fasizta fantasztái, kiknek a hatalom polcai helyett, már régen elme­gyógyintézetben, de annak is zárt 'osztályán volna a helyük. Néhány még csak nem is tucat elmebeteg a világ népeinek mil­lióit küldik a vágóhidra. Sőt ami megdöbbentően szomorú és élénk fényt vet azon 20-ik szá­zad kultúrájára, amit a kapita­lizmus saját céljainak megfele- lőleg termelt ki, küldhetik is az ujabbnál-ujabb milliós tömegű ‘hősi halott” jelölteket, vagy le­galább is egyenlőre küldhetik a mészárszékre. Mint világszenzációt kürtöl­ték világgá a germán, olasz, japán tengely szövetségi szerző­dését mit éppen most Írtak alá. Meg kell adni, a kellő reklám- szerüen publikált katonai szö­vetség megkötése alkalmas ar­ra, hogy a gyengébb idegzetű emberekben hitelt találjon ama tévhit, hogy a nagy hpng nem üres üvöltés a sivatagban, ha­nem a szavak mögött nem csak üresség, hanem valóságos erő is van, amelyik a fenyegetőzése­ket valóságra is váltja. Ha közelebbről vizsgáljuk, pláne IWW-ista szemmel a té­nyeket, úgy megállapítanunk kell azt, hogy ezt a hármas és az egész világot lehengerelni ki- vánó fasizta katonai szövetsé­get a végső kétségbeesés kény- szeritett rá a nevezett fasizta kormányokra. Mint láthatjuk a trióban Ger- mánia lett végleg a prímás. Germánia az tény, hogy szin­te órák alatt lehengerelte a ná­lánál sokkalta katonailag gyön­gébb közép és nyugateurópa: kis államokat. Ez azonban kato­nai szemszögből nézve semmit­mondó, még pedig azért, mert komoly harc sehol még Francia- országban sem volt. Ami volt az egyedül Varsónál volt, mit nem harccal foglaltak el. Ugyanis mint tudjuk Varsó falai közé, amíg Varsó népe és kisszámú helyőrsége a várost fegyverrel kezében védte a “félelmetes” germán haderő minden támadá sát visszaverték. Talán az egész náboru ideje óta, nem volt oly nagy vesztesége a germán had­erőnek, összevéve, mint Varsó­nál. Azt ostrommal nem is volt képes bevenni, elfoglalni mind­addig, amig a Varsóiak a védel­mi harcukat lőszer, élelmiszer és vízhiány következtében ön­maguk be nem szüntették. Germánia az általa elfoglalt nagy területtel azonban zsarno­ki vágyai kielégítésénél egye­bet felmutatni nem tudott. E semmitmondó és jelentő “eredménnyel” szemben szét- kellett forgácsolnia katonai ere­jét az elfoglalt területek bizto­sítása céljából, ami alaposan le­rontotta katonai erejét és ak­cióképességét. E területeken ta­lált s birtokba vett hadifelsze­reléseken kívül a hadiipara szá­mára elengedhetetlenül szüksé­ges nyersanyagforráshoz, mivel e területek szegények ilyen nyersanyagokban, kellő mennyi­ségben jutni nem tudott. Mind­ezek tetejébe Anglia elfoglalá­sát mit aug. 15-re konferáltak be, majd szept. 16-ra prolongál­tak először s ennek lejártával újabban bizonytalan időben ál­lapították meg, élénk fényt vet arra, amire hónapokkal ezelőtt e lapban rámutattam, hogy az a “félelmetes” germán fasizta katonai erő, nem is olyan “fé­lelmetes” ha komoly ellenféllel s nem nálánál gyöngébbel kerül szemben. Anglián mint a ma­gánkapitalizmus fellegvárán az eddig két Ízben megkísérelt germán inváziós támadás vére­sen összeomlott. Összeomlott még pedig oly borzalmas vesz­teséggel, ami arra kényszeritet- te a germán hadvezetőséget, hogy ha csak tervszerű köny- nyelmüséggel elvéreztetni nem akarja hadseregét a további kí­sérleteseket azonnal szüntesse be. Hitler álláspontjával szem­ben ami Anglia elfoglalását erő­szakolta, a vezérkar álláspontja diadalmaskodott, a légi haderőt kivéve mely Hitler bizalmasá­nak Gőringnek közvetlen pa­rancsnoksága alatt áll s tevé­kenysége kizárólag Londonnak bombázására szorítkozik. Néz­zük meg e repülő támadások stratégiai értékét. A germán gépek francia, holland terüle­tekről szállnak föl, ami akció- rádiuszban rövid Londonig. Az angol gépek 4 sőt 5-szörös tá­vot tesznek meg célpontjaik el­éréséig mint a germán gépek, mert ezek az angol területről fölszálló és Berlint bombázó gé­pek nincsenek stratégiailag oly előnyös helyzetben, mint a Lon­dontól nem messze francia terü­letről fölszálló gépek vannak. Ezek szerint világos, hogy az angol légi haderő ha számbeli­leg kisebb is jelenleg, de minő­ségileg sokkal jobb mint a ger­mán légi haderő. Mivel Európa germán mód­szer szerinti ujárendezése illet­ve teljes okkupálása Anglia s az Atlanti óceánhoz való kijutá­sának elfoglalása, illetve birtok­lása nélkül sehogy sem akar si­kerülni, huszárvágással átnyer­gelték a kudarc leleplezésére a propagandát, hogy Európa ujá­rendezése nem képzelhető el Af­rika ujárendezése nélkül és ez­ért a haditevékenységet áthe­lyezik a Földközi tengerre és Afrika területére. Ez kettős .célt szolgált. Elő­ször a germán haderő pihente­tését s a veszteségben beállott pótlására való időnyerést, más­részt Olaszországot, amely lesi- puskás módjára leste miként kaparja ki számára is a tüzből Germánia az angol gibraltári gesztenyét, rákényszeritsék az aktiv harcra a germánok. De a hiba ott van, hogy az olasz és a még megmaradt ger­mán hadiflotta; közöttük lévén Gibraltár, sehogysem bir egye­sülni. Amig a germán flotta a keleti, addig az olasz flotta a földközi tengerbe, mint egy nagy pocsolyába van zárva s igy el vannak zárva a valójában hatalmat jelentő óceánoktól. Olaszország igy, akarva nem akarva mivel egyébb helyütt akciót nem fejthetett ki abesz- sziniai haderejével próbálta te­hermentesíteni germán szövet­ségesének súlyos helyzetét. Ab­ból az elgondolásból kiindulva, hogy az angolok igy kénytele­nek lesznek haderejük egy ré­szét ott foglalkoztatni s ezáltal ellenállásuk enged eddigi ma­kacsságából. Az angol haderő­nek brit szomáli földről való visszavonása után, a kiürített területet megszállhatták, sőt ezt fényes katonai győzelemnek is föltálalhatták a stratégiában járatlanoknak, valóságban azon­ban, mivel Aden az angolok bir­tokában maradt, mint tengeri stratégiai kulcspont eme “győ­zelmüknek” katonai jelentősége nincs. Ez a kétségbeesett kísérlet magyarázata az Egyiptom ellen intézett támadás, ami azonban dacára a nagy vehemenciának mellyel megkezdődött, rövid idő alatt elakadt. így a területén átvezető utat az olaszok rendel­kezésére nem bocsátja, és igy ennek a sorsa is megpecsételő­dött. BUDAPEST tisztifőorvosa a főváros 1940. év első 6 hónap­járól most tette meg jelentését. Ezek szerint ezen idő alatt 6656 élveszülés történt, vagyis 551- el több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezzel szemben 7775 halálozás történt a múlt év hasonló időszakában előfor­dult 6938 hálalozással szemben, vagyis 1940. év. első felében 837-tel többen fordítottak há­tat e “paradicsomi” világnak Budapesten, mint tavaly. Buda­pest törzslakosságának számá­ban tehát a fblyó év első felé­ben 1119 lélekszám csökkenés mutatkozik a múlt félévi 883 főnyi csökkenéssel szemben. 500 KÓRHÁZI ágyra volna Budapestnek szüksége, hogy egyetlen uccai szülés ne fordul­jon többé elő. Ennek az 500 kór­házi ágynak évi “üzemköltsége” egy millió pengőbe kerülne. Persze erre nincs pénze sem az állam, sem a városnak. De lég­védelmi, repülőterek, bankettok, önünnepeltetésre 10 és 100 mil­liók vannak. A kóházi szülő­ágyhoz hozzájárulni nem biró magyar anyák csak szüljék a gyermekeiket, az uj magyaro­kat továbbra is tucatszámra a porban, piszokban az uccákon, kapualjakban, tereken, higénia és orvosi segítség nélkül. Ez most 21 év óta a magyar hiva­talos fajvédelem gyakorlatban. NAPSZÁMBÉREK a magyar földön: Elsőrendű férfimunkás nyári hónapokban 3.50 kora ősszel 3 pengő, késő ősszel 2 pengőt kapnak napszámba. Nő; munkás elsőrendű nyáron 2.50, kora ősszel 2 pengő, késő ősszel 1.50. A napi munkaidő amelyre a napszámbért kapják 13 mun­kaóra. Hogy mely kategóriába kit soroznak be, illetve kit te­kintenek első és kit másodrendű munkaerőnek, aZt a földbirtoko­sok kényük kedvük szerint ál­lapítják meg. 1940 SZEPTEMBER 2-án mintegy 5000 budapesti hentes jelent meg a sertésvágóhidon, hogy húst szerezzenek be mint szokásos. Amig az 5000 hentes közül 50-100-nak sikerült nagy protekcióval 1-2 sertéshez jut­ni a nagyobbik rész egyetlen de­ka árut se birt kapni. De sze­mük előtt pakolták vagonszám­ra a sertéseket, szalonnát stb. Germánia számára. Ezért van most nagy zsir és hushiány Ma­gyarországon. BORSÓD vármegye tisztifő­orvosának julius havi jelenté­Amint Germániának, tehetet­lenségét a Földközi tenger és Afrikára való áthelyezési trük- jét kellett a tömegeinek nyug- tatására beadni, ugyanúgy idő­nyerés és a most már olasz te­hetetlenség leplezésére is Ázsiá­ra terelték tömegeik figyelmét. Európa, Afrika sőt újabban az egész világ ujárendezési ter­ve a fasizta fantaszták elképze­lése szerint bluff az egész, ami persze nem azt jelenti, hogy mint veszedelmes őrültek­nél szokásos állandó megfigye­lés alatt ne tartsuk őket. Célt csak akkor érhetnek el, ha a magánkapitalizmus lepak- tál velük. Másképpen pusztulás­ra vannak ítélve. Ez az igazság! Sándor József I séből: A csecsemőhalálozás 14.2 százalék volt s az egy éven alu­li kis magyarok 25 százaléka halt meg. Tehát a felnőtt ma­gyarok minden 100 közül közel 15-en, gyermekek közül 25 halt meg mielőtt az egy évet megér­te volna. PEST vármegye alispánja szept. 1-én jelenti, hogy a me­gye területén húsz munkaszá­zad van. Ezek a századok árok­ásást, útépítést, kőtörést, ku­bikos munkát végeztek. Bérük napi 20 fillér. A kubikosok, út­építő és kőbányászok pedig, ha nincsennek e munkásszázadok­ba osztva munkanélkül lézenge­nek. ASZÓD melletti Ikaron az út­építésre kivezényelt munkaszol­gálatosak fiatalabb korosztályai szept. 6-án mind megszöktek. Elfogatásuk esetén hadbíróság elé kerülnek, mint katonaszöke­vények. ' HÚS, zsir és gyümölcs java­részének Germániába való szál­lítása után a bab, lencse es sárgaborsó most a soros. Szept. 8-án megjelent kormányrende­let értelmében minden kereske­dő ha készlete 100 kgr. vagy ennél több, köteles készletét a külkereskedelmi hivatalnál be­jelenteni azonnal. Ezzel egyide­jűleg fölemelték a magyarok számára a fogyasztói árát is. Az ország kifosztása tehát fo­lyik. EGYIK napról a másikra, több ezer pesti fa és szénkiske­reskedőt és néhány tucat nagy- kereskedőt fosztottak meg áru­sítási lehetőségétől és ipariga­zolványától. Rendelettel körze­tekre osztották be a várost és hogy a körzetekben ki láthatja el áruval a körzetébe beosztott kiskereskedőt, illetve uj elneve­zés szerinti “elosztó helyet” s viszont egy egy ilyen elosztó hely milyen körzetben lakók számára szolgáltathatnak csak ki tüzelőanyagot ugyancsak megállapították. így a rend­szernek kedves szekértolói mo- nopolisztikus helyzetbe kerül­nek e téren is, tehát az állam- kapitalizálódás a tüzelőanya­gokra is ki lett terjesztve, mert a főeladó maga az állam lett. A NAGY KÉRDÉS. Meg vár­juk-e amig a fasizmust ránk kényszerítik az állandó munka- nélküliségen keresztül, vagy háborúba menjünk érte, hogy annál biztosabb legyen. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents