Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-12-16 / 1141. szám
1940 december 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal Haldoklik a Mintegy másfél éve folyik a második világháború. Folyik eszeveszettül, irgalmatl a n u l. Nemcsak katonák, hadseregek, de egész városok, országok elveszéséről adnak hirt. Európa lángba áll, Ázsiában már évek óta folyik az emberirtás a sárga fajok között, Afrika népei is csatlakoztak a népirtáshoz és Amerika soha még nem tapasztalt energiával- siet a pusztító eszközök gyártásával. Az annyiszor megénekelt kard-csattogás, ágyuk mennydörgése és rohamra vágtató lovasütegek robaja milyen jelentéktelen zene-bona volt a mai 2000 fontos légi bomba robbanásánál keletkezett mennydörgéssel szemben. És mégis ebben a rettenetes khaoszban, ebben az egész világra kiterjedő ádáz tusában nem az emberélet veszteség, nem a tengernyi kin és szenvedés, mégcsak nem is a rengeteg vagyon elpusztítása ami leginkább szemünkbe ötlik, hanem az, hogy ez a nagy háború valóiában a HALDOKLÓ KAPITALIZMUS UTOLSÓ HA- LÁLHÖRDÜLÉSE. A múlt világháború végével az amerikai magyar sajtóban sok vitára adott okot a Bérmunkás egyik vezércikke, amelyben azt állította, hogy akkor a világháború az amerikai kapitalizmust megerősítette. Ma e sorok írója úgy látja, hogy a KAPITALISTA TERMELÉSI RENDSZER ELÉRKEZETT A VÉGSŐ NAPJAIHOZ. Ne értse félre az olvasó. Nem állítom azt, hogy a háború alatt, vagy a háború végével azonnal egy más, esetleg jobb termelési rendszer fogja felváltani a jelenlegi elvénült és jelleméhez méltó, szörnyű kínokat okozó halállal távozó rendszert mindenütt az egész világon, hanem igen is állítom azt, hogy ez a termelési rendszer a világ legnagyobb részén olyan változásokon fog keresztülmenni, hogy azt a régi rendszer változatlan folytatásának, amelyben a háború csak egy kis epizód volt, nem nevezhetjük. Nagyon sok olyan jel van, amely fenti állításunkat bizonyítja. Helyszűke miatt azonban most csak a nagy közönség által kevésbé ismert Boudin féle elmélet alapján hozunk fel bizonyítékokat és más szemszögből nézve a‘ jövőben fogunk e kérdéshez hozzászólni. Boudin szerint a társadalmi rendszereket az emberek alkotják és igy hasonlítanak abban minden más alkotáshoz, hogy születnek .felnövekednek, megvénülnek és elhalnak. A jelek egész határozottan arra mutatnak, hogy a kapitalizmus végigment a fejlődés eme fokozatain és most életének utolsó fázisát éli, vagy vergődi, már amint vesszük. A modern kapitalizmus születését a nagy felfedezéseket követő gyarmatosítás idejére kell tennünk. Amerika és az Indiába vezető utak felfedezése alkalmat adott arra, hogy egyes vállalkozók hajókat szereljenek fel fűszerek, majd pedig ezüst és méginkább arany szerzésére. Az arany megszerzésének legegyszerűbb módja a rablás, gyilkolás volt. A kapitalizmus csecsemő korát tehát a vérengzés jellemzi. És folyt ez a vékapitalizmus rengzés a gyarmatok megalapításáig, egész a napóleoni háborúkig. A kapitalizmusnak ezt a gyermek korát mintegy 200 évre lehet becsülni. Ez idő alatt együtt élt még az előző hűbéri rendszerrel, sőt több helyen még a rabszolga rendszer is virágkorát élte. De ezen idő alatt a gyarmatok kezdtek átalakulni “piacokká”. A kapitalizmus jellemző tulajdonsága az, hogy ha valamely primitiv népek által lakott ősterületet a fejlődés útjára vezet, azt megállítani többé nem tudja. így a rablóterületekből piacok lettek, ahol az anyaország ipartermékeit el lehetett adni, vagy kilehetett cserélni haszonhozó módon. És miután a gyarmatosítás terén vezető állam Anglia a textilipar fejlesztésén haladt, a férfi korát elérő kapitalizmust a textil, a gyapot jellemezte. A gyapot puha és nem harcias. A gyapot áruk cseréléséhez béke kellett. A nagykorúvá lett kapitailzmus tehát a béke hive volt akkor. Ez a korszak mintegy 100 évig tartott. A gyarmatok tovább fejlődtek, de egyben a föld felületén elfogytak a gyarmatosításra alkalmas területek. Megindult a harc a gyarmatokért. Ezzel egyidőben a kapitalista iparban Az 1940-es “Nationality Code”, amely ezúttal megszünteti az eddigelé bevezetett szövetsé- vi törvényeket a polgárosodást, és visszahonosodást illetőleg 1941 január 12-én lép életbe. Több mint hét évig dolgoztait a régi törvények egyesítésén, rendszeresítésén a különböző szakbizottságok az Egyesült Államok Államtitkársága, főjogtanácsosa és Munkaügyi minisztere közös ellenőrzése mellett. A munka végre is elkészült és Roosevelt elnök az uj törvényt október 14-én aláírásával szentesítette. Általában megőrizték az uj eredetű törvénykezéseket az állampolgárságra és nemzetiségre vonatkozólag, de számos régimódi törvényt újból formuláz- tak, másokat pontosabban körülírtak, egy csomó megkülöm- böztető eljárást mellőztek és a duplikációkat kiküszöbölték. Az uj rendelkezés szerint megengedik, hogy a fehér és néger fajon kívül más fajok is honosodhassanak, feltéve, hogy azok a nyugati hemiszfér, illetve az amerikai kontinens őslakóinak leszármazottai. Ily módon tehát az indiánok, eszkimók és aleutiak annak dacára, hogy az Egyesült Államok területén kívül születtek — és feltéve, hogy egyéb kivánalmaknak eleget tudnak tenni — polgárok lehetnek. Fontos változást tartalmaz az uj törvény az állampolgár jelölt illetőségére vonatkozólag-. Az uj törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a folyamodó hat havi illetőséget mutasson ki az államban, holott eddig ennyi a gyapot helyét a vas, az acél foglalata el. A gyarmatokra már nem textil árut, hanem vasutakat, acélhidakat, ágyukat és egyéb harci felszereléseket szállítottak. Az acél a harcnak a szimbóluma. Az öregedő kapitalizmus újból harciassá vált és a kisebb-nagyobb háborúk után 1914-18H>an pusztító hordái végigsöpörték a világot. Az utóbbi negyedszázad alatt a kapitalizmus a fejlődés még egy fokozatán ment át. A piacokul szolgáló gyarmatok a fejlődés előbb említett kérlelhetlen törvénye alapján, termelő területekké lettek. Az első világháború lökésének hatása alatt mind több ipai'i felepeket helyeztek el a gyarmatokon. Ezeket az ipari telepeket az anyaország tőkései finanszírozták. A kapitalizmus tehát a fűszer, a gyapot és az acél korszakain át eljutott a BANK KAPITALIZMUS korához. A gyarmatokon befektetett tőke a legális rablásnak egy neme. Ezt a rablást csak hadsereggel lehet biztosítani. A bank-kapitalizmus tehát éppen olyan vérengző, mint a gyermek-kapitalizmus volt, amikor aranyat rabolt. Ideig-óráig kihúzhatják még a kapitalista termelési rendszert egyes elszigetelt területeken, de a fasizmus, kommunizmus, demokrácia és egyéb jelszavak alatt folyó világrombolás nem más, mint a kivénhedt haláltusáját vergődő kapitalizmus végső rugdalódzása. (gb) idei lakást kívántak a megyében. Ugyancsak szigorúan kimondja, hogy az állampolgárság megfolyamodása és a végső kihallgatás közötti időszakban a folyamodó nem maradhat hat hónapnál hosszabb ideig távol az országból, anélkül, hogy polgárosodási ügyének sikerét ne veszélyeztetné. Ha hat hónapnál tovább, de egy évnél kevesebb ideig marad távol az országból, a törvény szerint úgy tekintik, mint aki az illetőségi kívánalmakat megszakította és ha egy évnél is tovább marad el, a törvényes rendelkezések kívánalmainak nem tett eleget. Az uj törvény megengedi, hogy a folyamodó a lakásához legközelebb eső bíróságon folyamodjon, mig eddigelé a megyében kellett folyamodni, ahol az illető lakott. Nem kell már kilencven napig várni a folyamodvány beadása és a végső kihallgatás között, mert az időtartamot 30 napra csökkentették. Egy másik újítás a tanukkal van kapcsolatban. Ezután a felelősség hamis tanúskodásért nem a folyamodót éri, hanem a tanút. Ily esetekben újabb és megbízható tanukat lehet behívnia a jelöltnek. Eddigelé rengeteg zavar és ellentét jellemezte a polgárosító vizsgákat az ország egyes részeiben. A törvény megadja a jogot a Commissioner of Immigration and Naturalization- nek, hogy egy világosabb és egységesebb vizsgáztatást vezessen be az Egyesült Államok mintegy 2000 honosító bíróságán. A kiskorúakat illetőleg is történtek fontos változások. A jövőben egy 18 éves amerikai polgár például, feladhatja amerikai állampolgári jogait, mig ezt eddigelé csak 21 éves korában tehette. Ha egy amerikai polgár vagy honosított polgár más idegen országnak esküszik hűséget, az illető gyermeke továbbra is amerikai polgár marad, de a gyermeknek 23. éve betöltése előtt állandó letelepedésre visz- sza kell költöznie az Egyesült Államokba. Ha ezt nem teszi, úgy tekintik, mint aki amerikai polgárjogairól lemondott és immár többé nem szerezhet amerikai polgárjogokat. Az uj rendelkezések határozottan jelölik meg az időtartamot, amely leteltével külföldön tartózkodó honosított polgár elveszíti polgárjogait. Ha tehát a honosított polgár két évnél huzamosabb időt tölt előbbeni hazájában, illetve amelynek an- nakelőtte alattvalója volt és feltéve, hogy az illető ország törvényei értelmében ennyi idő után ismét alattvalónak tekintik, ez esetben amerikai polgárjogaitól elesik. Ha előbbeni hazája nem ir elő ily törvényt, úgy az illető csak három esztendei megszakítás nélküli külföldi tartózkodás ( volt hazáját ban) után veszti el amerikai állampolgárságát. Egyéb külföldi államokban legföljebb öt évig tartózkodhat, anélkül, hogy az amerikai jogai automatikusan megszűnjenek. A rendelkezés néhány kivételt sorol fel s ezek között vannak: amerikai vállalatok képviselői, amerikai egyházi, tudományos, nevelésügyi és jótékonysági intézmények képviselői. Külön rendelkezés szól a külföldön született gyermekekről, akiknek apja, vagy anyja amerikai polgár. Feltűnő a változás oly amerikai polgárokra vonatkozólag, akik idegen hadseregben szolgálnak. Ha az illető nem esküszik föl az idegen államnak, tehát nem vesz fel uj állampolgárságot, úgy tovább is megtartja amerikai polgárjogait. Ha pedig az idegen államban polgárságot szerzett, úgy visz- szaszerezheti amerikai jogait is, ha újból visszatér az Egyesült Államokba, kvótán kívül és az 1917-es és 1924-es bevándorlási törvények követelményei n e k megfelel. A mostanában bevezetett Idegen Regisztrálási Törvény értelmében minden újonnan érkezett bevándorlónak és idegennek regisztrálnia kell és ujjlenyomatait felvételeztetni. A polgárosodási dijak nem változtak, ellenben a “certificate of registry” diját 10 dollárról 18 dollárra emelték és ez 1941. január 12-ike után érvénybe lép. Common Council CHICAGO FIGYELEM! Az Általános Védelmi bizottság foly hó 14-én, egy Nemzetközi Mulatságot tart az osztályharc foglyainak és azok családjának támogatására, a 333 West North Ave. alatti helyiség kék termében. Műsor és tánc. Jó zene. Legyünk ott mindannyian, mutassuk meg igaz munkásszolidaritásunkat. A rendező bizottság. A jó politikust éppen olyan nehéz megválasztani, mint a szüleinket . . . iz uj nemzetiségi törvény 1941 január 12-én lép életbe
