Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-16 / 1141. szám

1940 december 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal Haldoklik a Mintegy másfél éve folyik a második világháború. Folyik eszeveszettül, irgalmatl a n u l. Nemcsak katonák, hadseregek, de egész városok, országok el­veszéséről adnak hirt. Európa lángba áll, Ázsiában már évek óta folyik az emberirtás a sárga fajok között, Afrika népei is csatlakoztak a népirtáshoz és Amerika soha még nem tapasz­talt energiával- siet a pusztító eszközök gyártásával. Az annyiszor megénekelt kard-csattogás, ágyuk menny­dörgése és rohamra vágtató lovasütegek robaja milyen je­lentéktelen zene-bona volt a mai 2000 fontos légi bomba robba­násánál keletkezett mennydör­géssel szemben. És mégis ebben a rettenetes khaoszban, ebben az egész világra kiterjedő ádáz tusában nem az emberélet vesz­teség, nem a tengernyi kin és szenvedés, mégcsak nem is a rengeteg vagyon elpusztítása ami leginkább szemünkbe ötlik, hanem az, hogy ez a nagy hábo­rú valóiában a HALDOKLÓ KAPITALIZMUS UTOLSÓ HA- LÁLHÖRDÜLÉSE. A múlt világháború végével az amerikai magyar sajtóban sok vitára adott okot a Bérmun­kás egyik vezércikke, amelyben azt állította, hogy akkor a világháború az amerikai kapita­lizmust megerősítette. Ma e so­rok írója úgy látja, hogy a KAPITALISTA TERMELÉSI RENDSZER ELÉRKEZETT A VÉGSŐ NAPJAIHOZ. Ne értse félre az olvasó. Nem állítom azt, hogy a háború alatt, vagy a háború végével azonnal egy más, esetleg jobb termelé­si rendszer fogja felváltani a jelenlegi elvénült és jelleméhez méltó, szörnyű kínokat okozó halállal távozó rendszert minde­nütt az egész világon, hanem igen is állítom azt, hogy ez a termelési rendszer a világ leg­nagyobb részén olyan változáso­kon fog keresztülmenni, hogy azt a régi rendszer változatlan folytatásának, amelyben a há­ború csak egy kis epizód volt, nem nevezhetjük. Nagyon sok olyan jel van, amely fenti állításunkat bizo­nyítja. Helyszűke miatt azon­ban most csak a nagy közönség által kevésbé ismert Boudin fé­le elmélet alapján hozunk fel bizonyítékokat és más szemszög­ből nézve a‘ jövőben fogunk e kérdéshez hozzászólni. Boudin szerint a társadalmi rendszereket az emberek alkot­ják és igy hasonlítanak abban minden más alkotáshoz, hogy születnek .felnövekednek, meg­vénülnek és elhalnak. A jelek egész határozottan arra mutat­nak, hogy a kapitalizmus végig­ment a fejlődés eme fokozatain és most életének utolsó fázisát éli, vagy vergődi, már amint vesszük. A modern kapitalizmus szü­letését a nagy felfedezéseket követő gyarmatosítás idejére kell tennünk. Amerika és az Indiába vezető utak felfedezése alkalmat adott arra, hogy egyes vállalkozók hajókat szereljenek fel fűszerek, majd pedig ezüst és méginkább arany szerzésére. Az arany megszerzésének leg­egyszerűbb módja a rablás, gyilkolás volt. A kapitalizmus csecsemő korát tehát a véreng­zés jellemzi. És folyt ez a vé­kapitalizmus rengzés a gyarmatok megalapí­tásáig, egész a napóleoni hábo­rúkig. A kapitalizmusnak ezt a gyermek korát mintegy 200 évre lehet becsülni. Ez idő alatt együtt élt még az előző hűbéri rendszerrel, sőt több helyen még a rabszolga rendszer is vi­rágkorát élte. De ezen idő alatt a gyarma­tok kezdtek átalakulni “piacok­ká”. A kapitalizmus jellemző tulajdonsága az, hogy ha vala­mely primitiv népek által la­kott ősterületet a fejlődés út­jára vezet, azt megállítani töb­bé nem tudja. így a rablóterü­letekből piacok lettek, ahol az anyaország ipartermékeit el lehetett adni, vagy kilehetett cserélni haszonhozó módon. És miután a gyarmatosítás terén vezető állam Anglia a textilipar fejlesztésén haladt, a férfi ko­rát elérő kapitalizmust a textil, a gyapot jellemezte. A gyapot puha és nem harcias. A gyapot áruk cseréléséhez béke kellett. A nagykorúvá lett kapitailzmus tehát a béke hive volt akkor. Ez a korszak mintegy 100 évig tartott. A gyarmatok tovább fejlőd­tek, de egyben a föld felületén elfogytak a gyarmatosításra al­kalmas területek. Megindult a harc a gyarmatokért. Ezzel egyidőben a kapitalista iparban Az 1940-es “Nationality Co­de”, amely ezúttal megszünteti az eddigelé bevezetett szövetsé- vi törvényeket a polgárosodást, és visszahonosodást illetőleg 1941 január 12-én lép életbe. Több mint hét évig dolgoztait a régi törvények egyesítésén, rendszeresítésén a különböző szakbizottságok az Egyesült Államok Államtitkársága, fő­jogtanácsosa és Munkaügyi mi­nisztere közös ellenőrzése mel­lett. A munka végre is elkészült és Roosevelt elnök az uj tör­vényt október 14-én aláírásával szentesítette. Általában megőrizték az uj eredetű törvénykezéseket az ál­lampolgárságra és nemzetiség­re vonatkozólag, de számos ré­gimódi törvényt újból formuláz- tak, másokat pontosabban kö­rülírtak, egy csomó megkülöm- böztető eljárást mellőztek és a duplikációkat kiküszöbölték. Az uj rendelkezés szerint megengedik, hogy a fehér és néger fajon kívül más fajok is honosodhassanak, feltéve, hogy azok a nyugati hemiszfér, illet­ve az amerikai kontinens ősla­kóinak leszármazottai. Ily mó­don tehát az indiánok, eszkimók és aleutiak annak dacára, hogy az Egyesült Államok területén kívül születtek — és feltéve, hogy egyéb kivánalmaknak ele­get tudnak tenni — polgárok lehetnek. Fontos változást tartalmaz az uj törvény az állampolgár jelölt illetőségére vonatkozólag-. Az uj törvény ugyanis lehető­vé teszi, hogy a folyamodó hat havi illetőséget mutasson ki az államban, holott eddig ennyi a gyapot helyét a vas, az acél foglalata el. A gyarmatokra már nem textil árut, hanem vasutakat, acélhidakat, ágyu­kat és egyéb harci felszerelése­ket szállítottak. Az acél a harc­nak a szimbóluma. Az öregedő kapitalizmus újból harciassá vált és a kisebb-nagyobb hábo­rúk után 1914-18H>an pusztító hordái végigsöpörték a világot. Az utóbbi negyedszázad alatt a kapitalizmus a fejlődés még egy fokozatán ment át. A pia­cokul szolgáló gyarmatok a fej­lődés előbb említett kérlelhetlen törvénye alapján, termelő terü­letekké lettek. Az első világhá­ború lökésének hatása alatt mind több ipai'i felepeket he­lyeztek el a gyarmatokon. Eze­ket az ipari telepeket az anya­ország tőkései finanszírozták. A kapitalizmus tehát a fűszer, a gyapot és az acél korszakain át eljutott a BANK KAPITA­LIZMUS korához. A gyarmato­kon befektetett tőke a legális rablásnak egy neme. Ezt a rab­lást csak hadsereggel lehet biz­tosítani. A bank-kapitalizmus tehát éppen olyan vérengző, mint a gyermek-kapitalizmus volt, amikor aranyat rabolt. Ideig-óráig kihúzhatják még a kapitalista termelési rend­szert egyes elszigetelt területe­ken, de a fasizmus, kommuniz­mus, demokrácia és egyéb jel­szavak alatt folyó világrombo­lás nem más, mint a kivénhedt haláltusáját vergődő kapitaliz­mus végső rugdalódzása. (gb) idei lakást kívántak a megyé­ben. Ugyancsak szigorúan ki­mondja, hogy az állampolgár­ság megfolyamodása és a végső kihallgatás közötti időszakban a folyamodó nem maradhat hat hónapnál hosszabb ideig távol az országból, anélkül, hogy pol­gárosodási ügyének sikerét ne veszélyeztetné. Ha hat hónap­nál tovább, de egy évnél keve­sebb ideig marad távol az or­szágból, a törvény szerint úgy tekintik, mint aki az illetőségi kívánalmakat megszakította és ha egy évnél is tovább marad el, a törvényes rendelkezések kívánalmainak nem tett eleget. Az uj törvény megengedi, hogy a folyamodó a lakásához legkö­zelebb eső bíróságon folyamod­jon, mig eddigelé a megyében kellett folyamodni, ahol az il­lető lakott. Nem kell már ki­lencven napig várni a folyamod­vány beadása és a végső kihall­gatás között, mert az időtarta­mot 30 napra csökkentették. Egy másik újítás a tanukkal van kapcsolatban. Ezután a fe­lelősség hamis tanúskodásért nem a folyamodót éri, hanem a tanút. Ily esetekben újabb és megbízható tanukat lehet be­hívnia a jelöltnek. Eddigelé rengeteg zavar és ellentét jellemezte a polgárosító vizsgákat az ország egyes ré­szeiben. A törvény megadja a jogot a Commissioner of Im­migration and Naturalization- nek, hogy egy világosabb és egységesebb vizsgáztatást ve­zessen be az Egyesült Államok mintegy 2000 honosító bírósá­gán. A kiskorúakat illetőleg is tör­téntek fontos változások. A jö­vőben egy 18 éves amerikai pol­gár például, feladhatja ameri­kai állampolgári jogait, mig ezt eddigelé csak 21 éves korában tehette. Ha egy amerikai polgár vagy honosított polgár más ide­gen országnak esküszik hűsé­get, az illető gyermeke tovább­ra is amerikai polgár marad, de a gyermeknek 23. éve betöltése előtt állandó letelepedésre visz- sza kell költöznie az Egyesült Államokba. Ha ezt nem teszi, úgy tekintik, mint aki amerikai polgárjogairól lemondott és im­már többé nem szerezhet ame­rikai polgárjogokat. Az uj rendelkezések határo­zottan jelölik meg az időtarta­mot, amely leteltével külföldön tartózkodó honosított polgár el­veszíti polgárjogait. Ha tehát a honosított polgár két évnél hu­zamosabb időt tölt előbbeni ha­zájában, illetve amelynek an- nakelőtte alattvalója volt és fel­téve, hogy az illető ország tör­vényei értelmében ennyi idő után ismét alattvalónak tekin­tik, ez esetben amerikai polgár­jogaitól elesik. Ha előbbeni ha­zája nem ir elő ily törvényt, úgy az illető csak három esz­tendei megszakítás nélküli kül­földi tartózkodás ( volt hazáját ban) után veszti el amerikai ál­lampolgárságát. Egyéb külföldi államokban legföljebb öt évig tartózkodhat, anélkül, hogy az amerikai jogai automatikusan megszűnjenek. A rendelkezés néhány kivételt sorol fel s ezek között vannak: amerikai válla­latok képviselői, amerikai egy­házi, tudományos, nevelésügyi és jótékonysági intézmények képviselői. Külön rendelkezés szól a kül­földön született gyermekekről, akiknek apja, vagy anyja ame­rikai polgár. Feltűnő a változás oly amerikai polgárokra vonat­kozólag, akik idegen hadsereg­ben szolgálnak. Ha az illető nem esküszik föl az idegen állam­nak, tehát nem vesz fel uj ál­lampolgárságot, úgy tovább is megtartja amerikai polgárjoga­it. Ha pedig az idegen államban polgárságot szerzett, úgy visz- szaszerezheti amerikai jogait is, ha újból visszatér az Egyesült Államokba, kvótán kívül és az 1917-es és 1924-es bevándorlási törvények követelményei n e k megfelel. A mostanában bevezetett Idegen Regisztrálási Törvény értelmében minden újonnan ér­kezett bevándorlónak és idegen­nek regisztrálnia kell és ujjle­nyomatait felvételeztetni. A polgárosodási dijak nem változtak, ellenben a “certifica­te of registry” diját 10 dollárról 18 dollárra emelték és ez 1941. január 12-ike után érvénybe lép. Common Council CHICAGO FIGYELEM! Az Általános Védelmi bi­zottság foly hó 14-én, egy Nemzetközi Mulatságot tart az osztályharc foglyainak és azok családjának támogatásá­ra, a 333 West North Ave. alatti helyiség kék termében. Műsor és tánc. Jó zene. Le­gyünk ott mindannyian, mu­tassuk meg igaz munkásszoli­daritásunkat. A rendező bizottság. A jó politikust éppen olyan nehéz megválasztani, mint a szüleinket . . . iz uj nemzetiségi törvény 1941 január 12-én lép életbe

Next

/
Thumbnails
Contents