Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-07 / 1140. szám

8 oidai BÉRMUNKÁS 1940 december 7. EGY ÜJ NYELV (B-y) Voltak és vannak em­berek, akik egy uj nyelvet akar­nak, hogy mindenki megérthes­se egymást. Ezek az eszperan- tisták. Ezzel szemben voltak és vannak emberek, akik egy olyan nyelvet akarnak, amellyel sen- kisem érheti meg egymást. Ezek a diplomaták. Egy találós kérdésre a fele­let jól jellemezte a diplomatá­kat. A kérdés: “Mi a külömbség egy urinő és egy diplomata kö­zött ?” A válasz: “Ha a kérdésre egy urinő azt mondja, hogy ‘nem’, akkor azt gondolja, hogy ‘talán’; ha azt mondja, hogy ‘talán’, akkor azt gondolja, hogy ‘igen’, ha azt mondja, hogy ‘igen’, — akkor nem urinő. Ha egy diplomata azt mondja egy kérdésre, hogy ‘talán’, ha azt gondolja, hogy ‘talán’, ha azt mondja, hogy ‘talán’, akkor azt gondolja, hogy ‘nem’; ha azt mondja, hogy ‘nem’ 7— akkor nem diplomata.” Ez már a régi időben igy volt. De az utolsó néhány évben a diplomata nyelv kiszélesítésén dolgoznak a diplomaták, amit csak ők értenek meg, vagy azok akik jól ismerik őket. Mindenki érti az olyan régi diplomata kifejezéseket, mint például: “Anglia alaposan meg­civilizálta az afrikai benszülöt- teket”. Vagy pedig: “A spanyo- lok a mennyországba téritették a pogány indiánokat, akik csak nyillal tudták védeni vallási fölfogásukat.” De a militarizmus terén csak az utóbbi időkben keletkezett ilyen diplomata kifejezés: “Ja­pán békét üzent Kínának és a rend föntartására egy barátsá­gos expedíciót küldött Mand­zsúriába, .hogy a barangoló ban­ditákat elcivilizálja. Később azonban a rendcsinálást kiter­jesztette egész Kínára.” Ha az átlagos olvasó nem tud­ta kihámozni ebből a valódi tényállást, akkor nem tudja megérteni azt az újabb jelentést sem amely szerint “Japán haj­landó a békét beszüntetni^ Kíná­val, .mert fontosabb békét kell indítani Indo-Kina ellen, már pedig két békét egyszerre nem bir el a Japán nép.” Az olasz diplomaták még nem tudták ezt az uj nyelvet jól használni, amikor Ethiopiát el­foglalták. ők még “háborúról” és “harcról” beszéltek, persze a “civilizáció” érdekében. Azonban a mostani görög­olasz kérdésben már hallani ily kifejezéseket: “A görög táma­dással szemben, mielőtt az meg­indulhatott volna, önvédelemből lacsaptunk Athénra és rövide­sen meglátogatjuk Janinát és más görög városokat.” És már bent is voltak Görögországban. Amikor a görögök nem véde­keztek elég vendégszeretően, akkor az uj nyelven irt olasz jelentés igy szólt: “Előre kidol­gozott terv szerint az olasz csa­patok kényelmesen rohannak vissza. Emlékül ott hagytak egy pár ágyút és néhány ezer em­bert. Később reméljük vissza­kapni őket.” Az angol és a francia diplo­maták is használták az uj nyel­vet a spanyol polgárháború kér­désében. Amig az olaszok és a németek egyszerűen, de nem az uj diplomata nyelven letagad­ták, hogy a spanyol fasiztákat segítik, az angol-francia diplo­maták egy uj kifejezést talál­tak arra, a “be nem avatkozást” (angolul “non intervention”). Ezen a “be nem avatkozáson” bukott el a loyalista kormány. Hej, ha Sztalinék előbb, őszin­tébben és erősebben “be nem avatkoztak” volna, akkor ma másképpen Írnák a történelmet! Száz jó repülőgép “be nem avat­kozása” az első hetekben tönk- retehette volna Francot. De az angolok sokkal hamarabb s erő­sebben “be nem avatkoztak”, mint az oroszok. Elvégre az erő­sebb “be nem avatkozás” ellen nem lehet védekezni. Az uj német diplomaták szin­tén érdekes uj kifejezésekkel gazdagították az uj nyelvet. Például Ausztria bekebelezését ez a kijelentés előzte meg: “Ne­künk nem kell más csak, ami Németország volt.” Csehország elfoglalását ez előzte meg: “Ne­künk csak a németnyelvüek ál­tal lakott terület kell”. Lengyel- ország elfoglalása előtt ezt mondták: “Most már elértük a célunkat és újra békét aka­runk”. Amikor megindították a hadsereget a határon túl Len­gyelországba hadüzenet nélkül, akkor azt jelentették: “Az első önvédelmi ellentámadásunk az előőrseinket Lengyelország mé­lyébe sodorta. Nem tűrhetjük, hogy Lengyelország Európa bé­kéjét zavarja. Nyilvánvaló az, hogy a lengyel hadsereg nem volt elkészülve arra, hogy mi ilyen hathatósan fogjuk önvé- delmezni magunkat.” De az sem megvetendő újítás az uj nyelvben: “Az angolok el­akarták foglalni Norvégiát, te­hát mi hamarosan megszóltuk, hogy megvédj ük ilyen plutokra- tikus imperializmus ellen.” Természetesen állandóan a békét és az igazságot akarta Hitler a diplomatái szerint és sikerült is békét hozni majd­nem egész Európára. Még csak Anglia védekezik sikeresen a béke ellen. De ha az E. Á. nem iparkodik jobban “be nem avat­kozni”, akkor Anglia sem áll­hat a német béke ellen sokáig. Érdekesek voltak a németek kisebb szomszédjainak az uj nyelven tett kijelentései is, ami­kor a németek megkérdezték tő­lük, hogy félnek-e Németor­szágtól. Kicsit dadogva mond­ták, hogy “Mi félnénk? A bará­ti viszonyban levő és a békesze­rető Németországtól? Nem fé­lünk, dehogy félünk. Miért fél­nénk?” Azonban az orosz diplomaták szóbősége az uj diplomata nyel­ven a legjobb. A német nácik­kal folytatott tárgyalásokat igy nevezték “piszkos Trotzky-féle hazugság”. A paktumot igy jellemezték: “A fasizta tengely összetörése. A háború megakadályozó ja. A béke megteremtője. A kis álla­mok szabadságának és függet­lenségének a védelme. Hitler vagy legalább is a Hitlerizmus vége.” A fasizmust a régi nyelven “világveszélynek” nevezték, de ezt az uj nyelven “Ízlés dolgá­nak” hívják. A burzsoá demokráciák a ré­gi nyelven “nagy demokráciák” voltak, amelyekkel a Szovjet Unió szövetkezett a “háboru- készitő, támadó és vérszomjas” fasizmus ellen, az uj nyelven azonban “háborúra uszító im­perialisták” akik Hitlernek a békeajánlatát nem fogadják el és igy a világbékét veszélyezte­tik. A kis szomszéd államok beke­belezését “csatlakozásnak” ne­vezik az uj nyelven. A nem csat-' lakozó szoszédállam, mint Fin- ország, természetesen “meg­támadta” Oroszországot és az oroszok is “önvédelemből” fog­lalták el egy részét e kis állam­nak. Lengyelország felét pedig “fölszabadították”, a másik fe­lét nem szabadíthatták föl, mert azt Hitler szabadította föl. Romániát szintén alaposan és ugylátszik véglegesen “föl­szabadították” Sztalinék és Hit- lerék. A hadi jelentésekben is hal­lani az uj nyelvet. Például: A hatalmas és kitünően fölfegy­verzett Vöröshadsereg győze­lem után győzelmet szenvedett a finn fronton, a fasizta kor­mányuk ellen föllázadt finn ka­tonákkal szemben. Az uj kom­munista államfő már elindult Moszkvából, hogy Finnország csatlakozását befejezett ténnyé tegye.” Ez is jó példája volt az uj nyelvnek: “Hitler megijedve Oroszország katonai és ipari hatalmától, térden állva kö- nyörgött a paktumért.” De az E. Á. diplomatái is kez­denek az uj nyelven beszélni: “Az E. Á. semlegességet gyako­rol az európai kérdésben. De több semlegességet kell adni Angliának, mert baj lesz. Vi­szont Németországtól és a szö­vetségeseitől minden néven ne­vezendő semlegességet meg kell vonni.” \ Azt sem lehet tudni, hogy mikor fog az E. Á. a “békébe lépni” és békét üzenni” Német­országnak. Egyedüli remé­nyünk az lehet, hogy az egymás ellen békét viselő felek háborút kötnek egymással. (Jó lesz abba hagyni az írást, mert már én is az uj nyelven kezdek beszélni.) AZ ÉPÍTŐ-GÁRDA feA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ......... 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York ..........17.00 J. Bodnár, New York ..... 5.00 Nagy Gábor, New York .... 6.00 M. Vlasits, New York ...... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ..... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ............12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.00 J. Havel ....... 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ........ 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev........ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland .......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ____ 6.00 A. Molnár ........................... 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo .......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ___ 2.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 A HÁBORÚ ELLENZÉS BŰN Nagy port vert fel az a tény, hogy a háborút ellenző levele­ket átadják a Department of Justice-nek vizsgálat miatt. Ezt Bruce Barton szenátor jelölt, és Gregory Mason iró és előadó leplezték le, még a választások idején. Barton a Columbia Rádió há­lózaton ismertette Mrs. William H. Fain esetét, aki a president- nek levelet irt, melyben elitélte Charlottsville, Va.-ban tartott náborus beszédét. Ezt az elnök­höz irt levelet, átadták a De- pertment of Justice bűnügyi osztályának vizsgálat miatt. Több ilyen eset lett jelentve a National Federation for Con­stitutional Liberties bizottságá­nak is, melynek az elnöke Owen A. Knox, detroiti pap aki ezt egy tiltakozó levélben irta meg az elnöknek mely következőleg szól: Franklin D. Roosevelt White House Bruce Barton képviselő által felhozott azon vád, hogy önhöz irt leveleket, mely a közügyek­ben ellenkező véleményt nyilvá­nít, átadták a Department of Justice bűnügyi osztályának. Hozzánk érkezett független bi­zonyítékok alapján is beigazo­lódott, hogy az ilyen eljárás ál­talánosítva van, melynek a ha­tása, ha nem is a kimondott cél­ja, megfélemlíteni azokat, akik gyakorolják az alkotmányos jo­gukat a folyamodvány formá­jában. Mi szeretnénk egy gors biztosítékot kapni öntől, hogy ez agyafúrt tevékenység be lett szüntetve, hogy megnyugtas­suk a munkás és más szerveze­teket, melyek velünk együtt működnek. Rev. Owen A. Knox Nationai Federation for Constitutional Liberties Egy pincér sztrájk (Folytatás a 3-ik oldalról) Közben a tulajdonos rendőri segítséget kért, amely meg is érkezett, de semmit sem tehe­tett a csendben falatozó mun­kásokkal, akik most már csak a sörüket kérték. A rendőrtiszt tanácsára ki is szolgálták a sö­röket, de azt végtelen lassú­sággal fogyasztották el, hivat­kozva, hogy yan idejük, hiszen egy és fél órai ebédidejük van. Közben nem mulasztották el, hogy agyon ne dicsérjék a sört, a figyelmes kiszolgálást és mind szavát adta a kétségbeesett ven­déglősnek, hogy ezután minden délben oda mennek az ebédjü­ket megenni. Elképzelhető a vendéglős kétségbeesése erre az ígéretre. Láttam már, hogy a pasas puhára van törve, felajánlot­tam, hogy közvetitek közte és az alkalmazottai között, ha rög­tön elkergeti a sztrájktörőket, amit az boldogan ígért meg és az odajövő titkár és sztrájk bizottságnak sietve irta alá a szerződést. így győzött egy óra alatt a szolidaritás. A kőművesek a jól végzett munka tudatában bú­csúztak el a tulajdonostól és vígan fütyürészve dolgoztak az nap délután. Ezt a harci takti­kát, több-kevesebb eredmény­nyel alkalmaztuk mindaddig, amig az éttermek és kávéházak rabszolgái az egész vonalon szervezve nem voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents