Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-07 / 1140. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 december 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .........................$2.00 jne Year .........................$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ..............r..~ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ...................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ........... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Kd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munkásosztály történelmi hivatása (A-l) Amióta az emberi társadalom valójában kibontako zott, mindig voltak hatalomra vágyók, aminek következménye, mások elnyomatásában nyilvánult meg. Innen ered azután a laikus embernek az a gondolata, hogy bármit is teszünk, nem vezethet eredményre; mert mindig igy volt és fog maradni amig emberek fognak létezni. A csalhatatlan és Isten kegyelméből uralkodó királyok nap­jai már lemenőben vannak. A fejlődő emberi társadalom elsöpör utjából minden akadályt, ami fejlődésében próbálja megakadá­lyozni. Mind ezen viszonyok változásának előidézője a gazdasági viszonyok mikénti alakulásának következménye. A kapitalizmus gyors fejlődése, minden akadályt igyekezett utjából elgörditeni, hogy egyedüli ura legyen az emberi társadalomnak, amire gaz­dasági ereje nyújtott garanciát. Az a gazdasági erő, amit ma a kapitalizmus képvisel és a magántulajdon rendszerén alapszik az által, hogy egyesek uralják a földet és természeti kincseket és a fejlődés folyamán a termelő eszközöket, ami által az élet ja­vai felett rendelkeznek. Mind ezek dacára, úgy a természeti kin­csek, mint a termelő eszközök csak úgy funkcionálhatnak, ha chez emberi munkaerőt adunk, amely munkaerőt a nincstelen proletárság szolgálja. Ha a munkásosztály egy fontos tényező a társadalom fenntartásában, akkor miért nem lehetne egy olyan rendszert létesíteni, ahol maga a termelő emberi erő irányítaná magát a társadalmat. Ezt a fontos szerepet kell a munkásosztálynak betölteni. A legnagyobb hibája ma a munkásosztálynak, hogy nem tudja meg­érteni, milyen fontos szerepet tölt be az emberi társadalomban. Úgy a magán, mint az államkapitalizmus irányitói ezt tudják és nagyon sokszor ki is nyilatkoztatják, amit azonban a munká­sok a legnehezebben tudnak megérteni. Nem tudják megérteni, hogy a munkásosztály ügye csak úgy győzedelmeskedhet, ha azt saját maga intézi, osztályérdekeinek megfelelően. A munkásosz­tály legnagyobb hibája azokra a tényekre vezethető vissza, ami­kor azoknak ígéreteire bízza magát, akik a jelen társadalmat uralják, akiknek minden törekvésük csak arra irányul, hogy a mai rendszert továbbra is fenntartsák. A munkásosztály történelmi hivatása pedig semmi más, mint egy olyan társadalmi rendszernek a felépítése, ahol magát a ter­melő munkást a termelő eszközök fölé helyezzük és a termelt ja­vakat az összemberiség szükséglete szerint igazságosan osztjuk fel. Ez az alapvető tényezője annak a feltörekvő proletáriátus- nak, amely minden tekintetben egy gazdaságilag igazságos tár­sadalmi rendszert igyekszik megvalósítani. Ha körültekintünk a földtekén, ahol emberek élnek, és látjuk milliók szenvedését, ak­kor felébred bennünk az igazi ember. Szeretnénk varázserővel bírni, mert nincsen szükség arra a borzasztó hajmeresztő em­bergyilkolásra, mert a föld kitermel mindent amire szükség van, hogy mint igazi emberek élehessünk. Ha ez igy van, hát keres­sük a hibát és akkor rájövünk arra, hogy a mai társadalmi rend­szer okozható mindezen áldatlan eseményekért, hogy az emberi­ség nagy tömegeinek, csak nyomor jut osztályrészül. Hogy a társadalmi fejlődés nem tartott lépést magával a technika fejlődésével ezt maga az uralkodó osztály uralmi vágya követelte igy. De, hogy az elnyomott embermilliók nem tudtak magával a termelési folyamat fejlődésével páhuzamosan haladni az emberiség tunya és nemtörődöm természetének tudható be. Maga a munkásosztály, akik tényleges fentartói magának a tár­sadalomnak, készek mindenre, csak éppen saját osztályérdekeik megvédéséért harcolni nem. Most, amikor az emberiség nagy tö­megének élete forog kockán, amikor az uralmi vágytól megitta- sult kalandorok, millió és millió emberi áldozatot követelnek, aminek végrehajtásában ismét a munkásosztálynak jut a fősze­rep és még gondolni sem akarnak arra, hogy maga a munkás- osztály — ha tényleges hivatását akarná betölteni — sokkal ke­vesebb áldozat árán megtehetné azt. Hogy azonban a munkás- osztály ezen hivatását betölthesse, nem elegendő csak egy jobb társadalmi rendszer elgondolása, hanem erre a célra mint egy osztály szervezkednie kell. Ez az amit a munkások a múltban elfelejtettek. Az a hivó szó, amelyet annyiszor hangoztattak azok a társadalmi forra­dalmárok, akik felismerték a mai társadalom alapvető hibáit és a munkásosztály helyes szervezkedési formájának kiépítésével igyekeznek az összemberiség részére megvalósítani, nem talált elég követőre. A munkásosztály történelmi hivatása egy minden elnyomás­tól mentes társadalmi rendszer felépítésén alapszik. Bármennyi­re is irtóznak sokan a jövőbe gondolni, bármennyire is találgat­ják, hogy tulajdonképpen még hová fejlődhet az emberiség. Annyi azonban bizonyos, hogy sem béke, sem boldogság nem lesz a földön mindaddig, amig a termelő munkások be nem töl­tik osztályhivatásukat és szervezetük erejével nem valósítanak meg egy olyan társadalmi rendszert, ahol nem lesznek többé el­nyomók és elnyomottak. Amikor az emberiségnek gazdasági osz- tályozódása a gazdasági egyenlőség folytán teljesen megszűnik. Az IWW ebből a célból alakult, hogy ipari s zervezeteinek naggyá tétele folytán építse az uj társadalom alapját a mainak keretein belül. Minden munkásnak meg kell érteni, hogy egy társadalmi átalakulás csak úgy jöhet létre, ha mindannyian se­gítünk annak felépítésében. Három és fél millió családot kitúrt a gép jutalmat fizettek azoknak, akik I hajlandók voltak a földjeik egy részét parlagon hagyni. így ke­rültek a vándor munkások köz- j zé az oklahomaiak, meg más j állambeliek, akik bérbe vagy haszonrészre dolgozták az ál- ) dott termőföldet. A visszavett földnek egy ré- I szét a legmodernebb gépekkel müveltették a nagybirtokosok, a másik részét parlagon hagy­ták és az állammal fizettettek többet mint valaha is kaphat­tak érte, a szegény bérlőktől. Mind e mellett a mesterségesen felpréselt árak, valamint a kor­mány által az einem adott tér mények piaci áron való megvá­sárlása, nagyon is jövedelmező­vé tette, a több ezer akeros bir­tokok modern gépekkel való megművelését. Amig vagy 8 millió kisgazda hálálkodhat a kormánynak a né­hány nagybirtokossal együtt, addig a három és fél millió ki­túrt földmunkás munkanélkül, éhezve, nélkülözve járja az or­szágot, mint szemléltető példái annak, hogy a “New Deal” rendszer mentési cselekedetei csak még rothadtabbá, tartha­tatlanabbá tette a nincstelen milliók helyzetét. Növelik az okokat és az erőt, mely elfogja seperni ezt a rendszert, mely a technika vívmányait és az adó pénzt arra használja, hogy mil­liókat még nagyobb nyomorba, bizonytalanságba, pusztulásba döntsön. Vi. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály es a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir- jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ni társadalom óhitűik a r©«n Ezt majdnem a szó szoros értelmében lehet érteni. Azon több milliós mezőgazdasági munkásokról van szó, akiket a modern gép, a tractor helyet­tesit a mezőgazdaságban. Ezen tényeket a mezőgazdasági de­partment teszi nyilvánosságra a legutóbbi népszámlálással kap­csolatosan. Ez azért is fontos, mivel a traktorok által nemcsak a mun­káskéz, hanem ami a munkás kezet szükségessé tette, az iga­vonó állatokat, mint egy 12 mil­liót és azok részére takarmány termelést, ami 53 millió aker földet nem kell művelni, és a 12 millió állatot nem kell gon­dozni, valamint a traktorokkal való munka annyira meggyor­sította a termelést, hogy amig egy jobbmódu gazdának ezelőtt két-három munkásra volt szük­sége, most a traktorok segítsé­gével, sajátmaga vagy a család­tagok segítségével elvégzi a munkát. De a legnagyobb megtakarí­tás a munkaerőben van, de azért a legnagyobb részét a munka nélkülivé vált földmunkásoknak, a “New Deal” által a nemterme­lésért való fizetés okozta Ugyanis, középnyugaton és dé­len több ezer holdas, illetve akeros birtokok felvoltak oszt­va kisebb parcellákra és bérbe vagy részesedésre kiadva a nincstelen földmunkásokn a k. akik egy pár lóval vagy öszvér­rel müvelgették a földet. Jött a “New Deal” megváltó elméleté vei, hogy az árakat és a mező­gazdák egy részét megmentse.

Next

/
Thumbnails
Contents