Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-13 / 1119. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 julius 13. Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. / 1940 MÁJUS 1-én Magyaror­szágon nem ünnepelte meg má­jus 1-et a munkásság. A szoci­áldemokrata párt és a szakszer­vezetek az ország súlyos hely­zetére való tekintettel fölhivták a munkásokat — kormány pa­rancsra — hogy teljes erejével folytassa zavartalanul a terme­lést május 1-én is. így munka­szünet nem is volt. Elsőizben történt meg ez Magyarországon és ez méltóan illeszkedik a szak- szervezetek és a szociáldemok­rácia árulói tevékenységei kö­zé, mit a proletáriátussai szem­ben elkövettek. De mégis ünne­peltek azért május 1-én. A ren­dőrség dupla őrszemekkel rakta tele a főváros uccáit és ez szim­bolizálta a május 1-e proletár ünnepet. Reszket a reakció még a lebéklyózott, bilincsbe vert és elárult proletáriátustól is. PEST MEGYÉBEN, Buda­pest tőszomszédságában Pest megye tisztifőorvosának mosta­ni jelentése szerint, április ha­vában 36 hét éven aluli kis ma­gyar halt meg úgy, hogy orvos nem is látta őket. Ma amikor Alaskában elhagyott vidékekre repülőgépek viszik az orvost, gyógyszert és szállítják a bete­get még a sarkvidéki zónák gyérszámu embertelepein is. Ma, amikor hozzáférhetetlen zugokban nem egyszer rádión leadott (orvosi utasítások alap­ján kezelik hozzátartozóik a be­teget, Magyarországon, annak is a közepén, a legkulturáltabb és hozzáférhetőbb Pest megyé­ben a világmetropólis tövében egyedül 36 kis magyar beteg­ágyáig nem jutott, el orvos. És még itt beszélnek a nagyfejü- ek kulturfölényről A BUDAPESTI munkásság 23 százaléka ma is egészségte­len, nedves nappal is petróleum vagy villannyal világított pin- cemühelyben robotol. A pesti szakmunkás utánképzés körül is gyalázatos állapotok vannak, mit bizonyít az. hogy az iparos tanonciskolák tanulói közül megvizsgált 1208 tanonc (inas) 76 százalékánál rendszeres or­vosi kezelésre szoruló betegsé­get állapítottak meg és 90 szá­zaléka tarthatatlan és egészség­telen munkakörülmények között dolgozik — közöttük 12 száza­lék nedves és dohos pincékben, 16 százalék nappal is petróleum világítás mellett. Ehhez a faj­védelmi és ipari szakmunkás utánpótlási módszerhez vajmi kevés kommentárt kell fűzzünk. Csak annyit, úgy is néz azután ki az uj generáció. VÁJJON meddig még? A LAPUNK CHIGAGOI OLVA­SÓIHOZ! Azok figyelmébe, akikhez a chicagói csoportunk jegye­ket juttatott el, a csatolt le­véllel. Itt igazítjuk helyre’ hogy csak tiz jegy van egy-egy csomagban. POLICSÁNYI JÁNOS mun­kástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfize­tési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága magyar nemzeti bank jelenti: A május 7-iki állapottal szem­ben május 15-én az érckészlet (aranyfedezet) 3.5 millió pen­gővel csökkent. Vájjon a ma­gyar nép össztulajdonát képező aranyat az utolsó grammig el­akarják lopni? MÁR A KENYÉR lisztet is “szabályozták”. A fehér búza­liszt árát mázsánként 45 fillér­rel, a barna búzaliszt árát 75 fillérrel fölemelte a kormány. A munkabérek emelése? Erről be­szélni lázadásnak számit erre­felé. A ZSIDÓTÖRVÉNY, ami leg­elsősorban a kis zsidók szájá­ból ütötte ki a szűkös kenyeret kimondotta, hogy az nem vo­natkozik a fizikai munkásokra. Most a törvény a saját törvé­nyük sarokbavágásával azt lát­juk, hogy a fizikaimunkásokat is , ha nem árják dobálják és dobáltatják ki munkahelyeik­ről. így legutóbb a főváros tu­lajdonában levő autóbusz üzem mühelyi és forgalmi személy­zetének soraiból dobálják ki a 10-15 éve ott robotoló, sőt éh­bérekért robotoltatott zsidó, félzsidó vagy árjaságukat déd vagy ükszülőkig visszavezetni nem tudó keresztény robotoso- kat. A buták szocializmusa, mi­közben már patrónusuk, a pá­pa alatt is inog a trónus, itt ké- jeleg mások éheztetésén. Pfuj klerikalizmus. A Magyar Nemzeti Bank máricus 23-án jelenti. A márci­us 15-iki állapottal szemben az érckészlet (aranyfedezet) 2.5 millió pengővel csökkent. Tehát pakolunk, Horthyék pakolunk tovább az utolsó aranyig tart a pakolás ? A BUDAPESTI hatóság mun­kaközvetítője 1940. máricus 28-án jelenti: Munkát keres 5432, munkát kaphat 331. A MAGYAR kormány rende­letileg emelte föl “közgazdasá­gi szempontból” — igy mondja a rendelet szó szerint — a ser­tés zsir, háj és szalonna árát kilogrammonként 18 fillérrel. A munkabérekről — ugyancsak egy másik nyilatkozatában a kormány azt mondja — “szó sem lehet emelésről, mert meg­rendítené a gazdasági éle­tet és általános drágulást von­na maga után”. Ez már döfi. A proli húzzon minden újabb “ár- szabályozásnál” a nadrágszij- jon egy kicsit, csak gürcöljön amig fel nem fordul a hiányos és rossz táplálkozás folytán. EGY DARAB kalarábé Buda­pesten, április 1-én csak 80 fil­lérbe kerül a piacokon. Hát ez is valami? Egy prolinak 2 óra 40 percig kell csak csupán dol­goznia 30 filléres órabér mel­lett, hogy EGY darabot vásá­rolhasson, már pedig egy kala­rábé levesnek sem elegendő, hogy jólakjon. EGY KILÓ tojás a magyarok által 2 pengőért már vásárolha­tó Magyarországon. Ugyanek­kor Germániába 1 pengő 20 fil­léres áron szállítja a magyar állam vonatszámra a tojást. Ez a Horthy rezsim kereskedelmi szaktudása. Azaz a magyarok fizessenek kilónként 80 fillér­rel többet a tojásért, hogy a puszi-pajtás olcsón juthasson ahhoz. Vagy legeljenek és ne egyenek tojást. Na nem igaz? MÁR JELENTETTÜK, hogy Magyarország egy tekintélyes részét a hiányos és elavult ár­vízvédelmi berendezések miatt árvíz öntötte el. Az árViz alá ke­rült területek fölött Horthy egy szükebbkörü társasággal repülőgéppel elszállt, megszem­lélte azt, mily rettentő pusz­títást vitt az végbe a szegény parasztok vályogból vert viskói közül és amikor Pestre megér­kezett “levelét megírta”. E le­vélben többek között aszongya, hogy aszongya: “Adjon minden­ki annyit ,amit meg nem érez, hogy helyreállítsuk az elpusz­tult családi tűzhelyeket. A ma­gyar lelkek áldozatkészségét bizony nagyon sokszor vettük igénybe. Két évtized óta hol itt, hol ott kellett segíteni. De meg­tettük, s hála Istennek megva-ben gyünk, boldogulunk, fejlődünk s erősödünk”. Hagyjuk a kriti­kai megjegyzést a levél tartal­mával szemben. De, hogy a ma­gyar nép, hogy van meg, hogy boldogul, pláne mikép fejlődik s erősödik, ezt ne mi, a forradal­márok, de saját maguk, statisz­tikájukkal bizonyítják be, mi csak citáljuk azokat a forrás pontos megnevezésével. Dr. CSORDÁS, Budapest fő­orvosa márc 27-én a főváros közgyűlésén többek között be­számolt a népmozgalmi adatok­ról is. Jelentése szerint 1940 március hó folyamán Budapes­ten 1093 születés és 1554 halá­lozás történt. Azaz 465-el töb- haltak meg mint születtek. MUNKÁSOK ÉS CSALÁDJAIK BIZTOSÍ­TÁSA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN A “Social Security Act” (Társadalombiztosítási Törvény) egy törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott. Ez a törvény két­féle társadalmi biztositásról gondoskodik — az egyik: munkanél­küliek biztosítása, a másik: aggok és hátramaradottak biztosítása fizetéses alkalmazottak és azok családjai esetében. Közsegitséget nyújt a szükséget szenvedő öregeknek és vakoknak és az eltar­tásra szoruló- gyermekeknek. A Társadalmibiztositási Törvényt 1935-ben szavazták meg és 1939-ben kibővitették. Az alábbiakban cikksorozatunk egyikét kö­zöljük és megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy a törvénynek ag- gokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezései miféle jo­gokkal, járandóságokkal és kötelezettségekkel járnak. Közsegély ügyben pedig a lakhelyéhez legközelebb eső köz- segély-hivatalhoz kell fordulnia bővebb felvilágosításért. AZ ÖN TÁRSADALOMBIZTO­SÍTÁSI ILLETÉKEI ÉS NYUGTÁI A Társadalombiztosítási Tör­vények öregekre és hátramara­dottakra vonatkozó rendelkezé­sei szerint a biztosítás költsé­gét munkaadók és munkások közösen viselik. Mindegyik be­fizeti az illetéket az Egyesült Államok kormányának és pedig az alkalmazott fizetésének 1 százalékát. Ez a ráta marad ér­vényben 1943-ig. A kormány az illetéket az al­kalmazó utján szedi be; más­szóval az összeget a munkaadó lefogja az Ön fizetéséből, hoz­zátesz ugyanannyit a sajátjából és a teljes összeget átnyújtja a kormány adóbehajtójának. Ez annyit jelent, hogy ha például Ön 2- dollárt keres, akkor 25 centet von le a fizetésből. A munkaadó nyugtát ad a levo­násról és a pénzt a kormány­hoz juttatja. Nem szükséges, hogy a munkaadó minden héten nyugtázza a levonásokat, de a törvény megköveteli, hogy min­den évben legalább egyszer nyugtázza, vagy amint Ön el­hagyja a munkahelyét, illetve a munkaadót. Ezeket az illetékeket minden munkásnak és munkaadónak be kell szolgáltatnak, illetve mind­azoknak, akiket az öregek és hátramaradottak biztositá s i programja felölel. Ez úgyszól­ván minden az iparban és ke­reskedelemben alkalmazottak­ra vonatkozik, a nagy vállala­tokra ép úgy, mint a kicsikre. Az illetéket még akkor is fi­zetni kell, ha csak egyetlen al­kalmazott dolgozik. Ez kötele­ző munkásszervezetekre és bi­zonyos más szervezetekre is, amelyek kebelében fizetéses tisztviselők, vagy alkalmazot­tak működnek. A törvény e rendelkezése azonban nem vo­natkozik földmiveléssel foglal­kozó munkásokra, háztartásbe­li alkalmazottakra, vasutakra, közszolgálatra, vagy bizonyos közoktatási, vallásos vagy ha- szonnélkül működő organizáci­ókra. Illetéket nemcsak bér, vagy fizetés után kell fizetni, de ide­iglenes munka, vagy részletidő munka után is. “Wages” (fizetés) készpénzt jelent, de jelenthet élelmet, la­kást, vagy más természetbeni fizetést, ép úgy mint készpénzt, így például, egy pincér és an­nak alkalmazója egyként fize­tik be az illetéket a készpénz fi­zetés után, valamint az élelem után, amiben a pincér részesül, amelyet a rendes értéke után számítanak fel. “Wages” felöle­li a díjazást és komissiót is. 3.000 dolláron felüli “fizetés” után az illetéket csak 3.000 dol­lár alapján számítják. Ha önnek több alkalmazója van és ha bármelyiktől, vagy valamennyitől több mint 3.000 dollárt kap, csak 3.000 dollár alapján számítják a biztositást, és a kivetést. Mivel azonban ön valamennyi alkalmozója ez esetben befizette az illetéket az ön számára, a Szövetségi Kor­mány az ön kérelmére vissza­származtatja a 3.000 dollár ala­pon felüli illeték befizetéseket. Hogy az ilyen felülfizetést visz- szakaphassa, az illeték befize­tésétől számított két éven be­lül folyamodnia kell a “collector of internal revenue” hivatalá­hoz. JEGYZET. — Az Aggok és Hátramaradottak Biztosítási Prog­ramja csak olyan bér, vagy fizetéses alkalmazottakra vonatkozik, akik a biztositási tervezet kívánalmainak megfelelnek. Ezt ne tévesszük tehát össze a Közsegéllyel, amely Szövetségi-Állami prog­ram és szükséget szenvedő egyéneknek: öregeknek, vakoknak és eltartásra szoruló gyermekeknek nyújt segítséget. A biztositási rendszerre vonatkozó információért forduljon a Social Security Board legközelebbi hivatalához.

Next

/
Thumbnails
Contents