Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-09 / 1136. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 november 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..............................$2.00 ^>ne Year ..............................$2.00 Félévre ................................... 100 Six Months ......................7- 1-00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy .......................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Huszonkilencedik esztendőben November 15-én, huszonkilencedik esztendejébe lép a magyar nyelvű ipari unionisták lapja a Bérmunkás. Azzal a kitűzött céllal indult útjára, hogy az amerikai dolgozók között élő magyar munkásoknak a saját anyanyelvükön hirdethesse, taníthassa a munkásmozgalom azon megállapítását, hogy a dolgozók valamennyijének egy munkatelepen és egy iparban, nemkülönben valamennyi iparban EGY NAGY SZERVEZETBE kell tömörülni, mert a munka előállítása túlélte az eddigi elválasztottságát. Alig volt figyelemre méltó munkás összejövetel abban az időben, amelynek megbeszélési tárgyát nem képezte volna a hat esztendővel azelőtt alakított Industrial Workers of the World, forradalmi ipari szervezet, amely minden kertelés nélkül a tőkés és a munkás barátságát megtagadva, zászlaján azt a jelszót hangoztatta, hogy LE A BÉRRENDSZERREL. Ma sem található munkás vagy munkásérzelmü egyén, aki egy szó kivetni valót találna az Industrial Workers of the World elvinyilatkozatában, amely magába foglalja azokat a célokat, amelyeket a szervezet maga elé tűzött. Ennek a célkitűzésnek segítségére szegődött huszonkilenc esztendővel ezelőtt a Bérmunkás és a lap története fényesen igazolja, hogy becsülettel szolgálta az ipari unionizmus eszméjét. Ennek a huszonkilenc esztendőnek az évfordulójára az ipari forradalmárok, a Bérmunkás olvasói és azok barátai november hónapban több magyar telepen összejöveteleket tartanak, hogy azok jövedelmével is segítsék a Bérmunkást további megjelentetésében. Akik napi munkánk mellett kötelességszerüen azon vagyunk, hogy a Bérmunkás minden héten ott lehessen a magyar munkások asztalán, köszöntjük e helyen is az ünneplőket. A Bérmunkás Lapbizottsága. A politika lejtőjén (A-l) A munkásmozgalom, amely célkitűzésében a munkás- osztály felszabadításáért folytatja az osztályharcot, nem tévedhet a politika lejtőjére. Az osztályharc alapján épült munkásszervezet kizárólag a megszervezett munkásosztályra számíthat, amikor a munkásosztály életszínvonalát emelni akarja, hogy utat mutasson az osztálytüdatos munkásoknak végcéljuk eléréséhez. Ezen az utón csak azok a munkásszervezetek haladnak, amelyek kizárólag a megszervezett munkások gazdasági erejében bízva folytatják az osztályharcot minden akadályok ellenére. Azok a munkásszervezetek, ha ugyan bár gazdasági alapon is vannak szervezve, de amikor a politika tévesztőjébe keresnek megoldást gazdasági helyzetük orvoslására, már letértek a szervezett ipari szolidaritás egyenes útjáról esetleges, üres ígéretekért. Ezeknek a szervezeteknek célkitűzése soha sem vezethet a munkásosztály végleges felszabadításához, ha ugyan egyáltalában van bármi nemű hajlamuk a jelenlegi rendszer megváltoztatására. A tények, amelyek legjobban bizonyítják állításainkat, ha alapul vesszük a mostani választásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy ahány “munkás” vezér, annyi politikai nézet. Úgy, hogy ha a munkások egy egységes gazdasági szervezetben is vannak tömörülve, de egy országos választás alkalmával annyi irányba akarják őket terelni, ahány politikai párt benevezett a verseny arénájába. Ilyenkor azután világosan láthatja minden gondolkodó munkás, hogy minden politikai párt csak arra jó, hogy egy esetleg egységes munkásszervezetben szakadást idézzenek elő. Nem azért, mintha a munkásoknak nem volna fontos, egy egységes szervezet, hanem azért, mert a politikát űző “munkás” vezérek már régen kinőttek a termelő munkások soraiból és az ő személyi. aspirációjuk mellett a munkásosztály felszabadítása nem is jöhet számításba. A forradalmi munkásmozgalom szempontjából, amit mi ipari unionisták annyiszor bebizonyítottunk, hogy egyetlen egy politikai párt sem osztályszervezet, mert a társadalom osztálvo- zódását nem a külömböző politikai nézetek hozták létre, hanem a gazdasági külömbözetek hozták létre, hanem a gazdasági kü- lömbözetek, amelyek a munkásosztály és a kapitalista osztály között fenn áll. Ezek az állítások világosan bizonyítják, hogy egyetlen politikát párt sem lehet osztályszervezet és igy nem is áll egysem az osztályharc alapján. Megállapított tény, hogy sem a feltolakodott “munkásvezérek’' sem a szervezett munkások bizalmát biró “vezérek”, akik a kiilömböző politikai pártok tévesztőjébe akarják csalni a gazdaságilag megszervezett munkásokat. Ajelenlegi választások bizonyítékkal támasztják alá állításunkat. Az Amalgamated Clothing Workers (CIO) konvencióján egyhangúlag Rooseveltet indorszálta még egyszeri megválasztásra. Egy másik (CIO) konvención Rochester, N. Y.-ban a delegátusok már ököllel akarták elintézni, hogy Willkie vagy Roosevelt. A szocialisták sem külömbek ebben a tekintetben, a balszárnyiak Thomas szocialista párt jelöltje mellett maradtak, mig a jobbszárny Rooseveltet indorszálta. Úgy látszik a szárnyak, ahány, annyi irányban repkednek. A komunácik Rooseveltet szidják, mivel az egységfront Hitler paktummal megszűnt, igy hát ők sem indorszálják a Roosevelt egységfrontot. Mostan csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit csináltak azokkal az aláírásokkal, amit két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel Roosevelt érdekében gyűjtöttek? (Nagyon gyanús, hogy nem-e a Wall Street jelöltjének hízelegnek vele — a szedő gyerek) Végre azután a politikai tévesztőbői előbukkant a CIO “nagy vezére” John L. Lewis, aki néhány hónappal ezelőtt, J. N. Garnert az Egyesült Államok al-elnökét “maradi reakciósnak” bélyegezte. És most ugyan az a hős Lewis a reakció kebelére borult, hogy vigasztalja önmagát, hogy megtegye a lépést a “forradalmi CIO” esetleges szétszakítására. A Szegény Legények Pártja, hogy a kapitalista osztályba félelmet gerjesszen a jelöltek lisztájára kivétel nélkül mind analfabéta alakokat sorakoztatott fel. Mi, ipari unionisták, akik felismertük a mai társadalom igazi hibáit, akik nem várunk megoldást a munkásosztály részére a fenti pártok egyikétől sem, meri a munkásosztály problémáinak megoldása kizárólag egy forradalmi ipari szervezet felépítésén alapszik. A munkásosztály érdekei gazdasági alapon lehetnek egységesek és nem a külömböző politikai hivatalokban, ott ahol a munkások termelő erejét megrabolják az ipartelepeken, ahol a termelésbe foglalkoztatva vagyunk. Azért minden energiánkkal azon kell legyünk, hogy felépítsük a munkásosztálynak azt a for- radalui ipari szervezetét, amely a munkásosztályt az osztályharc alapján egy egységes szervezetbe tömöríti, hogy megvívhassa végleges harcát, de nem a politikai kalandorok, hanem a kizsákmányolás ellen. Idegenek Problémái Kérdés: Szeretném /tudni, megfelel-e az igazságnak, hogy egy olyan egyén, aki 1914-ben törvénytelen utón került az országba törvényesítheti tartózkodását az Egyesült Államokban és idővel polgárjogokat nyerhet ? Én Oregon államban lakom és szeretném tudni hová forduljak ez ügyben? Válasz: Igen. Az ilyen egyén folyamodjék regisztráltatásért. A folyamodványt a 659 számú űrlapon kell kitölteni, amit a legközelebbi bevándorlási és polgárosodási hivatalban szerezhet be. Mivel ön Oregonban lakik, írjon egy ily űrlapért a következő címre: Immigration and Naturalization Service, U. S. Courthouse, Portland. Az űrlapon megtalálja a szükséges utasításokat is. Itt említjük még meg, hogy tavaly a bevándorlási és polgárosodási törvényeket oly módon módosították, hogy törvényesíthessék letelepedésüket azok, akik 1924 julius elseje előtt érkeztek ide törvénytelen utón. Kérdés: Idegenszületésü vagyok és most töltöttem be 19. évemet. Tizenkét éves koromban érkeztem az Egyesült Államokba és szeretném tudni, könnyebben polgárosodhatok-e ily címen? Válasz: Igen. A Kongresszus a közelmúltban hagyott jóvá egy törvényt, mely szerint fiatal bevándorlók, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az országba folyamodhatnak második papírért, anélkül, hogy első papirt kellene kiváltaniok. Az ilyen egyének 21 éves korukban kell folyamodniok, viszont nagyon ügyelniök kell, hogy ezt 22 éves koruk előtt megtegyék. ELVÍNYÍLATKOZAT A munkásosztály es a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírjak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. * találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni osszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egvre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amelv lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkasokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kő zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra- “LE A RFP RENDSZERREL!” ' A munkásosztály történelmi hivatása hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennap; harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ni társadalomszerkezetét építjük a régi társadalom keretein heliil
