Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-11-09 / 1136. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 november 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..............................$2.00 ^>ne Year ..............................$2.00 Félévre ................................... 100 Six Months ......................7- 1-00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy .......................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Huszonkilencedik esztendőben November 15-én, huszonkilencedik esztendejébe lép a ma­gyar nyelvű ipari unionisták lapja a Bérmunkás. Azzal a kitű­zött céllal indult útjára, hogy az amerikai dolgozók között élő magyar munkásoknak a saját anyanyelvükön hirdethesse, tanít­hassa a munkásmozgalom azon megállapítását, hogy a dolgozók valamennyijének egy munkatelepen és egy iparban, nemkülön­ben valamennyi iparban EGY NAGY SZERVEZETBE kell tömö­rülni, mert a munka előállítása túlélte az eddigi elválasztottságát. Alig volt figyelemre méltó munkás összejövetel abban az időben, amelynek megbeszélési tárgyát nem képezte volna a hat esztendővel azelőtt alakított Industrial Workers of the World, forradalmi ipari szervezet, amely minden kertelés nélkül a tőkés és a munkás barátságát megtagadva, zászlaján azt a jelszót han­goztatta, hogy LE A BÉRRENDSZERREL. Ma sem található munkás vagy munkásérzelmü egyén, aki egy szó kivetni valót találna az Industrial Workers of the World elvinyilatkozatában, amely magába foglalja azokat a célokat, amelyeket a szervezet maga elé tűzött. Ennek a célkitűzésnek segítségére szegődött huszonkilenc esztendővel ezelőtt a Bérmunkás és a lap története fényesen iga­zolja, hogy becsülettel szolgálta az ipari unionizmus eszméjét. Ennek a huszonkilenc esztendőnek az évfordulójára az ipari forradalmárok, a Bérmunkás olvasói és azok barátai november hónapban több magyar telepen összejöveteleket tartanak, hogy azok jövedelmével is segítsék a Bérmunkást további megjelente­tésében. Akik napi munkánk mellett kötelességszerüen azon va­gyunk, hogy a Bérmunkás minden héten ott lehessen a magyar munkások asztalán, köszöntjük e helyen is az ünneplőket. A Bérmunkás Lapbizottsága. A politika lejtőjén (A-l) A munkásmozgalom, amely célkitűzésében a munkás- osztály felszabadításáért folytatja az osztályharcot, nem téved­het a politika lejtőjére. Az osztályharc alapján épült munkás­szervezet kizárólag a megszervezett munkásosztályra számíthat, amikor a munkásosztály életszínvonalát emelni akarja, hogy utat mutasson az osztálytüdatos munkásoknak végcéljuk elérésé­hez. Ezen az utón csak azok a munkásszervezetek haladnak, ame­lyek kizárólag a megszervezett munkások gazdasági erejében bíz­va folytatják az osztályharcot minden akadályok ellenére. Azok a munkásszervezetek, ha ugyan bár gazdasági alapon is vannak szervezve, de amikor a politika tévesztőjébe keresnek megoldást gazdasági helyzetük orvoslására, már letértek a szervezett ipari szolidaritás egyenes útjáról esetleges, üres ígéretekért. Ezeknek a szervezeteknek célkitűzése soha sem vezethet a munkásosztály végleges felszabadításához, ha ugyan egyáltalában van bármi nemű hajlamuk a jelenlegi rendszer megváltoztatására. A té­nyek, amelyek legjobban bizonyítják állításainkat, ha alapul vesszük a mostani választásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy ahány “munkás” vezér, annyi politikai nézet. Úgy, hogy ha a munkások egy egységes gazdasági szervezetben is vannak tömö­rülve, de egy országos választás alkalmával annyi irányba akar­ják őket terelni, ahány politikai párt benevezett a verseny aré­nájába. Ilyenkor azután világosan láthatja minden gondolkodó munkás, hogy minden politikai párt csak arra jó, hogy egy eset­leg egységes munkásszervezetben szakadást idézzenek elő. Nem azért, mintha a munkásoknak nem volna fontos, egy egységes szervezet, hanem azért, mert a politikát űző “munkás” vezérek már régen kinőttek a termelő munkások soraiból és az ő szemé­lyi. aspirációjuk mellett a munkásosztály felszabadítása nem is jöhet számításba. A forradalmi munkásmozgalom szempontjából, amit mi ipari unionisták annyiszor bebizonyítottunk, hogy egyetlen egy politikai párt sem osztályszervezet, mert a társadalom osztálvo- zódását nem a külömböző politikai nézetek hozták létre, hanem a gazdasági külömbözetek hozták létre, hanem a gazdasági kü- lömbözetek, amelyek a munkásosztály és a kapitalista osztály között fenn áll. Ezek az állítások világosan bizonyítják, hogy egyetlen politikát párt sem lehet osztályszervezet és igy nem is áll egysem az osztályharc alapján. Megállapított tény, hogy sem a feltolakodott “munkásvezérek’' sem a szervezett munkások bi­zalmát biró “vezérek”, akik a kiilömböző politikai pártok tévesz­tőjébe akarják csalni a gazdaságilag megszervezett munkásokat. Ajelenlegi választások bizonyítékkal támasztják alá állításunkat. Az Amalgamated Clothing Workers (CIO) konvencióján egyhangúlag Rooseveltet indorszálta még egyszeri megválasztás­ra. Egy másik (CIO) konvención Rochester, N. Y.-ban a delegá­tusok már ököllel akarták elintézni, hogy Willkie vagy Roose­velt. A szocialisták sem külömbek ebben a tekintetben, a bal­szárnyiak Thomas szocialista párt jelöltje mellett maradtak, mig a jobbszárny Rooseveltet indorszálta. Úgy látszik a szárnyak, ahány, annyi irányban repkednek. A komunácik Rooseveltet szidják, mivel az egységfront Hit­ler paktummal megszűnt, igy hát ők sem indorszálják a Roose­velt egységfrontot. Mostan csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit csináltak azokkal az aláírásokkal, amit két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel Roosevelt érdekében gyűjtöttek? (Nagyon gyanús, hogy nem-e a Wall Street jelöltjének hízelegnek vele — a szedő gyerek) Végre azután a politikai tévesztőbői előbukkant a CIO “nagy vezére” John L. Lewis, aki néhány hónappal eze­lőtt, J. N. Garnert az Egyesült Államok al-elnökét “maradi re­akciósnak” bélyegezte. És most ugyan az a hős Lewis a reakció kebelére borult, hogy vigasztalja önmagát, hogy megtegye a lé­pést a “forradalmi CIO” esetleges szétszakítására. A Szegény Le­gények Pártja, hogy a kapitalista osztályba félelmet gerjesszen a jelöltek lisztájára kivétel nélkül mind analfabéta alakokat so­rakoztatott fel. Mi, ipari unionisták, akik felismertük a mai társadalom iga­zi hibáit, akik nem várunk megoldást a munkásosztály részére a fenti pártok egyikétől sem, meri a munkásosztály problémáinak megoldása kizárólag egy forradalmi ipari szervezet felépítésén alapszik. A munkásosztály érdekei gazdasági alapon lehetnek egységesek és nem a külömböző politikai hivatalokban, ott ahol a munkások termelő erejét megrabolják az ipartelepeken, ahol a termelésbe foglalkoztatva vagyunk. Azért minden energiánkkal azon kell legyünk, hogy felépítsük a munkásosztálynak azt a for- radalui ipari szervezetét, amely a munkásosztályt az osztály­harc alapján egy egységes szervezetbe tömöríti, hogy megvív­hassa végleges harcát, de nem a politikai kalandorok, hanem a kizsákmányolás ellen. Idegenek Problémái Kérdés: Szeretném /tudni, megfelel-e az igazságnak, hogy egy olyan egyén, aki 1914-ben törvénytelen utón került az or­szágba törvényesítheti tartóz­kodását az Egyesült Államok­ban és idővel polgárjogokat nyerhet ? Én Oregon államban lakom és szeretném tudni hová forduljak ez ügyben? Válasz: Igen. Az ilyen egyén folyamodjék regisztráltatásért. A folyamodványt a 659 számú űrlapon kell kitölteni, amit a legközelebbi bevándorlási és polgárosodási hivatalban szerez­het be. Mivel ön Oregonban la­kik, írjon egy ily űrlapért a kö­vetkező címre: Immigration and Naturalization Service, U. S. Courthouse, Portland. Az űrla­pon megtalálja a szükséges uta­sításokat is. Itt említjük még meg, hogy tavaly a bevándorlá­si és polgárosodási törvényeket oly módon módosították, hogy törvényesíthessék letelepedésü­ket azok, akik 1924 julius else­je előtt érkeztek ide törvény­telen utón. Kérdés: Idegenszületésü va­gyok és most töltöttem be 19. évemet. Tizenkét éves korom­ban érkeztem az Egyesült Álla­mokba és szeretném tudni, könnyebben polgárosodhatok-e ily címen? Válasz: Igen. A Kongresszus a közelmúltban hagyott jóvá egy törvényt, mely szerint fia­tal bevándorlók, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az ország­ba folyamodhatnak második papírért, anélkül, hogy első pa­pirt kellene kiváltaniok. Az ilyen egyének 21 éves korukban kell folyamodniok, viszont na­gyon ügyelniök kell, hogy ezt 22 éves koruk előtt megtegyék. ELVÍNYÍLATKOZAT A munkásosztály es a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. * találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni osszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egvre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amelv lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkasokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kő zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra- “LE A RFP RENDSZERREL!” ' A munkásosztály történelmi hivatása hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennap; harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ni társadalom­szerkezetét építjük a régi társadalom keretein heliil

Next

/
Thumbnails
Contents