Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-09 / 1136. szám
1940 november 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal Elmélet és gyakorlat az osztályharcban VII. TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSOK LÉTESÜLÉSE (K-y) Osztályharcos munkások között ,tehát az IWW tagjai között sem található egyetlen egy is, aki feltételezné, hogy máról-holnapra, megvalósítható az IWW által hirdetett eszményi társadalmi rendszer. Az IWW alapelve érthetően kimondja, hogy az iparokban foglalkoztatott munkások hivatása, ipari szervezeteik kiépítésével az uj társadalom vázát, struktúráját felállítani a réginek keretein belül, hogy képesek legyenek a termelést folytatni és a szétosztás műveletét átvenni, mikor a régi képtelen azt tovább érvényesíteni. Spo- rádikus jelenségek előfordultak már a mi életünkben is azonban egyik sem hozott érdemleges eredményt a munkásosztály javára. Névleges átalakulások történtek, de gyökeres társadalmi változások nem. Láthatjuk a magyar forradalom, osztrák, német és orosz forradalmak gyakorlati eredményeit. Elméletben valamennyi a szocializmus útjára tért, azonban gyakorlatban mind a régi társadalmi rendszer keretében működött. Nem is szükséges mesz- szebbre hatolnunk a társadalmi átalakulások történelmében, hiszen az utóbbi negyed század bőséges adatokkal rendelkezik, mindazon elméletek megdöntésére, melyek vallják, hogy erőszakos utón máról-holnapra gyökeres változások létesíthetők. Minden társadalmi átalakulást, a tudatosan szervezkedő társadalmi osztályok kifejlődésének eredményei. A munkás- osztály már ki van fejlődve a mai társadaloirí kereteiben, azonban nem rendelkezik még a szükséges szervezeti erővel, hogy igénylését a termelés és szétosztás igazgatására érvényesíthetné. Az eddigi változások tanulsága, mind az igazolja, hogy a munkásosztály szervezetlenül sodródott a forradalmak árjával. Ahol voltak tudatos és célirányos szervezetei, azok is csak elméletileg, elképzelés alapján remélték megvalósítani a társadalmi rendszer átformálását. Véres kudarcok kisérték valamennyi elgondolást, mert hiányoztak a gyakorlati gazdasági tényezők, az ipari erők egyesülései, céljuk sikeres keresztülvitelében. Mindenütt az a felfogás uralkodott, hogy a politikai hatalom megszerzésére kell törekedni elsősorban, ha mindjárt kompromisszumot is kell elfogadni és a szervezkedés viszont következhet azután is. A letűnt munkásmozgalmak főcélja, a politikai hatalom megszervezése volt és az ipari erők szervezése mellékes és jelentéktelen Tudja ön, hogy Most Szombaton este a Bérmunkás new yorki ünnepi bankettjén KÁROLYI MÁRIA az amerikai magyarság leghíresebb ének- művésznője szerepel és az igazi Broadway kabaré mü- sorszámokat fog előadni. j kérdés. A termelőerők egyesítését csak akkor vették számításba, mikor a politikai hatalom megtartásának érdekében égetően szükséggé vált. Oroszországban mint tudjuk, sikerült a politikai hatalom birtokában maradni, de cSakis a termelő erők egyesítése folytán. Azonban itt is azzal a visszaható szomorú eredménnyel találkozunk, hogy nem a termelőerők irányításába és ellenőrzésébe került a termelés és szétosztás igazgatása, hanem megmaradt az önkényes diktatórium hatalmában. Ez is igazolja azt, hogy a felülről lefelé épített társadalmi rendszerben, lényeges változás a dolgozókra nem jöhet létre. Régebbi példa erre vonatkozólag, a francia forradalomban is található. Tény az, hogy a társadalomban addig nem ismert demokráciát honosi- tott meg a francia forradalom, megszüntette a feudalizmus történelmi szerepét, eltörölte a rendiséget és törvény előtti egyenlőséget léptetett életbe, de ugyanakkor megalapozta az osztályuralmat, ami némi változással mind a mai napig fennmaradt. A földnélküli parasztság, a kézmü robotosai barikádokon harcolva véreztek egy jobb jövő reményében és végül nagyobb elnyomatásban, kegyetlenebb kizsákmányolásba kerültek, mint voltak azelőtt. Ez ismétlődik meg az orosz kísérletben és folytatódni fog, amig a munkásosztály nem szervezkedik a termelés szinterén és szer" vezett erejével meg nem szünteti a bérmunkán alapuló árutermelés rendszerét. AZ IWW GYAKORLATA Ismert tények igazolják, hogy gyakorlati és tartós eredmény csak szervezeti erővel érhető el. Tehát az IWW arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szocializmus által körvonalazott társadalmi rendszer, a gazdasági tényezők rendszeres és osztálytudatos egyesítésével valósítható meg. A történelmi materializmus a társadalom struktúrájának olyan tökéletes változását helyezi kilátásba, melyet a termelőerők osztálytudatos szervezésével és azok által irányított szükségleti termeléssel, gyökeresen és véglegesen a munkásosztály hivatott megvalósítani. Más célja a munkás- mozgalomnak nem lehet. Hiszen a jogok részben egyenlőek már a mai rendszerben is. A haladó munkásmozgalomnak melyet az IWW alkot napjainkban, gyakorlatilag szorgalmazni kell minden rendelkezésére álló eszközzel, hogy az eljövendő társadalmi rendszer termelési és szétosztási gépezetének megfelelő szervei, már a mainak keretein belül létesüljenek. Természetes, hogy a kevésbé kifejlett ipari államokban, ahol a tőke koncentrálása még nem érte el kereteinek befogadó határait, lehetetlen az uj társadalomra megfelelő struktúra felépítése. Azonban lehetséges a termelő erők előkészítése, kiképzése és begyakorlása a reájuk háruló feladatainak teljesítésére. Az IWW, az újjászervezés I nagy feladatára, a munkásosztályt tartja hivatottnak. Részt ebből a munkából nem hárít a társadalmi osztályok más tagjaira. Különösen az Egyesült Államokban nincsen erre szükség, mivel a munkásosztály mint társadalmi tényező, teljesen kifejlődött. Tekintettel, hogy az ország társadalmának alapját, több mint egy harmadát részben bérmunkások alkotják, tehát nyilvánvaló, hogy a helyes szervezeti egyesülés hiánya képezi akadályát, a kollektiv életszükségletre termelő rendszer kialakulásának. Az IWW nem hárítja el, sőt mindenekfelétt szorgalmazza mindazon szervek előzetes kiépítését, amelyek hivatása a további osztályuralmat lehetetlenné tenni, annak feltámadását mindörökre megakadályozni, a mai rendszer átalakulása után. Következésképpen, amint a neve is nemzetköziségre utal, az IWW, vagy magyarul a Világ Ipari Munkásai szervezete, olyképpen egyesitett erők utján kívánja a termelés és fogyasztás tervszerű rendezését, amelyek nemzetközi alapon valósítanák meg a történelmi szükségszerűség társadalmát. Az észszerüs^g logikája alapján is beismerhetjük, hogy uj társadalmi rendszer, csak nemzetközi együttműködésen létesülhet. Amint a nagy és méreteiben nemzetközi kapitalizmus trösztjei révén monopolizálja a világ- gazdaságot, ellenőrzi a termelés és szétosztás legapróbb műveletét is, akként kell a Világ Ipari Munkásainak, a maga nemzetközi EGY NAGY SZERVEZETE utján ugyanazt,, az összesség javára érvényesíteni. A nagy szocialista gondolkodók, kivétel nélkül valamennyien utalnak arra a tényre, hogy az árutermelés megszüntetése és annak helyébe a tervszerű szükségletre való termelési rendszer volna az^ egyedüli, amely véglegesen véget vetne a háborúknak, de főként az osztályharcot szüntetné meg. Mert azáltal megszűnne a gazdasági kizsákmányolás lehetősége. A történelmileg kifejlett és egyre fejlődő munkásosztály, minden bizonnyal elérkezik arra a méltóságra, hogy hivatásának eleget tehet. Ne tévesszük szem elől, hogy a munkásosztály mint osztály, csak nagyon kevéssel tekint egy századnál nagyobb múltra. Tehát osztulytudatra ébredése és annak alapján nemzetközi szervezkedése, amely hatalmi erőt nyújtana hivatásának gyakorlati teljesítésre, máról-holnapra nem következhet be és ilyen történelmi teljesítmény belátható időn belül nem remélhető. * AZ UJ RENDSZER VÁZA Az IWW tervrajzát tanulmányozva, félremagyarázhatatla- nul felismerhetjük az uj társadalmi rendszer struktúráját. Nem a polgári államrendszer területi felosztása alapján létesített struktúrát, hanem az ipari termelés központosításából eredő és abban gyökerező gazdasági rendszer alapvető lényegét. Azt a gyakorlati hajtóerőt, amely a társadalom gazdasági alapjából kihatással van érzelmeinkre, s cselekvésünk minden mozzanatára. Ez a struktúra, az IWW által tervezett, kollektiv demokrácia kifejlődésének alapját képezi. Magába foglalja a termelésben foglalkozó ipari munkások összességét egymásba kapcsolódó csoportba tömöríti, hogy miként a termelésben kollektive részt vesznek, ugyanúgy a társadalmi életben is betöltsék közigazgatási, jóléti, intellektuális és minden egyéb közérdekű funkciót, amely társadalmi életünkben szükséges. A terv aktuális keresztülvitelére és gyakorlati alkalmazására az ipari szervezetekből delegált munkások alkotják a városi tanácsokat. A városi tanácsok viszont, a városban, működő ösz- szes ipari szervezetek, közös városi csoportjának tartoznak felelőséggel. A városi közös csoport kötelékébe tartoznak a műhely bizalmiak, minden munka osztályból egy küldöttel. A közös városi csoport működését viszont az össztagság által megválasztott szervező bizottság egészíti ki. A városi csoportok az adminisztrációs ügyek elintézésére közösen titkárt választanak, aki a felmerülő ügyeket a tagság határozata alapján az ipari szervezet központjával lebonyolítja. Az ipari szervezet általános működésének sima és zökkenés nélküli menetére az általános ipari szervező bizottság ügyel. Az iprai szervezetek együttesen alkotják az egyetemes szervezetet és a külömböző ipari szervezetek közötti ügyek lebonyolítását az egyetemes titkár végzi. Az általános végrehajtó tanács, az ipari osztályokból választott küldöttekből alakul. Az általános tagság határozatát érvényesíti és általában a szervezetre kiható kérdésekben intézkedik, vagy referendum utján a tagság határozatát veszi igénybe. Az egyetemes konvenció képezi a szervezet legmagasabb fórumát. Ami viszont megfelelne a mai politikai kongresszusnak és az uj rendszerben azt helyettesítené. Egyébként a Bérmunkás teljes ismertetést nyújtott erre vonatkozólag az EGY NAGY SZERVEZET szerkezetének a folytatólagos közlésével. Az uj társadalmat tehát, az ipari tömegek szervezeti egyesülésével valósíthatjuk meg. Erőteljes szervezet hiányában, minden kísérletünk kudarccal végződne. Tény, hogy az uj társadalom alapjait csak úgy leszünk képesek erős talapra építeni, ha a munkásosztály felemelkedik arra az érettségi fokra, hogy felismerje tAlifásunk helyességét és elfogadja szervezkedésre buzdító hivásunkat, hogy egyesülésünk hatalmi erején megvalósíthassuk az IPARI DEMOKRÁCIÁT. MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szervezetének pittsbur g h i tagjai a “Bérmunkás” 29 éves fannállásának emlékére DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendeznek NOVEMBER 30-án SZOMBAT ESTE, 7 órai kezdettel az Internacional Socialist Lyceum 2-ik emeleti nagytermében, 805 James St. N. S. A zenét elsőrangú cigány- zenekar fogja szolgáltatni. Jegy ára 50 cent személyenként.
