Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-26 / 1134. szám

2 oldal

BÉRMUNKÁS

1940 október 26.

intézményhez tartozzon melyek az Insurance Departmentok törvényeinek eleget tudnak tenni. Ismertette a Rákóczi Egyesület alapszabályai szerint való demokratikus működési lehetőséget, mert ott nem törődnek azzal, hogy mi a tagoknak a vallása, egyforma tagtestvér a katholikus, zsidó vagy református, ugyanúgy nem törődnek azzal, hogy a tagnak mi a politikai felfogása vagy más elvi meggyőződése.

Ők kizárólag a biztosítási ügyekkel foglalkoznak és ebben a tekintetben a Rákóczi Egyesületbe fizető tagok érdekeit a legjobban próbálják elősegíteni és megvédeni. A tartalmas beszédből a jelenlevők sok olyan dolgot ismertek meg a biztosítási ügyekből, amiket ezelőtt soha nem hallottak.

Az előbbeni gyűlés jegyző- könyvi határozatának felolvasása után, mely kimondja, hogy az első osztály minden vagyonával lecsatlakozik a Rákóczi Se- gélyző Egyesülethez, Vasas titkár bejelenti, hogy mint az egyesületnek 142. osztálya működhetünk tovább, és az első osztály minden vagyona mint a 142. osztály vagyonát képezi. Ezután a tisztviselők megvá- lesztása történt meg, akiket a Rákóczi Egyesület szabályai szerint Vasas titkár esketett föl. Nem sikerült az összes tisztviselők neveit följegyeznünk, de azt tudjuk, hogy a Rákóczi Egyesület 142. osztályának elnökévé Vaszkó Györgyöt és pénzügyi titkárnak Fishbein Lászlót választották meg egyhangú szavazattal.

így tehát megoldást nyert a Munkás Bs. Szövetség első osztályának ügye és itt jegyezzük a 35. osztálynak az ügye is, mert ők is az első osztállyal együtt lecsatlakoztak. De mi lesz a sorsa a többi osztályoknak és mi a jövője a Szövetség össztagságának. ők is várni fognak addig, mig az Insurance Department esetleg rájuk parancsol, hogy nem működhetnek tovább? Vagy nem jobb volna most mig a Munkás Bs. Szövetségnek van valami vagyona, kedvezményes alapon egy másik intézményhez átcsatlakozni. Mi tudjuk, hogy ezzel a tagság nem veszítene semmit, csak nyerhetne, mert az ilyen egyesüléssel nemcsak a külön központi ügykezelés költségét takarítanák meg, de az öregebb tagok évi befizetési táblázatát is jóval lejebb tudnák redukálni. Mi biztosan tudjuk, hogy a Munkás Bs. Szövetség tagsága ezt nem bánná meg, csak kizárólag Somló Lipót és társai sírnának emiatt. De ez sokkal jobb volna, mint megvárni azt, hogy a tagság sírjon Somló Lipót és társai után, akije saját önző érdekeik vakságában a Munkás Betegsegélyző Szövetség sírját ásták meg. De erről még beszélni fogunk.

Egyleti Figyelő.

Az erdélyi revízió és ami mögötte van

Irta: FÖLD VÁR Y MIHÁLY

PÓTLÁS

Lapunk múlt heti számában beszámoltunk Mrs J. Fodor kerti mulatságáról. Most azt kipótoljuk az ünnepély tiszta hasznaként a Bérmunkásnak beküldött 50.00 dollár felülfizetés közlésével.

mint Horthy Miklós, aki a mi időnkben Zrínyi és Széchényi szellemét jelenti számunkra.”

Hát igen! Csinadratta bum. Vigadj, örvendj jó magyarom, mert ezt kívánják meg tőled itt Magyarországon kötelező erővel. Külföldön a rendszer előőrsei »megbízottai a papok gondoskodnak róla majd, hog> megszédülj és élj ént kiálts a rabszolgatartókra. Mink azonban ipari unionisták, forradalmárok, nem vagyunk oly köny- nyen a hazafias maszlagu propagandával megszédithetők. Mi nem vagyunk hajlandók mindent, főleg elnyomóinknak mindent elfogadni.

Kötelességünk, saját osztályunk érdekében (bármennyire is prüszkölnek egyesek tőle) fölboncolni minden ténykedését e rezsimnek, már csak azért is, hogy legyenek olyanok, akik talán mint egyedüliek tisztán láthassák mi folyik errefelé a hazafiasság kalózlobogója alatt.

Most egészen röviden mutassunk rá 3 dologra:

1. Mit jelent a visszacsatolás az erdélyi magyar munkások és parasztok számára?

Válaszunk: Semmi lényeges

változást, illetve gazdasági helyzetükbe^ javulást. Miért? Azért, mert a román impérium alatt tilos volt a véleménynyilvánítás, de volt munka és főleg élelmiszer olcsón . és bőségesen minden ott élő számára. Bizonyítja az erdélyi szászokat Hitler szívesebben hagyta meg továbbra is román fönhatóság alatt semmint (amint várták sokan) Magyarországhoz csatolják.

Magyarországon is tilos a szólásszabadság. Munka a kötelező rabmunkaszolgálatnál alig van. Az élelmezés terén mindég nagyobb nehézségek mutatkoznak, éppen ma redukálta a kormány a heti fejadagot, hogy a régi háborúban sem tapasztalt nagymérvű drágaságról ne is beszéljünk. Végül a 3 millió éhező magyarok száma a felvidéki egy-két százezres emelkedése mellett most újból lényegesen emelkedni fog.

2. Mit jelent az anyaországi magyarok számára területgyarapodás ?

Aburzsoa és középosztály vékony rétegét illetőleg újabb elhelyezkedési, uraskodási lehetőséget, illetve uralkodási területet. A munkások és parasztok számára a munkanélküliség növekedését az Erdélyből most majd nem Bukarest, hanem Budapest felé való munkakeresési vándorlást értve ezalatt. De

mivel Erdély legszegényebb — mezőgazdaságban, iparban és bányászatban — részét juttatták vissza és az ottani lakosság, mely elszakítva az azt élelmező Bánáttól, ami tudvalevőleg továbbra is Romániának maradt, jelenti azt is, hogy eltartása az amúgy is tűzött németországi kivitel révén kifosztott anyaországra hárul, miáltal itt még kevesebb jut a lakosságnak és ez ismét a drágaságot fogja növelni tetejébe a mostani bajoknak. Kisérjük csak figyelemmel a budapesti hatósági munkaközvetítő hivatal és az árskáláról szóló jelentéseket, majd miként a felvidéki visszacsatolás óta emelkedést, úgy az Erdélyit is szemléltetni fogja.

3. Mit jelent ez a revízió Ger- mánia számára?

Magyarország fokozottabb kizsákmányolási területi gyarmat jellegre való lesülyesztését. Ger- mánia nem szerelemből barátja Magyarországnak. Az eddigi élelmiszer és nyersanyagok további erőteljes növekedését és szállítását szorgalmazza. Mindenki tudja, hogy a magyar föld termékeiből éppen a magyaroknak jut a legkevesebb az csupán azért van, hogy bármennyit is küldenek ki Germániába az mind kevésnek bizonyul. A zsiradagoknak heti 4 dekával való redukálása is azt bizonyítja, hogy minden magyar újból kénytelen 4 deka zsirt Gérmániának átengedni. A kötelező 20 filléres munka- szolgálatban elvégzett aratási munkából az igy megtakarított aratói rész ami a magyar paraszt létföntartási alapját képezte volna egyébként ugyancsak a magyar parasztok éléskamrája helyett . Germániába vándorol. Ha majd éhséglázadás tör ki elintézik a szuronyok és géppuskák s ha nem bírják, majd segít a német leverni a magyarokat. De a gazdasági gyarmattásülyesztés mell e 11 Germániának a magyar delegá- gáció Teleki miniszterelnökkel együtt és Horthy beleegyezésével miként 1919-ben Erdélyt a románoknak adták el a fegyveres segítségért, most Germániának adták el a magyar “függetlenséget és szabadságot”. A germánok kik az újonnan megvont erdélyi határt örök és vég- 'egesnek fogadtatták el a magyar fasiztákkal magyarul Erdély értékesebb részét másodszor adták el Horthyék most a germán barátság kedvéért a románoknak, magát az anyaországot is kiszolgáltatták szőrőstől- bőrőstől Germániának. A magyar kormány ugyanis beleegyezett abba, hogy a magyar- országi németek a német csoport tagjai és mint ilyenek a német birodalomhoz tartoznak.

A német népcsoport “Volsk- bund” nevű szervezete, mely közvetlenül a német birodalom alá tartozik, önálló szervként intézi a magyarországi német népcsoporthoz tartozók sorsát. Olyan közigazgatási területeken ahol a német népcsoport tagjai az összlakosságnak EGYHAR- MADÁT alkotják, hivatalos nyelpv a német nyelv. Tilos a német családnevek magyarosítása, a már magyarosított német nevek eredeti német névre újra visszaállithatók, ha az elle- t azt akarja a magyar helyett használni. A német népcsoportot tagjait az össznépességben elfoglalt arányszámuknak megfelelően a magyar állami hiva- loknál, vármegyéknél stb. köteles a magyar kormány kinevezni tisztviselőknek. Különösképpen a német népcsoport tagjai lehetnek csak az általuk lakott területeken a felsőbb hatóságok. A német népcsoport tagjai csakis német nyelvű iskolákban tanulhatnak és a magyar kormány köteles ezek részére német iskolákat saját költségén létesíteni és föntartani.

De mit részletezzük tovább, ha a szerződést végigolvassuk önként felmerül a kérdés, hát igy is lehet? Horthy-Telekyék oly szerződést fogadtak el az erdélyi sovány egy tál lencséért, ami egyértelmű egy háborúban levert országra kényszeritett békeszerződéssel.. Trianon megcsonkította Magyarországot, de a me,gmaradt terület lakosait nem osztályozta s nem privilegizálta. Horthyék 21 esztendős uralma kellett ahoz, hogy most tőkés és munkásosztályon kívül u.i kasztok; germánok, zsidók, magyarok, ruszinok mint I. II.

III. rendű állampolgárokká legyenek.

Nem az a rémuralom amit Horthyék világgá kürtőitek a Magyar Tanácsköztársaság, kiket hazaárulóknak kiáltottak ki és most 21 év után bebizonyosodott, hogy mennyire külömb magyarok voltak, mert amikor Erdélyről az antant fölszóllitot- ta hogy a románok javára mondjon le, volt bátorsága a konferencia asztalára csapni az öklével és azt ordítani nem, A magyar tanácsköztársaság nem hajlandó egyetlen talpalattnyi földjéről sem lemondan Magyarországnak. Az erőszak jogin megrabolhatják, .de fegyverrel áll ellen.

így is történt. A magyar grófok Horthy és Telekivel az élen összepaktáltak, csak azért, hogy ők kerülhessenek a magyar nép n v-akára, uralomra. Elárulták, eladták Magyarországot 1919- ben.

A sors iróniája, hogy ma 21 évvel később ugyanezek ismét gyalázatosabb formában bátorkodtak ezt megismételni.

De ugyebár azért Horthy-Te- lekiék az igazi magyar hazafiak.

Mi pedig magyar munkás és parasztok, forradalmárok, kik fegyverrel szembesz,álltunk és talán rövidesen szembeszállunk ismét a magyar szabadságért, rögért — mi hazátlan bitangok vagyunk — szerintük.

Csak ennyit kívántam a nagy örömtüzekhez ,mint volt vöröskatona és öreg elvhü forradalmár megjegyezni.

BUDAPEST 1940 augusztus —- Csinadratta bum, bum. Idefigyeljetek magyarok! “Hatalmas barátaink Hitler és Mussolini igazságot szolgáltattak hazánknak, visszakaptuk Erdély egy részét, küldjünk fohászt és imát a magyarok Istenéhez, hogy hozzásegített bennünket a mai naphoz és adjunk hálát neki, hoffv olv vezért adott nekünk.

___________________________