Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-19 / 1133. szám
1940 október 19. BÉRMUNKÁS 7 oldal MIT KELL VÉDENI? Conscript wealth and what have you got to defend?”: Westbrook Pegler. A fenti idézetet nem tartottam célszerűnek, vagy tanácsosnak lefordítani magyarra, ezt minden godlokozó munkás megérti, úgy ahogy az mondva, illetve Írva lett. Pegler a legszókimondóbb Írnoka az uralkodó osztálynak, nem is tartja szükségesnek, burkolni a szavakat, annyira bízik mestereinek a megingathatatlan hatalmában, hogy szinte kihivólag, leplezetlenül mondja meg, hogy az az egész háború azt a vagyonos osztályt van hivatva védeni, melynek ő hűséges cselédje. Amerikának ámbár csak 11,365,000.00 dollár befektetése van a külföldi országokban, nem számítva a külömböző kormány kötvényeket, melyet legtöbb esetben csak a MI kormányainktól kaptak baráti alapon azok a kormányok, melyeket a Wall Street uralt és bajba jutottak, vagy veszély fenyegette őket. KÖVETÉSRE MÉLTÓ Az emberek — nagyon helyesen — szívesen keresnek alkalmat arra, hogy kellemesen elszórakozzanak és erre a célra nagyon alkalmasnak találják a születés,/név napot, esküvőt, házassági évfordulót, sőt sok helyen még a temetést is. De igazán nemes szórakozás az, ha az ilyen emlékünnepélyt a munkásmozgalom szolgálatába állítják, mint tették azt a cuyahoga falisi Fodor munkás- társék kik hosszú ideje odaadó támogatói a lapunknak és a mozgalmunknak, most Fodor Fodor munkástársnő kijelentet- munkástársnő születés napját egy nagyon kellemes ünnepély- lyel ülték meg. A meghívóban te, hogy a vendégeitől ajándékot nem fogad el, hanem az elfogyasztott ételeknek az árát és az italok jövedelmét a Bérmunkás javára adja. Akronból, Clevelandból jöttek a jóbarátok, rokonok, kik egy nagyon kellemes napot töltöttek Fodorék vendégszerető házában. Az ünnepeltet Vizi és Bischof munkástársak üdvözölték és ezt az öntudatos asszonyt példaképpen állították a vendégeik elé, akik lelkesen ünnepelték Fodor munkástársnőt és a családját, amely után késő éjjeli órákig szórakoztak a vendégek. A születésnapi ünnepély szép összeget jövedelmezett a Bérmunkásnak. Amikor megköszönjük Fodor munkástársék lapunk iránti jóindulatát, ezúton is minden jót kívánunk nekik és kérdezzük, hogy ki fogja követni ezt az öntudatos munkáshoz méltó cselekedett ? Amikor Fodor munkástársnő kipihente a 40 személy étellel való ellátását, levelében ezúton mond köszönetét a nyújtott segítségért Mrs Fay, idősbb Farkas Imréné, Deákné, ifjú Farkas Imréné, Kerné és Demené munkástársnőknek, akik szorgoskodtak, hogy mindenki jóltalálja magát és ebben nem is volt hiány. A tudósító. Hogy mennyire van összeszőve a nemzetközi kapitalizmus, azt csak úgy tudnánk meg, ha holtteteme felett mondhatnánk el a végső leszámolást, addig ezt a nagyon fontos tényt a kapitalizmus saját testével fogja fedezni, mert nem volna tanácsos megtudni az amerikai fiuknak, hogy a demokrácia mellett az angol, belga, román, jugoszláv, meg sok más királyok tőkéjét is nekik kell megvédeni, melyet úgy összevegyi- tettek az amerikai bankérdekeltségek a saját befektetéseikkel, hogy csak a halál tudja őket elválasztani. Ezen összevegyitett tőke legnyilvánvalóbb példája az acél, olaj, gumi, tin, nikel, réz, mely teljesen nemzetközi alapon van megszervezve és minden uralkodó kutya, illetve király es herceg valamint bankár tagja ezen kombinációnak. Ezt legjobban bebizonyítja Károly román király futása, mely után kisült, hogy bizony őfelségének is elég nagy rakás dohánya van befektetve a külföldön, köztük az amerikai trösztöket is értve. Pegler mellett nagyon sok más iró és politikus is van, aki úgy látja a helyzetet és ki is mondja, hogy egyedüli védeni valónk a tőke — vagyon, ezt még gyarló kezdetleges politikusok is kimondják. A chicagói béke mozgósításon Owen D. Knox, egy detroiti pap a következőket idézte Wendell Willkie beszédéből: “A vagyon egy néhánynak a kezeiben, az egyedüli dolog a demokráciában amiért érdemes harcolni.” Roosevelt sokkal okosabb és nem beszél, hanem cselekszik, igy a Wall Street csak nyer azáltal, hogy megint Rooseveltet választják be. A polgári irók is azt állítják, hogy mentül többet beszél Willike, annál biztosabb Roosevelt megválasztása. Mi is azt mindjük, hogy az egyedüli dolog amiért érdemes harcolni az a nemzet vagyona, melyet most egy maroknyi ember kisajátított és bizony érdemes volna érte harcolni, az megoldaná a munkanélküli kérdést, valamint a háborút szükségtelenné tette volna örökre. Ami a fő ezen összvagyonért való harcba nem kell messzire menni, az ellenség itten van, a cim: Wall Street. Vi LEGALÁBB 50 ESZTENDŐVEL MARADTAK HÁTRA Azok a munkások, akik a törvényhozástól várják helyzetük megjavítását, most tudomásul vehetik, hogy október 24-én országosan életbe lép a heti 40 órás munkahét. A képviselő urak a kormánnyal egyetemben MOST látják szükségesnek a 40 órás munkahetet. Bár az intézkedés 50 esztendőt késett, jelenti azt is, hogy ebben az országban is számos munkatelep van, amely a több mint tiz milliós munkanélküliség mellett, határtalan munkaórákkal zsákmányolják ki a dolgozókat. Az Egyesült Államok hadikötelezettségi törvénye és az európai módszerek A hadikötelezettségi törvény alapját az 1917-es háborús sorozás képezi. A jelenlegi törvényt civilek kontrolálják és mentesítették mindazon rendelkezésektől, amelyek visszaélésekre adtak alkalmat és amelyet oly élesen elleneztek. 1917- ben az első papírral rendelkező idegenek ép oly arányban jelentkeztek és szolgáltak a hadseregben, mint az amerikai polgárok. Az amerikai történelemben nem volt példa arra, hogy békeidőben kötelező katonai szolgálatot vezessenek be. Ezzel szemben már a legtöbb európai ország mintegy száz esztendő óta csakis ezzel a módszerrel tudott állandó hadsereget fenntartani. Háborús kötelező szolgálat viszont az Egyesült Államokban sem újdonság, habár 1917-ig ugyancsak éles harcok előzték meg a kötelező sorozás bevezetetését. Az 1917.-Í “Selective Service Act”-et az amerikai nép aránylag minden ellenkezés nélkül fogadta — főként azért, mivel a törvényt demokratikus szellemben fogalmazták meg. Ellentétben az európai hadkötelezettségi törvényekkel, az amerikai törvény nem tűrt protekciót és nem tartalmazott hézagos és kijátszásra alkalmas paragrafusokat, amelyeket gazdag emberek a bőrük megmentésére felhasználhattak volna. Az amerikai hadkötelezettségi törvény háborús rendkívüli intézkedés volt és mégis sokkal demokratikusabb elgondolásában és demokratikusabb volt kivitelében, mint az európai hasonló rendelkezések — békében. Az 1917-es hadkötelezettségi törvény egyik legfontosabb kitétele — amelyet az amerikai oly nagyon értékel kimondotta, hogy a törvény végrehajtását v és a rendelkezések kidolgozását nem a hadsereg és tengerészet embereire bízza, hanem a pol- gái hatóságokra. így a sorozóbizottságok és a fellebezési hatóságok nem katonai, hanem civil egyének ellenőrzése alatt álltak. A jelenlegi törvény, amelyet a Kongresszus nemrégiben elfogadott és az elnök\ aláírásával szentesített, ugyancsak tartalmazza az említett kitételeket. A kötelező katonai szolgálat kérdését ugyancsak heves viták folyamán tárgyalták az 1812-es háború alatt. Azokban az időkben az egyes államok jogait szent és sérthétetlennek tartották. így Massachusetts és Connecticut annyira féltékenyen őrizték állam jogaikat, hogy minden erővel visszautasitották azokat a törekvéseket, amelyek az állami hadseregeket a Szövetségi hadseregbe való szolgálatra akartak behívni. Sokáig húzódtak e harcok az államok és a Szövetségi kormány között és végre is a háború befejezést nyert, anélkül, hogy a kötelező egységes katonai szolgálatot törvénybe iktathatták volna. ötven évvel később a polgárháború egymással szembe állította a délieket és az északiakat. A Szövetségi hadsereg két éven keresztül zsoldos hadsereggel folytatta a háborút. A jelentkezők létszáma mindinkább ritkult, oly annyira, hogy 1863-ban a Kongresszus kénytelen volt kötelező sorozási törvényt bevezetni. A törvényt hirtelenében szerkesztették és igy meglehetősen tele volt hézagos szakaszokkal, amiknek következtében súlyos bajok támadtak. A törvény például kimondta, hogy a besorozott katona 300 dollárért megvásárolhatja szabadságát, ha a pénz lefizetése mellett helyettest tud küldeni a hadseregnek. Elképzelhető, hogy mennyi támadás érte emiatt a hatóságokat, amelyeket joggal, kivételezés,^ meg- külömböztetés és más eféle címeken Ítélt el a szegényebb sorsú lakosság. New York városában a szegény polgárság hallatlan keserűséggel támadta a törvényt és ebből fakadtaK azután a véres összeütközések, amelyeket “az 1863-as sorozási lázongások” cimén könyvelt el a történelem. A lázadások során sokszáz ember életét^ vesztette és több millió dollár értékű vagyont égettek fel. A kötelező sorozás nem járt érdemleges sikerrel, mert annak dacára, hogy 3.000.000 egyént sorakoztatott fel, alig 100.000 került tényleges szolgálat alá. Mindezt szem előtt tartották az 1917,-i “selective service act” megszövegezésekor. Rendelkezéseket, amelyek esetleges visszaélésekre adhattak volna alkalmat, kiküszöböltek és a törvény kihangsúlyozta a polgári hatóságok által gyakorlan- dó ellenőrzést. Ennek köszönhető azután, hogy 1917-ben a lakosság nagy tömegei nem ellenezték a kötelező szolgálatot. Az ellenkezés inkább csak egyének részéről volt érezhető, akik lelkiismereti okokból ellenezték — nem a törvényt, hanem — a fegyverviselést. A múlt világháborúban csak egyetlen nagyobb tömeg kerülte ki a hadviselést: az idegenek, akik még nem váltották ki első papírjukat. Tremészetesen sokan támadták emiatt az idegent azt mondván:. “mig*mi nyomorult fillérekért az életünket áldozzuk a francia harctereken, ti itt biztonságban éltek és rengeteg pénzt kerestek”, természetesen ilyen felfogással csak azok bírtak, akik felületesen ítélték meg a helyzetet. Sőt a legmagasabbrangu katonai hatóságok emberi is elismeréssel vallották be, hogy az idegenek és idegenszületésüek hatalmas tömegekben jelentkeztek sorozásra és ép oly hazafias szellemben vettek részt a szolgálatokban és harcokban, mint a bennszülött amerikaiak. Az idegenek és idegenszületésüek számszerint is egyforma arányban vették ki részüket a háborús szolgálatokból. A jelenlegi kötelező katonai szolgálat megkívánja, hogy minden amerikai polgár és minden idegen 21 és 36 éves korok között regisztráljon október hó 16-án. Ez a regisztrálás csak férfiakra vonatkozik. Tényleges szolgálatra csak azokat fogják behívni, akik polgárok, vagy legalább első papírral rendelkeznek. Common Council
