Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-19 / 1133. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 október 19. BÖZSI Ó, nálunk a proletárházban sok minden jelenti a rügyfakasztó tavaszt. Például: Nem kell annyi tüzelő, a gyerekek lent játszanak az udvarban és nem lábatlankodnak a lakásban. A Szabóék vak leánya, a Paula a II. emeleti folyosón egyik kezével a korlát vasát simogatja, szalad szegény fel s alá és hangosan motyogja magának: — Disznók vagytok, mindenki disznó! Paulára azért senki sem haragszik. Vénleány szegény feje, vakon született. S végül jelenti még a tavaszt Gregács Bözsi öngyilkossága is. Visszatérő bogara ez Bözsinek, akár a fecskék, melyek már megjöttek Bözsi mániájával együtt. Viszont a rigók elmentek. Egész télen etettük őket s most hogy fütyülni kéne nekik, fütyülnek ránk. Ilyen ez a betyár élet, melyet Bözsi itt akart hagyni a ház t. lakosságával együtt. Pár héttel ezelőtt újságolta Pavel- ka: — A Bözsit megint elvitték a szanitészek. A öreg még mindig igy nevezi a mentőket, mint a nagy- háború idején. Azóta Bözsit kiengedték a Rókusból. Ott ül az ajtójuk küszöbén, olvas. Nagyon régi ismerősök vagyunk. Itt született a házban és nemrégen még bácsizott, ezen az alapon több huszfilléressel és pengővel adósom. Jó vagyok neki minden pénzre. Faggatom, hogy mi szépet olvas. — Találja el — feleli mosolyogva. Általában vig természetű. — Szerelem? — kérdezem s ezzel megindul közöttünk a beszélgetés. — Nálunk egyelőre dobva van a szerelem. Elegem van vele. — Csak nem?! — csudálko- zom. Csak igen! — És miért, ha szabad kérdeznem ? Bözsi bekiált a konyhába! — Mutter hozon ki egy széket!. Kapok egy sámlit, leülök. Közben Bözsi rágyújt egy cigarettára és beszél. — Először volt az aszpirin. Emlékszik? — Most négyéve a Zugligetben. — Nyert! — Az az egy volt, ami nem itthon történt. Egy pincér miatt csináltam. Rém komiszak maguk, férfiak. Juj, de utálatosak. Azóta nem birom a pincéreket. Gyűlölöm őket. Itt lakott a csibész a házban. Mit is mondjak? A dumával főzött meg. Egyébként pocsék egy pofa volt, de a dumája olyan volt, mint egy filmszínészé. Hogy én mit szerettem azon a csálingeren, magam se tudom. Bözsike drága igy, Bözsike drága úgy, magának kár a gyárban elhervadni, jöjjön hozzánk a kávéházba, majd meglátja, milyen fejes nőt csinálok én magából. Addig szédített, mig bedőltem neki, végül vízben hagyott. Mit is csinálhat egy szegény leány ilyenkor? Hát ha mindent akar tudni, ezért volt az aszpirin. Csak pincérrel sose kezdjen az ember. — Szerencsére, nem történt nagyobb baj, ha jól emlékszem, valaki megtalálta magát. — A Rókusbán ébredtem fel. — És a lugkövel, hogy tör-, tént? — Egy kávéházban voltam kenyereslány, esténként cigányzene is volt. A prímás csak nekem húzta, a fene ette volna meg a füstös pofáját. A muzsikájával vett le a lábamról. Csak cigánnyal ne kezdjen az ember. A rossz nyavalya majd kitörte értem, de a bandából valamelyik roma beköpte a primásné- nak. Az asszony a rajkóival együtt jött be a kávéházba és irtó balhét csapott. Mit használt, hogy a prímás beleköpött a bőgős szájába — az volt a mószeroló. A kávés a bandával együtt engem is paterolt. Ez megfelel a kivágás fogalmának. Bözsi tovább beszél: — A prímás rám se nézett többé. Nagyon el voltam keseredve. A Mutter éppen mosott itt a konyhában. Egy bögrében állt a lugkő a teknő szélén, felhajtottam. Azóta nem birom a cigányzenét még a rádióban sem. Képzelheti, hogy ette a Muttert a penész. Nem miattam, hanem a lugkő mi^tt. Nagyon nehezen lehet kapni. A mosásnál van rá szüksége. A második lugkőeset dzseszhar- monikás miatt történt. Imádtam a dzseszt. Te jó Isten, hogy tudott az a csirkefogó har- monikázni! Akkor a ligetben voltam állásban, nyári vendéglő, női kiszolgálás. A szakszo- fónost a frász majd kitörte értem. Folyton azért nyavaly- gott, hogy hagyjam a harmo- nikást, még feleségül is akart venni. Kellett a jó? Nem! Nekem a rossz kellett. De meg is vert az Isten. Egy szép nap eltűnt az egész banda, valahová külföldre szerződtek. Mindenki tudta a ligetben, hogy el fognak menni, csak pont én nem. Szépen hazamentem, a Mutter éppen mosott, a bögre a lugkő- vel mintha direkt nekem lett volna odakészitve. Azóta nem birom a dzseszt. Ez tavaly volt. Egy mély szippantás a fogyófélben levő cigarettából és Bözsi folytatja tragédiáját a férfiakkal. — Ez a mostani eset egy sofőr miatt történt. Ez is nős. Csuda pechem van. Amelyik férfi érne valamit, az már nős. Ez a sofőr azzal főzött, hogy elválik a feleségétől és engem vesz el és most végül mégis bemondta az unalmast. — Nézd Bözsi — kezdte — igaz, te fiatalabb, szebb vagy, mint a feleségem, de a szegény asszony belehalni, ha otthagynám, meg aztán tudod, hogy én hányszor voltam már lebukva. Most egy karambol, most egy gázolás, ezalatt otthon nem volt egy fillér sem. Ez az asszony takarítani járt, hogy mig én nem keresek, azért otthon minden meglegyen. És végül utoljára, senki többet harmadszor, a feleségem olyan tiszta asszony, hogy annak a padlójáról nyugodtan megeheti az ember a turóstésztát és hogy tud az a szent asszony főzni. Nálatok meg, Bözsi, ragad minden a szutyoktól. Bözsi elbeszélését megszakította Máj er Laci üvöltése: Bözsi nevetve mutat Laciék felé: “Ilyen az élet Bözsike drága, feledjen el.” — Ez a totálhülye még beképzeli magának, hogy miatta esz a penész. Hát úgy nézek én ki, mondja, Bözsi valóban nem úgy néz ki, csak egy kissé furcsa, hogy 21 éves létére éppen negyedszer akarta itthagyni az életet és a külvárosi bérkaszárnyát. Azonban nincs már itt semmi baj, most tolatott be egy verklis, a gyerekek körbefogózva táncolnak körülötte, zsong a ház, mint a méhkas. Pavelka odajön hozzánk, a pipát kiveszi mosolygó szájából és elismerően mondja Gregács mamának: — Csudára irigylek a Bözsike a jó gyomráért. Ez ihat ja vitriol is, nem ártja neki. Én meg ha tisztán iszok a rum, mingyárt égi 'a belem, mint a kanóc. Hiába múlja az idő, kop- ja a csavarok. Na szolgája, megyek, mert a verklivel idegen srácok és jöttek be, de majd elzavarok. Szólnak a rádiók, száll a dal, nincs itt már az égvilágon semmi baj. A Munkás Betegsegélyző Szövetség feloszlatott osztályainak közös akciója (Folytatás az 1-ső oldalról) lett még léhütő alakok is, mert hárman nem bírták elvégezni egy aránylag kis intézménynek az irodai munkáját. A tagsággal, akik nem igen kutatják az ilyen bajokat, eltudják hitetni, hogy az ilyen gazdálkodás | jó és megfelelő, azonban az Insurance Department, ahol a szakértő vizsgálók ismerik a biztosítási üzlet alaptörvényeit, mindjárt meglátják az ilyen csődbe vezető bajokat. Hogy mi lesz a következménye az ilyen intézkedésnek, azt az Insurance szakértők előre tudják, azért nem adnak az ily intézményeknek engedélyt, és végeredményben kitessékelik őket a biztosítási üzletből. A New York állá'mi tagok részére még nincs befejezve sem az áthelyezés, sem pedig az engedély megtagadás ügye. Most van kiA BÉRMUNKÁSÉRT Susan Hering munkástársnő a nemrég lezajlott országos értekezleten, amikor a Bérmunkás Védelmi alapjának a megteremtéséről volt szó bejelentette, hogy Buffalo nem marad el ettől az akciótól sem, mint ahogyan kivette a részét eddig is a lap fentartási kötelezettségéből. Susan Hering azok közzé az ipari unionisták közé tartozik, akik nemcsak ígéreteket tesznek, de azokat meg is valósítani törekszenek. A fenti bejelentésnek egyik megnyilvánulása volt az a társas vacsora, amelyet a Bérmunkás buffaloi olvasói október 5- én, szombaton este rendeztek az előnyösen ismert Bemo parkban. A Bérmunkást az eseményről csak annak megtörténte után három nappal értesitette Hering munkástársnő, a legértékesebb kékszinü papiroson, amelyért a posta 37.50-et fizetett ki. A kisérő levélben megemlékezés van Mrs. M. Merla egy dolláros külön felülfizetésé- ről, buffaloi Stana munkástársnő kézimunka ajándékáról, melyen sorsolás utján hat dollár jött be, valamint köszönet nyilvánítás mindazoknak, akik segítettek az estély sikerességében. Mi is csatlakozunk elismerésünkkel a siker előmozditói valamint az ügy érdekében fáradozó Hering munkástársnő kitűnő munkájához, aki ezzel is megmutatta, hogy miként kell az alkalmat kihasználni a Bérmunkás érdekében. alakulóban a határozott lépés, amit tenni fognak a biztosítási jogaik és a testvéries működési lehetőségek érdekében. Mivel ezt a Munkás Bs. Szövetségnél már többé nem talái- natják meg, az összes New York állami tagok együttesen megtették a lépéseket, hogy más egyesületbe csatlakozzanak I be. Két ajánlatot káptak és ezek közül a napokban fogják eldönteni, hogy melyiket válasszák. Az amerikai magyar munkásságnak is meg kell tennie kötelességét, hogy ameny- I nyíre lehetséges segítse ezeket a munkásembereket, hogy a hosszú éveken át a verejtékes munkával keresett és befizetett munkáscenteket a részükre megvédelmezze. Nem engedhetjük, hogy egy végtelenül szerencsétlen intézőség a tagok rovására más helyeken is, olyan helyzetet teremtsen, mint amilyent New York államban csináltak. Ennek elkerülésére fogunk ajánlatot tenni a jövő cikkünkben. Egyleti Figyelő AZ ÉPÍTCMSÁRDÁ- BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 E. Szigeti, New York ...... 5.00 X231958 New York .........16.00 J. Bodnár, New York ..... 4.00 Nagy Gábor, New York .... 5.00 M. Vlasits, New York ...... 5.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ...... 2.00, J. Feiti, New York ......... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ........ 5.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 3,00 Scherhaufer Géza, Clev. 1.00 J. Kollár, Cleveland .......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00. A. Molnár, Cleveland - 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ____ 2.00 Hering Pálné, Buffalo ...... 2.00 P. Pika, Chicago .......... 3.00 Steve Bukovszky, Cicero 5.00 L. Gáncs, Carolina ........... 6.00
