Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-12 / 1132. szám
1940 október 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. front változtatás esedékes Nem szokatlan esemény az, hogv a kommunisták nem csak az amerikaiak, vagy az amerikai magyar kommunisták __Vanem a kommunisták az egész világon, úgy változtatják jelszavaikat, harceszközeiket, célpontjaikat, barátaikat es ellenségeiket, mint ahogy az évszakok szoktak változtatni a természetet. Tavasszal minden kizöldül, ősszel pedig elsargu maid teljesen megváltozik, elszárad, azzal a külömbsegge , hoev a természetben minden évben hasonló folyamat meg> végbe, mig a kommunisták mindig újabb változásokon mennek át'l939 szeptemberét megelőzőleg évekre visszamenőleg a kommunisták voltak leggyulol- tebb ellenségei Hitler Adolf es az ő szörnyszülött nemzeti szocializmusa, vagy mmt röviden nevezik nácizmusának. Minden jelszavuk, taktikájuk, cselekvésük Hitler és a nácizmus ellen irányult. A kommunistáknak 1939 szeptemberét megelőző hónapokban az osztályharc mar csak mellékkérdes volt es minden energiájukkal, igyekezetükkel Hitler és az ő nácizmusa ellen harcoltak. Ezt a harcot a nácizmus ellen természetesen Oroszországból irányították és a kommunisták az egész világon, mint a medium a hipnotizőr parancsara, ■cselekedtek. Oroszországban^ is levették a osztályharcot a vi- lágforradalmat a napirendről és akik továbbra is ragaszkodtak ahoz, azok “elleni or radalma- rok” lettek és azon vadak alapján, hogy “idegen hatalmakkal szövetkeztek Oroszország megbuktatására” százezreket börtönökbe vetettek es szazakat vagy ezreket egyenesen puskacső elé állítottak. Az “idegen hatalmak” Németország es Japán voltak, amely országok nyílt harcot hirdettek a kommunizmus kiirtásara a folszme- röl”. A vádakból természetesen semmit sem bizonyítottak be __ azok csak állítások marad tak _ de azért a kommunisták az egész világon tapsoltak az “ellenforradalmárok” kivegze- gének. A kommunisták olthatatlan bosszuszomja Hitler és a nácizmus ellen érthető volt, meit mint ismeretes Hitler a nácizmus céljának a “kommunizmus kiirtását tűzte ki és ezen az alapon nyerte meg a nemzetközi kapitalizmus támogatását. Hitler harca a “kommunizmus” ellen azonban nem ment oly gördülékenyen, mint ahogy azt eredetileg remélte. Bármennyire is fel volt fegyverkezve Németország, mégis csak egy 65 milliós ország állt szembe egy 165 millióssal és a vállalkozás kockázatosnak bizo- nvult. így a “kommunizmus elleni harcot, egyenlőre félre kellett tenni. De, hogy más irányba sikerrel harcolhasson Oroszországot lekellett kötni. Annak tudatában volt Hitler, hogy Sztálinnak mindig legtöbb óhaja volt vele szövetségre lepni és a kényszer folytán egyelőre félre kellette tenni a “kommunizmus” elleni gyűlöletet és a vérfertőzés létre jött. Ezt követőleg a kommunisták az egész világon frontváltozta- tásra kényszerültek. A leggyü- löltebb ellenséggel — a nácizmussal — megalkudtak és a nácikkal közös jelszót “harc a britt imperializmus” ellen vették fel. A Hitler-Sztalin paktum‘"létrejöttével az egyetlen számot tevő ellenfél — Szovjet Oroszország — eltűnt Hitler utjából. A paktum létrejötte után Hitler azonnal megindította a gőzhengert és egymásután tarolta le a védekezésre képtelen kis országokat. Nyolc hónap leforgása alatt lábai előtt hevert Lengyelország, Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia és Franciaország. Anglia bevételénél beállott kudarc nem Hitler jobb belátásán történt, hanem az angolok ellentállásán. Az eddig elfoglalt országok és a balkán államok felett gyakorolt ellenőrzés révén Hitler és szövetségese — Mussolini — egész Európa felett kontrolt gyakorolnak és közvetlen határszomszédságba kerültek Oroszországgal. De, hogy Oroszor- ország ne csak nyugaton, hanem a keleten is belegyen kerítve a tengely hatalmak kibővítették a szövetséget Japánnal, amely ország nemcsak szomszédságban van Oroszországgal, hanem annak halálos ellensége is. Bár orosz hivatalos körök [szerint a tengely hatalmak előzetesen *" értesítették Oroszországot az uj szövetségről és ismételten biztositották a megnő™ támadásról, az uj kialakulások azonban kétségbe látszanak vonni ezen biztosítékot. _ .A* a hiedelem, hogy Hitler feladta a harcot a “kommunizmus” ellen valószínűtlennek látszik, inkább feltételezhető, hogy csak elhalasztotta kedvezőbb időre. Mert bármily Ígéretet tett is Hitler Sztálinnak, az csak addig érvényes, amig az időt elérkezettnek látja annak megszegésére, mint tette azt minden más országnak tett ígéretével. 1935 május 21-én Hitler a Reichstag előtt tartott beszédé- ben biztosította Ausztriát, hogy nincs szándéka azt elfoglalni vagy annak belügyeibe avatkoz- m es I938 március 11-én mégis elfoglalta Ausztriát. 1938 szeptember 26-án Hitler a berlini beszédében kijelentette, hogy a Sudetenland elfoglalásával európai területhóditása veget er és a cseheket egyébkent sem akarja Németország hataram belül. 1989 március 15-en Hitler bevonult Prágába es proklamálta Csehszlovákia megszűnését. 9c^ig-yanísak 1938 szeptember ^o-iki beszedőben mondotta, hogy Lengyelországgal oly szerződést kötöttek, amely biztosit- ja 10 évre a két ország közötti beket es egy évvel később Lengyelország megszűnt Hitler inváziója folytán. Hasonló ígéreteket tett Hitler minden szomszédos ország- nnk külömböző időkben, melye-1 két szerződésekkel szentesítettek, ez azonban nem gátolta abban, hogy elfoglalja azokat, amikor alkalom kínálkozott. Ily szerződések voltak Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia stb. országoknak külön-külön Németországgal, de amint az események bizonyítják, azoknak annyi értékük sem volt, mint amennyit á papír ért, amelyre írva voltak. Semmi ok tehát azt hinni, hogy Oroszországat bármily tekintetben is védi az a szerződés, amelyet Hitlerrel kötött. A ^nácizmus alapja a folytonos támadás és győzelem. Az angol kapunál ért kudarc, alapos csorbát ütött Hitler minde- nekfeletti valóságán és a csorba kiköszörülésére gyorsan kell cselekedni. Anglia további támadását valószínűleg adjutánsaira — Mussolini és Frankóra — bízza, akik Afrikában és a Gibraltár szorosnál támadják, ő pedig nyugatról és Japán keletről Oroszország megtámadására készülnek. Mert “két dudás egy csárdában nem fér meg”. Hitler nem nézheti tétlenül, hogy még egy diktátor legyen a világon, aki éppen oly tekintélynek örvendjen mint ő. Mussolini, Frankó, Petain a jelek szerint Hitlernek alantassal, Sztálin azonban vele egyrangunak tekinthető. És ezért várható, hogy a közel jövőben Oroszország kerül sorra. Ennek bekövetkezése esetén pedig a “kommunistáknak” uj jelszavakról kell gondoskodni s frontot kell változtatni. KIK NÉLKÜLÖZHETETLENEK? A választásokat megelőző hetekben élünk és ilyen alkalmakkor a politikusok szemében nagy tekintélye van a kizsákmányolt osztálynak, mert azok alkotják a szavazók túlnyomó töbhségét. A politikusok ilyen alkalomkor — és csak ilyenkor — ismerik el, hogy a termelők a legfontosabb elemei a társadalomnak és azok sorsával törődnek legtöbbet — a választásokig. Azoknak Ígérnek mindent, amit nélkülöznek, mindent amit óhajtanak, de természetesen csak a választásokig; azután mindent elfelejtenek. Mint ismeretes az 1929 évi összeomlás idején a republikánus párt volt uralmon és maradt egészen 1933-ig és ezalatt az évek alatt a munkanélküliség és az azt követő nyomor hihetetlen mértéket ért el. Hogy a republikánus párt menynyire volt ennek okozója más lapra tartozik, de a nép abban a hiszemben él, hogy a mindenkori kormányoknak módjukban van és kötelességük az ilyen állapotokon segíteni ,amit a republikánus párt elmulasztott. Ezért teljesen bizalmát veszítette a nép nagy rétegei előtt és a demokrata pártot juttatta győzelemre az 1932. évi választásoknál. A Roosevelt kormány uralomra jutásakor valóban hozzálátott azon reformok bevezetéséhez, amiket ígért és ha elfogulatlanul Ítélkezünk, el kell ismerni, hogy mindent elkövetett, amit a kormánytól el lehet várni és amit módjában van tenni. Ezért az 1936. évi választásoknál ismét példátlanul álló győzelmet aratott Roosevelt pártja az ellenpárt legnagyobb bosszúságára. > Az ez évi választásokban a republikánusok döntő ütközetre készülnek és energiát, pénzt nem kiméivé, az Ígéretekben pedig nem fukarkodva harcolnak a győzelemért. A demokraták látva a republikánusok felkészültségét, szakítottak a mult tradíciójával és Roosevelt elnököt harmadik terminusra is jelölték, mert őt tartják az egyetlen személynek, aki a republikánusok jelöltjével szemben elviszi a pálmaágat. Szerintük a jelen válságos időkben Roosevelt elnök “nélkülözhetetlen”. A republikánusok tagadják, hogy Roosevelt nélkülözhetetlen, mert az ő jelöltjük sokkal jobban betöltené az elnöki tisztséget. A republikánusok szerint: “nélkülözhetetlen ember az amerikai rendszerben sohasem volt politikus. Az ország nem ment tönkre, amikor Washington visszavonult. Akkor sem amikor Jefferson visz- szavonult. Akkor sem amikor Lincolnt meggyilkolták. Mások foglalták el helyeiket és folytatták, amit azok abbahagytak.” De a republikánusok szerint is van valaki aki, nélkülözhetetlen és az a munkásosztály. Ennek szemléltetésére egy rajzot közölnek, amely egy tagbaszakadt munkást ábrázol pörölyei a kezében és a kéj) felett a következő felírással: “Our only indispensable man”. (Az egyetlen nélkülözhetetlen emberünk.) Valóban a társadalomban az egyetlen nélkülözhetetlen elem, akik a javakat termelik. A herék azonban nem azok a munkanélküliek és aggok, akiket a republikánusok megneveznek és akiket a Roosevelt kormány “eltart”, hanem azok a paraziták, akiknek egyedüli foglalkozásuk a munkásságból kisajtolt profit elpucolása. A munkanélküliek örömmel mennének dolgozni, ha munkát kapnának és oly bérek mellett, amelyből emberi módon élni tudnának. Az aggok pedig már leszolgálták a társadalommal szembeni kötelességüket és azok jogosak nemcsak arra, hogy a nevetségesen alacsony aggkori nyugdíjon tengődjenek, hanem arra is, hogy kényelemben éljék le hátralevő napjaikat. De a haszontalan elem, a kizsákmányolok osztálya, amelynek egyetlen hivatása, hogy a termelők felett uralkodjon, hogy azoktól elrabolja az élet javait és dolgozó milliók rovására henyéljenek. 1940. julius 24-én a petróleumnak kiszolgáltatását Magyarországon beszüntették és 1940. xaug 1-ével petroleum jegyeket vezették be. A petroleum jegyeket az elöljáróságoknál kell űrlapon igényelni, ami alapos előzetes vizsgálásra adatik meg csak az igénylőnek. Nem adnak ki petróleumot főzési és fűtési célokra. Világítási célokra is lakások ill. vidéken házanként havonta 1 litert állapítottak meg. Ahol villany vagy gáz van bevezetve, még ha azt nem is veszik igénybe, vagy ki is van kapcsolva, petróleumot nem utalnak ki. A cukor és zsir- jegy után tehát ime itt a pet- roleumjegy is.
