Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-12 / 1132. szám

1940 október 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. front változtatás esedékes Nem szokatlan esemény az, hogv a kommunisták nem csak az amerikaiak, vagy az amerikai magyar kommunisták __Vanem a kommunisták az egész világon, úgy változtatják jelszavaikat, harceszközeiket, célpontjaikat, barátaikat es el­lenségeiket, mint ahogy az év­szakok szoktak változtatni a természetet. Tavasszal minden kizöldül, ősszel pedig elsargu maid teljesen megváltozik, el­szárad, azzal a külömbsegge , hoev a természetben minden évben hasonló folyamat meg> végbe, mig a kommunisták min­dig újabb változásokon mennek át'l939 szeptemberét megelőző­leg évekre visszamenőleg a kommunisták voltak leggyulol- tebb ellenségei Hitler Adolf es az ő szörnyszülött nemzeti szo­cializmusa, vagy mmt röviden nevezik nácizmusának. Minden jelszavuk, taktikájuk, cselekvé­sük Hitler és a nácizmus ellen irányult. A kommunistáknak 1939 szeptemberét megelőző hó­napokban az osztályharc mar csak mellékkérdes volt es min­den energiájukkal, igyekezetük­kel Hitler és az ő nácizmusa el­len harcoltak. Ezt a harcot a nácizmus ellen természetesen Oroszországból irányították és a kommunisták az egész világon, mint a medi­um a hipnotizőr parancsara, ■cselekedtek. Oroszországban^ is levették a osztályharcot a vi- lágforradalmat a napirendről és akik továbbra is ragaszkodtak ahoz, azok “elleni or radalma- rok” lettek és azon vadak alap­ján, hogy “idegen hatalmakkal szövetkeztek Oroszország meg­buktatására” százezreket bör­tönökbe vetettek es szazakat vagy ezreket egyenesen puska­cső elé állítottak. Az “idegen hatalmak” Németország es Ja­pán voltak, amely országok nyílt harcot hirdettek a kom­munizmus kiirtásara a folszme- röl”. A vádakból természetesen semmit sem bizonyítottak be __ azok csak állítások marad tak _ de azért a kommunisták az egész világon tapsoltak az “ellenforradalmárok” kivegze- gének. A kommunisták olthatatlan bosszuszomja Hitler és a nác­izmus ellen érthető volt, meit mint ismeretes Hitler a náciz­mus céljának a “kommunizmus kiirtását tűzte ki és ezen az alapon nyerte meg a nemzetkö­zi kapitalizmus támogatását. Hitler harca a “kommuniz­mus” ellen azonban nem ment oly gördülékenyen, mint ahogy azt eredetileg remélte. Bár­mennyire is fel volt fegyver­kezve Németország, mégis csak egy 65 milliós ország állt szem­be egy 165 millióssal és a vál­lalkozás kockázatosnak bizo- nvult. így a “kommunizmus elleni harcot, egyenlőre félre kellett tenni. De, hogy más irányba sikerrel harcolhasson Oroszországot lekellett kötni. Annak tudatában volt Hitler, hogy Sztálinnak mindig legtöbb óhaja volt vele szövetségre lep­ni és a kényszer folytán egyelő­re félre kellette tenni a “kom­munizmus” elleni gyűlöletet és a vérfertőzés létre jött. Ezt követőleg a kommunisták az egész világon frontváltozta- tásra kényszerültek. A leggyü- löltebb ellenséggel — a náciz­mussal — megalkudtak és a nácikkal közös jelszót “harc a britt imperializmus” ellen vet­ték fel. A Hitler-Sztalin paktum‘"lét­rejöttével az egyetlen számot tevő ellenfél — Szovjet Orosz­ország — eltűnt Hitler utjából. A paktum létrejötte után Hit­ler azonnal megindította a gőz­hengert és egymásután tarolta le a védekezésre képtelen kis országokat. Nyolc hónap lefor­gása alatt lábai előtt hevert Lengyelország, Dánia, Norvé­gia, Belgium, Hollandia és Franciaország. Anglia bevételé­nél beállott kudarc nem Hitler jobb belátásán történt, hanem az angolok ellentállásán. Az eddig elfoglalt országok és a balkán államok felett gya­korolt ellenőrzés révén Hitler és szövetségese — Mussolini — egész Európa felett kontrolt gyakorolnak és közvetlen határ­szomszédságba kerültek Orosz­országgal. De, hogy Oroszor- ország ne csak nyugaton, ha­nem a keleten is belegyen kerít­ve a tengely hatalmak kibőví­tették a szövetséget Japánnal, amely ország nemcsak szom­szédságban van Oroszországgal, hanem annak halálos ellensége is. Bár orosz hivatalos körök [szerint a tengely hatalmak elő­zetesen *" értesítették Oroszor­szágot az uj szövetségről és is­mételten biztositották a meg­nő™ támadásról, az uj kialaku­lások azonban kétségbe látsza­nak vonni ezen biztosítékot. _ .A* a hiedelem, hogy Hitler feladta a harcot a “kommuniz­mus” ellen valószínűtlennek lát­szik, inkább feltételezhető, hogy csak elhalasztotta kedvezőbb időre. Mert bármily Ígéretet tett is Hitler Sztálinnak, az csak addig érvényes, amig az időt elérkezettnek látja annak megszegésére, mint tette azt minden más országnak tett ígé­retével. 1935 május 21-én Hitler a Reichstag előtt tartott beszédé- ben biztosította Ausztriát, hogy nincs szándéka azt elfoglalni vagy annak belügyeibe avatkoz- m es I938 március 11-én mégis elfoglalta Ausztriát. 1938 szeptember 26-án Hitler a berlini beszédében kijelentet­te, hogy a Sudetenland elfogla­lásával európai területhóditása veget er és a cseheket egyéb­kent sem akarja Németország hataram belül. 1989 március 15-en Hitler bevonult Prágába es proklamálta Csehszlovákia megszűnését. 9c^ig-yanísak 1938 szeptember ^o-iki beszedőben mondotta, hogy Lengyelországgal oly szer­ződést kötöttek, amely biztosit- ja 10 évre a két ország közötti beket es egy évvel később Len­gyelország megszűnt Hitler in­váziója folytán. Hasonló ígéreteket tett Hit­ler minden szomszédos ország- nnk külömböző időkben, melye-1 két szerződésekkel szentesítet­tek, ez azonban nem gátolta abban, hogy elfoglalja azokat, amikor alkalom kínálkozott. Ily szerződések voltak Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia stb. országoknak külön-külön Németországgal, de amint az események bizonyítják, azoknak annyi értékük sem volt, mint amennyit á papír ért, amelyre írva voltak. Semmi ok tehát azt hinni, hogy Oroszországat bár­mily tekintetben is védi az a szerződés, amelyet Hitlerrel kö­tött. A ^nácizmus alapja a folyto­nos támadás és győzelem. Az angol kapunál ért kudarc, ala­pos csorbát ütött Hitler minde- nekfeletti valóságán és a csorba kiköszörülésére gyorsan kell cselekedni. Anglia további tá­madását valószínűleg adjután­saira — Mussolini és Frankóra — bízza, akik Afrikában és a Gibraltár szorosnál támadják, ő pedig nyugatról és Japán kelet­ről Oroszország megtámadásá­ra készülnek. Mert “két dudás egy csárdá­ban nem fér meg”. Hitler nem nézheti tétlenül, hogy még egy diktátor legyen a világon, aki éppen oly tekintélynek örvend­jen mint ő. Mussolini, Frankó, Petain a jelek szerint Hitlernek alantassal, Sztálin azonban vele egyrangunak tekinthető. És ez­ért várható, hogy a közel jövő­ben Oroszország kerül sorra. Ennek bekövetkezése esetén pedig a “kommunistáknak” uj jelszavakról kell gondoskodni s frontot kell változtatni. KIK NÉLKÜLÖZHETET­LENEK? A választásokat megelőző he­tekben élünk és ilyen alkalmak­kor a politikusok szemében nagy tekintélye van a kizsák­mányolt osztálynak, mert azok alkotják a szavazók túlnyomó töbhségét. A politikusok ilyen alkalomkor — és csak ilyenkor — ismerik el, hogy a termelők a legfontosabb elemei a társa­dalomnak és azok sorsával tö­rődnek legtöbbet — a választá­sokig. Azoknak Ígérnek min­dent, amit nélkülöznek, mindent amit óhajtanak, de természe­tesen csak a választásokig; az­után mindent elfelejtenek. Mint ismeretes az 1929 évi összeomlás idején a republiká­nus párt volt uralmon és ma­radt egészen 1933-ig és ezalatt az évek alatt a munkanélküli­ség és az azt követő nyomor hihetetlen mértéket ért el. Hogy a republikánus párt meny­nyire volt ennek okozója más lapra tartozik, de a nép abban a hiszemben él, hogy a minden­kori kormányoknak módjukban van és kötelességük az ilyen ál­lapotokon segíteni ,amit a re­publikánus párt elmulasztott. Ezért teljesen bizalmát veszí­tette a nép nagy rétegei előtt és a demokrata pártot juttatta győzelemre az 1932. évi válasz­tásoknál. A Roosevelt kormány uralom­ra jutásakor valóban hozzálá­tott azon reformok bevezetésé­hez, amiket ígért és ha elfogu­latlanul Ítélkezünk, el kell is­merni, hogy mindent elköve­tett, amit a kormánytól el le­het várni és amit módjában van tenni. Ezért az 1936. évi válasz­tásoknál ismét példátlanul álló győzelmet aratott Roosevelt pártja az ellenpárt legnagyobb bosszúságára. > Az ez évi választásokban a republikánusok döntő ütközetre készülnek és energiát, pénzt nem kiméivé, az Ígéretekben pe­dig nem fukarkodva harcolnak a győzelemért. A demokraták látva a repub­likánusok felkészültségét, sza­kítottak a mult tradíciójával és Roosevelt elnököt harmadik terminusra is jelölték, mert őt tartják az egyetlen személynek, aki a republikánusok jelöltjével szemben elviszi a pálmaágat. Szerintük a jelen válságos idők­ben Roosevelt elnök “nélkülöz­hetetlen”. A republikánusok tagadják, hogy Roosevelt nélkülözhetet­len, mert az ő jelöltjük sokkal jobban betöltené az elnöki tiszt­séget. A republikánusok sze­rint: “nélkülözhetetlen ember az amerikai rendszerben soha­sem volt politikus. Az ország nem ment tönkre, amikor Washington visszavonult. Ak­kor sem amikor Jefferson visz- szavonult. Akkor sem amikor Lincolnt meggyilkolták. Má­sok foglalták el helyeiket és folytatták, amit azok abba­hagytak.” De a republikánusok szerint is van valaki aki, nélkülözhetet­len és az a munkásosztály. En­nek szemléltetésére egy rajzot közölnek, amely egy tagbasza­kadt munkást ábrázol pörölyei a kezében és a kéj) felett a kö­vetkező felírással: “Our only indispensable man”. (Az egyet­len nélkülözhetetlen emberünk.) Valóban a társadalomban az egyetlen nélkülözhetetlen elem, akik a javakat termelik. A he­rék azonban nem azok a mun­kanélküliek és aggok, akiket a republikánusok megneveznek és akiket a Roosevelt kormány “el­tart”, hanem azok a paraziták, akiknek egyedüli foglalkozásuk a munkásságból kisajtolt profit elpucolása. A munkanélküliek örömmel mennének dolgozni, ha munkát kapnának és oly bé­rek mellett, amelyből emberi módon élni tudnának. Az aggok pedig már leszolgálták a társa­dalommal szembeni kötelessé­güket és azok jogosak nemcsak arra, hogy a nevetségesen ala­csony aggkori nyugdíjon ten­gődjenek, hanem arra is, hogy kényelemben éljék le hátralevő napjaikat. De a haszontalan elem, a kizsákmányolok osztá­lya, amelynek egyetlen hivatá­sa, hogy a termelők felett ural­kodjon, hogy azoktól elrabolja az élet javait és dolgozó milliók rovására henyéljenek. 1940. julius 24-én a petróle­umnak kiszolgáltatását Ma­gyarországon beszüntették és 1940. xaug 1-ével petroleum je­gyeket vezették be. A petrole­um jegyeket az elöljáróságok­nál kell űrlapon igényelni, ami alapos előzetes vizsgálásra ada­tik meg csak az igénylőnek. Nem adnak ki petróleumot fő­zési és fűtési célokra. Világítá­si célokra is lakások ill. vidéken házanként havonta 1 litert álla­pítottak meg. Ahol villany vagy gáz van bevezetve, még ha azt nem is veszik igénybe, vagy ki is van kapcsolva, petróleumot nem utalnak ki. A cukor és zsir- jegy után tehát ime itt a pet- roleumjegy is.

Next

/
Thumbnails
Contents