Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-28 / 1130. szám

1940 szeptember 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kérdések és feleletek az Idegenek Regisztrálásáról ni. 40. Mit követelnek még az idegentől, vagy az idegen szü­lőjétől, vagy gyámjától regisz­trálása után ? Az 1940.-i Igédén Regisztrá­lás törvénye ilőirja, hogy min­den itt tartózkodó idegen, cím­változását 5 napon belül beje­lentse^ Más idegenek, mint ta­nulók, látogatók és mások, aki­ket nem állandó letelepedés cél­jából bocsátottak be az Egye­sült Államokba, minden három hónapban egyszer jelentést tesznek, tekintet nélkül arra, hogy megváltoztatták-e a címü­ket, vagy sem. Címváltozásra vonatkozó kártyákat és jelenté­si űrlapokat bármely posta hi­vatal szolgáltat. 41. Milyen büntetést szabnak arra, aki elmulasztja lakáscím- változását közölni az Immigrati­on and Naturalization Service- el? 100 dollár pénzbírság, vagy 30 napi elzárás, vagy mindkét rendbeli büntetés. 42. Szükséges-e az idegennek üzlete címváltozását is közölni az Immigration and Naturaliza­tion Service-el ? Nem. 43. Regisztrálniok kell-e azon idegeneknek is, akik Alaska, Havaii, Puerto Rico és Virgin szigeteken élnek? Igen. Az említett helyeken ép úgy történik a regisztrálás mint az Egyesült Államokban. 44. Kell-e regisztrálniok a fi- lipinóknak ? Az Egyesült Államokban tar­tózkodó oly filipinók, akik nem polgárok, regisztrálnak. A Phi­lippine szigeteken élő filipinók nem regisztrálnak. 45. Nyilvánosan történik-e a regisztrálás a postahivitalban ? A postamesterek intézkedni fognak, hogy az idegenek re­gisztrálása minél bizalmasabb módon történjék, tehát nem nyilvánosan. 46. Miért helyesebb a tör­vénytelenül itt tartózkodó ide- ennek regisztrálni, ahelyett, hogy ki tegye magát annak, hogy mégis rátalálnak? Meg van az oka annak, hogy az ilyen idegen, inkább regiszt­ráljon. Ha nem regisztrál az illető (a) üldöztetésnek, pénz­bírságnak és börtönbüntetés­nek teszi ki magát; (b) esetleg elveszíti azt a lehetőséget, hogy deportálását és más ilyennemü büntetést felfüggesszenek, ami­re az E. Á. fő jogtanácsosa a be­vándorlási törvények értelmé­ben fel van hatalmazva és amit belátása szerint gyakorol; (c) megnehezíti a helyzetét esetle­ges polgárosodási lehetőség ese­tén; (d) az Egyesült Államok egyéb törvényei szempontjából is előnytelen helyzetbe kerül. (Az 1939 agusztus 7-én hozott törvény értelmében igen sok idegen, aki 1924 julius elseje előtt érkezett ide törvénytelen utón, törvényesítheti a helyze­tét.) 47. Mit tegyen az idegen, ha egy kérdésre, vagy bizonyos kérdésekre képtelen válaszolni? Ha a legnagyobb erőfeszítése dacára sem tudott információt beszerezni a kérdésre vonatko­zólag, úgy egyszerűen kijelenti: '“Nem tudom”. 48. Melyek azok a kérdések, amelyekre minden 14 éves vagy annál idősebb idegennek vála­szolnia kell ? 15. kérdést fognak feladni ezek egyik másika más kérdé­seket is felölel és pedig: 1. A név, amelyen az illető az Egyesült Államokba érkezett valamint álnevek becéző nevek és férjezet nők esetében a le­ánykori nevek? 2. Lakáscím ? 3. Születési helye és ideje? 4. Mely ország polgára, vagy alattvalója? 5. Neme, házassági állapota és faja? 6. Személyleirása ? 7. Az Egyesült Államokba va­ló érkezése helyé és időpontja még pedig a legutóbbi érkezés; milyen szállítási eszközzel érke­zett és mily módon bocsátották be? Az Egyesült Államokba va­ló első érkezésének ideje? 8. Mióta tartózkodik itt az idegen és mennyi ideig szándék­szik itt maradni? Fenesokat rágódunk ama kér­dés fölött, hogy a nemzetközi­ség bün-e vagy erény. Néhány munkás az állam szabadkosz- tosa lett, mert azt mondták, hogy a nemzetköziség elvéhez ragaszkodva, ők nem ölnek meg más nemzetiségű munkásokat, akiket nem is ismernek, annál kevésbé haragusznak rájuk. Sokkal logikusabbnak tet­szett, hogy a tőkések dőljenek egymásnak, amennyiben ők az okozói és a megindítói a hábo­rúnak. De a kapitalisták csak ragaszkodtak az ő sajátos nem­zetközi testvériségükhöz. Amint az egyik N. Y.-i polgári lap, a “P.M.” irjg. a szept. 10-iki szá­mában : “Az első világháború után, életre jött az az eszme és sok helyen el lett fogadva, hogy a kapitalista rendszer gazdag él­vezői tulajdonképpen testvérek akár németek, angolok, franci­ák vagy amerikaiak és a hűsé­gűket első sorban a vagyon iránt gyakorolják tekintet nél­kül arra, hogy milyen nemzet határain belül van az. Azt is észre lehetett venni, hogy pél­dául muníció gyárakat nem bombáztak. Úgy látszott, hogy valamilyen megértés van a né­met Krupp-gyár, a francia Schneider-gyár között.” Bármint is volt ez, a tény az, hogy a háború óta 2,000 millió dollárt fektettek be amerikai tőkések a német iparba és most Hitler használja azt a be­fektetést a “demokráciák” el­len — ahogy a “P.M.”irja. Ismerve Hitler lovagiasságát, mi inkább azt hisszük, hogy ő az angol befektetéseket hasz­nálja Anglia ellen, és Amerika ellen majd csak ezután fogja használni az amerikai befekte­téseket. Például, Hitler szerint helye­sebb és célszerűbb a Ford és a General Motors német gyáraik­ban előállitott truckokat, tank­eket stb. Amerika ellen hasz­nálni. Elvégre, ha letörnének, akkor a Ford és a General Mo- tors-féle Service Station-ek ké­9. Foglalkozása és alkalmazó­ja? 10. Mely klubok, szervezetek és társaságok tagja? 11. Katonai, vagy tengerésze­ti szolgálata? 12. Állampolgársággal kap­csolatos állapota az Egyesült Államokat illetőleg (első papír, stb.) ? 13. Közeli hozzátartozói akik az Egyesült Államokban élnek? 14. Volt-e büntetve? 15. Milyen kapcsolatban áll szervezetekkel, “melyek célja kis, vagy nagyobb mértékben, hogy idegen kormányok közéle­ti politikáját elősegítse, befo­lyásolja, vagy azok érdekében szolgálatot fejtsen ki ?” 49. Milyen kérdésekre kell válaszolni a gyermek érdeké­ben a 14 éven aluli gyermekek szüleinek, vagy gyámjainak? A 6, 10, 11, 14 és 15 kérdé­sek kivételével minden kérdés­re. A 9. kérdés esetében a szü­lő, vagy gyám, aki 14 éven aluli gyermeket regisztráltat saját nevét, lakás és üzleti címét ad­ja be. A 12. kérdés esetében amely a polgársági állapotra vonatkozik, bármely szülő pol­gári állapotát jelölheti meg az utasítások alapján. szén volnának a megfelelő ré­szekkel hamarosan kijavítani azokat. így egy bizonyos üzleti föllendülést is okozna. Németországban a legna­gyobb automobil gyár a Gene­ral Motors-é. A Fordé valamive' kisebb, 1928-ban csak 3.000.000 dollárja volt befektetve. Persze más országokban is vannak gyáraik mind a két cégnek. El­végre ez az igazi nemzetközi- ség. Igaz, hogy a nemzetköziség ilyen szép gyakorlásának a fe­jében valamit vártak is. Ahogy a ‘P.M.” irja: “Valóban, majdnem minden nagy amerikai korporációnak van befektetése az európai ipa­rokban. Ezek természetesen re­mélnek valamit kikapni Német- Európából. Hitler ügynökei szorgalmasan biztatják őket, hogy az lehetséges is. Hitler, amint ezek mondják, hisz a ka­pitalizmusban és a haszonban. Ugyanazt a taktikát használ­ják, amivel az angol és a fran­cia tőkéseket elkábitották az “appeas ment” politikájára.” “Az angol Cliveden-féle tőké­sek azt az elméletet tartották, hogy vagy a kommunizmusnak vagy a fasizmusnak kell győz­ni és amennyiben a fasizmus meghagyna valamit a vagyon­ból a birtokló osztálynak, hát azt választották.” Azután, hogy Hitler kezébe kaparitotta az államhatalmat, egyszerűen ment a dolga. A tő­kések gazdasági hatalmát — a gyárakat, földet stb. — szintén megszerezte. Hogy ne veszítse­nek el mindent vagy amennyit a vetélytársak, a megvesztege­téssel próbálták és próbálják a dolgot enyhíteni a tőkések. Azok a tőkések, akik azt hi­szik, hogy a megvesztegetés célravezető, vagy hogy Hitler csak Európában akar és fog győzni, azok a “békéltetés” po­litikáját űzik; azok ellenben akik attól félnek, hogy Hitler az amerikai földrészek meghó­dítását is megfogja kísérelni, azok az ellenkező politikát kö­vetelik. Csakis ennek az alapján lehet megérteni, hogy Ford nem volt nagyon hajlandó a sa­ját országának gyártani a “vé­delemhez” szükséges dolgokat,' viszont Knudsen hajlandó volt a fejévé lenni annak a bizott­ságnak, amelyik az összes hábo­rús termelést szorgalmazza. Minden esetre, jóleső meg- enyhüléssel illene tudomásul venni, hogy az esetleges hábo­rúban a nemzetközi tőke által előállitott gyilkok előállításához az amerikai tőkések is hozzájá­rultak, bár a nemzetköziséget egy kicsit megfogja zavarni a háború. Bevásárlás a piacon — PESTI RIPORT — Reggel, nem sokkal azután, hogy a Garay téri piaci árus ki- rakóján felütötte a fejét az “el­ső eresztés” kelkáposzta, alapo­san meglocsolt, vizes vitamin­szigetek között bevásárló útjá­ra indul a gondos háziasszony. Először is utánanéz egy kis fő­zelékfélének. Különben is a fő­zelék uralkodik most egyfor­mán a piacon és a háztartásban. A gyümölcsfélékből is elég szé­pen érkezett a piacra, de ugy- látszik, a gyümölcs csak a pia­con uralkodik, mert az érdeklő­dés ugyan meg volna iránta, de az első vevők is fejcsóválással fogadják a meggy 68 filléres, a málna 1 pengős árát. A gyü­mölcsből nem sok fogy a reg­geli órákban, ebből ítélve, ezu- tánra sem jósolhatunk sok jót nekik. Kicsit óvatosabb a gyü­mölccsel szemben a piaci árus is. Kevesebbet vásárol most az árus, mert gyümölcsből talán még annyi sem fogy az idén amennyit más évben a napi fo­gyasztásra elvittek. A szép be­főző gyümölcs nem cikk — cu­kor nélkül. Elmaradt a befőző- cukor, amit beígértek, enélkül pedig a Garay téri gyümölcs­fronton minden csendes. Csak elejtett megjegyzéseket hallani. Egy munkásasszony szatyor­ral a karján zöld babra alku­szik. — Adjon tiz üveg meggynek való babot, jó vitamint, de ki­lójáért elég lesz 28 fillér. — Harmincegyre van kiírva — szól a kereskedő. _— Azt én is látom — vág vissza az asszony, azután kar­ján az üres szatyorral tovább­áll. Végigviszgálja a többi he­lyen kiirt árakat, elkuszik is­mét egy árussal a zöldbabra. Általában a zöldbab nagyon kapós, főzésre és befőzésre ve­szik. A kompótos üvegekbe meggy, barack és ribizli helyett majd zöldbabot raknak el télire. Pár hét múlva itt lesz a pa­radicsom. A háziasszonyok már alig várják, hogy befusson a piacra. Némi türelmetlenség is vegyül ebbe a várakozásba. Úgy tervezik a háztartásokban hogy sok paradicsomot főznek be az idén, ezzel akarják pótol­ni a kompótféléket. Az uborka kilója 32 fillér. Holnapra lehet olcsóbb is, de könnyen lehet drágább, mert az uborkasavanyitók is munkába léptek. Ma is összevásárolták az uborkát — holnapra ettől talán savanyúbb arca lesz a háziasz- szonyoknak, ha áremelkedést olvas az uborkánál. A borsó ára szeszélyes, ahogyan adják és ahogyan veszik. Ha cukorborsó, 36 fillért is elkérnek kilójáért’ de lehet kapni 28-ért is. NEMZETKÖZISÉG

Next

/
Thumbnails
Contents