Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-09-28 / 1130. szám
1940 szeptember 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kérdések és feleletek az Idegenek Regisztrálásáról ni. 40. Mit követelnek még az idegentől, vagy az idegen szülőjétől, vagy gyámjától regisztrálása után ? Az 1940.-i Igédén Regisztrálás törvénye ilőirja, hogy minden itt tartózkodó idegen, címváltozását 5 napon belül bejelentse^ Más idegenek, mint tanulók, látogatók és mások, akiket nem állandó letelepedés céljából bocsátottak be az Egyesült Államokba, minden három hónapban egyszer jelentést tesznek, tekintet nélkül arra, hogy megváltoztatták-e a címüket, vagy sem. Címváltozásra vonatkozó kártyákat és jelentési űrlapokat bármely posta hivatal szolgáltat. 41. Milyen büntetést szabnak arra, aki elmulasztja lakáscím- változását közölni az Immigration and Naturalization Service- el? 100 dollár pénzbírság, vagy 30 napi elzárás, vagy mindkét rendbeli büntetés. 42. Szükséges-e az idegennek üzlete címváltozását is közölni az Immigration and Naturalization Service-el ? Nem. 43. Regisztrálniok kell-e azon idegeneknek is, akik Alaska, Havaii, Puerto Rico és Virgin szigeteken élnek? Igen. Az említett helyeken ép úgy történik a regisztrálás mint az Egyesült Államokban. 44. Kell-e regisztrálniok a fi- lipinóknak ? Az Egyesült Államokban tartózkodó oly filipinók, akik nem polgárok, regisztrálnak. A Philippine szigeteken élő filipinók nem regisztrálnak. 45. Nyilvánosan történik-e a regisztrálás a postahivitalban ? A postamesterek intézkedni fognak, hogy az idegenek regisztrálása minél bizalmasabb módon történjék, tehát nem nyilvánosan. 46. Miért helyesebb a törvénytelenül itt tartózkodó ide- ennek regisztrálni, ahelyett, hogy ki tegye magát annak, hogy mégis rátalálnak? Meg van az oka annak, hogy az ilyen idegen, inkább regisztráljon. Ha nem regisztrál az illető (a) üldöztetésnek, pénzbírságnak és börtönbüntetésnek teszi ki magát; (b) esetleg elveszíti azt a lehetőséget, hogy deportálását és más ilyennemü büntetést felfüggesszenek, amire az E. Á. fő jogtanácsosa a bevándorlási törvények értelmében fel van hatalmazva és amit belátása szerint gyakorol; (c) megnehezíti a helyzetét esetleges polgárosodási lehetőség esetén; (d) az Egyesült Államok egyéb törvényei szempontjából is előnytelen helyzetbe kerül. (Az 1939 agusztus 7-én hozott törvény értelmében igen sok idegen, aki 1924 julius elseje előtt érkezett ide törvénytelen utón, törvényesítheti a helyzetét.) 47. Mit tegyen az idegen, ha egy kérdésre, vagy bizonyos kérdésekre képtelen válaszolni? Ha a legnagyobb erőfeszítése dacára sem tudott információt beszerezni a kérdésre vonatkozólag, úgy egyszerűen kijelenti: '“Nem tudom”. 48. Melyek azok a kérdések, amelyekre minden 14 éves vagy annál idősebb idegennek válaszolnia kell ? 15. kérdést fognak feladni ezek egyik másika más kérdéseket is felölel és pedig: 1. A név, amelyen az illető az Egyesült Államokba érkezett valamint álnevek becéző nevek és férjezet nők esetében a leánykori nevek? 2. Lakáscím ? 3. Születési helye és ideje? 4. Mely ország polgára, vagy alattvalója? 5. Neme, házassági állapota és faja? 6. Személyleirása ? 7. Az Egyesült Államokba való érkezése helyé és időpontja még pedig a legutóbbi érkezés; milyen szállítási eszközzel érkezett és mily módon bocsátották be? Az Egyesült Államokba való első érkezésének ideje? 8. Mióta tartózkodik itt az idegen és mennyi ideig szándékszik itt maradni? Fenesokat rágódunk ama kérdés fölött, hogy a nemzetköziség bün-e vagy erény. Néhány munkás az állam szabadkosz- tosa lett, mert azt mondták, hogy a nemzetköziség elvéhez ragaszkodva, ők nem ölnek meg más nemzetiségű munkásokat, akiket nem is ismernek, annál kevésbé haragusznak rájuk. Sokkal logikusabbnak tetszett, hogy a tőkések dőljenek egymásnak, amennyiben ők az okozói és a megindítói a háborúnak. De a kapitalisták csak ragaszkodtak az ő sajátos nemzetközi testvériségükhöz. Amint az egyik N. Y.-i polgári lap, a “P.M.” irjg. a szept. 10-iki számában : “Az első világháború után, életre jött az az eszme és sok helyen el lett fogadva, hogy a kapitalista rendszer gazdag élvezői tulajdonképpen testvérek akár németek, angolok, franciák vagy amerikaiak és a hűségűket első sorban a vagyon iránt gyakorolják tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzet határain belül van az. Azt is észre lehetett venni, hogy például muníció gyárakat nem bombáztak. Úgy látszott, hogy valamilyen megértés van a német Krupp-gyár, a francia Schneider-gyár között.” Bármint is volt ez, a tény az, hogy a háború óta 2,000 millió dollárt fektettek be amerikai tőkések a német iparba és most Hitler használja azt a befektetést a “demokráciák” ellen — ahogy a “P.M.”irja. Ismerve Hitler lovagiasságát, mi inkább azt hisszük, hogy ő az angol befektetéseket használja Anglia ellen, és Amerika ellen majd csak ezután fogja használni az amerikai befektetéseket. Például, Hitler szerint helyesebb és célszerűbb a Ford és a General Motors német gyáraikban előállitott truckokat, tankeket stb. Amerika ellen használni. Elvégre, ha letörnének, akkor a Ford és a General Mo- tors-féle Service Station-ek ké9. Foglalkozása és alkalmazója? 10. Mely klubok, szervezetek és társaságok tagja? 11. Katonai, vagy tengerészeti szolgálata? 12. Állampolgársággal kapcsolatos állapota az Egyesült Államokat illetőleg (első papír, stb.) ? 13. Közeli hozzátartozói akik az Egyesült Államokban élnek? 14. Volt-e büntetve? 15. Milyen kapcsolatban áll szervezetekkel, “melyek célja kis, vagy nagyobb mértékben, hogy idegen kormányok közéleti politikáját elősegítse, befolyásolja, vagy azok érdekében szolgálatot fejtsen ki ?” 49. Milyen kérdésekre kell válaszolni a gyermek érdekében a 14 éven aluli gyermekek szüleinek, vagy gyámjainak? A 6, 10, 11, 14 és 15 kérdések kivételével minden kérdésre. A 9. kérdés esetében a szülő, vagy gyám, aki 14 éven aluli gyermeket regisztráltat saját nevét, lakás és üzleti címét adja be. A 12. kérdés esetében amely a polgársági állapotra vonatkozik, bármely szülő polgári állapotát jelölheti meg az utasítások alapján. szén volnának a megfelelő részekkel hamarosan kijavítani azokat. így egy bizonyos üzleti föllendülést is okozna. Németországban a legnagyobb automobil gyár a General Motors-é. A Fordé valamive' kisebb, 1928-ban csak 3.000.000 dollárja volt befektetve. Persze más országokban is vannak gyáraik mind a két cégnek. Elvégre ez az igazi nemzetközi- ség. Igaz, hogy a nemzetköziség ilyen szép gyakorlásának a fejében valamit vártak is. Ahogy a ‘P.M.” irja: “Valóban, majdnem minden nagy amerikai korporációnak van befektetése az európai iparokban. Ezek természetesen remélnek valamit kikapni Német- Európából. Hitler ügynökei szorgalmasan biztatják őket, hogy az lehetséges is. Hitler, amint ezek mondják, hisz a kapitalizmusban és a haszonban. Ugyanazt a taktikát használják, amivel az angol és a francia tőkéseket elkábitották az “appeas ment” politikájára.” “Az angol Cliveden-féle tőkések azt az elméletet tartották, hogy vagy a kommunizmusnak vagy a fasizmusnak kell győzni és amennyiben a fasizmus meghagyna valamit a vagyonból a birtokló osztálynak, hát azt választották.” Azután, hogy Hitler kezébe kaparitotta az államhatalmat, egyszerűen ment a dolga. A tőkések gazdasági hatalmát — a gyárakat, földet stb. — szintén megszerezte. Hogy ne veszítsenek el mindent vagy amennyit a vetélytársak, a megvesztegetéssel próbálták és próbálják a dolgot enyhíteni a tőkések. Azok a tőkések, akik azt hiszik, hogy a megvesztegetés célravezető, vagy hogy Hitler csak Európában akar és fog győzni, azok a “békéltetés” politikáját űzik; azok ellenben akik attól félnek, hogy Hitler az amerikai földrészek meghódítását is megfogja kísérelni, azok az ellenkező politikát követelik. Csakis ennek az alapján lehet megérteni, hogy Ford nem volt nagyon hajlandó a saját országának gyártani a “védelemhez” szükséges dolgokat,' viszont Knudsen hajlandó volt a fejévé lenni annak a bizottságnak, amelyik az összes háborús termelést szorgalmazza. Minden esetre, jóleső meg- enyhüléssel illene tudomásul venni, hogy az esetleges háborúban a nemzetközi tőke által előállitott gyilkok előállításához az amerikai tőkések is hozzájárultak, bár a nemzetköziséget egy kicsit megfogja zavarni a háború. Bevásárlás a piacon — PESTI RIPORT — Reggel, nem sokkal azután, hogy a Garay téri piaci árus ki- rakóján felütötte a fejét az “első eresztés” kelkáposzta, alaposan meglocsolt, vizes vitaminszigetek között bevásárló útjára indul a gondos háziasszony. Először is utánanéz egy kis főzelékfélének. Különben is a főzelék uralkodik most egyformán a piacon és a háztartásban. A gyümölcsfélékből is elég szépen érkezett a piacra, de ugy- látszik, a gyümölcs csak a piacon uralkodik, mert az érdeklődés ugyan meg volna iránta, de az első vevők is fejcsóválással fogadják a meggy 68 filléres, a málna 1 pengős árát. A gyümölcsből nem sok fogy a reggeli órákban, ebből ítélve, ezu- tánra sem jósolhatunk sok jót nekik. Kicsit óvatosabb a gyümölccsel szemben a piaci árus is. Kevesebbet vásárol most az árus, mert gyümölcsből talán még annyi sem fogy az idén amennyit más évben a napi fogyasztásra elvittek. A szép befőző gyümölcs nem cikk — cukor nélkül. Elmaradt a befőző- cukor, amit beígértek, enélkül pedig a Garay téri gyümölcsfronton minden csendes. Csak elejtett megjegyzéseket hallani. Egy munkásasszony szatyorral a karján zöld babra alkuszik. — Adjon tiz üveg meggynek való babot, jó vitamint, de kilójáért elég lesz 28 fillér. — Harmincegyre van kiírva — szól a kereskedő. _— Azt én is látom — vág vissza az asszony, azután karján az üres szatyorral továbbáll. Végigviszgálja a többi helyen kiirt árakat, elkuszik ismét egy árussal a zöldbabra. Általában a zöldbab nagyon kapós, főzésre és befőzésre veszik. A kompótos üvegekbe meggy, barack és ribizli helyett majd zöldbabot raknak el télire. Pár hét múlva itt lesz a paradicsom. A háziasszonyok már alig várják, hogy befusson a piacra. Némi türelmetlenség is vegyül ebbe a várakozásba. Úgy tervezik a háztartásokban hogy sok paradicsomot főznek be az idén, ezzel akarják pótolni a kompótféléket. Az uborka kilója 32 fillér. Holnapra lehet olcsóbb is, de könnyen lehet drágább, mert az uborkasavanyitók is munkába léptek. Ma is összevásárolták az uborkát — holnapra ettől talán savanyúbb arca lesz a háziasz- szonyoknak, ha áremelkedést olvas az uborkánál. A borsó ára szeszélyes, ahogyan adják és ahogyan veszik. Ha cukorborsó, 36 fillért is elkérnek kilójáért’ de lehet kapni 28-ért is. NEMZETKÖZISÉG
