Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-09-28 / 1130. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 28. EGY NAGY SZERVEZET (ONE BIG UNION) A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 15c. (Folytatás) TANULMÁNYOZZUK A TÉRKÉPET Figyeljük meg, hogy a kereskedelem, a kapitalista termelési rendszer fejlődésének főtényezője, miként fogja körül eszközeivel az egész földtekét. A termékek országok és világrészek közötti kicserélésének eszközei nem ismernek határvonalakat — meghódították a szárazföldet, a vizet, a levegőt és ama rettenetes erők szolgáivá tették őket, melyek a termelés és csere uralkodó ipari rendszere mögött vannak. Az ipari fejlődés eltörölte a tartományok közötti határvonalakat. Nemzeti határvonalak eltűnnek a hóditó legyőzhetetlen ereje előtt. Hosszú időn át határok és természeti akadályok által elválasztott világrészeket összeforraszt és egybefoglal a csere és szétosztás nemzetközi hordozójának hatalmas forrasztója. De eme társadalmi rendszer eszközének funkciója ma még a kevesek számára való haszon TÁRCA Száraz tények Irta: A BONNET Collard a bűnügyi nyomozó rendőrség nagytehetségü detek- tivfelügyelője, sohase mulasztotta el, ha velem találkozott, hogy az amatőrdetektivek baklövéseivel ne ugrasson. Különösen azért folyt köztünk örökös háború, noha egyébként meleg barátság fűzött egymáshoz, mert az újságomban mindig ostoroztam az elavult rendőri módszereket. Legutóbb is, amikor a Rue Laffayette-beli bankrablás tetteseit félévi nyomozással sem tudták felkutatni, újra azt írtam, hogy a rendőrség nyomozásaiból hiányzik a képzelőtehetség, a merész következtetés, ami nélkül a modern technikával dolgozó mai gonosztevők eszén nem lehet túljárni. — Statisztika igazolja — mondta Collard, amikor a rendőrség palotájában a cikk megjelenése után találkoztunk —, hogy a hivatásos rendőrség sokkal több esetben ér el eredményt, mint a nagyképü amatőrdetektivek. Sohase gondolt maga arra, hogy a rendőri nyomozásban inkább csak árt a túlzott képzelőtehetség és elméleti okoskodás? — Ezt nem merném állítani — feleltem mosolyogva. Collard igy folytatta: — Emlékszik arra, hogy a múlt hónapban meggyilkolták George Pierre-t, a francia forradalom hires történetíróját? — Hogyne . . . személyesen ismertem az öreg urat — feleltem. — George-t a házvezetőnője reggel holtan találta a dolgozótermelés szolgálatába vannak szorítva. Ami még hátramarad az emberek agyában, a nemzetiségek szétválasztására szolgáló erő, csupán képzeletbeli. Az embereket értelmi és ipari szolgaságban tárto tradicionális hazugságok nehéz rakományának, el kell tűnnie; nemzeti különválasztásokat el kell sepernie a nemzetközi kooperáció előre törtető erőinek, mielőtt az ipari fejlődés, a társadalmi haladás legmagasabb és legcsodálatosabb foka elérhető és egy magasabb rendű civilizáció megalkotható. A MÁSODIK NEMZETKÖZI VONAL Figyeljük meg tovább, hogy a földkereségét átfogo második vonal miként kapcsolja össze a világ alkoto részeit egy elválaszthatatlan egésszé. Tudomány, tudományos kutatás és felfedezések szolgálnak ama nemzetközi eszközül, melyek a mindenség rejtélyeit és csodáit a magok nagyszerűségében megoldják és megmagyarázszobájában, ahol este elbúcsúzott tőle. A hátában, a lapocka alatt vékony, hegyes tört szúrt be a gyilkos, aki észrevétlenül lopózhatott be a szobába, mert Georget az asztalnál ülve kapta a halálos döfést. De most következik az esetnek az a része, ami valóban alkalmas volt arra, hogy a képzelőtehetség elszabaduljon. Georget előtt az asztalon egy megkezdett kézirat feküdt. Georget, a kezében görcsösen szorongatott irónnal rendetlenül papírra vetett betűkkel, ezt irta fel a kéziratra: “Tinville.” — A gyilkos azt hihette, hogy a tőrszurás azonnal megölte, de úgy látszik Georget még egy-két másodpercre visz- szanyerte az eszméletét és ekkor irta haldokolva, kuszáit betűkkel, az előtte fekvő papírra ezt a nevet, hogy a rendőrséget a gyilkos nyomára vezesse. — Tinville neve volt az egyetlen támpont, amelyből a nyomozás kiindulhatott, mert a meggyilkolt tudós ismerősei nem tudtak arról, hogy bárkinek is érdekében lehetett volna Georget halála, a tettes pedig semmit se rabolt el. Megkérdeztük a Sorbonne egyik tudós tanárát, hogy mire célozhatott a nagy történettudós, amikor ezt a nevet halála percében a papírra felirta. — Georget barátom — mondta a tudós tanár — tudvalevőleg a francia forradalom egyik legkiválóbb történetírója volt. Most is éppen egyik ilyen tárgyú újabb tanulmányával volt elfoglalva. Az asztalán talált, félig kész kézirat a forradalmi bíráskodás elemzésével foglalkozott. Tudvalevőleg Fokuier- Tinville volt a forradalom vészbíróságának köztádlója. Ha Georget halála percében Tinvil- le nevét irta fel, hogy a rendőrséget ezzel a gyilkos nyomára vezesse, bizonyára Foukuier- Tinville alakja jutott az eszébe, zák. A tanítás intézményeit, iskoláit és egyetemeket összekapcsolnak az egyöntetű törvények melyek a tudományt és a tudásnak terjesztését szabályozzák. Vannak ugyanazon forrásból eredő bajok, melyek alatt egyformán szenved minden élőlény az egész világon. Következéskép az orvoslásnak és az elhárítás eszközeinek nemzetközi jelleget kell ölteniök. Támogatást a bajok kiküszöbölésének és orvoslásának szükségéből és keletkezésük okainak megszüntetéséből merítenek. Kórházak, mint gyógyító állomások; tisztaságra ügyelő, közekészséget védő intézmények mint a bajok elhárítására szolgáló eszközök; vizet, világosságot és egyébb közszükségletet szolgáltató állomások össze vannak ezért kapcsolva a tanítás intézményeivel és az üdülésnek és szórakozásnak intézményeivel a nemzetközi függés egy láncába és a rosszat elhárító, jót elősegítő funkciók teljesítésére épületek, mint a közérdeknek és az általánso jólétnek védői és előmozdítói. négy sarkalatos FUNKCIÓ Figyeljük meg továbbá, hogy az életszükségletek termelésének bonyolult folyamatában miként alkotja az ipari tevékenység egymásba kapcsolódó, egyamikor, talán egy másodpercre meglátta a gyilkost. Tehát a forradalmi közvádló alakja, vagy arca, vagy valami vele összefüggő körülmény jutott abban a másodpercben az eszébe. — A forradalom történetével foglalkozó összes tudósainkat felkértük, hogy ezen a nyomon kutassanak. Tinville-ről forgalomban levő összes képeket sokszorosítottuk és szétosztottam személyesen a detektívek és rendőrök közt, mint a gyilkos “személyleirását” pótló adatot. — Végigtanulmányoztuk Tinville életrajzi adatait és közszereplése minden vonatkozását, amire nézve adatok állnak rendelkezésre, de a kutatás teljes eredménytelen volt. — Van egy rendőröm, Rani- gal Jules, aki valóban tipusa annak a rendőrnek amilyenről maga, kedves barátom a cikkében irt. óriási erejű, rettenthe- tetlenül bátor, szívós, lelkiismeretes parasztfiu. Ha világos parancsot kap, végtelenül megbízható, de annyi gondolkodó képessége, vagy éppen fantáziája nincs, mint egy tuloknak. Egy nap újra megbosszantott azzal, hogy nem gondolkodik. — Raingal, mondja, nem próbálta még meg soha az életben, hogy gondolkodjék? — förmed- tem rá. Raingal szokatlan élénkséggel felelt: — Ha felügyelő ur nem veszi rossz néven, igenis gondolkodom, csak kérdezetlenül nem merem megmondani. Meglepett kissé sértődött hangja. Évek óta ismerem ezt az embert, éreztem, hogy ezúttal valóban van valami a begyé- Den. — Talán felfedezte, hogy ki Georget gyilkosa? — kérdeztem gúnyosan mosolyogva. — Parancsára felügyelő ur mástól függő láncát négy sarkalatos funkció, melyen át kell menni a föld erőforrásainak, mielőtt használatba jönnek. A. A termelő földből, az erdőkből és a vizekből a termelés céljaira szükséges minden anyagot azoknak a millióknak a munkája biztosit, akik az élelem, ruházat és hajlék előállítására szükséges nyers termékek megszerzésének társadalmi folyamatában szolgálnak. B. A föld gyomrából és tárházaiból munka hozza fel a tüzelésre szükséges anyagot s azon lényeges dolgokat, melyek átformálásuk után a termelés és szétosztás szerszámait és gépezetét alkotják. (Folytatjuk) NEW YORK FIGYELEM! A General Defense Committee Local 8. szombaton szeptember 28-án esti 8 órai kezdettel TÁNC ÉS KABARÉ ESTÉT rendez az IWW Hallban, 116 University Place. A bevétel a picket line new yorki bebörtönözöttjeinek a védelmére lesz fordítva. Kitűnő zene. Jegy ára 25 cent. A munkástársak mejelenését kéri a Rendező Bizottság. — felelte Raingal — megtaláltam azt a Tinville nevű embert, — Micsoda, megtalált egy Tinville mevü embert ? — A Rue Barberonban lakik, 42 szám alatt. Tessék két embert mellém adni, hogy rajtaüthessünk és letartóztassuk. Két megbízható detektívet adtam Raingal mellé. A jelzett helyen valóban meglesték Tin- ville-t, meglepetésszerűen rajtaütöttek és gyors házkutatással megtalálták a hosszú, vékony tőrt is, amivel Georget-t megölte. Most már be is vallotta a tettét. Kiderült, hogy Georget tanár fiatalabb éveiben elhódította ennek az embernek a szerelmesét, de azután cserben hagyta és a leány öngyilkos lett. Georget külföldre utazott, Tinville pedig kivándorolt Dél- Amerikába. Onnan most tért vissza és megtudta, hogy Georget milyen nagy sikereket ért el az életben, mig ő tönkrement és elzüllött. Keserűségében elhatározta, hogy végez Georget- vel és ezt a szándékát végre is hajtotta. —De, hogy nyomozta ki ezt az embert? — kérdeztem Rain- goltól. — Kiderült, hogy a derék fiúnak sejtelme sem volt arról, hogy valaha élt egy Tinville nevű ember és igy ez a tudat nem vezette őt téves nyomra, mint minket. — Arra gondoltam — magyarázta Raingal — hogy mit Írnék fel a papírra, ha a gyilkos nyomára akarnám vezetni a halálom előtt a rendőrséget. Erre azt feleltem magamnak, hogy bizonyára a gyilkos nevét. Tehát kinyomoztam, hogy hol él Párisban egy Tinville nevű ember. — Látja kedves barátom, mennyivel jobb, ha a rendőr a száraz tények után indul és nem a képzeletének enged szabad folyást! — mondta Collard nevetve.