Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-09-28 / 1130. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 28. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI PÉNZKIDOBÁS Egész biztos, hogy a komi és az SLP politikusai krokodil könnyeket fognak hullajtani, abban a panaszban, amelyben majd elsírják, hogy Ohio állam reakciós uralkodói, megijedve attól a veszélytől, hogy a fenti pártok halottra kerülnek, tehát törvénytelenül megakadályozták a kapitalizmusank ezt a szörnyű veszélyét. Kétségtelen, hogy az ohioi urak éppen úgy reakciósak, mint a többi állam politikusai, kétségtelen az is, hogy ha ezek a “forradalmi” politikusok, veszélyt jelentenének a kapitalizmusra, akkor nem válogatnának az eszközökben, hogy elhallgattassák őket, de egyetlen épeszű ember nem hiheti azt, hogy a legkissebb mértékben is veszélyes lenne a mai rendszerre az, ha Ohioban — mondjuk sokat — 2000. SLP szavazó-lap kerülne a szavazatot gyűjtő iládába. De az sem jelentene semmit ha a komik is kapnának vagy 4-5000 szavazatot (az se ha 10-szer annyit kapnának) hát akkor mi az oka annak, hogy ez a két párt nem kerülhet a halottra? Ennek két oka van és pedig az uralkodó osztály lustasága, amely nem látja azt, hogy a világ legveszélyesebb forradalmárja az, aki a szavazó lappal akarja a világot megváltani. Ha eszük volna, inkább elősegitenék azt, hogy az elégedetlenkedők a szavazásban vezessék le az elégedetlenségüket. A másik ok a következő: a komik ajánlói iveinek az aláírásait leközölték a Scripps- Haward lapok, amire az aláírók százai vonták vissza az aláírásaikat a legkülönbözőbb ürügyek alatt, mint hamisítás, félrevezetés stb. úgy azután nem csak, hogy nincs elegendő aláírás, de valószínű, hogy a hamisítások miatt még porokét is kapnak a nyakukba. Az SLP tagjai, amint megírtuk üldözési mániába estek. Be képzelték maguknak azt, hogy ha ők gyűjtenek aláírásokat, hát nagy kellemetlenségeik lesznek, ezért azután egy forradalmi kitöréssel, ügynököket vettek fel, akik 4 centekért gyűjtöttek egy-egy nevet az SLP petíciójára. Ezek az ügynökök Clevelandon közel 8000 aláírást gyűjtöttek (300 dollárba került a munkabér) amelyből azután a clevelandi választási tanács titkára Mr Simon kimutatta, hogy fele rossz. Nevezetesen, nem polgárokkal, nem regisztrált szavazókkal íratták alá, de egy- részük nem is létező egyének, vagyis maguk az ügynökök írták alá. Pénzt, időt pocsékolnak el egy humbugért, amely a munkások szempontjából, teljesen értéktelen. Mi jól tudjuk, hogy a Fehér Jóskáknak, akik ebből élnek, meg a forradalmárosko- dással játszadozó SLP kisbur- zsoáknak hiába magyaráznánk ezt, de a gondolkodó munkásság már beláthatná azt, hogy kár a pénzért, az idejéért, amit erre a szavazásdi komédiára fordít. Már ha egy kis önállósága volna, akkor tudná azt, hogy a sorsán csak az változtat, ha j iparilag szervezkedik a gyárban, a bányában, ott ahol kizsákmányolják, ott védi meg az érdekeit az Ipari Uniójával, amelyet nem a jól fizetett bó- szok és raketerek irányítanak, hanem maga a tagság, amely szervezet nem csak az érdekeit védi, hanem előkészíti az utat a bérrendszer megszüntetésére, az Ipari Demokrácia megvalósítására. Ez a szervezet az IWW. Az öntudatos munkás a politikai komédia helyett ebbe kell, hogy szervezkedjen. KIS NÁCI SVINDLI A cél szentesíti az eszközt — írja Hitler nagyon sokszor a könyvében, amely a magyar náciknak is bibliájuk. Úgy látszik, hogy Csongrádi Tatyu is ezt vallja, a cél: pénhez jutni, egy jubileumi banketen keresztül, az eszköz: egy csomó tisztességes embert szerepeltetni az illetők tudta és belegyezése nélkül, mert ha csak a közismert nácikat szerepeltette volna mint rendezőket, hát a célt nem igen érte volna el, ezért használt olyan eszközt, amely egyenlő a csalással. Hogy ez a szerepeltetés Tatyu tisztelői . . . között menynyire kellemetlen és sértő egy tisztességes emberre, arra álíjon itt az alábbi levél, amelyet egyik “rendező” irt nekünk. A levél íróját jól ismerjük, tudjuk, hogy a tisztessége, öntudata, kizárja azt, hogy oda adja magát egy ilyen szerepre és amint Írja a rendezők többsége olyanokból áll, akiket előzőleg meg nem kérdeztek, csak a helyi viszonyok az okai annak, hogy az illetők nem tiltakoztak a nevüknek ilyen módon való bemocskolása ellen, íme a levél: Bérmunkás Szerkesztőségének Tisztelt cim: “Amit Nem Hagyhatunk Szónélkül” rovatban (augusztus 31-iki számban) . . . . cs . . ö igy fejezi be cikkét: “Megvalósul az egy akól, egy pásztor jeligéje, vagy legalább is ott szerepelnek a rendezőségben az akólhoz valók.” Ez már nem jól hangzik, hiszen magam is ott vagyok, őszintén bevallom — nem volt semmi tudomásom arról, hogy ily kitüntetésben részesítenek még engem is — hisz évek óta nem is olvasom az Egyetértést. Mikor kézbesítve lett a a meghívó két tisztelet jegygyei, csak akkor láttam, hogy magam is “honorálva” vagyok. Merem állítani — legalább is 80 százaléka nem tudta, hogy a neve ott fog szerepelni, mint tiszteletbeli rendező. Évekkel ezelőtt a birdge- porti magyaroktól kicsalt dollárokért részvényeket bocsátottak ki. Még ezideig nem hallottam, hogy osztalékot fizettek volna utánuk. Minden banketozás dacára is nem várhatnak a befektetők jövedelmet részvényükre — legfeljebb még megpótolhatják egy belépőjegy árával, hogy tovább maszlagolhasson szerkesztőjük. Felőlem ha nem is létezne ez a “dicséretre méltó” lap, nem hiányozna. Tudatlanabb senki nem lenne. Ezért egy vasat sem adnék sem a lapra, sem a banketre. Bridgeport, 1940 szeptember 14. Aláírás Ez a levél hangos bizonyítéka, hogy a főszerkesztő negyed- százados működése milyen eszközök igénybevételével volt megvalósítható. Bizonyos, hogy Bridgeport és környékének magyarsága nem fog újabb 25 év eltartójának állni, mig a Biri- nyi és Ladányik válveregetései bői egyetlen lapszámot sem jelentethet meg Tatyu. A PAPZSÁK A clevelandi napilapok állan dóan támadják a megyei sherif- fet, mert nem csak megtűri, hanem valósággal védelmezi azokat a játékbarlangokat, amelyek egyenesen kifosztják azt a tömeget, amely a különböző hazárdjátékokon akar hirtelen meggazdagodni. Mint jó példát állítják a sheriff elé a clevelandi rendőrséget,- amely kiirtotta a városból ezeket a raketereket (de hogy mennyi titkos játék barlang van, arról hallgatnak) Igaz, hogy a clevelandi rendőrség betiltotta a különböző vállalatok bingo játékait, de megengedi azt “jótékony” célra. A hazárdjáték szenvedélyét és az abban levő nagy üzleti lehetőséget — különösen a konkurencia eltiltása után — észre vette a jószimatu papság és az istenke nagyobb dicsőségére, most a raketerek helyett, a papok fosztogatják a közönséget. Az egyik egyház a másik után nyifja meg a templommal kapcsolatos helyiségeit a hazárdi- rozásra. Tekintve azt, hogy ezeket a “szent helyeket” óriási közönség látogatja, a feneketlen papzsák hihetetlen jövedelmet nyel el. Az egyik újságban tizenegy egyház hirdeti, hogy milyen nagy nyerési lehetőségek vannak az ő gambling lebujaikban. A hirdetők, akik között kellő számú magyar egyház is van — bingonak keresztelik el a fosztogatásaikat. Ha a clevelandi rendőrség tényleg annyira üldözné a hazárdirozást, akkor rá kellene ütni a papok körmére, vagy legalább is meg kellene nézni azt, hogy a “jótékony cél” nem-e egyet jelent a hírhedt feneketlen papzsákkal, amelyet soha sem lehet megtömni. Ezeknek a szent üzérkedőknek van bátorságuk azt hirdetni, hogy a vallás megnemesiti az erkölcsöket. Eddig csak kocsmává tették az “Isten házát” most már az arany kedvéért, akár csak a racketerek gambling lebujá züllesztik tó. AZ ÜZLET VÉDLEME Mr. Willike, a villanytröszt feje, a Wall Street elnök jelöltje a los angelesi kortesbeszédében megígérte az “üzlet”-nek, amely alatt a kapitalizmust kell érteni, hogy megválasztása esetén tisztességes alkalmat fog nekik adni és megszünteti, azokat a büntetésszerü adókat amellyel Roosevelték sulytották a nagy profitot. Ha Willkie urat hallgatja az ember, vagy a napilapokat olvassa, azt kellene hinnie, hogy a gonosz Roosevelt valósággal kifosztotta a szegény kapitalistákat és amit tőlük elvett, azt beletömte az általa dédelgetett munkásokba. Hogy mennyire igy van e?, arra áíljon itt két hivatalos kimutatás, amely szerint az elmúlt félévben a munkások heti fizetése átlagosan egy és fél dollárral emelkedett. Most nem beszélünk arról, hogy az emelkedő árak mennyit vonnak el ebből a többletből. Fogadjuk el, hogy minden dolgozó munkás másfél dollárral többet keres és nézzük meg, hogy ezzel szemben a szegény “kifosztott és agyonadóztatott” nagy vállalatoknak a jövedelme, hogy kü- lömbözik az 1939. és az 1940. első hat hónapjában, akkor világosan látjuk azt, hogy a nagy kapitalisták ma is dögre keresik magukat, amit azonban fokozni kívánnak Mr Willkie megválasztásával De világosan látjuk azt is, hogy a munkásosztály problémáit nem oldják meg az elnökválasztások, hogy arra csak egy orvosság van, ha a munkásság úgy szervezkedik meg, hogy az általa termelt értékek, azoké legyenek akik azt előállítják, nem pedig a kizsákmányolóiké. HASZON Emelkedés Vállalat neve 1940 fél év 1939 fél év % Libby-Owen-Éord ............................. 5,176,748 2,654,813 95% General Electric ..............................$ 24,871,572 $ 16,370,192 58% Westing House Ele............................. 9,837,012 6,338,787 55% Du Pofits .............. 46,853,695 34,871,535 17% Youngstown Sheet ........................... 2,423,212 546,193 340% Bethlehem Steel ............................... 21,698,457 6,231,986 250% Jones & Laughlin Steel .................. 3,276,256 847,812 485% Republic Steel .................................. 6,449,453 1,083,311 500% Continental Can (1 year) .............. 14,088,386 5,207,290 170% Caterpillar Tractor ......................... 3,509,514 2,315,380 52% Allegheny Ludlum (Steel) ............ 1,974,719 354,322 456% Remington Arms ............................. 1,219*000 144,000 750% Container Corp...................................... 1,128,335 32,249 3,440% U. S. Steel ............... 36,315,003 1,970,312 1,740% Inland Steel ..................................... 5,933,499 3,785,060 58% American Rolling Mill .................. 2,084,599 1,699,150 25% Crucible Steel ................................. 2,404,883 350,812 585% Douglas Aircraft ............................. 3,388,857 1,396,971 140% Martin Aircraft ..........,.................... 4,291,490 967,624 330% United Aircraft ............................... 6,228,106 3,678,689 70% Chrysler ............................................. 30,494,274 25,345,771 20% Allis Chalmers ................................. 2,609,758 1,700,422 53% General Motors Corp.......................... 113,575,460 100,992,531 13% Standard Oil of Calif........................ 10,396,495 7,117,604 46% Shell Union Oil ...... 9,449,947 2,162,422 336% Remington Rand ............................. 1,765,998 473,260 270% Melyik munkásnak volna oka tendőről a másikra? Persze a a panaszra, ha jövedelme ilyen tőkésosztály az más. A munkás arányban növekedne egyik esz- elpusztulhat.
