Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-06 / 1118. szám

Ujjlenyomatozni fognak minden idegent FASIZTA TÖRVÉNYKEZÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A hitlerizmus szelleme ugylátszik, hogy világhódító utján elérkezett az Egyesült Államokba is. Roosevelt elnök aláírásával törvényerőre emelte az idegen ellenes törvénytervezetet. Mint már többször irtunk erről, ennek értelme szerint, minden 14 éven felüli egyénnek, aki nem polgára az Egyesült Államoknak, jelent­kezni kell a hatóságoknál, ahol ujjlenyomatozni fogják mint a kriminális egyéneket és megfi-«-----------------------------------------­gyelés alatt lesznek, persze aho­gyan mondják csak a rendkívü­li helyzet idejére. A lakás változtatásukat azon­nal jelezni kell az ujjlenyoma- tozott idegeneknek, mert ha ezt elmulasztanák, akkor a törvény értelmében 100 dollár pénzbün­tetésre és 30 napi börtönre ítél­hetők. A törvénynek azonban sokkal szigorúbb módozatai vannak arról, hogy mit nem szabad tenni az idegeneknek, ami között megtaláljuk még azt is, hogy az idegennek mi­lyen nyilatkozatokat nem sza­bad tenniük, és a büntetések a törvény megszegése esetén ezer dollár pénzbüntetéstől tiz évi börtönbntetésig terjednek. Most aztán megfog kezdőd­ni az idegenek zaklatása és amint jelentik 3 és fél millió idegennek kell regisztrálni. A törvény 60 napon belül erőre lép és aztán egy bizonyos időn belül mindenkinek jelentkezni kell. A törvény magyarázatánál azonban nagyon kitűnik a lóláb, hogy elsősorban az értelmes munkásmozgalmi elemek ellen akarják alkalmazni. Mert ha csak a kémkedés ellen számíta­nák a törvényt életbe léptetni, akkor mindenkit ujjlenyoma- toztatni kellene és elsősorban a Wall Street háborús uszító ban­kárjait kellene sorba állítani. Nézzük csak meg, hogy kik azok az ellenséges idegenek ma Amerikában. A legnagyobb szá­zalékban mind olyanok, akik már az elmúlt háború előtt itt voltak, tehát legtöbben 25 év körüli lakosai az Egyesült Ál­lamoknak. Az lehetséges, hogy hanyagságból vagy más okból elhanyagolták polgárjogaiknak megszerzését, de az bizonyos, Hogy nem kémkedési okokból. Tehát ezeknek az egyéneknek a zaklatása a legnagyobb igaz­ságtalanság, a háborús készü­lődés előkészítése. Hitleréknél a zsidókkal kezdték ezt meg, mig itt Amerikában az idege­nekkel kezdik és hogy hol fog­ják végezni, azt egyelőre még nem lehet tudni. Sajnos, hogy nagyon hamar bekövetkezett az a helyzet, ami­kor a saját bőrünkön tapasztal­hatjuk, hogy csakugyan van-e külömbség az áldemokrácia es a nyílt fasizta rendszerek kö­zött. E sorok írója a Sztálin fé­le véres diktatúra óta állandó­an azon véleményének adott ki­fejezést, hogy igenis az álde­mokrácia előnyt jelent a mun­kásosztálynak a diktatórikus uralmakkal szemben. A sajtó- szabadság, szólás, szervezkedés, egyéni szabadság, ugyanolyan éltető kelléke a kulturembemek mint a kenyér. A munkásosz­tály tömegei ezt nem ismerték eddig föl, most meg már késő ennek felismerése, mert a fasiz­ta szellem hódította meg a vi­lágot, mely eltipor minden szer­vezkedési mozgalmat, a mun­kástömegeket még a kritikai jogoktól is megfosztja. Az európai munkásságnak megvolt az alkalma és a szer­vezete is arra, hogy a fasizmus ellen harcbaszálljon de ezt el­mulasztotta, az amerikai mun­kásságnak pedig megvolt adva a demokratikus joga arra, hogy szervezetét felépítse, de ezt el­mulasztotta, igy most tehetet­len az eseményekkel szemben. Ha a munkásosztály tehetetlen volt arra, hogy az áldemokráci­át az igazi ipari demokráciává formálja át, legalább annyi ereje kellett volna legyen, hogy megakadályozza azt, hogy az áldemokrácia nyílt fasizta ura­lommá alakuljon át. Az ameri­kai munkásság szakszervezetei mindig nyíltabban szegődnek a fasizta uralom mellé, és a mil­liós tömegek kerülnek fasizta szolgálatba. Ha ezek a tömegek a gazdasági téren megtalálták volna a helyes szervezkedési formát, a világ munkássága nem nézne ennyire szomorú na­poknak elébe. (f.) Az ipari foglalkozások hanyatlása s a bajok orvoslásának lehetősége “Az ipari forradalom közismert tény. Elvitathatatlanul be­igazolódott, hogy a gépesített munkaszerszám helyettesíti az embert, egyre gyorsabb és folytonos tempóban a munkán.” A fenti sorok olvashatók az IWW “Munkanélküliség és a gép” cí­mű füzetében, amely olyan megdönthetetlen tényeket tartalmaz, hogy még a kapitalisták közül«-----------—--------------------------­is sokan kénytelenek elismerni, hogy “az egész világ beteg már a fejlődő gazdasági paralizistől, amelynek tünetei nagyon is felismerhetőkké váltak az utol­só félszazadban.” Ezek a tüne­tek legelsőleg, a munkanélküli­ségben mutatkoznak és azt kö- vetőleg a felhasználatlanul ter­peszkedő üzemek terjedelmé­ben és a népesség szaporodásá­val aránytalan foglalkozási le­hetőségek hiányában. A TÜNETEK HATÁSA A Temporary National Eco­nomics Committee (ideiglenes nemzeti gazdasági bizottság) legutóbbi kihallgatásain tett vallomások kimutatják a gaz­dasági erők központosítása és a gép-eljárás folytonos fejlődése közötti szoros kapcsolatot. A kihallgatások megnyitásakor, Dr. T. J. Kreps, a TNEC gaz­dasági tanácsosa, utalt Dr. Spurgeon Bell legutóbbi tanul­mányára, amelynek cime: Fog­lalkozási bérek és nemzeti jöve­delem. (Brookings Institute) A tanulmány kideríti, hogy az iparokban, az összes foglal­kozások 75 százalékát véve te­kintetbe, a következőkben mu­tatkozott fokozott termelési emelkedés 1923-25 és 1938-ban: A gyáriparban 44 százalék, az ásványiparban 98 százalék, va­sút vonalakon 44 százalék, vil­lany világítás és erőkifejtésnél 51 százalék, papír termelésnél 55 százalék, gyapot feldolgo­zásnál 153 százalékkal fokozó­dott a produktivitási lehetőség. A HASZON EMELKEDETT Ugyanakkor a munkabér költség egyformán hanyatlott az egész vonalon ebben a peri ódusban és már 1938-ban elér­te a 17 százalékos hanyatlást, az 1923-25 esztendők bérátlagá­hoz viszonyítva. A bércsökke­nés ilyen méretekben mutatko zott az általános gyári terme­lésnél és a vasutakon egyaránt, mig az ásványiparban már 46 százalékra emelkedett, illetve csökkent. a produktivitás emel­kedésének arányában. Más szóval, dacára a gyakran emlegetett órabér emelkedés' nek, a tényleges munkabér költ ség a tömegmunkánál hanyat­lott a fentebb jelzett arányban. Ez viszont azt jelenti, hogy a | (Folytatás a 7-ik oldalon) HÍR szemle írja: KY.. A MAGYAR munkásokat félreve­zető “sötét jövő” egy utóbbi számá­ban valami török, pogányul neki rugaszkodik a francia hitetleneknek. Összehadarja, hogy a szocdemek és többi politikus társaik, a hadvezető­séggel egyetemben, német befolyás következtében az országot náci kéz­re juttatták. Megnevezi az áruló egyéneket, de óvatosan kerüli a kom­munista politikusok árulásait felso­rolni. Pedig közismert, hogy azokból is volt fölös számban a képviselő testületben és ezek kardoskodtak a Ieghevültebben a háború megindítása mellett mindaddig, amig Sztalinék le nem paktáltak Hitlerékkel. Midőn azonban a paktum megtörtént, azon­nal a háború ellen foglaltak állást és dezertálták az addig általuk is vallott “szent” ügyet. Tehát a ko- munáci politikusok is hozzájárultak a sötét hazaáruló üzelmekhez. Kár ezt letagadni és a tényeket elferdí­teni. Abban igaza van, hogy a “fran­cia nép fizet most a tőkés osztály bűneiért”. De ugyanakkor a francia és velük együtt a világ dolgozói vér­rel fizetik meg a vezérkövetés sú­lyos árát, amit a török féle pogány ferdítések is nagyban elősegítenek a sötét jövőben”. A REPUBLIKÁNUS párt Phila­delphiában tartja a cirkuszt, az or­szág népének bolonditására. Eleven elefántokat vonultatnak fel, az el­nöki jelölésre aspirálók nagyított arcképeinek fitogtatásával. Nagy be­szédek hangzanak el a háború ellen, a Roosevelt kormány ellen, a nem­zeti felkészülés mellett, a farmerok felsegitése és általában minden mel­lett és ellen, ami nincsen a republi­kánus párt irányításában. A jelölt aspiránsok kivétel nélkül, valósággal csöpögnek a sok Ígérettől. Szóval az idei cirkuszi gyülekezet semmiben sem külömbözik az előbbiektől. A szavazó polgárságot most is jóllakat­ják üres ígéretekkel és győzelmük után minden maradna a régiben mindazon ideig, amig a dolgozó tö­megek megelégszenek a szecskával. Mert nem is lehet más megneve­zést adni a politikusok ténykedésére. A dolgozók csak szecskához juthat­nak, amig sorsuk intézését politiku­sokra bízzák. Hiszen eléggé beigazo­lódott, hogy még a legjámborabb sztrájknak is több eredménye van és volt mindenkor, mint a leghango­sabb politikai akciónak. Tehát leg­célszerűbb és minden tekintetben elő­nyösebb, érdekeinek és jövőjének biz­tonsága, gazdasági ipari szervezke­désre inti a dolgozókat. Figyelmezte­ti a politikai kormányrendszer, a ka­pitalista termelőmód csődje, hogy osztály szervezetét erősítse minél rohamosabban a munkásosztály. Min­den más alakulat érdekei ellen cse­lekszik, munkája gyümölcséből táp­lálkozik, aminek csak osztályszerve­zetének megerősítésével vethet véget. HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD ^ÉfÉ? ander the Act of March, 3, 1879------------------------ -­VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 JULY 6 \^ztV') NUMBER 1118 SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents