Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-03-16 / 1102. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 máricus 16. Diktatúra vagy Demokrácia? Irta: Fishbein László Ezen a címen egy előadást tartottam 1940 március 3-án a new yorki Bérmunkás Otthonban. Mivel a kérdés foglalkoztatja különösen ma, a társadalmi eseményeket figyelő munkásembe­reket, szükségesnek találtam, hogy az előadásról, valamint az azt követő vitáról a Bérmunkás Erre annál inkább indíttatva érzem magam, mivel látom, hogy a Bérmunkásban egy má­sik munkástársunk megpendi- tésére körkérdés van intézve ugyanezen kérdésről. Ezen kér­déssel foglalkozva csak termé­szetesnek találom azt, hogy ál­lásfoglalásommal kiteszem ma­gam az éles kritikának, amire számítottam már akkor, ami­kor erről a kérdésről egy előa­dást tartására vállalkoztam. E kérdésről ma nyiltan és őszintén beszélve alkalmat nye­rünk a helyes vélemény leszű­résére, nem úgy mint a múltban volt, hogy ha csak a legcseké­lyebb kritika joggal éltünk, pl. az oroszországi diktatórikus kormányrendszert illetőleg ak­kor azonnal a szociálfasizta és ellenforradalmár jelzőkkel il­lettek bennünket. Ezek az idők ma már elmúltak és a saját fe­jükkel gondolkodni tudó mun­kásemberek előtt a jelszavakkal való dobálózás már nem bir aranyértékkel mint azelőtt. Ha­bár figyelembe kell vegyük azt, hogy bizonyos elnevezések, mint szent és sérthetetlen cél­kitűzések még ma is megvan­nak a munkások egyrésze előtt szemfényvesztői mivoltukban. így tehát nagyon kényes a kérdés tárgyalása, talán ez az oka annak, hogy legtöbben vo­nakodnak határozott vélemény nyilvánításra a kérdéssel kap­csolatban. Jómagam nem ezek közé a munkások közé számí­tom magam, amit különösen azért nyilváníthatok minden ta- kargatás nélkül, mert a világ legdemokratikusabb mun kás- szervezetének, az IWW-nak va­gyok tagja ahol nem kell fél­nem attól, hogy a vezérkar ál­tal lefektetett és az időjárással váltakozó párt-tézisekkel össze­ütközésbe jövök, és jön a kizá­rási diktatúra bosszúja. Persze csak ott ahol a párturalom ke­zében még nincs a proletárdik­tatúra fegyvere, mert ahol a proletár diktatúra hatalmi fegyvere a párt kezében van, ot­tan a fenyítés eszköze a párt- müködést kritizáló párttagok­kal szemben, a börtön és a go­lyó. De nézzük csak a DIKTATUR RA VAGY DEMOKRÁCIA kér­dését. Először is hangsúlyozni kívánom azt, hogy az általános értelemben említett demokrácia mint amilyen az amerikai és angliai kapitalisztikus állam- rendszerekben van, az s egy bi­zonyos fokú diktatúrát jelent, azok részéről akik az államrend­szer ipari termelése fölötti kontrolt a kezeikben tartják. Tehát helyesebb elnevezés volna DIKTATÚRA VAGY ÁLDE­MOKRÁCIA. De viszont többen a munkások közül a diktatúra elnevezésbe a PROLETÁR DIKTATÚRÁT is bele értik. De mivel csak ÁLPROLETÁR DIK­TATÚRÁRÓL lehetne szó, igy tehát az előadás címének ÁL- DIKTATURA VAGY ÁLDE­MOKRÁCIA kellett volna, hogy legyen. olvasó tábora előtt nyilatkozzak. Sokkal helyesebbnek láttam inkább az előadás keretébe fog­lalni az elnevezésbe foglalt té­ves fogalmak tisztázását, úgy az álproletár diktatúráról, mint az áldemokráciáról és megtár­gyalni, hogy akár az egyik vagy a másik előnyösebb a munkás­ságra és miért. Először is a dik­tatúra fogalmát próbáltam tisz­tázni, mert többszöri vitákban arról győződtem meg, hogy a munkások nagyobb többsége nincsen a diktatúra fogalmával tisztában. így pl. egyesek a di­rekt akciót diktatúrának isme­rik, sőt egyesek még egy gyár­ban a munkáltatóra rákénysze- ritet tszerződés aláírását is dik­tatúrának minősítik. Az ilyen megállapítások véle­ményem szerint a munkásosz­tályra nézve végzetes értelmi zavart idéznek elő. A diktatúra alatt a politikai államrendszer meghódítását kell értenünk. Tanulmányoznunk kell a politi­kai államhatalom mibenlétét és hivatását. Ha megállapítani tudjuk azt, hogy az államhata­lom a gazdasági erők birtoko­sainak a profit termelés érde­kében mint elnyomó szer van működésben, akkor látni fogjuk azt, hogy az államhatalom meg­hódítására csak úgy volna szük­ségünk, ha továbbra is a terme­lésben a profit termelést fenn­tartani akarnánk. Igen ám, de a marx-lenini elmélet alapján az államhatalom meghóditására csak átmenetileg van a munkás- osztálynak szüksége, hogy ké­sőbb megszüntesse az államot és megteremtse az osztálynél­küli társadalmat. Erre szüksé­ges a proletár diktatúra, mely­nek alkalmazását most már gyakorlatilag tapasztalhatjuk oroszországi alkalmazásban. Az államhatalom diktatóri­kus meghódításával, a magán- tulajdon termelési rendszerét is az államhatalom veszi át, és mint a termelési erők birtokosa maga az állam veszi át a profit termelést és annak érdekében gyakorolja a diktatúrát. Nézzük csak a fasizta és a proletár dik­tatórikus államhatalmi rendsze­rek gazdasági berendezkedései­nek rokonhatásu jelenségeit. A termelésben változás csak any- nyiban történik, hogy a termelt javak gyümölcsét az államha­talmi bürokrácia rabolja el a magántőkés helyett. Viszont határozottan meglehet állapíta­ni, hogy ez egy fejlődési folya­mat az államkapitalizmus irá­nyában. De ugyanúgy a nagy trösztök kialakulása folytán a termelési erők mindig kevesebb kezekbe való összpontosulása szintén az államkapitalizmus fe­lé vezet- Lehet-e nekünk ezért a trösztök mellé állni és a mun­kásosztály szempontjából köve­tésre méltó példának oda állíta­ni? Nem. Téves megállapítás tehát az, hogy a direkt akció használata az ipari termelés átvételére (Folytatás a 7-ik oldalon) NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) Kérdések és feleletek. Belgium munkás férfiai és asszonyai régen fáradoznak azon, hogy az élet kötlségeit leszállítsák Belgiumban, Co-operativ szö­vetkezeteket szerveztek és amint tudjuk valóban sikerült nekik leszállítani az életszükségletek árait- Talán meglepne bennünket az áraik és a mi áraink közötti különbség. És mégis éppen leg­utóbb irta egy belgiumi szocialista, hogy az ő országuk még min­dig mennyország a kapitalisták számára és pokol a munkásoknak. K. Olyan magas lesz a belgiumi munkabér, mint a coloradói vagy ohioi? F. Nem. Azért, mert az olcsó árak maguk után vonják a munkások áradatát, amely az egymás közötti versengést, a mun­kabérek esését vonja maga után. K. Ha Salt Lake Cityben minden munkásnak saját háza volna, emelné vagy csökkentené ez a munkabért? F. Csökkentené, mert a városhoz kötött munkások kénysze­rülve volnának erősebb versenyt kifejteni a munkaalkalmakért és igy leszállna a fizetésük. K. Miért építik a gyártulajdonosok kisebb városokban a gyáraikat- Miért van olyan kevés gyár New Yorkban vagy Chi­cagóban ? F. Azért, mert kisebb helyeken olcsóbb a megélhetés és igy olcsóbb munkaerőre van kilátásuk. Ellenben New Yorkban és Chicagóban nagyobb béreket kell fizetniük. K. A termelés fejlődésénél fogva, az életszükségletek érté­ke lassanként csökken. Ami kevesebb munkát tartalmaz, kisebb értékű. Az arany értéke is csökkent; kevesebb társadalmi mun­kát tartalmaz. Mi a természetes magyarázata annak, hogy mégis kevesebb áruval cserélhető ki az arany, mint néhány év előtt? F- Az arany értéke jobban csökkent, mint az életszükség­letek értéke. K. Ha az életszükségletek értéke gyorsabban csökkenne, mint az arany értéke, kisebb lenne az életszükségletek ára? F. Igen, mert minden az értékénél fogva cseréltetik ki. Ha az életszükségletek értéke gyorsabban csökkenne, mint az arany, akkor több életszükségleti áru kellene egy adott mennyiségű arany becseréléséhez. K. A közép-amerikai bennszülötteket ha kizárnék az Egye­sült-Államokból, hogy az alacsony élet színvonaluk következté­ben! alacsony munkabér igényeikkel ne versenyezzenek velünk, meggátolnék ezzel a munkaerejük versenyét? F. Nem, mert a kapitalisták szívesebben mennek el Guate­malába, ahol reményük van megtartani az alacsony munkabére­ket, mivel az életszükségletek értéke ottan sokkal alacsonyabb. Ellenben, ha ide jönnének a guatemalai bennszülöttek, nem soká­ig tartana az olcsó munkaerejük, mivel itten nagyobb értéke van a munkaerőnek, mert több társadalmi munkára van szükség a munkaerő előállítására. (Folytatjuk) A mexikói kormány segédkezik a munka­bérek csökkentésében (Folytatás az 1-ső oldalról) az egyre emelkedő drágaság el­leni munkabér emeléssel, azon­ban ugyanakkor a bérek emelé­se a fennálló helyzetben csak ipari kellemetlenségeket idézne elő és további árdrágulást, ami megsemmisítené a 1 átszólagos béremelést is. A kérdés megoldása — foly­tatja tovább — az árak leszor i- tásának utján érhető el és ő ígéri, hogy a szövetségi körzet hivatalos közegei a legmesz- szebbemnőleg ko-operá Inak, hogy azt a célt megvalósítsák A munkások küldöttei viszont elégedetlen kifejezéssel azon re­ményüket nyilvánították, hogy a kormány és munkáltatók együttesen találjanak módot a drága megélhetés korlátozására és abban a kérdésben is tanúsít­sanak olyan lekesedést, mint amilyen lelkesedéssel a bérmini­mumot megállapították. A SZTRÁJK VALÓSZÍNŰ Jelenleg az árak ismét emel­kedni kezdtek, miután a mexi- coi pénz valutája hirtelen lee­sett, ami hetekkel ezelőtt vette kezdetét. Dacára, hogy bizonyos javulás észlelehető a pénz érté­kének viszonyában, azonban még mindig elég alacsony, mert már hetekkel ezelőtt amerikai átszámítás szerint egy dollár­ért 5.80 pézot lehetett vásárol­ni. Tehát a látszólagos javulás nem volt befolyással az árakra- Ellenkezőleg, előre láthatólag még inkább emelkedni fog. A tényleges munkabérek összezsugoritása által felidé­zett vásárlási képesség hanyat­lása, igen nagy gazdasági prob­léma elé állítja mexico népét a következő hónapokban és ha csak a kormány utat-módot nem talál a nép helyzetének könnyítésére, több mint való­színű, hogy hatalmas munkás­megmozdulások fogják figyel­meztetem Ígéretének teljesíté­sére. (MLN)

Next

/
Thumbnails
Contents