Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-16 / 1102. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 máricus 16. Még egyszer az orosz-finn kérdés (VAGY TALÁN NEM IS OROSZ-FINN KÉRDÉS) Vizer Ferenc munkástárs megkritizálta a feb. 17-iki lapszámban megjelent cikkem, amire a következőkben válaszolok. Ugyanis a feb. 17-én megjelent cikkben foglalt állításokat nem tartom túlzottnak, sőt amennyire lehetett, le is tompítottam annak élét, számítva arra, hogy a munkástársak között még mindég akadnak olyanok, akik<f> illúziókban élnek ma is. Persze vannak olyanok is, akik már rég kiábrándultak a vörösnek látszó frázisokból és a realitás szemüvegén keresztül bírálják az eseményeket. Annak idején, mikor kitört az orosz forradalom, az IWW- hoz tartozó munkások százai csatlakoztak az orosz forradalomhoz és nemcsak rokonszenveztek a forradalommal szemben, de vaktiv részt vettek benne, akik lelkesedésükben megfeledkeztek arról, hogy dikta- turás országban élnek, ahol nem volt szabad a forradalmi ideológiát tulkomolyan venni, mert akik komolyan vették, azokat nagyon komolyan és nagyon véresen, nagyon röviden elintézték. Akik ezen hajmeresztő tényeknek nem hisznek, azok olvassák el a “The Guille- tine at work” cimü könyvet, G. P. Maximoff orosz forradalmár irta. (Cim: 2422 N. Halsted St- Chicago, 111.) A könyv 624 oldalra terjed és csak most nem régen jött ki a sajtó alól és még ez a 624 oldalas könyv sem terjedhetett ki a részletek és borzalmak minden részletére. És ezenkívül a visz- szajött munkástársak és kiábrándult elvtársak bizonyítják az orosz káoszt és rettenetes csalódást, ami csak szomorú valóság, ami semmiféle közelebbi bizonyítékra nem szorul, mert annyira közismertek a dol- dok ottani folyásai. De még mindezektől eltekintve, a Sztálin és Hitler féle erkölcstelen frigynek a megtörténte, csak szégyenpirt, vagy dührohamot kell, hogy keltsen minden józanul gondolkozó, öntudatos munkásban. Hiszen a 100 százalékos Sztálinisták nagy része is, rémülve és megszégyenülve menekülnek a táborukból és akkor még mindég akad munkástárs, aki kételkedő pózba vágja magát? . . . “Hát azt hiszem ez túlságosan sok is a Sztálin atrocitások százper- centesség”-ének a bizonyítására. No de menjünk tovább egy lépéssel: A félremagyarázó munkástársak nagyon csúnya hibába esnek, mikor úgy állítják be a dolgot, hogy a finn terroristák harcolnak az orosz proletárok ellen, meg a finn proletárok ellen is. Az idézet igy szól: “A finn proletariátus, még ha orosz segítséggel is, de a magánkapitalizmus profitja és elnyomatása ellen fogott fegyvert és mi forradalmárok kell, hogy tudjuk helyünk, amely semmi esetre sem a Manner- heim-féle fehér terror uralmi rendszer oldalán van”. Ez az idézet, ha a valóságban igaz volna és nem frázis és torz félre magyarázás, akkor Vizer és Földváry munkástársaknak igazuk volna. De a valóság az, hogy a finn proletárok nem lázadtak és nem kérték az orosz munkások segítségét és az igazság az, hogy az orosz munkások nem lelkesedve, sőt nagyon lehangolt állapotban kergetik őket a finn puskacsövek elé és a valóság az, hogy a két ország munkássága mészárolja egymást, csupán csak azért, mert Sztálin elvtársnak a fejébe szállt a dicsőség és mert meg akarja mutatni a világnak, hogyha Hitler legázolhatta Lengyelországot 2 vagy 3 hét alatt, akkor ö legázolhatja Finnországot 2-3 nap alatt. És ha ez a lerohanás sikerült volna is, vagy ha sikerülni fog, az akkor sem lessz munkás felszabadítás, hanem az orosz imperializmus első nagyon véres és borzalmas stációja. Továbbá a marxi tudomány sehol sem állítja, hogy a munkásoknak kötelességük volna im- perialisztikus törekvéseké r t, vagy háborúkért vérezni. A valóság az, hogy az orosz támadás, imperialisztikus háború, ezzel szemben a finnek — még ha a magántulajdon alapján állnak is — de védekező állapotban vannak az oroszokkal szemben. Akik ezt nem tudják, vagy nem akarják tudni, vagy rossz- hiszemüleg bírálják a dolgot, vagy nem ismerik a helyzetet. No de idézzük még egyszer: “de a magánkapitalizmus profitja és elnyomatása ellen fogott fegyvert”. Újból hangoztatom, ahogy ez le van írva, igy elég szépen hangzik, de nem lehet szép, mert nem igaz állítás, hanem csak frázis. A valóság az, hogy a finn munkások még csak nem is sztrájkoltak, nem hogy lázadtak volna. De a finn munkásoknak van legális gazdasági és politikai szervezeteik és pártjuk, ahol van alkalom, ha kell harcolni a finn tőke ellen is. A finn kereskedelemnek 40 százaléka a finn munkás ko-opera- tiváknak van a kezében. Finnország területe 70 százalékban erdős terület, ebből 50 százalék a finn munkások és parasztok birtokában van, 35 százalék az állam tulajdona, a fennmaradó 15 százalék a finn kapitalisták és korporációk között oszlik meg- A finn népnek és munkásságnak a kultur fölénye torony magasságban áll az oroszokéval szemben. A finn börtönökben jelenleg — és a háború megkezdése előtt sem — politikai foglyok nincsennek. Ezzel szemben Oroszországban nagyobb százalékban eltörölték a magántulajdont, helyébe állították az ÁLLAMKAPITALIZMUST, még pedig a leg AUTOKRATIKUSABB formájában. Másodszor a bérrendszer eltörlésére, még csak kísérletet sem tettek, mert az állam a fő kizsákmányoló. Egy kolhoz munkás egy havi keresete 160 rubel. De egy pár cipő 300 rubel. A orosz szakszervezeteket megsemmisítették, a munkásságnak védekezési lehetősége nincs, szólás szabadsága nincs és semmilyen szervezkedési szabadsága nincsen. Minden parancs felülről lefelé jön. A termelésben speedelő munkást kitüntetik a gyengébbek rovására stb. stb. így hát ne ámítsuk önmagunkat és ne próbáljunk ámítani másokat sem, hogy az orosz munkások bárkit is feltudnának szabadítani- Az orosz munkások senkit sem tudnak felszabadítani, jelenleg még önmagukat sem. Sztálintól meg nem várhatjuk, hogy ő legyen a felszabadító, ugyan ezt is megtehetné, de előbb a saját hazájában kellene kiengedni a Cseka börtöneiből és az északi sark szomszédságában felállított fe- gyenctelepekről a szibériai koncentrációs táborokból a saját rabjait, az agyonkinzott az agyongyötört emberek százezreit. Nem is említve a kivégzettek sok sok ezreit. De emlékezzünk meg egy pár szóval Hitlerről is, mert röpködnek a levegőben olyan hangok is hogy a Sztálin és Hitler ösz- szefogás üdvösebb a munkás- osztály szempontjából mint az áldemokrácia, mert a Sztalin- Hitler frigy haladást és fejlődést jelent az áldemokráciával szemben. Hát azok, akik ezt 1 i- szik olvassanak egyet-mást a “The Voice of Destruction” (a rombolás szava) cimü könyvből, amit Herman Rauschning adott ki, egyik Hitler volt bizalmasa, aki a belső legfőbb gárda csoporthoz tartozott, tehát eléggé hiteles. A következő szellemességeket Hitler elvtárs mondja: “Az arisztokrácia meghal, a polgári osztályok vergődnek, de csak a Marxista urak hiszik azt, hogy a munkásosztály fogja átvenni az uralmat, hogy az ipari munkás és a farmer lesz a jövő fontos társadalmi tényezője! . . “A mai munkás sem egyéb, mint egy társadalmi rend csö- kevénye, épp úgy mint az arisztokrácia, vagy a polgári osztályok.” . . . “Egy uj mester-osztályra van szükség, mely folytonos harcokban, háborúkban edződött.” . . . “A párt rangsorba veszi át az uralmat és mellettük lesznek az engedelmes altisztek” ... “A többi, a névtelenek nagytömege, akik szolgálnak és engedelmeskednek, jogokkal nem bírnak és teljesen mindegy, hogy földbirtokosokhoz, munkásokhoz, vagy pro- fesszionátusokhoz tartoznak-e” . - . “Ezek alatt már csak egyel- len tömeg lessz, a modern rabszolga népek tömege, akik felett szabadon suhoghat az ostor” . . . “És mindezek tetején az uj mesterek, a biológiai korlátok csak kezdetben számítanak, később túllépünk ezeken a kereteken, sőt túl a nemzeti határokon is.” “És nekünk véget kell vetni a mai úgynevezett közműveltségnek is” . . . “Nem tömhetjük meg az átlag párttag fejét felesleges lim-lommal, előbb, vagy utóbb el kell törülnünk a: átalános iskoláztatást, mert ezt a rozsdásodó, romlást hozó mérget a liberalizmus szabadította fel s még hozzá a saját elpusz titására” . - . “Csak az elitté számára engedhetjük meg a művelődés szabad választásé' és a tudományt állandó ellenőrzés és válogatásnak kell alávet nünk. A tudás csak kisegítő eszköz. Ennélfogva az alacso nyabb 'osztályok széles tömegei nek meg kell adnunk a TUDATLANSÁG ÁLDÁSÁT!” . . . “Viszont a Herren-Class iskoláiban nincs szükségünk erkölcsre, emberi félelmekre .előítéletekre, lelkiismeretre, olyan uj' embert akarunk, aki szabadon rendelkezik élet és halál felett”. Azt hiszem Hitlerből elég ennyi is, ehhez nem kell kommentár. Munkástársak! Elég volt a számításból, legyen elég a lélek mérgezésből, beszéljünk nyíltan és őszintén, ne tussoljuk és szépítsük a dolgokat tovább. Eleget verdesték szemünkbe az orosz szennyes rongyot, itt az ideje, hogy visszaverjük, vagy visszalökjük oda, ahonnan jön- Vagy csak Rothfisher, Goldberger és Bartha tudtak az IWW nyelvén beszélni? . . . Wiener, Pika, Zára, Lefkovits, Fishbein, Kozsány hol vagytok ? Lenin idejében, Lenin sem volt jó? Most már Sztálin és Hitler is jó volna? Én újból csak azt mondom, ha Lenin idejében nem huztuk fel az orosz sáros csizmát, hát most nem huzzuk fel a Sztalin- Hitler véres csizmát. Akik pedig ezt megakarják tenni, tegyék meg — jó utat — de akkor menjenek oda nyíltan a táborukba és ne kukacoskodjanak egy olyan szervezetben, ahol tudják mi az osztályharc, akik keresztül mentek már nem egyszer az osztályharc kereszttüzén. Az IWW tagjai százával fizettek életükkel a szólásszabadságért, a nagyobb darab kenyérért, a szervezkedési szabadságért, a szebb, jobb társadalmi jövőért, az ipari demokráciáért, és az emberiség szabadságáért. Az IWW arra tanítja a munkásságot, hogy ne várja senkitől sem a felszabadulását, a saját fejével gondolkozzon és a saját lábán járjon és ha a munkásság ezt megtanulja és megszívleli, akkor nem messze a felszabadulás, de ha ezt nem teszi és mindég másokra bízza a sorsát (főleg politikusokra és diktátorokra) akkor bizony még messze van a felszabadulás órája. Geo. Vaszko. CHICAGÓI ESEMÉNY Nem mindennapos dolog, hogy az IWW chicagói magyar tagjai mulatságot rendeznek. De mivel mozgalmunk és lapunk a “Bérmunkás” amely a magyarul beszélő munkások centjeiből van fenntartva, azért szükséges, hogy helyenként anyagiakat szerezzünk lapunk biztosítására. Azért szólunk a chicagói lapolvasókhoz, hogy most mutassák meg — tudnak még lelkesedni és tenni a magyar munkások egyetlen lapjáért a “Bérmunkásáért. Ugyanis MÁRCIUS 16-ÁN, szombaton este 8 órai kezdettel, a 333 West North Ave. alatti helyiség 3-ik emeleti Blue termében tánccal egybekötött KEDÉLYES ESTÉLYT tartunk. Belépti dij 25 cent, jó cigány zene. Remélhetőleg a “Bérmunkás” olvasói nemcsak megjelennek, hanem agitálni is fognak a mulatság érdekében, annál is inkább, mert a jövedelem a “Bérmunkás” támogatására lesz fordítva.
