Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-02 / 1100. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 március 2. Hadvezérek, diktátorok sorsa Irta: HAJDÚ TAMÁS A mostani éveinkben: — a rövid huszesztendős pihenés után újra és újra felborították és irtózatos nagyágyúk füzével felgyújtották Európa négy sarkát. Hadd lobogjon, hadd nyaldossa el ázt a mérhetetlen vagyont, és gazdasági értéket, amit mi prolik évszázadokig, évezredekig halomra gyűjtöttünk, keserves véres verejtékünkkel. Noha®-------------------—------------------az uralkodó osztály tobzódik a jólétben, s majd belefullad a bőségbe: addig mi bérmunkások az éhséggel, nyomorral nézünk farkasszemet. S ez mindazért, mert oly nyomorultan gyáva rabszolgák vagyunk (értem a nagyszámú többséget), hogy mukkanni sem merünk, nemhogy szervezkednénk iparilag. Gyáván bevárjuk, mig majd a zsandárok szétvernek bennünket, hogy lapáttal szedhetik össze szétlövöldözött húsúnkat, csontunkat. Hát igen. Újra diktátorok ragadták orozva a legfőbb hatalmat jó egy pár nagy nemzetnél a markukba. Megrészegedve és megvadulva a hatalomtól, őrültekként kezelik országaik dolgozóinak sorsát és taszítják bele a legvadabb háborúk poklába, szörnyű kínok füzébe, hogy hadd marcangolják le egymást — ártatlan egymást — sohasem látott, vétett munkásemberek, csak azért, hogy Hitler, Sztálin, Mussolini, Franco és a Micadó, s más kisebb-nagyobb nagyzási hóbortban szenvedő, szélhámos nagytőkés “nagynak” látassék s többet lophasson. Ide fogok pingálni egy pár alakot, akik a régmúlt idők mészárlásaiban, rombolásokban elsők voltak, s mi lett a végük? CYRUS Erről a merész kalandorról semmit sem tud a történelem a fiatalabb éveiről: Kr. e. 5-ik században mérgezte életével a levegőt. Kofanyelvü hóbortos történetírók “nagy” névvel jelezték e hitvány alakot. Nagy volt a szemtelenségben, az ármánykodásban, fondorlatban, a megvesztegetésben, nagy kény- ur és zsarnok volt, s nagy kéjel- gő. összetoborzott egy merész önkéntes csapatot, élére állt és a saját nagyapját megfosztotta a tróntól. Astyagas királyt, aki a medesek és a perzsák (Ázsia) fölött uralkodott. De ő ezzel nem elégedett meg. Megvárta amig Croesus, Lydia királya —. Lydia a kis görög szigetorszá-, gok szövetsége volt abban az’ időben és Croesus volt az akkori ismert ős-világ J. P. Morgan- ja — megindította seregét Cy- ros ellen, de Cyros elverte őt és a fővárosba Sardisba kergette vissza és ott elfogta és bebörtönözte. Harpagus alvezérét kisebb csapattal otthagyta, ő maga hadával keletre Chaldea ellen indult. Chaldeának fővárosa Babylon volt- Babylon egy hatalmas nagykiterjedésü város volt. Remek palotáival és szépséges parkjaival. Terjedelme ötszöröse volt a mai Londonnak. Kultúrája magasan állt, mint a mai kutura de lehet az is, hogy magasabban. Hatvan mérföldre körül volt véve, vastag tornyos falakkal s nehéz érckapukkal. A legmagasabb épületek fölött Babylon függőkertjei voltak, melyben mesterségesen tenyésztettek virágokat s más egyebet. Ezek voltak a mai new yorki felhőkarcolók őshirdetői. A város közepén folyt az Euphrates folyó, áthidalva nagy kőhiddal. A hid és a folyó alatt hatalmas alagút volt építve az óriási forgalom lebonyolítására. A folyó partján emelkedett Nabonidas király remek palotája, melynek könyvtárában tanulmányozott a király, népe fejlődéséről, haladásáról, s mindent feljegyzett, megörökített agyagtáblákba belenyomva. Cyrus a városba minden ellenállás nélkül ronthatott be, azt megadózta, a papságot, katonaságot megvesztegette. Na- bonidus tanulni vágyó királyban láthatjuk a magyarok könyves Kálmánját, a boszorkányokat nem hivő királyt, aki a népét is felvilágosította, hogy boszorkányok nincsenek. Amint Cyrus Chaldeát elnyomta, uralma alá hajtotta, szeme Egyiptomra tapadt, ezt szerette volna még leigázni. De ezt már nem érhette meg mert egy csatában megölték és igy bekellett érnie egy ölnyi földdel is. NAGY SÁNDOR Utána 336-323. Krisztus előtt egy másik “nagy” hadvezér látott napvilágot és tette azt sötétté és rabszolgáivá az alatta lakókat. “Nagy” Sándor volt a következő őrült. Apja Philip, a macedóniai király, jól kiképzett és felszerelt hadsereget hagyott rá, mely csak éppen egy ilyen hóbortos, nagyravágyó vezérre várt, hogy azt tüzön-vizen keresztül kövesse. A vezér vezette is háboruról-háborura, lei- gázva az akkor élő úgynevezett “szabad” népeket, ő oly szeszélyes volt, akárcsak New England időjárása. Fölakarta osztani a földet, maga és az isten között, magát már imádtatta is. Egész Görögországot leigázta. A többi város-államokban mikor diadaluton volt Cheronea- ban, mindenki eléje sietett hódolni (ilyen szolgalelkü volt a nép akkor is és fájdalom még ma is csak olyan) csak éppen Diogenes nem ment. És amikor látta, hogy nem megy elébe ő ment Diogeneshez, amint a napon feküdt, napfürdőt vett. Megkérdezte tehetne-e valamit az érdekében? “Igen, — felelte Diogenes — és pedig sokat, menjen el tőle és ne állja el a napsugarat”. Majd Sándor hízelegni akart neki, mondván: “ha nem volnék Sándor hát Diogenes szeretnék lenni”. A nagy bölcsész felelt: “Ha nem Diogenes volnék, minden szeretnék inkább lenni, csak Sándor nem”. Diogenes volt a görög világ egyik nagy bölcsésze, aki nappal lámpával kereste az igaz embert. Sándor a nagy vérengző és hülye, Ázsiában egyik várost a lova, a másikat pedig a kutyája után neveztetett el. Ha józan volt, hát olvasta Homert a nagy költőt és ha részeg volt, megölte Clitust a legjobb barátját. Callisthenes öreg görög bölcsészt felakasztotta, mivel nem akarta őt imádni mint istent. Szerencséjére az akkori emberiségnek, Sándor nagyon rövid életű volt. Egy nagy orgiás tivornya után, pár napra rá kampec lett neki, 33 évében, 323- ban Krisztus előttHANNIBAL Egy csapat férfi és nő a phoeniciak közül kivándorolt az őshazából és egy félszigeten Afrika északi részén, mely igen termékeny volt,letelepedett. Az ottani őslakókat (mint szokták tenni) leöldösték, és melapoz- ták a később virágzó Carthagó városát. Hannibál szülővárosát. Leirom itt nagyon röviden Róma városának a megalapítását is. Mikor a rómaiak Ázsiából a mai csizmaalaku félszigetre jöttek, találtak ott két nemzetiséget. A vad, kegyetlen iberiá- nus népet és a már civilizált et- ruscánusokat. ők elpusztították az iberánu- sokat és letelepedtek az etrus- cánusok mellé, szépen hízelegve nekik, amig a civilizációjukat és az ipari tudományukat el nem sajátították- Ezek a népek tudtak már sok mindent, az útépítést, épületek emelését gyógyszereket ismerték, a csillagászathoz és más dolgokhoz is értettek. Mi történt az uj telepesekkel? Az olaszok őseivel. Mikor mindent szép békességgel elsajátítottak hát ez etrus- cánusokat is egytől-egyig leöldösték, mint azt az iberiánusok- kal tették. Az olaszok ősei nem harcoltak együttesen egy hadseregben, hanem csoportokban, ma guerilla harcoknak nevezik e fajta öldöklésnek, pusztításnak a fajtáját. A Tiberius folyó torkolatánál építettek a rabszolgákkal egy erődöt, s ott adtak menedéket mindenféle rabló- gyilkosnak, kiket más ország kiűzött. így, ilyen bandákkal épült fel Róma városa. ősei a mai Mussolini, Ciano, a bíborosok és pápáknak. Az első hódításoknál nem voltak nők. Ezen ők könnyen segítettek, betörtek a szomszéd Sabines törzsökhöz, s onnan loptakAz előhajadásuk, ' hódításuk nem volt gyors, de biztos. Háromszáz év kellett ahhoz, hogy Róma körül egy 300 mérföldes kört letudjanak igázni. De ezután már gyorsabban végeztek a nagy félsziget többi törzsével, mind meghódították. (Folytatjuk) Az Építő Gárda eddigi teljesítménye Az épitőgárda tagjait ezúton kérjük, hogy akiknek neve után a befizetett összeg kimutatása nem helyes, hogy egy postakártyán tudassák azt velünk. Fazekas István, N.Y.......... 7.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 6.00 Ács Sándor, N. Y.............. 5.00 Pataky József, Brooklyn ..27.00 Stefánkó M., Brooklyn ..... 9.00 Stefánkó M.-né, Brooklyn 8.00 Fishbein László, N. Y........ 2.00 Mrs. Loczy, N. Y................12.00 Bodnár József, Brooklyn .. 8.00 Gonda Arnold, Astoria .... 2.00 Hajnal Helén, N. Y...........12.00 Vaszkó György, N. Y........25.75 Csorba Pál, N.Y..................11.00 Nagy József, Astoria ....... 7.00 Fülöp Lajos, N. Y.............. 8.00 Fülöp Irma, N. Y.............. 8.00 Vlasits Márton, N.Y.........15.00 J. Lengyel, N.Y.................. 7.00 G. Nagy, N.Y............... 8-00 Z. Zatykó, N.Y................... 4.00 J. Feczkó, N.Y....................12.00 J. Németh, N.Y..................10.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............ 3.25 Szigeti E., N. Y.................. 1.00 Rothberger E., N. Y.......... 1.00 Mrs. I. Pollák, N. Y............ 2.00 A. Réfi, Lodi ................... 5.00 E. J. Havel, Garfield .......12.00 Alex Keese, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago ....... 4.00 St. Sütő, Chicago ............. 1.00 A. Szász, Chicago ............. 6.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 I. Bukovszky, Berwyn .......500 J. Kozsány, Saratoga Sp. 48.00 Mrs. Kozsány, Saratoga .. 12.00 J. Gatnarek, Pittsb.............. 1.00 A. Kucher, Pittsb.............. 2.00 P. Hering, Buffalo ......... 5.00 L. Rost, Phila..................... 5.00 A. Alakszay, Akron ......... 6.00 Jos. Vizi, Akron ..... 10.00 Jim Farkas, Akron ......... 6.00 Lefkovits L., Clev..............11.00 A. Molnár, Clev.................. 4.00 G. Scherhaufer, Clev. ...... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ..........1400 A. Wiener, Clev................. 2.00 B. Farkas, Clev................. 3.00 J. Kollár, Cleveland ....... 7.00 M. Kaczibán, Clev.............. 2.00 J. Herczeg, Clev................. 6.00 Jos Takács, Clev.................. 5.00 N. N. Clev............................ 2.00 Frank Pekárovics, Clev...... 1.00 L. Bauer, Newark .........,.. 2.00 F. Duschek, Nutley, N. J. 12.00 L Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Herold, Bridgeport ........ 6.75 FIGYELEM CHICAGÓIAK! Az IWW chicagói összes csoportjai 1940 március 9-én szombaton este 8 órai kezdettel, a 333 West North Ave. alatt műsorral egybekötött táncestélyt rendeznek az angol lapunk az Industrial Worker támogatására. Tegyük ez estélyt látogatottá megjelenésünkéi. Támogassuk az angol lapunkat. A mulatság a 3-ik emeleti Hallban lesz megtartva. Jegy ára 25 centNe maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
