Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-02-17 / 1098. szám
1940 február 17. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL _____________ __ ____ __i Elmondja: Z. J. AZ IFJÚSÁG JÖVŐJE A példátlanul széleskörű és hosszú ideig tartó ipari pangás aggasztó helyzetbe sodorja az ország ifjúságát .Az utóbbi 10 évben embersorba nőtt gyermekek túlnyomó többségének nagyon gyér lehetősége volt elhelyezkedni az iparokba és a fiatalságnak közel 25 százaléka elérte a 25 éves kort anélkül, hogy alkalmuk lett volna bármilyen foglalkozáshoz jutnioK, amely csak ideiglenesen is bizalommal töltené el a jövő iránt. Ez a bizonytalanság rendkívül rossz hatással van a fiatalság életére- Hozzájárul még ehhez az a mesterséges hipokra- tizmus, melyet az iskolában beléjük nevelnek az egyenlőségről és minden ember részére egyenlő lehetőségről a meggazdagodás felé. A legtöbb gyermek már az iskolai évek alatt terveket készít a jövőt illetőleg és az első nagy csalódás akkor éri, amikor a terveket a gyakorlatban érvényesíteni próbálja. De van számos eset — különösen a nagy városokban — ahol a gyermekek már a korai iskolai években nélkülözik a szülői felvigyázást és az útbaigazítást, tanácsot a jó és rossz megkülönböztetésére. A munkáscsaládoknál a szegénység legtöbb esetben kényszeríti az anyát is, hogy valamelyes munkát vállaljon a házon kívül és a gyermekek idejüket az uccán töltik és állandóan ki vannak téve a rosszutra való csábításnak. Ezen szégyenletes állapotoknak a következménye aztán, hogy a gyermekeknek ijesztően nagy százaléka börtön viselt múlttal rendelkezik mielőtt a 20 éves kort elérnék. Ha figyelemmel kisérjük a bírósági tárgyalásokat, nagy számmal fogunk találni fiatal gyermekeket és embereket a bűnözők között. Chicagóban január hónapban hét embert ítéltek halálra gyilkosság elkövetéséért és a hét közül öt, a 17 és 25 év közötti korban van. Ezen fiuk között van olyan, aki az “otthont” csak annyiban ismeri, hogy mindig odajárt aludni. Az alváson kívül minden idejét az uccán, poolroom- okban és hasonló helyeken töltötte. Viszont van közöttük olyan is, aki egyetemet végzett, de eddig még egyetlen alkalom sem volt számára, hogy oly jövedelmező munkát tudott volna kapni, amely megközelítőleg lehetővé tette volna, hogy a munkája után kapott bérből megélhessen. Mi maradt tehát más számára, mint a megélhetéshez szükséges anyagiakat utonállás, vagy betöréssel megszerezniMa a fiatalság élet igényei annyira kivannak fejlődve, hogy eisern tudják képzelni az életet automobil nélkül; leányok társaságában hetenként többször a színházak, vagy kabarék látogatásától, amelyek meglehetős költséges szórakozások. Hogy ezen igények ennyire kifejlődhessenek, arról az üzleti világ bőven gondoskodott. A napilapok és rádiók a legagyafur- tabb hirdetésekkel csalogatják állandóan, hogy milyen élvezetet nyújt egy automobil és milyen “egyszerű” annak megvásárlása. A mozik és kabarék minden ucca sarkon eléjük tárulnak és a hatalmas cimtáb- lák szinte mágnes erővel von- zák a fiatalságot ezen élvezetek után. Nem állíthatjuk, hogy ezen, vagy más élvezetekhez nincs joguk az ifjaknak, mert az emberiségnek joga van mindahhoz, ami szép és ami élvezetet nyújt. De a jelen rendszer csak vágyakat kelti fel és a módot megtagadja hozzá. így vannak az ifjak is, akiknek vágyait á csalogató hirdetések a végletekig felcsigázzák, de azoknak hódolni képtelenek anyagiak hiányában. így, mivel munkával képtelenek megszerezni az anyagiakat, a másik rendelkezésükre álló módszerhez folyamodnak, ami ideiglenesen könnyebb és eredményesebb, de a végeredményben veszélyes. Ennek a káros rendszernek az áldozatai a Chicagóban halálra Ítéltek és más százak, az ország különböző városaiban. A honatyák krokodil könnyeket hullatnak a fiatalság jövője felett, de ugyanakkor mindent elkövetnek, hogy ez a rendszer, amely a fiatalságot ily szomorú sorsban részesíti, mennél több ilyen áldozatot szüljön. Akik a rendszer fonáksága folytán bűnbe keverednek, azokat villamos székbe ültetik és azt hiszik, hogy mindent megtettek, ami tőlük tellettPedig a börtönnel és kivégzésekkel nem fogják útját állni a fiatalság nagyarányú bűnözésének. Amig oly rendszerben élünk, ahol gazdasági egyenlőtlenség uralkodik, a bűnözés nem fog szűnni, hanem álladóan nagyobb százalékát sodorja a fiatalságnak erre az útra. Az áldozatok természetesen túlnyomó százalékban a munkásosztály gyermekeiből kerülnek ki és a munkásságnak kell magtalálni azt a módszert, mely megóvja gyermekeit a börtöntől és villamos széktől. A siránkozás, vagy imádságnak a rendszer megváltoztatására semmi befolyása nincs. A munkásságnak mint osztálynak kell szervezkedni a termelés szinterén a forradalmi Egy Nagy Szervezetbe, mert csak ott és ily szervezettel lesz képes oly gazdasági viszonyokat teremteni, hogy a társadalom minden tagja emberi módon élhessen munkája után és végül megdöntse azt a rendszert, amely gyermekeit ily mostoha sorsban részesíti. “MR. SMITH GOES TO WASHINGTON” A fenti idézet egy filmnek a címe, amely a jelen hetekben kerül vászonra az ország színházaiban. Megszoktuk, hogy a mozi filmek unalmasan egyhangúak és szinte még mielőtt bemennénk megnézni, már előre tudjuk, hogy mire lehetünk elkészülve. “Mr. Smith goes to Washington” azonban sok tekintetben eltérő a filmek sokaságától és mint ilyen, megérdemli, hogy egy kis teret lefoglaljunk annak ismertetéséreA munkásságnak nagyon elenyésző százaléka mentes attól a ferde felfogástól, hogy a kapitalista országok politikai kormányzata valóban a nép érdekeit képviselné és az legjobb belátása szerint cselekedhetne- Csak nagyon kevesen ismerték fel azt a tényt, hogy a politikai kormányok csak visszatükröződései a gazdasági hatalomnak, amelyet az iparfejedelmek kontrolálnak. Más szóval: az országot nem a politikai kormány kormányozza, hanem az iparfejedelmek és a politikai kormány azok akaratának végrehajtója. Az úgynevezett nép- képviselők nem követhetik saját meggyőződésüket, hanem megbízóik — az iparfejedelmek — utasításai szerint kell cselekedjenek. Ha ezt megtagadnák — amire kevés példa van — hírnevük, állásuk, sőt életük forog kockán. A szóban forgó “Mr. Smith” valamely nyugati államnak volt egyik szenátora és amint a film mutatja ő komolyan hitt abban, hogy a kongresszus a nép érdekeit képviseli. Ezen meggyőződésétől még akkor sem volt hajlandó elállni, amikor annak a bizonyos államnak az iparfejedelme tudtára adta, hogy állásában csak úgy maradhat meg, ha az ő utasításait pontosan, az utolsó betűig végrehajtja. Bebizonyítja az iparfejedelem, hogy áz állam másik szenátora azért van már 20 éve a szenátusban, mert híven szolgálta megbízóit. A filmen látható, mint adja ki utasításait a szenátoroknak, az állam kormányzójának azok aztán tovább az alantasaiknak, úgy, hogy az egész politikai gépezet a truszt irodájában megnyomott gombra jön működésbe“Mr. Smith” még az ilyen útbaigazítás után sem akarta elhinni, hogy az egész képviselőház olyan romlott volna, hogy a nép érdekei helyett a trusz- tok érdekeit képviselik. A kételye azonban hamar eloszlott, amikor oly törvényjavaslatot terjesztett be, amely a truszt érdekeivel ellenkezik. Mire javaslatát beterjesztette, már készen volt ellene a hamisított vád, melynek alapján a szenátusból való kizárásra eljárást indítottak ellene, ő azonban még mindig bízott abban, hogy a napi sajtó az igazság mellett foglal állást, de annak is az ellenkezőjéről kellett meggyőződnie. A sajtó az iparfejedelem parancsára az ő beszédének éppen az ellenkezőjét közölte és’ a szenátort, hazugnak és tolvajnak bélyegezte. Még egy utolsó kisérletet tett, hogy a néphez szólhasson és erre a “boy scout” testületet akarta felhasználni. Egy millió röplapot nyomatta- tott és a boy scout tagjaival akarta azokat elterjeszteni. Azonban alig kezdték meg a röplapok terjesztését, az iparfejedelem azonnal akcióba szólította zsoldosait, akik a nyomdát szétrombolták, a röplapokat osztogató fiukat pedig nagy teherautókkal gázolták le. Ezen filmet is minden bizonynyal néhány millió ember fogja végig nézni az ország területén, amelyből sokat tanulhatnának, ha egy kis gondolkozó képességgel rendelkeznének- De sajnos e sorok Írója azt a tapasztalatot nyerte, hogy a nagy tömegek csak a humort látják a filmben és nem ébrednek annak tudatára, hogy az megdönthetetlen szomorú igazságokat is tartalmaz. Még ily szemlélhető bizonyság után sem képesek meglátni, hogy mennyire téves szerepet tulajdonítanak a politikai kormánynak, pedig az nem egyéb, mint a kapitalizmus bábszínháza, amelytől a munkásosztálynak kevés várni valója van. Ha a munkásosztály javítani akar helyzetén, akkor szervezkednie kell és szervezetten cselekedni. FIGYELEM CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE A jelen napok egyik nagyon fontos, megfejthetetlen és igen gyakran félremagyarázott témája az orosz-finn háború. Milyen okok indították azt meg és milyen cél érdekében folyik? Ezen fontos kérdés kerül bonckés alá most vasárnap, február 18-án a Proletarian Party helyiségében rendezendő vitán, melynek tárgya: Imperialista háborút viv-e Oroszország? A vitázó felek: Carl Keller az “Industrial Workers” szerkesztője szerint: IGEN, John Kar- racher a Proletarian Party képviselője szerint: NEMLegyünk ott tömegesen és hallgassuk meg ezt a tanulságos vitát. A helyiség cime: 1547 N. Larrabee St. a North Ave. közelében. Az idő: február 18, vasárnap este 8 órakor. Kérdések és hozzászólások Beléptidij nincs. NEW YORK FIGYELEM! Az “II Proletario” az IWW olasz nyelvű lapja segélyzésé- re, ab Irving Plaza Hallban, Irving Place and 15th St- közel a Union Squarehez, FEBRUÁR 16-ÁN PÉNTEKEN este 8 órai kezdettel TÁNCMULATSÁGOT rendeznek. Felhívjuk a munkástársakat, hogy jelenjenek meg tömegesen és ezzel segítsék az IWW olasz nyelvű lapját. NEMCSAK AKRON, DE A KÖRNYÉKE IS nagy érdeklődéssel várja FEBRUÁR 25-ÉT, mert azon a napon tartja az Általános Munkás Dalárda szinelőadá- sát a Magyar Házban, 112 E. Thornton Streeten Színre kerül a —TÉPETT RÓZSA— három felvonásos népszínmű. A szerepek kiosztása már biztosíték arra, hogy a közönségnek műélvezetben lesz része. Jegyek ára elővételben 40c., a pénztárnál 50c. Előadás után tánc. Jegyek csak a táncra 25c. , A szinelőadás kezdete d. u. 3 órakor. A rendezőség kitűnő ételekről és italokról gondoskodik.
