Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-01-27 / 1095. szám
1940 január 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal KÖNYVSZEMLE Hermann Rauschning: “The Revolution of Nihilism” Az utóbbi évek politikai, vagy világnézeti tartalmú könyvei legnagyobb része elavult, tartalmuk sokszor már a megjelenésük napján is tele van idejüket múlt megállapításokkal és jövendölésekkel. Ritkán lehet olyan könyvre rámutatni, amelyet a megjelenése óta eltelt esztendő eseményei tökéletesen igazoltak. Ilyen könyv Hermann Rauschning könyve, amely néhány hónap előtt jelent meg itt Amerikában. Rauschning a danzigi szenátus elnöke volt, Hitler bizalmasa, a nemzeti szocialista párt “elit”-jének tagja, aki gyakran vett részt bizalmas megbeszéléseken, több Ízben beszélhetett négyszemközt Hitlerrel, ő maga konzervatív katolikusból lett nemzeti szocialistává és amikor belelátott abba a szörnyű boszorkány konyhába, amelyben ennek a politikának bűzös maszlagját kotyvasszák — megundorodott tőle. Külföldre menekült, megírta azt amit látott és figyelmeztetett arra, amire ennek a politikának vezetnie kell. Maga mondja: “. . . hogy az embernek nemzeti szocialistán nak kell lennie ahhoz, hogy egészen megértse, milyen veszedelmet jelent ez a nihilista politika. Nihilista, mert semmit nem tart szentnek, mert mindent és mindenkit hajlandó feláldozni egyetlen cél érdekében és ez a cél: uralkodni az egész világon. Nem az a fontos mit mondanak, mert módszerük a tudatos hazugság és mindenki becsapása. Ennek a korlátlan külpolitikai célnak csak eszköze a belpolitikai elnyomás- Belefojtani a nemzetbe minden kritikai szellemet, minden gondolkodási készséget, a legőrültebb propagandával megbolondítani, hogy barom módra lehessen bármire felhasználni, a vágóhidra vinni, ez belpolitikájának célja. Eredménye: az országon belül a tökéletes terror rendszere, a katonai nyomással lenyűgözött lappangó anarchia”. De céljük, álmuk nem maradhat az országon belül. És nem nyugtathatta meg őket, a németnyelvű területek megszállása nem a nemzet életéhez szükséges élettér meghódítása. Az egyetlen cél, amely a képzeletüket kielégíti; brutalitásuknak, életerejüknek megfelelő hatalom megszerzése. Ezt ők úgy hívják: geopolitika. Ez a görög terminus technicus, annyit jelent, aki birja, marja! Ennek a politikának föltétien háborúhoz kellett vezetni. Egy esztendeje még nem volt világos, hogyan kezdődik ez a háború, kivel-ki- ellen, de kétségtelen volt, hogy jönnie kell, mert más ut nem vezethet a világ uj felosztásához és végeredményben az egész világon való uralkodáshoz. De Rauschning már tavaly rámutatott arra, hogy megtörténhet a lehetetlen, hogy Hitler utolsó kártyája: az Oroszor- országgal való szövetség. Mert Hitler és bandája mindenre képes, mert a hatalom, elv és meggyőződés nélküli őrültjei: nihilisták. Mit várhat tőlük Magyarország ? Középeurópa szerintük “a germánság útjába elterülő romhalmaz”, amely csak arra való, hogy valamilyen ürüggyel “rendet csináljanak”. Mit várhatnak azoktól idegen népek, akik a saját embereiket is véres és kegyetlen rabságban tartják? Ha a saját munkásuk alsóbbrendű ember, mennyire méginkább az, a lengyel vagy a magyar munkás és paraszt! Lehet-e egyéb reménye, mint az, hogy rabszolgaként dolgozzék a leggazabb zsarnokok eltartása érdekében ? Rauschning megmondja, hogy ennek a politikának katasztrófára kell vezetnie, hogy Németország fejjel megy a falnak'; Hogy csak egy módon menekülhet meg sorsától, ha a német nép maga találja meg azt az uj erkölcsöt, amely létének alapja kell, hogy legyen. Most benne vagyunk a háborúban, de talán mégis hihetjük, hogy Németországban meg van és erős az uj erkölcs, és ez a mi erkölcsünk, szabad emberek munkástársadalmának uj erkölcse, és hogy a terror és háború ellenére is meglesz az ereje ahoz, hogy leszámoljon azokkal, akik az emberiség legnagyobb szenvedéséért, az uj háború ijesztő és rettenetes borzalmáért felelősek. N. G. H. C. ENGELBRECHT: “Revolt Against War” Most, amikor a háború kiterjeszkedését a tavaszi hónapokra biztosra veszik, legidőszerűbbnek tartom a fenti könyv ismertetését- “Forrongás a háború ellen”, melyet nemcsak olvasásra, hanem leginkább a fiatalságnak való ajánlatra hívom fel a Bérmunkás olvasói figyelmét. Ez a könyv csak angol nyelven kapható és megszerezhető könyvtárakban“Revolt Against War”, szerény véleményem szerint, legalkalmasabb könyv, mely a mai világégés okaira, de egyszer- smint a mikénti megakadályozására is világosan rámutat. Nem elégséges, a fiatalságot háború ellenes passziv ellenállásra biztatni, tanítani, hiszen ezt több kisebb vallási szekták is megteszik. A háború elleni forradalomra, a háború okainak megsemmisítésére kell a népet, de leginkább a fiatalokat megtanítani. A fiatalságnak nem csak a háború, hanem a gazdasági rendszer is, csak nyomort és bizonytalanságot hoz a munkás milliókra. Sok háboruellenes könyvet írtak az utóbbi időkben, többeket filmre is átvittek, de nagyon kevés könyv van, melyben az érzelgősség és a vallásokban gyökeredzett, de könnyen kiforgatható erkölcsiségen kívül az igazi és megdönthetetlen gazdasági okokat is megismertetnék, de még kevesebb, melyben az ilyen okok végleges eltávolítására hívják fel a nép figyelmét. Ez természetes, hogy a mai rendszer urai, akik milliókat csinálnak ilyen érzelgős, de semmit mondó könyveken és filmeken, nem fogják felkarolni az olyan könyvet, mely a háború, valamint a háborúkat előidéző okok ellen forradalmat hirdetnek, melyek között első helyen áll a gyorsmeggazdagodási lehetőség, melyet a háborús időszakok megsokszoroznak. Egy pár idézet talán jobban megfogja győzni lapunk olvasóit arról, hogy ezen könyvet mentői több fiatallal elolvastassuk, mint szerény tehetségem. Az alábbi idézetek teszik ezt a könyvet érdemessé, hogy minden gondolkozó munkás olvasásra ajánlja“A kapitalizmus politikai és gazdasági rendszere, amint a mai napig működik, egyik főoka a rendszeres háborúnak. Ezért a jelenlegi háboruellenes forradalom, általános támadásba megy át, az elavult intézmények ellen, és csatlakozik azon általános követeléshez, mely társadalmi igazságot és gazdasági demokráciát követel.” Leghelyesebben Gén. Smed- ley Buttlerral mondatja el Engelbrecht a háborúk igazi okát a következő idézetekkel Buttler könyvéből: “Én segítettem Mexicot, de különösen Tampicot biztonságba helyezni az amerikai olaj érdekeltségek részére 1914-ben. Segítettem Cubát és Haitit alkalmas hellyé tenni, hogy a National City Bank behajthassa a jövedelmét. Segítettem egy féltucat dél-amerikai köztársaságot megbecsteleniteni a Wall Street érdekében. Hosszú ezen rablások története. — Segítettem' Nicaraguát megtisztítani a Brown Testvérek Nemzetközi bankja érdekében 1909-ben. Világosságot terjesztettem Dominican köztársaságban az amerikai cukor trust részére 1906-ban. Segítettem Hondu- rast helyreállítani az amerikai gyümölcs részvény társaság részére 1903-ban. 1927-ben Kínában nyitottuk meg az utat az amerikai Standard Oil részére. Ezt mondta General Buttler, aki az Egyesült Államok hadseregének volt parancsnoka és a fent említett háborúkban veAZ ÁRKORMÁNYBIZTOS- SÁG, amely — hivatalos nyilatkozatok szerint persze — a fogyasztók érdekeit tartja mindenkor szem előtt, a disznózsírt 12 fillérrel, a szalámit 20 fillérrel emelte föl, Valószínűleg a “szegény fogyasztók” érdekében. BUDAPESTI hatósági (állami) Munkaközvetítő jelenti, 1939 dec. 7-én. Foglalkozást keres 6249, foglalkozást kaphat összesen 215. A munkanélküliek száma tehát amig tovább emelkedik, addig a munkahelyek száma viszont csökken. Mi lessz itt e téren, ha a most gőzerővel folyó hadifelszerelések gyártásában csökkenés következető szerepet játszott, de elég ember az igazat megmondani. Most Engelbrechttől való idézettel bevégezzük ezen köny szemléjét abban a reményben, hogy sokan fogják olvasni. “Az érdemleges tanulság az, melyet minden háboruellenes forradalmár kell, hogy a zászlajára írjon. Amig nem vagyunk elkészülve gondolatainkban és cselekedeteinkben átalakításra, mely magával hozza az egész világra kiterjedő újjáépítését a nevelési rendszerünknek, a .világforradalom érdekében, addfg nem készülünk békére. A békekeresők vagy forradalmárok, vagy torz alakok, absurdumok.” Vi. NYUGTÁZÁS 1939 december 17 — január 22-ig a következők küdltek előfizetéseket: J. Feczkó, New York A......... 7 A. Forizs, New York ............ 1 L. Németh, Detroit ............. 2 L. Szász, Chicago ...........,.... 2 F. Szüch, So. Bend ................ 3 J- Vidlicska, Cincinnati ....... 1 Anna Megyesy, Detroit ....... 2 L. Horváth, Phila .................. 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 7 St. Györfy, Chicago .............. 2 A. Alakszay, Akron .............. 2 A. Molnár, Cleveland _____ 1 J. Kollár, Cleveland ............... 1 M. Fekete, Coroapolis ______ 1 A. Gergely* Toledo ............... 2 E. Kovács, Cleveland ............. 1 G- Scherhaufer, Cleveland .... 2 J. Lockner, Cleveland ............ 1 Jim Farkas, Akron ............... 3 Joe Vanno, Zeigler ............... 1 Paul Hering, Buffalo ............ 4 L. Bertalan, Cleveland ........ 1' J. Zára, Chicago .................... 1 St. Sütő, Chicago _________ 2 Ch. Ruttkay, Phila ................. 2 L. Rost, Phila ......................... 4 Seb. Tóth, E. Chicago ............ 1 A. Bukovszky, Berwyn .......... 1 A. Török, Chicago ................. 4 E .Sass, Milwaukee .............. 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 2 Joe Munczy, Cleveland .......... 1 G. Csonka, Woodmont ........... 1 St. Czika, Grant Town .......... 1 J. Hegyi, Yorkville ................ 1 J. E. Havel, Garfield ........... 3 Mrs. E- Detky, Phila ........... 1 J. Kozsány, Saratoga Sp. .... 6 G. Bakos, Los Angeles .......... 1 G. Rauch, Akron ................... 2 zik be. így néz ki, kies boldog és megelégedett Magyarország — Horthyék beállítása szerint mennyország — a proletáriátus számára, a valóságban pokol. A SOK zár alá vett árucikkek után az állam a müfa, tűzifa, faszén és tölgykéreg készleteket zár alá vette. A burzsoá osztályt aminek tagjai vagon és fuvartételekben már az ősz folyamán ellátták magukat tűzifával ez a záralávétel éppen úgy nem izgatja, mint annakidején a tea és kávé készletek záralá vétele. Ellenben a 2-3-4 kilónkénti proletár vásárlók isszák meg mint mindennek a levét. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest.
