Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-01-27 / 1095. szám

1940 január 27. BÉRMUNKÁS 5 oldal Nem alkuszunk a háború kérdésében AZ IWW TENGERHAJÓZÁSI SZERVEZETE NYÍLT LEVÉL­BEN MAGYARÁZZA MEG HÁBORÚS ÁLLÁSPONTJÁT. Ál-radikálisok és liberálisok egy vonalba kerültek a kifizetődő hazafisággal. — Az IWW azonban csak egy háborút ismer és pedig az osztály háborút. A “nyugati partok tengerésze” utóbbi számaiban, nagyon veszedelmes irányzat kapott lábra. Egy határozati javaslatban, bojkottot és embargót javasolnak Oroszország ellen, amit mi is helyeslünk, azonban nem egyezhetünk meg a javaslat azon ré­szével, amely kimondja, hogy “amennyiben a szovjet kormány itteni figurái, az ‘amerikát tart-®----------------------------------------­mert féltek az erdei munkások szervezkedésétől. Mi tehát nem hagyjuk cserben a munkásosz­tályt és nem kötünk békét az uralkodókkal, csak azért, mert az orosz urakkal hajba kaptak. Továbbá, ha a pacific melléki tengerész szervezet tisztviselői továbbra is a nemzeti védelem vonalán kívánnak haladni, ak­kor egyenesen bűnösöknek nyil­vánítjuk, mint olyanokat, akik halálra Ítélték és kivégeztették az amerikai munkásosztály if- jainak szine-javát, olyan ügyért és olyan háborúban, ami egyál­talán nem tartozik hozzájuk. Ha pedig ilyesmi bekövetkezne, mi nagyon szomorúan csalód­nánk bennük. Az IWW Hajózási Munkások Ipari Szervezete. sátok vissza a háborútól^ leple alatt kampányt indítanak ebben az országban is, hogy készület- lenségben hagyjanak bennün­ket, valamint, hogy ellenezzük a védelmi készülődést és azt hátráltassuk, amig pedig ugyan­akkor gazdáik Oroszországban tovább fejlesztik hatalmas há­borús gépezetüket.” REAKCIÓS ÁLLÁSFOGLALÁS Midőn tehát a pacific tenge­rész szervezet kimondottan ér­deklődik a nemzeti védelem iránt, akkor már csak egy lé­pés választja el őket a hadügyi rezervista minőségtől és Hoff­man szigettől, amikor már a kormány intézi a szolgálatba hívást. Már pedig ez is egyike a védelmi lépésnek, amint az ad- miralitás is bizonyíthatja. A legfőbb terve a kormány­zatnak, hogy militarizálják és regimentálják a kéreskedelmi hajózást is, mint eszközt a nem­zeti védelem érdekében. Nem is nagyon régen a kommunista párt azt remélte, hogy az Egye­sült Államokat megnyerheti orosz szövetségesnek és ezért minden olyan intézkedést aktí­van támogattak, amit az itteni kormány keresztül akart vinni a nemzeti védelem örve alatt. Ugyebár, azért, mert egy felké­szülten erős szövetségest remél­tek magukhoz hódítani. A többi kampányukban is úgy igyekeztek terveiket elfo­gadtatni az orosz imperializmus érdekében, hogy a szervezetek munkástagságát tömték a “de­mokrácia védelme” “egység­front” és kitudja egyszeriben felsorolni mindazt a hangzatos jelszót, amellyel lépre csalni igyekeztek. A pacific tengerész union pedig ugyanazon a vona­lon kezd haladni és fenti állás- foglalását még továbbiakkal te­tőzi. Minden tekintetben a reakci­ónak falaznak, amikor vezér­cikkben december 22-iki lap­számukban írják: “Detroit fel­ébredt. A nemzeti védelem hi­vatalos közegei Washingtonban és az igazságügyi hivatal tiszt­viselői, kényelmetlenül kezdik érezni magukat a kommunista tevékenység miatt Detroit kö­rül. Mindenki tudatában van az autó ipar óriási fontosságának háború esetén és ismeretes az a könnyedség, mellyel a főbb pontokon szabotálni lehet krízis idején. Mindenki ismeri a kom­munista párt céljait és mit re­mélhetnek tőle ilyen esetben. Az erőteljes Detroit volt talán az egyetlen, ahol a nép nem láthatott keresztül a leplen, amit az úgynevezett munkás­csoportok alkottak és képtele­nek voltak kettőt kettővel ösz- szeadni. Azonban a kormány aktiv érdeklődése folytán, Det­roit felébredt és azt kérdezi ön­magától, hogy mióta ment ez így?” SZABOTÁZSNAK NEVEZIK Értsük meg végre, hogy há-# ború idején, a jobb megélhetési viszonyokért folytatott sztráj­kot a kormány közegek szabo­tázsnak minősítik. Nos tehát, ha Csendes tenger melléki hajó­sok szervezete a háborús gépe­zetet simán működni akarja látni, akkor csak álljon és ko­operáljon az igazságügyi hiva­tallal, hogy elejét vegyék, vagy letörjék az ilyen sztrájkokat. Az ezelőtti háborúban az orosz munkásoknak azt tálalták fel, (még Kropotkin is, az anar- kista), hogy a munkások legna­gyobb ellensége a német mili- tarizmus, tehát segítették a cá­ri militarizmust a németek el­len. A német munkásokat pedig azzal maszlagolták és pedig a vezéreik is, hogy a munkások legnagyobb ellensége a cáriz­mus és az angol militarizmus, tehát azok viszont abban a bal­ga hitben ringatództak, hogy a cárizmus és angolok elleni harccal a munkás érdekeket szolgálják és a gyarmatok né­pét szabadítják fel stb. Ugyanazt követték itten a kapitalizmus lakájai is, csak más jelszavakkal. Például a li­berty bondokat árusító Foster, a demokrácia védelméért hívo­gatta fegyverbe elvtársait. Pe­dig mind csalás és hazugság volt az egész és nagyon sok munkás ifjút temetett el a más földjéért való csatározás. Az IWW minden erejével és rendelkezésére álló eszközzel el­lenezte az akkori háborút és el­lenzi a mostanit is. Akkor ben­nünket német kémkedő ügynö­köknek neveztek, amik tudjá­tok ti is, hogy nem voltunk. Most pedig bizonyára orosz ügynököknek és kommunista rokonszenvezőknek fognak el­nevezni, habár nem vagyunk azok sem. Mi munkások va­gyunk és a munkásosztály szer­vezett erejében hiszünk és bí­zunk, amely képes véget vetni minden fajta néven nevezendő vérengzésnek. Mi Morgant és Sztálint iker­testvéreknek tartjuk. Mind ket­ten a munkások megnyuzásá ból élik parazita életüket. Mind ketten a mi ellenségünk és mi megtagadjuk a harcolást az ő háborújukban, akár vannak egymás mellett, vagy egymás­sal szemben, már amint érdeke­ik diktálja. Frank Little az IWW szer­vezője és a végrehajtó tanács tagja Butte, Montanaban tar tott beszédet a háború ellen és a fizetéses hazafiak azért meg lincselték. De inkább azért, Az ipar dominálja az uj társa­dalmi rendszert EGYESÜLÉSBEN REJLIK AZ ERŐ Egy régi jelszó, amelynek nagy jelentőségével tisztában kellene lennie — elsősorban is — az osztálytudatos munkások­nak. Ámde, azok ahelyett, hogy ezt a megállapítást követnék, sőt mi több, ezzel a jelszóval köszöntenék egymást, ehelyett inkább különféle kasztokra szakadva, a munkaadó érdekét védő politikai és szakegyletekbe tö-®------------------------------------------­mörülve, tehetetlen megnyug­vással eltűrik — nemcsak ki­zsákmányolásukat — de azt is, hogy életük delén mint haszna­vehetetlen szerszámot, kiselej­tezzék őket. Nem látják, hogy a társadalom megszűnt és nem veszik észre, hogy az ő egysé­ges szervezetlenségük miatt itt­felejtett ócska társadalmi rend­szer úgy van összetákolva, hogy a társadalom tagjainak ne nyílhasson alkalma az egymást testvéri, kölcsönös megértésére. Ha észre vennék, úgy be kel­lene látniuk, hogy külön osz­tályt képező bérmunkásoknak, — szakmára való tekintet nél­kül — egy táborba kell egye­sülniük, saját közös gazdasági érdekük megvédése céljából. Vessünk egy pillantást ennek a kuszáit társadalmi rendszer­nek a kultur életébe: Az erköl­csöt tanító vallásokat — annak dacára, vagy annak ellenére — hogy valamennyi vallás egy és ugyanazt az Istent hiszi és imádja, a hitnek különféle kép- peni magyarázata mindegyik vallás részéről, nemcsak elvá­lasztják a vallásokat egymástól, de annak az egy Istennek a ne­vében szítják egymás között a gyűlöletet. A különféle párto­kat, saját vezéreik féltékeny­sége, és vajaskenyér érdeke szakítja széjjel. Az osztályokat a vagyon és cim osztályozza. A szervezetlen munkások a már értéktelenné vált szakmájuk szerint értékelik egymást. Nem is szólva a különféle fajú és szinü embertásainkról­Ezek az uralkodást és elnyo­mást gerjesztő mákonyok altat­ják el bennünk a testvéri össze­tartásnak lehetőségét és szít­ják egymás között a gyűlöletet. Ez természetes ellentéte a kultúra szülte, humánus utón utón való haladásnak. A termé­szet törvénye szerint egyenlő joguk van a megélhetéshez úgy, mint joggal születtünk, ennél­fogva egyenlő jogunk van a megélhetéshez úgy, mint min­denhez amit az élet nyújt. Szü­letése alkalmával senkisem ho­zott magával semmit erre a földtekére, igy tehát, a termé­szet törvénye szerint senkisem tulajdoni that el magának sem­mit. Minden amit az ember szü­letése alkalmával itt talált, köz­tulajdont képezett és képez ma is: Úgy az ember, mint az ál­lat részére. A felvilágosodás kezdetleges­sége eltérítette a fejlődésnek rendes menetét, minek folytán más irányban terelődött a tár­sadalmi rendszernek kialakulá­sa. Ezt a mai félszeg rendszert csekély reformmal, még a rab­szolgatartó földtulajdonosok és kisiparosok építették föl, ma­guknak tulajdonítva örök idők­re mindent, amit a természet létre hozott, olyan messzemenő­en, hogy még végrendeleti- jo­got is biztosítottak maguknak, elhalálozásuk esetére. Ha a le­vegőt képesek lettek volna el­lenőrizni, vagy szabályozni, azt is maguknak vindikálták volna. Ilyen alapon nyugszik a mai 'rendszer. A technika fejlődése folytán beállott géprendszer más irány­ba tereli a rendszer kialakulá­sát- Először is megszüntette a különféle szakmákat és egy színvonalra emelte a munkáso­kat. Ezek most, mint ipari munkások nemcsak külön osz­tályt képeznek, de amennyiben az uj rendszernek az iparon kell nyugodnia, arra kell támasz­kodnia, természetes, hogy az ipar kell, hogy uralja az uj rendszert. Ennek a haldokló félszeg rendszernek a lebontása, vala­mint az uj rendszernek a fel­építése és berendezése az ipari munkásokra hárul. Hogy milyen alakban fogják felépíteni és berendezni, az at­tól függ, hogy a világ mun­kásai megértik-e az idő köve­telését? Képesek lesznek e egy­séges szervezkedéssel felemel­kedni a helyzet magaslatára? Ez csak úgy lesz lehetséges, ha az ipari munkások végre öntu­datra ébredve, kiszabadítják magukat mindenféle izmus és politikai kötelékből és kiépitik a saját érdeküket védő, nagy, Világ Ipari Szervezetüket. Ez a hatalmas erő, a már le­fekteti: Szabadság, Egyenlőség és Testvériség szalárd alapjára felépített az összemberiség ér­dekét képviselő és védő, uj tár­sadalmi rendszer. AHOL AZ ERŐ, OTT A HA­TALOM. Adler Lajos FELÜLFIZETÉSEK 1939 dec. 17 — jan. 22-ig J. Vidlicska, Cincinnati .... .95 J. Kanchar, Bay City...........55 J. Metz, Pittsburgh ......... 1.00 Mrs. MyDanka, Clev.........10.00 P. Hering, Buffalo ........... 3.25 L. Bertalan, Cleveland .... .35 A. Miller, Chicago ..=........ 1.05 Philai lapolvasók ...............10.00 TÉT"

Next

/
Thumbnails
Contents