Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-01-27 / 1095. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 január 27. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI VÁLASZÚT ELŐTT... A világ nagykapitalistáinak érdekvédelmi szervezete a nép- szövetség miként előrelátható volt piacféltésben gyorstalpaló módszer szerint, szinte órák alatt kizárta tagjai közül Szovjet- Oroszországot. Ez rendjén van. Rendjén pedig azért, mert Orosz­országnak nem is lett volna szabad egyáltalán belépnie e cirku­szi arénába. A sokat hangoztatott és még többször tagadott intervenciós felvonulás előestéjén vagyunk. Nekünk IWW-istáknak — bármennyire is elitéljük a szov­jet kormány ténykedéseit és bár nem osztjuk az u. n. Komintern vonalvezetését sem — talán jobban és illetékesebben van jogunk arra, hogy leszögezzük áz újabb fordulat óráiban habozás nélkül álláspontunkat. Amikor ezt tesszük, kijelentjük, hogy ezen ál­láspontunk leszögezése a jövő órákban talán a legközelebben ér­dekelt IWW-isták, a magyarországi IWW-isták állásfoglalását jelenti. Azonban ez olyan IWW-isták állásfoglalása, akik az ese­mények kellős közepén állanak hűséggel posztjukon és ha föld- alá is kényszerítve, de az osztályharc élcsapatát alkotják, meg­értéssel, helyesléssel fog találkozni nemcsak az IWW-isták, de világszerte a proletáriátus széles rétegeiben. Talán sehol másutt mint itt Magyarországon, volt a legéle­sebb és úgyszólván életre-halálra szóló harc az IWW-isták és a Kommunisták Magyarországi Pártja cégére alatt kalózkodó gangszterek között. Szószerint kell ezt venni, mert a besúgók és spiclik, eme díszes csoportja és az IWW-isták között a gödi strandtelepen egy ízben valóságos véres ütközet zajlott le, ami több órán át tartott. Csupán a hirülvett csendőrségi karhatalom érkezésére szűnt meg. De sok sebesülés történt addig. Folyt a proletárvér tehát. Az IWW-t az uralkodó rendszer föld alá kény- szerithette, de meg nem semmisíthette. Moszkva rájött, milyen érdektársaság vezette orránál fogva, beszüntette a KMP finan­szírozását és nemcsak az egész gangszterbanda csapott át nyi­lasnak, vagy szóródott szét, de egyetlen kommunista érzelmű proletár sem kerülhetett ettől a naptól kezdve a politikai ren­dőrség horgára, az álkommunisták jóvoltából. Igen! Éppen ezért tartjuk magunkat illetékeseknek, hogy most nyilatkozzunk s állásfoglalásunkat — ami kezdettől való — leszögezzük. Senki nem vonhatja kétségbe azt, hogy erre jo­gunk is van. A Szovjet Unió politikai kormányának ténykedéseivel, a vi­lág forradalmasító törekvéseinek föladásával, a német-orosz paktum megkötésével, nem azonosítjuk magunkat. Ennek dacára, most amikor azt látjuk, hogy az arisztokrá­cia és papi járom alól kemény és véres harcok árán fölszabadult orosz proletáriátus és parasztság eddig elért gazdasági és szel­lemi vívmányait veszély fenyegeti. Amikor fölrémlik előttünk, milyen borzalmas mészárlás lenne annak következménye a pro- ietármilliók között, ha jelenlegi rendszerüket kapitalista hadse­regek segítségével az elmenekült cári ellenforradamárok és pa­pok döntenék meg és kerülhetnének uralomra. Ha arra gondo­lunk, micsoda baromi sors várna az irtás után még megmaradó orosz proletárokra és parasztokra. Ha azután a kapitalizmus Oroszország hatalmas területén, szabad harácsolási életelixirhez jutna, ez alkalmas volna életének, rendszerének meghosszabbí­tására, azt valljuk mi IWW-isták — főleg mi magyarországi IWW-isták, akik saját szemeinkkel láttuk, saját bőrünkön érez­tük, mit jelent a kapitalizmus és a papság győzelme a proletári­átus és parasztság fölött — ehhez segédkezet soha, de soha nem nyújthatunk és nyújtani nem fogunk! Ha pedig kitör a harc, helyünk az orosz proletáriátus olda­lán van, és ha kell úgy fegyvert ragadunk és velük együtt har­colunk azért, hogy ne a sötétség és halálhörgések, ne a megkín­zott férfiak és megbecstelenitett nők és leányok jajkiáltásaikkal telt éjszaka boruljon rá Oroszországra és lakóira, mint 1919-ben történt Magyarországon, Finnországban és 1938-ban Spanyolor­szágban. El a kezekkel tehát az orosz proletáriátustól. Ha nem! A proletáriátusnak tudnia kell kötelességét és mi magyar IWW- isták habozás nélkül teljesítjük is azt. Hisszük, nem egyedül! Budapest, 1939 december 15-én. Az IWW-isták magyarországi szervező bizottsága. NESZE NEKED ROOSEVELT Mindenkinek meg van a ma­ga baja, még Roosevelt elnö­künknek is. Nem elég az, hogy lassan lejár az elnöki terminu­sa, elveszíti a kitűnő munkáját és ő is megszaporitja az ameri­kai munkanélküliek nagy szá­mát (nem fog a WPA-re szo­rulni). Nem elég, hogy a “job”- jára pályázó republikánusok folyton kritizálják, most azután psőstől hull a nyakába a vesze­delem, a leghűségesebb hívei, kik éltek és haltak érte, most meghasonlottak vele és bejelen­tették azt, hogy ágytól-asztal- tol elváltak a régi szerelmüktől­. A “Magyar Jövő” egyik szá- íjia jelenti be, hogy “F.D.R. Cserbenhagy ja a New Deal ügyét”. Megállapítja most már a; kommunáéi lap is: “Roosevelt pplitikája a tőkés osztálytól so­hasem távolodott el”. Mikor ezt nii irtuk meg, akkor minket “szociálfasizták” jelzővel illet­tek és az amerikai magyarság között, hűség nyilatkozatokat gyűjtöttek, amelyeket “diszkül- döttség” vitt el Washingtonba. Változtak az idők a Hitler szö­vetség óta, ma már “a demok­rácia világméretekbeni nagy ve­zére“ “Chamberlain cselédjévé” lett, de ugyan akkor még a lap hátulján, az ő kontroljuk alatt működő new yorki “Magyar Nap bizottság” a felhívásában ilyeneket' ir le: “a nincstelenek érdekeit szivén viselő nagy el­nökünk Roosevelt ...” Ugy- látszik a kommunáciknál, nem tudja a jobb kéz, hogy mit ir le a bal, illetve a két balkezes firkászok, úgy írnak,, ahogy a moszkvai parancs szól. A vezér­cikkben áruló, a felhívásban meg “nagy elnök” Roosevelt. MOLNÁR FERENCZ AMERIKÁBAN •' Az amerikai magyar lapok mind megírták, hogy a legna­gyobb élő magyar iró, kinek a müveit az összes kultur nyel­vekre lefordították, megérke­zett Amerikába. Sem ezek a la­pok, sem az “uj korszakot” élő “Szabadság“ nem írják meg a?t, hogy mi az oka annak, h,ogy Molnár Ferencz, mint annyi más magyar iró, tudós és rpüvész, miért jött el Magyar- országból, miért szóródnak szét az. egész nagy világon. Nem Ír­ják meg azt, hogy az a Molnár Ferencz, aki Magyarország leg­kiválóbb újságírója volt, ma nem irhát Magyarországon lapokban, mert az uságirói ka­mara nem vette fel tagjának. Nem írják meg azt sem, hogy annak a Molnár Ferencznek ki­nek a színdarabjait a múltban egyszerre mutatták be a világ összes fővárosaiban, ma nem játszhatják a régi és nem mu­tathatják be az uj színdarabja­it Magyarországon. Nem. Egyszerűen elhallgat­ják azt, hogy Molnár Ferencz és sok más társa, ma Magyar- országon azért nem jelenhet meg a nyilvánosság előtt, mert zsidó és ez a mai fasizta Ma­gyarországon olyan bűn, ame­lyet akkor sem bocsátanak meg ha az olyan világhirességre vo­natkozik is mint Molnár Fe­rencz. AZ OROSZ NÉP ELLEN? Egy nagyon aktiv munkás- tásunk arra hívta fel a figyel­münket, hogy a lapagitáció munkában hátrányos az, hogy a ‘Bérmunkás” olyan sokat fog­lalkozik mostanában Szovjet Oroszországgal, mert azok a munkások, akik szimpatizálnak a Szovjetekkel, ezt olybá veszik mint a kapitalista lapok táma­dásait. Tény az, hogy az elmúlt hó­napokban mi is gyakran irtunk erről a kérdésről, tény az is, hogy állandó kritika tárgyává tesszük a szovjet kormány ténykedéseit, de erről még ak­kor sem mondhatunk le, ha ugyanakkor a polgári lapok is támadják a szovjeteket, mert minden más kérdésnél csak egyetlen szempont az irányadó és pedig a munkásmozgalom kérdése, abban pedig a levél iró munkástárs is egyetért, hogy Sztalinék működése, külö­nösen a Hitler paktum óta sú­lyos katasztrofális hatású a munkásmozgalomra. Miután az orosz-finn háború és a Hitler szövetség nemcsak, hogy fenn áll, hanem nap-nap után, újabb meglepetéseket hoz és homlok- egyenest ellenkezik mindazzal, amit modern munkásmozgalom­nak mondunk, szerintünk ezek­nek a tényeknek a megírása és megkritizálása elengedhetetlen kötelességünk, amelyről nem mondhatunk le azok kedvéért sem, akik még ma is szentirás- nak veszik Sztalinék kijelenté­seit és kritika nélkül elfogad­ják a cselekedeteiket. Sőt a cé­lunk a kritikával az, hogy eze­ket az olvasóinkat felvilágosít­suk arról, hogy a szovjet kor­mány útja helytelen és a mun­kásmozgalomra. káros. Mi soha sem az orosz nép, hanem min­dig az orosz kormányzat ellen írunk, amelynek az irányításá­ban nagyon kevés beleszólása van az orosz proletáriátusnak. Csak annyiszor és olyan módon foglalkozunk Sztal i n é k k a 1, amennyiszer az ő működésűk, minket arra kényszerit. “SZOCIALISTA” KÖLTŐ Pár héttel ezelőtt egy levél és^ vele együtt több vers jelent meg a “Munkásában Olexo Endre bridgeporti költőtől, amely levélben arra hivatkozik, hogy ő már mint Olexo régi szo­cialista iró és sajnálatát fejezi ki, hogy eddig nem küldött ver­seket a “Munkás”-ba mint szo­cialista lapba és ígéretet tesz, hogy ha a szerkesztő is úgy. akarja “ezt a mulasztást a jövő­ben pótolni fogja”. Ismerjük Olexo Endrét, ő ál­landó verselő je volt a kommun­ista Uj Előrének, a Magyar Vi­lágnak. A levele kapcsán azt hittük, hogy a Sztalin-Hitler paktum, hozta ellentétbe a volt elvtársaival, azért fordul most a “Munkásához- Ez a feltevés azonban helytelen, mert a té­nyek azt mutatják, hogy ennél a “szocalista” költőnél szó sin­csen elvi kérdésről, mert ami-, kor a szocialista mivoltáról ir a “Munkás”-nak ugyanakkor a verseit állandóan beküldi a ma­gyar nácilapoknak a bridgepor­ti “Egyetértés”-nek is. így kö­zösséget vállal ebben a lapban j hirdetett Hitlerizmussal. Akár­mennyire szocialistának is vall­ja magát, mert a szocialista er­kölcs nem engedi meg azt, hogy egy szocialista Írásai egy he-1 lyen jelenjenek meg Csongrádi) Tukacs-Birinyi náci firkászok írásaival, ezt nemcsak Olexonak de a “Munkásának is a figyel­mébe ajánljuk. (Vájjon melyik­től irigyli a rovatvezető a vers- irót?? — szedő) TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK NEW YORKBAN Értesitjük munkástársain­kat, hogy az ideiglenesen szünetelt TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK sorozata ismét kezdetét veszi. JANUÁR 28-ÁN VASÁRNAP a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave, Vlasits Már­ton munkástárs tart előadást. Tárgy: Kinek a kezeiben van Amerika vagyona. A munkástársak tömeges megjelenését kérjük. Az IWW csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents